Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28-29 / 228. szám

1991. szeptember 28-29., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Kertészkedjünk Díszcserjék szaporítása Tudomány—technika Krónikus fáradtság A természetkedvelő ember gyakran találkozik olyan növé­nyekkel, melyeket szívesen lát­na saját kertjében is. A fás szárú növények beszerzéséhez ma már igen sok faiskolai lerakat nyújt széles választékot, de sok kertészkedő ember szívesen foglalkozik saját kezűleg ked­velt növények szaporításával. A házilag is a szaporítható dísz­cserjék gondozásához kívánunk néhány tanáccsal szolgálni. A díszcserjék szaporítása nagy vonalakban kétféle módon végezhető: ivaros szaporítással (magvetéssel) és ivartalan sza­porítással (dugványozással, bujtással, oltással stb.). A magvetés nagyon sok fajtá­nál használható, de legtöbbször csak az alapfajokat érdemes így szaporítani, mert a változatok nem tartják meg fajtaazonossá­gukat. Sok faj magja egy-két évig csírázás nélkül elfekszik a talajban. Ezért a teljes beérés előtt célszerű már megszedni a magot és a tavaszi vetésig ned­ves homokba, fagymentes he­lyen rétegezni. Magvetéssel szaporíthatok a tulipánfa, mag­nólia, sóskaborbolya, mahónia, madárbirs, tűztövis, japánbirs, berkenye, galagonya, aranyeső, vadszőlő, mályva cserje stb. Az ivartalan szaporításnak sok változata ismeretes a dísz­cserjéknél. Közös előnyük, hogy az értékes fajták, változa­tok így minden esetben megtart­ják vonzó tulajdonságukat. Az ivartalan szaporításon belül leg­elterjedtebbek a különböző dug­ványozások A zölddugványozás ideje május—július. Ennél a módszernél az aktív növekedé­sét befejező cserjéről 10-15 ern­es hajtáscsúcsokat gyűjtsünk. Az alsó metszlap a rügy alatt legyen néhány milliméterrel, a leveleket a felső 1 -3 kivételével leszedjük a dugványról. A dug­ványokat gyökeresedésükig nedves homokban, perlitben tartjuk. Célszerű a gyökerese- dés megindulásáig a fóliás taka­rás és gyakori párásítás. Ezzel a módszerrel szinte a legtöbb cserje szaporítható. Használják például az iszalag-változatok, madárbirs, pimpó, hortenzia, li­laakác, lőne, mályvacserje, ró- zsalonc szaporítására. A félfás dugványozás ideje július—augusztus. A növeke­dés leáll ebben az időszakban, a hajtások már nem pattanva, ha­nem rostosán törnek. A dugvá­nyozáselkészítés és növényápo­lás hasonló a zölddugványnál leírtakkal. Leggyakrabban sós­kaborbolya, tűztövis, örökzöld lőne változatoknál használják ezt a módszert. Így szaporítják a legtöbb örökzöldet is. Ez azon­ban a kezdő kertészeknek nem sok sikerrel kecsegtet, mert egyéb speciális kezelést is igé­nyel. A fás dugványozás igen sok fajnál használható, a legkeve­sebb törődést igénylő eljárás. A teljesen beérett, lombját lehulla­tó egyéves vesszőket 15—20 cm-es darabokra vágjuk és jó minőségű talajba, a legfelső rü­gyig dugványozzuk. Ápolása gyakori öntözésből és betegsé­gek, kártevők elleni Védekezés­ből áll. Több faj fagyérzékeny (örökzöld fagyai, tarka levelű változatok, nyári orgona stb.), ezeknek dugványát ősszel megszedve, fagymentes helyen, nedves homokban tároljuk. Leg­gyakrabban szaporított fajok a gyöngyvessző-, gyöngyvirág­cserje, áljázmin, fagyai, arany­vessző, somfélék, hóbogyó, lombhullató loncok, tamariska, rózsalonc. Néhány faj nehezen gyökere­sedik dugványról, ezek szaporí­tása bújtatással próbálható meg. A szaporítandó cserjét 20—25 cm magas, tápdús talajjal feltölt­jük vagy az egyéves vesszőit a talajba húzzuk és a következő őszi meggyökeresedésig így tartjuk. így szaporítható a japán­birs, lilaakác, mogyoró. Több faj tő- és gyökérsarjakról is tele­píthető. A legértékesebb válto­zatok szaporítása oltás vagy szemzés útján is történhet, me­lyet a gyümölcsfákhoz hason­lóan végezhetünk. Bagyinka Tamás Kitekintő Honda­császár