Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-30 / 229. szám
1991. szeptember 30., hétfő 0 BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Szekerka János utca Régi neve: Vörös Október utca. 1913-ban név nélküli, nyomvonala az 1910-es években is megvolt. Utcává csak. a kenderföldek felosztásával vált. Mivel a hasonnevű termelőszövetkezet felé vezet, innen kapta elnevezését 1959-ben. SZEKERKA JÁNOS (1673—1757) a Nógrád megyei Hradistyé- ből (Várkút) származó szlovák jobbágy, aki a felföldi valásüldözött evangélikus családok Csabára telepítésének fő szervezője volt. 1717- ben Csabára jött, majd a lehetőségeket mérlegelve, a Szegedi Királyi Kamara igazgatójánál jelentkezett és engedélyt kért két társával együtt, hogy mint ők, mind „faj- és vallásrokonaik” Csabán letelepedhessenek. A kamara megadta a letelepülési engedélyt és a szabad vallásgyakorlatot biztosította számukra. Ezzel az örömhírrel mentek vissza a Felföldre és 1718 tavaszán számos evangélikus szlovák telepedett le Csabán. Korabeli feljegyzések szerint—mivel üldözött, szökött jobbágynak nyilvánították — sokáig álnévvel, mint Gyurkovics Mihály szerepelt. 84 éves korában, 1757. december 26-án Csabán halt meg. Az ő kezdeményezésével kezdődött el 1718- ban városunk újraalapítása. // Őszi utca Régi neve: Vörös Október sor. 1961-ben névtelen, 1969-ben kapta a Vörös Október sor nevet, mert ekkor jelent meg a térképien először, mint a város északi szélső utcája. Nevét a szomszédos termelőszövetkezettől kapta. Az ŐSZI UTCÁ-ra való névváltoztatást városunk közgyűlése 1990. december 13-ai határozatával döntötte el. Dr. Sonkoly Kálmán Kifli a törökök félholdjából Nehéz negyven esztendő Ért öröm és kudarc egyaránt Puskás József, a szabadkí- gyósi sütőüzem tanműhelyének vezetője. Negyven esztendeje, hogy eldöntötte, péknek tanul. — Az édesapám hentes és mészáros volt — emlékezik a kezdetekre. Úgy döntöttünk, én majd beállók mellé a boltba, mint pék. Igen ám, csakhogy pont 1953-ban szabadultam, s ez volt az az esztendő, amikor Rá- kosiék elvettek tőlünk mindent, így kerültem a sütőipari vállalathoz és Sarkadon dolgoztam 1977-ig. 1977-től 1984-ig a csabai sütőknél dolgoztam. 1984 július 10-én, pontosan emlékszem: este negyed hétkor felkeresett Raffai József igazgató és feltette a kérdést: nem lenne-e kedvem Szabadkígyóson a tanműhelyt irányítani. Kértem négy nap gondolkodási időt. Szétnéztem a pékségben és elvállaltam. Azóta itt vagyok. Körülbelül háromszáz tanulót igyekeztem a szakmára, annak szeretetére, tisztességre, becsületre tanítani. El kellett viselnem negyven év örömeit, kudarcait, mert, hogy azok is voltak. Szeretnék már nyugdíjba menni, hiszen nem kis idő, amit a szakmában töltöttem... Tudja-e, hogy négy- száznegyven éve már, hogy a kiflit sütjük és tudja-e a történetét? Úgy esett, hogy egy Kovács nevű pék Eger vár ostrománál a szultánnak akart kedveskedni. Az ő félholdjukat ábrázolva formázta meg a süteményt, ami annyira megízlett a szultánnak, hogy állandóan azt kérte. Reggelire-e vagy az ebédjéhez is, erről nem szól a fáma. Persze akkor kézzel, ma már géppel formázzuk. Van egy fiam és egy leányom. Ők nem viszik tovább ezt a szép mesterséget. A fiam villamosmérnök, a lányom kertésztechnikus. Lencsési hét az ABC-ben Békéscsabán gyakran hallják a vásárlók, hogy érdemes az ÁFÉSZ Lencsési úti élelmiszeráruházába ellátogatni, jó a választék és gyakran olcsóbb ugyanaz az áru, mint ami máshol kapható. A bolt fiatal vezetője, Schéfer Sándor ismét új dolgokban töri a fejét: — Folyamatosan rendezünk olcsóbb élelmiszerakciókat, ezeket szeretik a vásárlók. Bizony egy-egy családnak nem kis megtakarítást jelent, ha olyanAz oldalt írtak: Bede Zsóka, Béla Vali és Yass Márta. A fotókat Fazekas Ferenc, Gál