Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-25 / 225. szám
KÖRKÉP 1991. szeptember 25., szerda o Petőfi Amerikában van? Nem a személyem ellen irányultak a támadások Dr. Kiszely István antropológus 1989 augusztusában Békéscsabán tartott előadásán Dr. Kiszely István antropológus szakmai vezetője volt a Bar- guzinban Petőfi után kutató csoportnak. Mi most a helyzet a Petőfi-csontoknak vélt „lelettel”? Erről kérdeztük a neves professzort. — Ón szerint hol van most Petőfi Sándor? — Pontosan nem tudom hol vannak a csontok, Cleveland- ben, Bostonban vagy Washingtonban. Négy tudós team vállalta a vizsgálatot, már a levéltári adatok, fogolylisták és a versek hitelesítése folyik, az antropológiai munka befejeződött azzal, hogy az első szótól az utolsó vesszőig mindent igazoltak a vizsgálatok, amit mi akkor először leírtunk. Szívükön viselik a munkát, mert csinálják például az elektronikus arcrekonstrukciót. Számítógépes program segítségével „viszik rá” a csontokra a lágy részeket, méghozzá három fokkal eltérve a függőlegestől és 23-mal oldalirányban, mert az ismert dagerrotípia így készült, a kettőt aztán egymásra másolják. Akkor tudnának teljes biztonsággal végleges eredményt mondani, ha a szülőktől vagy feleségtől és a gyerektől lenne csontanyag. Mind a szülei, mind pedig a felesége és a fia sírja ismert, meg lehetne oldani. Ez a DNDS-print eljárás, vagy igen, vagy nem. Itt nincs rózsa■ szín petúnia, itt vagy fehér vagy piros. —Ez azt jelenti, hogy Ón ma is száz százalékig meg van róla győződve, hogy Barguzinban valóban Petőfi csontjait találták meg? — Meg vagyok győződve. Akkor is így volt, amikor megtaláltuk, azóta semmit nem változott a belé vetett hitem és... ** — Ez hit vagy tudományos álláspont? — Tudomány. Nagyon sok csontot vizsgálok most is hetente, havonta, évente, és nagyon csodálkoztam volna, ha ilyenben tévedek. Fejet hajtottam volna akkor, ha valóban autentikus ember cáfolja meg az álláspontomat, de most látom, hogy a legjobb szakemberek hozzák vissza ugyanazt az eredményt, most van egy bizonyosságom is. Szörnyű dolog a szakmában, ha az ember tudja, hogy igaza van és senki nem akarja elfogadni! — Minek tulajdonítja azt az általános támadást, aminek ki volt téve annak idején? — Ez természetesen nem a személyem ellen irányult, hanem az ellen, hogy egy régi hiedelmet, beidegződést, nézetet mindenestől megváltoztatott, kezdve attól, hogy hogyan fejeződött be a segesvári ütközet, ejtettek-e hadifoglyot, milyen volt a kapcsolatunk az oroszokkal, nekik az osztrákokkal. Mást mondunk Petőfi személyéről, a csatában való részvételéről. Nem rólam volt szó eredetileg, de aztán végül is ellenem hegyezték ki a tollúkat, mert én voltam a szakmai vezető. — Az amerikai értékelés mikor várható? — Egy héttel utána, amikor a csontanyagot kivesszük a sírból. Aznap mennék Bostonba, egy hét múlva van eredmény. — Ha végül Budapest főpolgármestere — mint Ön mondta, ez ügyben ő az illetékes — nem engedélyezi, akkor örök marad a kétség? —Akkor marad 15 és fél millió magyar ember számára a kétség. — Befejezésül hadd kérdezzem meg: a történtek ismeretében is belefogna a kutatásba? — Bele. Senkit ki nem szolgálok, senkinek nem hiszek, a tényeket kivéve. Nem hiszem, hogy most már bármi szerepem lenne a Petőfi-ügyben. — Ha kiderül, hogy igaza volt? — Akkor sem. Nem leszek ott a temetésen, az ünnepségen, nekem becsületbeli dolgom volt ez, szakmai kihívás... —S ha az derül ki, hogy mégsem... — Akkor levonom a következtetést, és otthagyom a munkahelyemet, az MTA Régészeti Intézetét. Az embernek nyernie és veszíteni is tudni kell. Bár a természettudomány az nem lutri, az ember szakmai meggyőződése szerint vagy tud valamit, vagy nem tud. Ebben az esetben