öt parancsolata „Mindig is az volt a leghőbb vágyam, hogy olyasmit csinál­jak, ami azon túl, hogy hasznos a vásárlónak, boldoggá is teszi őt.” Egy birodalom feje hirdette meg a programját ily módon, és most, hogy meghalt, az „alattva­lók” siettek hozzátenni: hasznos dolgot csinált, boldoggá tett másokat, de ő maga is boldog volt. Saichiro Honda. A Honda- birodalom 84 esztendős korá­ban elhunyt „császára”. A világ 11 országában 800 ezer alkal-*- mazottat foglalkoztatott 19 üze­mében. A név—autón, motoron — fogalom. Jóllehet a Házat 1946-ban alapította, öt paran­csolatát az ötvenes évek elején fogalmazta meg, és tette kötele­zővé: 1. Mindig becsvággyal és fia­talos hévvel cselekedni. 2. Minden egészséges javas­latot tanulmányozni, keresni az új ötleteket, és időben alkalmaz­ni ezeket a jobb eredmény érde­kében. 3. Kedvvel dolgozni, és eh­hez minden feltételt megterem­teni. 4. Folyton keresni a harmoni­kusabb munkaritmust. 5. A kutatás és a fejlesztés eredményeinek mindenkor ér­vényesülniük kell. Ezeken kívül szigorúan ügyelt a következők betartására: senkit sem illet meg az előlépte­tés azért, mert régóta dolgozik a Hondánál. Továbbá: a cég veze­tőinek és ezek rokonainak gye­rekeit tilos alkalmazni! így az­tán a saját fia is kénytelen volt külön céget alapítani, Mügén néven. De ki ismeri? A hírét csu­pán az adja, hogy a főnöke az ifjabb Honda... (MTI-Press) A tünetek hirtelen, előjelek nélkül lépnek fel. A betegek szokatlan levertségre, jelentős teljesítménycsökkenésre és el­sősorban koncentráló képessé­gük csökkenésére panaszkod­nak. Noha a testi vizsgálat sem­miféle kóros elváltozást nem je­lez, a tünetek — gyakran éveken át—mégsem javulnak. A krónikus fáradtságot az Egyesült Államokban a nyolc­vanas évek betegségévé nyilvá­nították, de az orvosok már száz éve foglalkoznak vele. A sokfé­le név, amivel illették, jelzi az orvosok sokféle véleményét. Nevezték ezt a gyermekeket és felnőtteket egyaránt megtáma­dó betegséget neuraszténiának, ideges kimerültségnek, izlandi betegségnek. Néhány évvel ezelőtt a kuta­tók azt hitték, hogy sikerült megtalálni a betegség egyik okát. Az egyre fejlődő diagnosz­tikai módszerek segítségével a paciensek egy részénél krónikus gyulladást találtak. Azt is megfi­gyelték, hogy a tünetek gyakran közvetlenül egy-egy akut fertő­Vigyázzunk! A lakás Még akkor is, ha leszámítjuk a háztartási gépeket, ugyanis az otthoni balesetek nagy része el­esés, elbotlás, elcsúszás vagy bizonyos magasságból való le­esés, Megelőzésükhöz sokszor elég, ha a bejárat környéke jól megvilágított, ha a talaj egyen­letes és nem csúszós. Ha a lakás­ban az ajtók, ablakok elhelyezé­se praktikus, és a szobák nincse­nek telezsúfolva bútorokkal. Ha a küszöbre vigyázunk, és így tovább..., hiszen csak az eséssel kapcsolatban számtalan egysze­rű „óvintézkedést” fel lehetne sorolni. Például: soha ne járkál­junk otthon rossz cipőben, pa­pucsban, vagy hogy a magasban végzett munkához kétágú ház­tartási létrát használjunk, begu­mizott lábakkal. A lakás vagy a ház minden része — a pincétől a padlásig — zéshez csatlakozva lépnek fel. Kórokozóként herpeszvíruso­kat is sikerült kimutatni a bete­gek vérében vagy izomszöveté­ben. Izlandon és Londonban megfigyelték, hogy egyes fertő­zések a krónikus fáradtság jár­ványos fellépését képesek elő­idézni. A kór döntő ismérve a levert­ség, amely a beteg teljesítmé­nyét 50 százalékkal csökkenti, és legalább hat hónapon át fenn­áll. Ezenkívül felléphet hőemel­kedés, a nyirokmirigyek duzza­dása, izomgyengeség, izom- és fejfájás, ízületi fájdalmak és pszichikai tünetek. Az amerikai kutatók nem erő­sítették meg azt a véleményt, hogy vírusok vagy más kóroko­zók idézik elő a krónikus fáradt­ságot. