Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28-29 / 228. szám
1991. szeptember 28-29., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Kertészkedjünk Díszcserjék szaporítása Tudomány—technika Krónikus fáradtság A természetkedvelő ember gyakran találkozik olyan növényekkel, melyeket szívesen látna saját kertjében is. A fás szárú növények beszerzéséhez ma már igen sok faiskolai lerakat nyújt széles választékot, de sok kertészkedő ember szívesen foglalkozik saját kezűleg kedvelt növények szaporításával. A házilag is a szaporítható díszcserjék gondozásához kívánunk néhány tanáccsal szolgálni. A díszcserjék szaporítása nagy vonalakban kétféle módon végezhető: ivaros szaporítással (magvetéssel) és ivartalan szaporítással (dugványozással, bujtással, oltással stb.). A magvetés nagyon sok fajtánál használható, de legtöbbször csak az alapfajokat érdemes így szaporítani, mert a változatok nem tartják meg fajtaazonosságukat. Sok faj magja egy-két évig csírázás nélkül elfekszik a talajban. Ezért a teljes beérés előtt célszerű már megszedni a magot és a tavaszi vetésig nedves homokba, fagymentes helyen rétegezni. Magvetéssel szaporíthatok a tulipánfa, magnólia, sóskaborbolya, mahónia, madárbirs, tűztövis, japánbirs, berkenye, galagonya, aranyeső, vadszőlő, mályva cserje stb. Az ivartalan szaporításnak sok változata ismeretes a díszcserjéknél. Közös előnyük, hogy az értékes fajták, változatok így minden esetben megtartják vonzó tulajdonságukat. Az ivartalan szaporításon belül legelterjedtebbek a különböző dugványozások A zölddugványozás ideje május—július. Ennél a módszernél az aktív növekedését befejező cserjéről 10-15 ernes hajtáscsúcsokat gyűjtsünk. Az alsó metszlap a rügy alatt legyen néhány milliméterrel, a leveleket a felső 1 -3 kivételével leszedjük a dugványról. A dugványokat gyökeresedésükig nedves homokban, perlitben tartjuk. Célszerű a gyökerese- dés megindulásáig a fóliás takarás és gyakori párásítás. Ezzel a módszerrel szinte a legtöbb cserje szaporítható. Használják például az iszalag-változatok, madárbirs, pimpó, hortenzia, lilaakác, lőne, mályvacserje, ró- zsalonc szaporítására. A félfás dugványozás ideje július—augusztus. A növekedés leáll ebben az időszakban, a hajtások már nem pattanva, hanem rostosán törnek. A dugványozáselkészítés és növényápolás hasonló a zölddugványnál leírtakkal. Leggyakrabban sóskaborbolya, tűztövis, örökzöld lőne változatoknál használják ezt a módszert. Így szaporítják a legtöbb örökzöldet is. Ez azonban a kezdő kertészeknek nem sok sikerrel kecsegtet, mert egyéb speciális kezelést is igényel. A fás dugványozás igen sok fajnál használható, a legkevesebb törődést igénylő eljárás. A teljesen beérett, lombját lehullató egyéves vesszőket 15—20 cm-es darabokra vágjuk és jó minőségű talajba, a legfelső rügyig dugványozzuk. Ápolása gyakori öntözésből és betegségek, kártevők elleni Védekezésből áll. Több faj fagyérzékeny (örökzöld fagyai, tarka levelű változatok, nyári orgona stb.), ezeknek dugványát ősszel megszedve, fagymentes helyen, nedves homokban tároljuk. Leggyakrabban szaporított fajok a gyöngyvessző-, gyöngyvirágcserje, áljázmin, fagyai, aranyvessző, somfélék, hóbogyó, lombhullató loncok, tamariska, rózsalonc. Néhány faj nehezen gyökeresedik dugványról, ezek szaporítása bújtatással próbálható meg. A szaporítandó cserjét 20—25 cm magas, tápdús talajjal feltöltjük vagy az egyéves vesszőit a talajba húzzuk és a következő őszi meggyökeresedésig így tartjuk. így szaporítható a japánbirs, lilaakác, mogyoró. Több faj tő- és gyökérsarjakról is telepíthető. A legértékesebb változatok szaporítása oltás vagy szemzés útján is történhet, melyet a gyümölcsfákhoz hasonlóan végezhetünk. Bagyinka Tamás Kitekintő