Edit es Kovács Erzsébet készítették kor vásárol. Október 7-étől Lencsési hetet rendezünk az áruházbán, amely eltér a megszokottól. Minden nap termékeivel mutatkozik be egy vállalat, például az üdítőital-ipari, a baromfifeldolgozó, a Mars, a Schöller cég, a Szövker és a Badacsonyi Pincegazdaság. Üdítőkkel kezdjük a kóstolót és borral fejezzük be. Naponta reggel 7 órától zenés ismertetőben hallják a környék lakói, az arra járók a napi programot. Az áruház előtti téren kulturális bemutatókat rendezünk, a boltban pedig 14-től 17.30-ig az éppen aktuális termékekkel kínáljuk a betérőket. Ha ez a rendezvényünk jól sikerül, minden évben kitalálunk valami hasonlót. A részönkormányzat a város segítségére számít — A részönkormányzat számunkra most elérhetőbb, mint a teljes — mondta Kesjár Mátyás Csabaszabadi és választókörzetének területi képviselője.— A békéscsabai képviselő-testület megadta számunkra ezt a lehetőséget, a település lakói ezután több joggal dönthetnek Csabaszabadi sorsáról. A teljes önkormányzat feltételei, az alsófokú oktatási intézmény, az orvosi alapellátás még nem adottak. Talán két-három éven belül előteremthetjük, hiszen a régi iskolaépület kis ráfordítással kialakítható, az egészségházunk pedig adott. Ivóvízhálózatunk már van, a gázvezeték is épülőben, a konténeres szemétszállítást is megoldottuk. Az itt élő 500 lakos közül 370 jogosult a választásra, négy tagú lesz a részönkormányzat, hat jelöltünk van. Egy kis történelem: a geren- dási tanyavilágból alakult ki Csabaszabadi a nagvgerendá- si legelőrészből, nevét 1955 óta viseli. Azelőtt ez a kijelölt tanyaközpont szántóföld volt. Nem csoda, hogy az ott megtelepedni készülőket aggasztotta a félelem, hogy életre kel és működőképes lesz-e az a vidék? Hittel tanító tanyasi pedagógusok érdeme is volt, hogy közösséggé vált Csabaszabadi. Sokat köszönhettek a későbbi Szabadság Termelőszövetkezetnek, a mezőgazda- sági üzem ugyanis tanácsi feladatokat látott el. Napközis ebédet hordott a gyerekeknek, támogatta az időseket, karbantartotta az utakat, fűtőolajat szállított a családoknak. 1976-ban senki nem mondta, hogy elsorvasztják ezt a települést, de az emberek hirtelen arra döbbentek rá, nincs kiút. A majorokat felszámolták, a tanyasi iskolának befellegzett, az ásott ivóvízkutakat betemették, megszűnt a helybeli munka lehetősége. A sokkos állapotban a termelőszövetkezet segítsége, a helybeliekért szót emelő néhány hangadó optimizmusa nyújtott némi vigaszt. Csabaszabaditól 20 kilométerre, a megyeszékhelyen nem is lehet eldönteni, mi fáj az ottaniaknak. Az egyedüli lehetséges megoldásnak a részönkormányzat alakítása látszott, bár ez sem tudja megoldani egyik napról a másikra a gondokat. Legnagyobb veszély a pénzügyi nincstelenség, legnagyobb segítség lehet a felsőbb, városi vezetés támogató szemlélete. — Tudjuk, ha Békéscsabához tartozunk is közigazgatásilag, nem számíthatunk megyei szintű városi ellátásra — zárja a képviselő —, de legalább ne mindig mindennek a hátrányát érez/.ü^! Minipatika a községházban Sikerült száműzni Telekgerendáson a községháza nagyterméből a monoton tanácsülések árnyékát őrző emléket is. Az önkormányzat 700 ezer forintos befektetéssel esztétikus minigyógyszertárat alakított ki a tanácsteremből. „A képviselő-testület úgyis a polgármesteri szobában tanácskozik, az embereknek meg szükségük van gyógyszerekre” — mondta Gyebnár János polgármester. „Nem kell már a helybelieknek annyit utazniuk, hiszen ma már Csabára 84 forint oda- vissza a buszjegy”—erősítette meg Gombos Béla alpolgármester az igazságot. A kicsiny patikát dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvosnő avatta fel. (Képünkön balról a tisztifőorvosnő.) A békéscsabai 2. gyógyszertár fiókintézményeként tart