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint nem találtak érdemleges különbséget az egészséges és a beteg szemé­lyek vérének ellenanyag-kon­centrációja között. Csak a faló­sejtek megnövekedett aktivitá­sát tudták kimutatni, amit a dep­ressziós tünetek halmozott elő­veszélyes, ha nem vigyázunk vagy nincs megfelelő eszkö­zünk a munkához, mégis a leg­több baleset a konyhában fordul elő, és nem ok nélkül. Itt van a gáztűzhely — esetleg a gázpa­lack is —, a kukta, a kávéfőző, a szifonok, a darálók stb. De a szúró-vágó éles eszközök is, meg az üvegek, poharak, s a tisz­títószerek. S a használatukhoz megint csak számtalan dologra kell vigyázni, de talán a legfon­tosabb: ne siessünk, rohanjunk, még ha el is vagyunk késve, mert a legtöbb baj ebből szárma­zik. És ne felejtsük el az olyan „apróságokat” sem, mint: a gyu­fát sohasem magunk felé húzva, hanem ellenkezőleg gyújtsuk meg, és csak azután nyissuk ki a gázcsapot. Az edények nyelét a fal felé fordítsuk, hogy bele ne fordulásának az immunrend­szert befolyásoló hatására ve­zetnek vissza. A vizsgálatok néhány hónap­ja alatt a megvizsgált személyek több mint felének javult az álla­pota. Ezt azzal a törődéssel ma­gyarázzák, amiben a betegek a vizsgálat alatt részesültek. Kriti­kusan meg kell azonban jegyez­ni, hogy a kísérleti személyek­nek csak egy része felelt meg a kórisme szigorú kritériumainak. Nem lehet kizárni, hogy sok pa­ciens, talán nem is krónikus fá­radtságban, hanem depresszió­ban szenvedett. Ezért is sürgetik a kutatók a krónikus fáradtság tüneteinek megállapításánál a legnagyobb gondosságot, mert csak így jut­hatnak erre a betegségre vonat­kozó valós ismeretekhez. Amennyiben a betegség valami­lyen krónikus gyulladás követ­kezménye lenne, vírusok elleni gyógyszerekkel eredményesen lehetne kezelni, bár a tapasztalat szerint eddig egyetlen ismert gyógyszerrel sem volt eredmé­nyes a kezelés. G. A. akadjunk. Semmit se töltsünk színig, s a sülteket hosszú nyelű villával forgassuk. Ha a zsír meggyulladna, azonnal oltsuk el a gázt és véletlenül se öntsünk rá vizet. Forró folyadékos edényt ne tegyünk a földre! A fürdőszoba is veszélyes hely a gáz és elektromos beren­dezések és a nedvesség miatt. Többek közt ezért fontos, hogy ezek a készülékek, valamint a villanykapcsoló, a konnektor és a lámpa égője a kádtól, zuhanyo­zótól megfelelő távolságban le­gyenek. A mosógéppel és cent­rifugával biztonságban dolgoz­hatunk, ha betartjuk a használati utasítást. Ez egyébként minden gépre, a legegyszerűbbre is vo­natkozik. A többi „örök” sza­bály betartásával együtt, hogy a háztartási baleseteket megelőz­zük. V. M. veszélyes üzem Tetőtől talpig Több, mint otthonos! Vannak szabadidőruhák, amelyeket inkább csak otthon vehetünk fel, utcai viseletre — a színe vagy intim szabása miatt — már kevésbé alkalmasak. A Békéscsabai Kötöttárugyár azon­ban most csupa olyan holmit ajánlott bemutatás­ra, amelyeket otthon, de az utcán is bátran hord­hatunk. Otthon főként akkor, ha kedves vendé­get várunk, vagy ha a kertben dolgozgatva a kerítésrácsokon keresztül bárki megpillanthat bennünket. A békéscsabai Garzon Szállóban készült fotóinkon ezeket a helyzeteket kívántuk bemutatni. A kerti munkát imitáló modelljeinken nyírott plüssből készült szabadidőruhákat látunk. Érde­kes és divatos az egyszínű anyagot csíkos beté­tekkel vagy díszítő hímzésekkel variálni. A bár­sonyos hatású plüss együttesek a legkülönfélébb színkombinációban (fekete-ciklámen, fekete­mályva, fekete-halványzöld és így tovább) kap­hatók. Ugyancsak plüssből készült a „vendégváró” hölgyeken látható egyszínű nadrág és csíkos kardigán. A manöken fiúk (nevezzük őket ven­dégeknek) „stílusosan” érkeztek. Farmernad­rágjukhoz pamuthatású, nyakban húzózáras vagy gombos, otthonosan lezser felsőrészt vá­lasztottak. ma—ria Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents