Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

1991. szeptember 30., hétfő 0 BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Szekerka János utca Régi neve: Vörös Október utca. 1913-ban név nélküli, nyomvona­la az 1910-es években is megvolt. Utcává csak. a kenderföldek felosztásával vált. Mivel a hasonnevű termelőszövetkezet felé ve­zet, innen kapta elnevezését 1959-ben. SZEKERKA JÁNOS (1673—1757) a Nógrád megyei Hradistyé- ből (Várkút) származó szlovák jobbágy, aki a felföldi valásüldözött evangélikus családok Csabára telepítésének fő szervezője volt. 1717- ben Csabára jött, majd a lehetőségeket mérlegelve, a Szegedi Királyi Kamara igazgatójánál jelentkezett és engedélyt kért két társával együtt, hogy mint ők, mind „faj- és vallásrokonaik” Csabán letelepedhessenek. A kamara megadta a letelepülési engedélyt és a szabad vallásgyakorlatot biztosította számukra. Ezzel az örömhírrel mentek vissza a Felföldre és 1718 tavaszán számos evangélikus szlovák telepedett le Csabán. Korabeli feljegyzések szerint—mivel üldözött, szökött jobbágynak nyilvánították — sokáig álnévvel, mint Gyurkovics Mihály szerepelt. 84 éves korában, 1757. decem­ber 26-án Csabán halt meg. Az ő kezdeményezésével kezdődött el 1718- ban városunk újraalapítása. // Őszi utca Régi neve: Vörös Október sor. 1961-ben névtelen, 1969-ben kapta a Vörös Október sor nevet, mert ekkor jelent meg a térképien először, mint a város északi szélső utcája. Nevét a szomszédos termelőszövetkezettől kapta. Az ŐSZI UTCÁ-ra való névváltoztatást városunk közgyűlése 1990. december 13-ai határozatával döntötte el. Dr. Sonkoly Kálmán Kifli a törökök félholdjából Nehéz negyven esztendő Ért öröm és kudarc egyaránt Puskás József, a szabadkí- gyósi sütőüzem tanműhelyének vezetője. Negyven esztendeje, hogy eldöntötte, péknek tanul. — Az édesapám hentes és mészáros volt — emlékezik a kezdetekre. Úgy döntöttünk, én majd beállók mellé a boltba, mint pék. Igen ám, csakhogy pont 1953-ban szabadultam, s ez volt az az esztendő, amikor Rá- kosiék elvettek tőlünk mindent, így kerültem a sütőipari vállalat­hoz és Sarkadon dolgoztam 1977-ig. 1977-től 1984-ig a csa­bai sütőknél dolgoztam. 1984 július 10-én, pontosan emlék­szem: este negyed hétkor felke­resett Raffai József igazgató és feltette a kérdést: nem lenne-e kedvem Szabadkígyóson a tan­műhelyt irányítani. Kértem négy nap gondolkodási időt. Szétnéztem a pékségben és el­vállaltam. Azóta itt vagyok. Körülbelül háromszáz tanulót igyekeztem a szakmára, annak szeretetére, tisztességre, becsü­letre tanítani. El kellett viselnem negyven év örömeit, kudarcait, mert, hogy azok is voltak. Szeretnék már nyugdíjba menni, hiszen nem kis idő, amit a szakmában töltöttem... Tudja-e, hogy négy- száznegyven éve már, hogy a kiflit sütjük és tudja-e a történe­tét? Úgy esett, hogy egy Kovács nevű pék Eger vár ostrománál a szultánnak akart kedveskedni. Az ő félholdjukat ábrázolva for­mázta meg a süteményt, ami annyira megízlett a szultánnak, hogy állandóan azt kérte. Reg­gelire-e vagy az ebédjéhez is, erről nem szól a fáma. Persze akkor kézzel, ma már géppel formázzuk. Van egy fiam és egy leányom. Ők nem viszik tovább ezt a szép mesterséget. A fiam villamosmérnök, a lányom ker­tésztechnikus. Lencsési hét az ABC-ben Békéscsabán gyakran hallják a vásárlók, hogy érdemes az ÁFÉSZ Lencsési úti élelmiszer­áruházába ellátogatni, jó a vá­laszték és gyakran olcsóbb ugyanaz az áru, mint ami máshol kapható. A bolt fiatal vezetője, Schéfer Sándor ismét új dolgok­ban töri a fejét: — Folyamatosan rendezünk olcsóbb élelmiszerakciókat, ezeket szeretik a vásárlók. Bi­zony egy-egy családnak nem kis megtakarítást jelent, ha olyan­Az oldalt írtak: Bede Zsóka, Béla Vali és Yass Márta. A fotókat Fazekas Ferenc, Gál Edit es Ko­vács Erzsébet készítették kor