Hondacsászár öt parancsolata „Mindig is az volt a leghőbb vágyam, hogy olyasmit csináljak, ami azon túl, hogy hasznos a vásárlónak, boldoggá is teszi őt.” Egy birodalom feje hirdette meg a programját ily módon, és most, hogy meghalt, az „alattvalók” siettek hozzátenni: hasznos dolgot csinált, boldoggá tett másokat, de ő maga is boldog volt. Saichiro Honda. A Honda- birodalom 84 esztendős korában elhunyt „császára”. A világ 11 országában 800 ezer alkal-*- mazottat foglalkoztatott 19 üzemében. A név—autón, motoron — fogalom. Jóllehet a Házat 1946-ban alapította, öt parancsolatát az ötvenes évek elején fogalmazta meg, és tette kötelezővé: 1. Mindig becsvággyal és fiatalos hévvel cselekedni. 2. Minden egészséges javaslatot tanulmányozni, keresni az új ötleteket, és időben alkalmazni ezeket a jobb eredmény érdekében. 3. Kedvvel dolgozni, és ehhez minden feltételt megteremteni. 4. Folyton keresni a harmonikusabb munkaritmust. 5. A kutatás és a fejlesztés eredményeinek mindenkor érvényesülniük kell. Ezeken kívül szigorúan ügyelt a következők betartására: senkit sem illet meg az előléptetés azért, mert régóta dolgozik a Hondánál. Továbbá: a cég vezetőinek és ezek rokonainak gyerekeit tilos alkalmazni! így aztán a saját fia is kénytelen volt külön céget alapítani, Mügén néven. De ki ismeri? A hírét csupán az adja, hogy a főnöke az ifjabb Honda... (MTI-Press) A tünetek hirtelen, előjelek nélkül lépnek fel. A betegek szokatlan levertségre, jelentős teljesítménycsökkenésre és elsősorban koncentráló képességük csökkenésére panaszkodnak. Noha a testi vizsgálat semmiféle kóros elváltozást nem jelez, a tünetek — gyakran éveken át—mégsem javulnak. A krónikus fáradtságot az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek betegségévé nyilvánították, de az orvosok már száz éve foglalkoznak vele. A sokféle név, amivel illették, jelzi az orvosok sokféle véleményét. Nevezték ezt a gyermekeket és felnőtteket egyaránt megtámadó betegséget neuraszténiának, ideges kimerültségnek, izlandi betegségnek. Néhány évvel ezelőtt a kutatók azt hitték, hogy sikerült megtalálni a betegség egyik okát. Az egyre fejlődő diagnosztikai módszerek segítségével a paciensek egy részénél krónikus gyulladást találtak. Azt is megfigyelték, hogy a tünetek gyakran közvetlenül egy-egy akut fertőVigyázzunk! A lakás Még akkor is, ha leszámítjuk a háztartási gépeket, ugyanis az otthoni balesetek nagy része elesés, elbotlás, elcsúszás vagy bizonyos magasságból való leesés, Megelőzésükhöz sokszor elég, ha a bejárat környéke jól megvilágított, ha a talaj egyenletes és nem csúszós. Ha a lakásban az ajtók, ablakok elhelyezése praktikus, és a szobák nincsenek telezsúfolva bútorokkal. Ha a küszöbre vigyázunk, és így tovább..., hiszen csak az eséssel kapcsolatban számtalan egyszerű „óvintézkedést” fel lehetne sorolni. Például: soha ne járkáljunk otthon rossz cipőben, papucsban, vagy hogy a magasban végzett munkához kétágú háztartási létrát használjunk, begumizott lábakkal. A lakás vagy a ház minden része — a pincétől a padlásig — zéshez csatlakozva lépnek fel. Kórokozóként herpeszvírusokat is sikerült kimutatni a betegek vérében vagy izomszövetében. Izlandon és Londonban megfigyelték, hogy egyes fertőzések a krónikus fáradtság járványos fellépését képesek előidézni. A kór döntő ismérve a levertség, amely a beteg teljesítményét 50 százalékkal csökkenti, és legalább hat hónapon át fennáll. Ezenkívül felléphet hőemelkedés, a nyirokmirigyek duzzadása, izomgyengeség, izom- és fejfájás, ízületi fájdalmak és pszichikai tünetek. Az amerikai kutatók nem erősítették meg azt a véleményt, hogy vírusok vagy más kórokozók idézik elő a krónikus fáradtságot. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint nem találtak érdemleges különbséget az egészséges és a beteg személyek vérének ellenanyag-koncentrációja között. Csak a falósejtek megnövekedett aktivitását tudták kimutatni, amit a depressziós tünetek halmozott előveszélyes, ha nem vigyázunk vagy nincs megfelelő eszközünk a munkához, mégis a legtöbb baleset a konyhában fordul elő, és nem ok nélkül. Itt van a gáztűzhely — esetleg a gázpalack is —, a kukta, a kávéfőző, a szifonok, a darálók stb. De a szúró-vágó éles eszközök is, meg az üvegek, poharak, s a tisztítószerek. S a használatukhoz megint csak számtalan dologra kell vigyázni, de talán a legfontosabb: ne siessünk, rohanjunk, még ha el is vagyunk késve, mert a legtöbb baj ebből származik. És ne felejtsük el az olyan „apróságokat” sem, mint: a gyufát sohasem magunk felé húzva, hanem ellenkezőleg gyújtsuk meg, és csak azután nyissuk ki a gázcsapot. Az edények nyelét a fal felé fordítsuk, hogy bele ne fordulásának az immunrendszert befolyásoló hatására vezetnek vissza. A vizsgálatok néhány hónapja alatt a megvizsgált személyek több mint felének javult az állapota. Ezt azzal a törődéssel magyarázzák, amiben a betegek a vizsgálat alatt részesültek. Kritikusan meg kell azonban jegyezni, hogy a kísérleti személyeknek csak egy része felelt meg a kórisme szigorú kritériumainak. Nem lehet kizárni, hogy sok paciens, talán nem is krónikus fáradtságban, hanem depresszióban szenvedett. Ezért is sürgetik a kutatók a krónikus fáradtság tüneteinek megállapításánál a legnagyobb gondosságot, mert csak így juthatnak erre a betegségre vonatkozó valós ismeretekhez. Amennyiben a betegség valamilyen krónikus gyulladás következménye lenne, vírusok elleni gyógyszerekkel eredményesen lehetne kezelni, bár a tapasztalat szerint eddig egyetlen ismert gyógyszerrel sem volt eredményes a kezelés. G. A. akadjunk. Semmit se töltsünk színig, s a sülteket hosszú nyelű villával forgassuk. Ha a zsír meggyulladna, azonnal oltsuk el a gázt és véletlenül se öntsünk rá vizet. Forró folyadékos edényt ne tegyünk a földre! A fürdőszoba is veszélyes hely a gáz és elektromos berendezések és a nedvesség miatt. Többek közt ezért fontos, hogy ezek a készülékek, valamint a villanykapcsoló, a konnektor és a lámpa égője a kádtól, zuhanyozótól megfelelő távolságban legyenek. A mosógéppel és centrifugával biztonságban dolgozhatunk, ha betartjuk a használati utasítást. Ez egyébként minden gépre, a legegyszerűbbre is vonatkozik. A többi „örök” szabály betartásával együtt, hogy a háztartási baleseteket megelőzzük. V. M. veszélyes üzem Tetőtől talpig Több, mint otthonos! Vannak szabadidőruhák, amelyeket inkább csak otthon vehetünk fel, utcai viseletre — a színe vagy intim szabása miatt — már kevésbé alkalmasak. A Békéscsabai Kötöttárugyár azonban most csupa olyan holmit ajánlott bemutatásra, amelyeket otthon, de az utcán is bátran hordhatunk. Otthon főként akkor, ha kedves vendéget várunk, vagy ha a kertben dolgozgatva a kerítésrácsokon keresztül bárki megpillanthat bennünket. A békéscsabai Garzon Szállóban készült fotóinkon ezeket a helyzeteket kívántuk bemutatni. A kerti munkát imitáló modelljeinken nyírott plüssből készült szabadidőruhákat látunk. Érdekes és divatos az egyszínű anyagot csíkos betétekkel vagy díszítő hímzésekkel variálni. A bársonyos hatású plüss együttesek a legkülönfélébb színkombinációban (fekete-ciklámen, feketemályva, fekete-halványzöld és így tovább) kaphatók. Ugyancsak plüssből készült a „vendégváró” hölgyeken látható egyszínű nadrág és csíkos kardigán. A manöken fiúk (nevezzük őket vendégeknek) „stílusosan” érkeztek. Farmernadrágjukhoz pamuthatású, nyakban húzózáras vagy gombos, otthonosan lezser felsőrészt választottak. ma—ria Fotó: Kovács Erzsébet