azt mondtam, hogy az, és eddig még komoly szakember az ellenkezőjét nem tudta bizonyítani. Most is dolgozom valamin, amit nem akarok még közzétenni, de hasonlóan nagy meglepetésre lehet számítani... Ihárosi Ibolya Első félévi „teljesítményünk” A megye gazdaságának főbb jellemzői a számok tükrében Az 1991.1. félévi adat az 1990.1. félévi %-ában Ipar A termelés volumene 84,4 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 94,5 A foglalkoztatottak száma 89,3 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 132,1 Kivitelező építőipar A termelés volumene 79,1 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 94,6 A foglalkoztatottak száma 83,6 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 121,8 Mezőgazdaság A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: vágómarha (tonna alapján) 122,7 vágósertés (tonna alapján) 84,3 vágóbaromfi (tonna alapján) 42,2 tehéntej 80,5 tyúktojás 109,7 A foglalkoztatottak száma: Állami gazdaságok, kombinát 74,4 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 78,9 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére: Állami gazdaságok, kombinát 120,4 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 117,9 Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom, folyó áron 103,6 A foglalkoztatottak száma 69,2 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 144,3 A megye gazdasági szervezeteinek helyzete, működési feltételei továbbra sem javultak, jelentős részük piaci és pénzügyi gondokkal küzd. Az év első felében nagymértékben csökkent az ipari és építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági termékek értékesítése követte a fizetőképes vásárlóerő ingadozásait. A kiskereskedelemben eladott áruk mennyisége az egy évvel korábbinak háromnegyedére esett vissza. A gazdasági szervezetek kölcsönforrások iránti igénye változatlanul nagy. Folytatódott a gazdasági szervezetek számának növekedése, különösen a kisszervezeteké. Az 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató ipari szervezetek 1991.1. félévi termelésének volumene 15,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A jelentős csökkenés alapvető oka továbbra is a belföldi, valamint a fizetőképes volt KGST- piaci kereslet hiánya, illetve mérséklődése, valamint néhány ipari üzem termelésének időszakos leállása. A meghatározó nagyságrendet képviselő ipari ágazatok közül a gép- és az építőipar termelése az átlagosnál jobban csökkent, az élelmiszeriparé annak megfelelően alakult, a könnyűiparé annál kevésbé esett vissza. A kisszervezetek termelésnövekedése a visz- szaesést valamelyest mérsékelte, de kis súlyából adódóan alapvetően nem befolyásolta. A folyó áron számított ipari export — főként a konvertibilis elszámolású piacokon történt értékesítés jelentős növekedése folytán — az előző év azonos időszakához képest emelkedett. A megyei székhelyű kivitelező építőipar első félévi saját építési-szerelési tevékenységének értéke — összehasonlítható árakon — alig érte el az egy évvel korábbinak a négyötödét. Ezen belül a magasépítőipar termelésének volumene nagyobb mértékben csökkent, mint a szak- és szerelőiparé. Az agrárágazatban országosan jelentkező értékesítési gondok a megye mezőgazdasági termelésében is jelentősen éreztették hatásukat. A megye nagyüzemi gazdaságainak félév végi szarvasmarha-állománya csak alig valamivel, sertésállománya jóval kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A juhok és a tyúkfélék száma jelentősen visszaesett. A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek közül vágómarhából jóval többet, vágósertésből, vágóbaromfiból és tehéntejből jóval kevesebbet vásároltak fel az egy évvel korábbinál. 