vásárol. Október 7-étől Lencsési hetet rendezünk az áruházbán, amely eltér a meg­szokottól. Minden nap termé­keivel mutatkozik be egy válla­lat, például az üdítőital-ipari, a baromfifeldolgozó, a Mars, a Schöller cég, a Szövker és a Ba­dacsonyi Pincegazdaság. Üdí­tőkkel kezdjük a kóstolót és bor­ral fejezzük be. Naponta reggel 7 órától zenés ismertetőben hall­ják a környék lakói, az arra járók a napi programot. Az áruház előtti téren kulturális bemutató­kat rendezünk, a boltban pedig 14-től 17.30-ig az éppen aktuá­lis termékekkel kínáljuk a beté­rőket. Ha ez a rendezvényünk jól sikerül, minden évben kitalá­lunk valami hasonlót. A részönkormányzat a város segítségére számít — A részönkormányzat számunkra most elérhetőbb, mint a teljes — mondta Kesjár Mátyás Csabaszabadi és vá­lasztókörzetének területi kép­viselője.— A békéscsabai kép­viselő-testület megadta szá­munkra ezt a lehetőséget, a te­lepülés lakói ezután több jog­gal dönthetnek Csabaszabadi sorsáról. A teljes önkormány­zat feltételei, az alsófokú okta­tási intézmény, az orvosi alap­ellátás még nem adottak. Ta­lán két-három éven belül elő­teremthetjük, hiszen a régi is­kolaépület kis ráfordítással kialakítható, az egészséghá­zunk pedig adott. Ivóvízháló­zatunk már van, a gázvezeték is épülőben, a konténeres sze­métszállítást is megoldottuk. Az itt élő 500 lakos közül 370 jogosult a választásra, négy tagú lesz a részönkor­mányzat, hat jelöltünk van. Egy kis történelem: a geren- dási tanyavilágból alakult ki Csabaszabadi a nagvgerendá- si legelőrészből, nevét 1955 óta viseli. Azelőtt ez a kijelölt ta­nyaközpont szántóföld volt. Nem csoda, hogy az ott megte­lepedni készülőket aggasztot­ta a félelem, hogy életre kel és működőképes lesz-e az a vi­dék? Hittel tanító tanyasi pe­dagógusok érdeme is volt, hogy közösséggé vált Csaba­szabadi. Sokat köszönhettek a későbbi Szabadság Termelő­szövetkezetnek, a mezőgazda- sági üzem ugyanis tanácsi fel­adatokat látott el. Napközis ebédet hordott a gyerekeknek, támogatta az időseket, kar­bantartotta az utakat, fűtőola­jat szállított a családoknak. 1976-ban senki nem mond­ta, hogy elsorvasztják ezt a te­lepülést, de az emberek hirte­len arra döbbentek rá, nincs kiút. A majorokat felszámol­ták, a tanyasi iskolának befel­legzett, az ásott ivóvízkutakat betemették, megszűnt a hely­beli munka lehetősége. A sok­kos állapotban a termelőszö­vetkezet segítsége, a helybelie­kért szót emelő néhány hang­adó optimizmusa nyújtott némi vigaszt. Csabaszabaditól 20 kilomé­terre, a megyeszékhelyen nem is lehet eldönteni, mi fáj az ot­taniaknak. Az egyedüli lehet­séges megoldásnak a részön­kormányzat alakítása látszott, bár ez sem tudja megoldani egyik napról a másikra a gon­dokat. Legnagyobb veszély a pénzügyi nincstelenség, legna­gyobb segítség lehet a felsőbb, városi vezetés támogató szem­lélete. — Tudjuk, ha Békéscsabá­hoz tartozunk is közigazgatá­silag, nem számíthatunk me­gyei szintű városi ellátásra — zárja a képviselő —, de leg­alább ne mindig mindennek a hátrányát érez/.ü^! Minipatika a községházban Sikerült száműzni Telekgerendáson a községháza nagyterméből a monoton tanácsülések árnyékát őrző emléket is. Az önkormányzat 700 ezer forintos befektetéssel esztétikus minigyógyszertárat alakí­tott ki a tanácsteremből. „A képviselő-testület úgyis a polgármesteri szobában tanácskozik, az embereknek meg szükségük van gyógy­szerekre” — mondta Gyebnár János polgármester. „Nem kell már a helybelieknek annyit utazniuk, hiszen ma már Csabára 84 forint oda- vissza a buszjegy”—erősítette meg Gombos Béla alpolgármester az igazságot. A kicsiny patikát dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvosnő avatta fel. (Képünkön balról a tisztifőorvosnő.) A békéscsabai 2. gyógy­szertár fiókintézményeként tart nyitva a jövőben hétfőtől péntekig, délután 3-tól 6 óráig. Megkérdeztük az OTP-t — Az utóbbi időben csak megyénkben többször előfor­dult, hogy valaki bagatell ösz- szeggel csekkszámlát nyitott, majd csekkfüzettel a zsebében nekivágott az országnak és többmilliós fedezet nélküli vá­sárlást bonyolított le. Egy sar- kadi illető — mint írtunk is róla —, például 5,5 milliót csalt ki ezen a módon. Az Önök ügyfele volt? — Nem, bár az esetet termé­szetesen ismerem — válaszol Pillér József az OTP békéscsa­bai fiókjának a vezetője. —Ná­lunk az utóbbi hónapokban nem is nyithatott volna csekkszám­lát, ugyanis bizonyos óvintézke­déseket tettünk. — Valami felkeltette a figyel­müket? — Igen, főleg Sarkadról, de a megye más helyéről is nem ke­vesen jöttek hozzánk csekk­számlát nyitni olyan személyek, akiknek terhére később befutot­tak kisebb-nagyobb összegű inkasszók, köztük több százez­res nagyságú is, amelyeknek nem volt fedezete. Mi azonnal értesítettük az érintett vállalatot, s felhívtuk a figyelmüket, legye­nek körültekintőbbek. A ma­gunk részéről pedig — mivel ebben tendenciát láttunk — az igazgatóság jóváhagyásával próbáljuk kiszűrni az ilyen ügy­feleket. —Mit tehetnek? — Csak annyit, hogy ha vala­ki egyáltalán már a megjelené­sében elüt a legegyszerűbb vál­lalkozótól, netán a nevét is csak üggyel-bajjal képes leírni, nem vállalkozunk vele üzleti kapcso­latra. Kellemetlen lépés, de szükséges. — Es mit tehet a banktitkot figyelembe véve az eladó cég, hisz elsősorban az ő érdekéről van szó? — Annyit feltétlenül, hogy megkérdi a számlavezető ban­kot, volt-e kisebb-nagyobb for­galom a csekkszámlán. Ezt öss­zeg nélkül közölhetjük, s ez nyilván egy képet ad. Aztán ott vannak a csekkfüzetek tőpéldá­nyai, azokból is látszik, történ­tek-e üzleti események. Sőt a postai befizetések elismervény- eit is kérhetik az illetőtől. Dehát kénytelen vagyok azt mondani, hogy a később a pénzük után futó cégek ezt az elemi óvatos­ságot is mellőzték. — Önöket ugye anyagilag nem érinti az ilyen üzlet? —Nem, de mégis mi léptünk, mert valamit csak tenni kellett, hogy lehetőleg elejét vegyük a további visszaéléseknek, a csa­lásoknak. Felújított iskolában könnyebb a tanulás? Kaposvári kirándulás Kevés olyan nagycsaládos egyesület van a megyében, mint az újkígvósiak, akik rendszeres beszámolót külde­nek programjaikról. Oláh József, az egyesület elnöke a következőket írja: „Szeptem­ber 21-22-én a Kaposvári Nagycsaládosok Egyesületé­nek meghívására indultunk az ország túloldalára látogatóba. Újkígyósról harmincegyen je­lentkeztek a kirándulásra. A 350 kilométeres út megtétele után megérkezve a vendéglá­tók gulyáslevessel, sütemény­nyel és forrásvízzel vártak. Gazdag programot is szervez­tek, mert volt, aki a taszári repülőnapot, de volt, aki a szennai falumúzeumot tekin­tette meg. Családcentrikus egység ez, állítom, hogy nincs egy párt sem, aki ilyen sorskö­zösséget tudna szervezni. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete eddig nyolcezer családot számolhat tagjai kö­zött...” A telekgerendási vezetők is tudják, hogy ilyenkor tanév ele­jén igen sok a szülők kiadása. Az általános iskolások a tanköny­veiket ingyen kapták meg, a költségeket fedezte az önkor­mányzat. A középiskolás kor­osztályok szülei gyermekenként 1000 forintot kapnak a költsé­gek enyhítésére. Az oktatási feltételeket is igyekeztek javítani a község­ben. Nyolcszázötvennégyezer forintba került az a felújítás, amelynek során parkettát javí­tottak, ajtót, ablakot festettek a vállalkozók. A munkálatokat elvégző Dyn Kft. munkadíjából 54 ezerforin­tot felajánlott az iskola támoga­tására. A telekgerendásiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy kiürül az iskola. Ebben a tanévben is majdnem kétszáz gyerek kezdte a tanulást a szépen felújított tantermekben

Next

/
Thumbnails
Contents