nyitva a jövőben hétfőtől péntekig, délután 3-tól 6 óráig. Megkérdeztük az OTP-t — Az utóbbi időben csak megyénkben többször előfordult, hogy valaki bagatell ösz- szeggel csekkszámlát nyitott, majd csekkfüzettel a zsebében nekivágott az országnak és többmilliós fedezet nélküli vásárlást bonyolított le. Egy sar- kadi illető — mint írtunk is róla —, például 5,5 milliót csalt ki ezen a módon. Az Önök ügyfele volt? — Nem, bár az esetet természetesen ismerem — válaszol Pillér József az OTP békéscsabai fiókjának a vezetője. —Nálunk az utóbbi hónapokban nem is nyithatott volna csekkszámlát, ugyanis bizonyos óvintézkedéseket tettünk. — Valami felkeltette a figyelmüket? — Igen, főleg Sarkadról, de a megye más helyéről is nem kevesen jöttek hozzánk csekkszámlát nyitni olyan személyek, akiknek terhére később befutottak kisebb-nagyobb összegű inkasszók, köztük több százezres nagyságú is, amelyeknek nem volt fedezete. Mi azonnal értesítettük az érintett vállalatot, s felhívtuk a figyelmüket, legyenek körültekintőbbek. A magunk részéről pedig — mivel ebben tendenciát láttunk — az igazgatóság jóváhagyásával próbáljuk kiszűrni az ilyen ügyfeleket. —Mit tehetnek? — Csak annyit, hogy ha valaki egyáltalán már a megjelenésében elüt a legegyszerűbb vállalkozótól, netán a nevét is csak üggyel-bajjal képes leírni, nem vállalkozunk vele üzleti kapcsolatra. Kellemetlen lépés, de szükséges. — Es mit tehet a banktitkot figyelembe véve az eladó cég, hisz elsősorban az ő érdekéről van szó? — Annyit feltétlenül, hogy megkérdi a számlavezető bankot, volt-e kisebb-nagyobb forgalom a csekkszámlán. Ezt összeg nélkül közölhetjük, s ez nyilván egy képet ad. Aztán ott vannak a csekkfüzetek tőpéldányai, azokból is látszik, történtek-e üzleti események. Sőt a postai befizetések elismervény- eit is kérhetik az illetőtől. Dehát kénytelen vagyok azt mondani, hogy a később a pénzük után futó cégek ezt az elemi óvatosságot is mellőzték. — Önöket ugye anyagilag nem érinti az ilyen üzlet? —Nem, de mégis mi léptünk, mert valamit csak tenni kellett, hogy lehetőleg elejét vegyük a további visszaéléseknek, a csalásoknak. Felújított iskolában könnyebb a tanulás? Kaposvári kirándulás Kevés olyan nagycsaládos egyesület van a megyében, mint az újkígvósiak, akik rendszeres beszámolót küldenek programjaikról. Oláh József, az egyesület elnöke a következőket írja: „Szeptember 21-22-én a Kaposvári Nagycsaládosok Egyesületének meghívására indultunk az ország túloldalára látogatóba. Újkígyósról harmincegyen jelentkeztek a kirándulásra. A 350 kilométeres út megtétele után megérkezve a vendéglátók gulyáslevessel, süteménynyel és forrásvízzel vártak. Gazdag programot is szerveztek, mert volt, aki a taszári repülőnapot, de volt, aki a szennai falumúzeumot tekintette meg. Családcentrikus egység ez, állítom, hogy nincs egy párt sem, aki ilyen sorsközösséget tudna szervezni. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete eddig nyolcezer családot számolhat tagjai között...” A telekgerendási vezetők is tudják, hogy ilyenkor tanév elején igen sok a szülők kiadása. Az általános iskolások a tankönyveiket ingyen kapták meg, a költségeket fedezte az önkormányzat. A középiskolás korosztályok szülei gyermekenként 1000 forintot kapnak a költségek enyhítésére. Az oktatási feltételeket is igyekeztek javítani a községben. Nyolcszázötvennégyezer forintba került az a felújítás, amelynek során parkettát javítottak, ajtót, ablakot festettek a vállalkozók. A munkálatokat elvégző Dyn Kft. munkadíjából 54 ezerforintot felajánlott az iskola támogatására. A telekgerendásiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy kiürül az iskola. Ebben a tanévben is majdnem kétszáz gyerek kezdte a tanulást a szépen felújított tantermekben