1991 első felében tovább romlott a megye foglalkoztatási helyzete; a regisztrált munka- nélküliek száma júliusban már meghaladta a tízezer főt. A foglalkoztatottak száma minden megfigyelt gazdasági ágban csökkent, legjobban a kereskedelem és a szolgáltatás területén. (A megfigyelés az 50 főnél nagyobb létszámú gazdasági szervezetekre vonatkozik.) A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbérének átlagosan mintegy 28%-os növekedése összességében jóval elmaradt az ugyanerre az időszakra jellemző fogyasztói árnövekedéstől (35,7%), tehát a bérek reálértéke tovább csökkent. A növekvő elszegényedést mutatja, hogy a lakosság összes pénzbevételein belül mintegy háromszorosára emelkedtek a szociális jellegű kifizetések. A kiskereskedelemben folyó áron számított eladási forgalmának növekedése az országosnak még a felét sem érte el. Az év első felében kevesebb lakás épült fel a megyében, mint az előző év azonos időszakában, s a június végén folyamatban levő lakásépítések száma is kevesebb, mint egy évvel korábban. . István Tiborné Jövőre: kapunyitó Piliscsabán Egyetem - katolikusoknak A világon ötven katolikus egyetem működik. Hazánkban az elmúlt másfél száz év során többször próbálkoztak meg — sikertelenül — hasonló intézmény létesítésével. Jövőre, 1992 őszén azonban végre megnyitja kapuit a Magyar Katolikus Egyetem, a fővárostól 30 kilométerre fekvő Piliscsabán. A piliscsabai önkormányzat — a kormány döntése alapján — 19 hektáros szovjet katonai objektumot, épületegyüttest kapott az intézmény szervezésével, felállításával foglalkozó Katolikus Egyetemi Alapítványtól. Az MTI-Press kérdéseire dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád, az alapítvány kuratóriumának tagjai válaszoltak. — Milyen célokat szolgál az intézmény, és miért van szükség katolikus egyetemre? Mint Pázmány korában? — A hagyományos európai keresztény értékek tiszteletén alapuló képzést és egyetemes, átfogó szintézisre törekvő tudományos szemléletet kíván adni hallgatóinak az egyetem. Az ember és a család tiszteletére tanít. Céljai között említhetnénk a tudomány nyíltságának, nemzetköziségének, az ország és a magyarság szolgálatának, a szegényekkel, betegekkel való törődésnek a gondolata, keresztény életszemlélettel és szellemiséggel átitatva. Az egyetem nyitva áll minden diák előtt, aki a keresztényi elveket elfogadja. Miért van szükség katolikus egyetemre? A kereszténységnek mindig egyik legfőbb törekvése volt az universitas, az egyetemesség. A mai egyetemek túlságosan szakosodtak, a szintézisre törekvés nem mindig jellemezte tevékenységüket. Ezenkívül egy kicsit hasonló most a helyzet, mint 1635-ben, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. Az ország a törökdúlás után rendkívül nehéz helyzetben volt, nagyfokú megosztottság, pesszimizmus, elkeseredettség jellemezte a közállapotokat. Ilyen körülmények között Pázmány úgy érezte, hogy a legfontosabb tennivalók közé illik az egyetemalapítás. Ma egy kicsit hasonló helyzetben vagyunk... Két karon — hét területen —Milyen karokat indítanak? , — Az egyetemnek két kara lesz: a bölcsészettudományi, valamint a szociális és egészségtudományi. A bölcsészkar tanári pályára, tudományos kutatásra és a hagyományos bölcsészmunkakörök (könyvtáros, szerkesztő stb.) betöltésére készít fel. Négy területen ad képzést: klasszikus nyelvek (latin, görög, héber, arab), modem nyelvek (angol, német), valamint történelem és filozófia szakon. A szociális és egészségtudományi kar három területen képez szakembereket. E három terület: magatartástudomány (egészségpszichológia és egészséggondozás), szociológia, valamint humán erőforrások és non-profit management. — Mit takar ez a non-profit management kifejezés? — A fejlett ipari társadalomról még ma is torz kép él bennünk. A Rákosi-időkben egy furcsa kapitalista szimbólumot, azt a bizonyos Samu bácsit rajzolták meg nekünk a faliújságon. Most viszont ez a Samu bácsi (Uncle Sam) lett a modell, a példa. A kegyetlen Samu bácsi képe alapján profitéhes, farkastörvényekkel működő társadalomról van szó, ahol a gyenge, a szegény áldozatként pusztul el. A valóság ezzel szemben az, hogy a profitorientált verseny, a piacgazdaság csak egyik pillére a nyugati társadalmaknak. A másik nagy pillér a közadakozáson alapuló intézmények hálózata. Az úgynevezett humán szféra szinte valamennyi intézményét—kórházakat, iskolákat — az USA-ban közadakozásból működtetik. Az egészségügyi intézmények 90 százalékát alapítványok, önkormányzatok tartják fenn a lakosság támogatásával. A Rockefeller Center falára fel van írva: „A pénz kötelez!” Ez azt jelenti, hogy kötelesség adakozni a közjóért. A Samu bácsi képből ez a pillér kimaradt, pedig ez ugyanolyan fontos eleme a nyugati társadalmaknak, mint a piacgazdaság. A katolikus egyetemen azért indul szociális-közigazgatási szakemberképzés, mert a jövő társadalmában szükség lesz olyan szakemberekre, akik értenek a közadakozások szervezéséhez, gyűjtéséhez, a közadakozásból működtetett — nem profitérdekeltségű — intézmények menedzseléséhez. A két önálló kar mellett az egyetemen Kántor- és Egyházközségi Munkatársképző Főiskolai Intézet is létesül. Előkészítők vidéken isr — Külföldiek is érdeklődnek az egyetem iránt? — Nemzetközi hírű tanárok ajánlották fel szolgálatukat. Nemcsak magyar származású tudósokról van szó, németek, angolok, amerikaiak is jönnek tanítani. A magyarok közül is sokan jelentkeznek. Jó példa erre Prékopa András professzor, aki hosszú évek óta az USA-ban tanít. Feleségével együtt tagja a kuratóriumnak, és szándékában áll tanítani is. Tanulni vágyó diákok is sokan jelentkeznek. — A hazai fiatalok számára lesz-e előkészítő és felvételi? — Német és angol nyelvű, valamint számítástechnikai előkészítőt szervezünk. Ezek a jövő év elején kezdődnek féléves időtartammal. A vidéken élő fiataloknak is szeretnénk több városban tanfolyamot indítani. Mivel fontosnak tartjuk a közösségi életet, már megalakult a diákszövetség. E szervezet feladata, hogy a fiatalokkal foglalkozzék, törődjék. Országos hálózatot szerveznek, ezen keresztül segítik majd a vidéki fiatalokat. A jelentkezőnek a felvételin ismernie kell a választott nyelvet, a választott szak valamelyik témaköréből tanulmányt kell írnia, és azt bizottság előtt megvédenie. A tervek szerint az oktatás 250 hallgatóval indul. A hallgatók havonta 3 ezer forint tandíjat és vizsgadíjat fizetnek. Alapítványunk fontos feladata, hogy a rászoruló, tehetséges hallgatókat ösztöndíjakkal segítse. Hazánkban a 20—25 éves fiataloknak csak 15 százaléka tanulhat felsőfokú oktatási intézményben, Nyugaton ez az arány 30 százalék körül mozog. Nálunk a fiatalok számára a továbbtanulás lehetőségeit szélesíteni kell. Ez most az egyik legsürgetőbb feladata, egyúttal pedig a társadalmi és gazdasági válságkezelés leghatékonyabb forrása. Három ciklusban a doktorátusig — Milyen szakaszai lesznek az egyetemi képzésnek? — Az oktatás három ciklusra tagolódik. Az első 2-4 évig tart, amely után egyéves gyakorlati képzéssel főiskolai oklevelet vagy négyévi összképzéssel tanári diplomát kapnak a végzettek. A második ciklusban, a gyakorlati évet nem számítva, a tanulmányokat 5-6 évre egészítik ki, s ekkor kapnak egyetemi diplomát. Az egyetemi diplomával rendelkezők vehetnek részt a harmadik ciklusban, amely doktorátus megszerzésére nyújt lehetőséget. Terveinkben szerepel a posztgraduális képzés indítása is, amely mind a tudományos képzést, mind a tudományos fokozatszerzést szolgálja majd. Kiss György Mihály
