Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

KÖRKÉP 1991. szeptember 25., szerda o Petőfi Amerikában van? Nem a személyem ellen irányultak a támadások Dr. Kiszely István antropológus 1989 augusztusában Békéscsabán tartott előadásán Dr. Kiszely István antropoló­gus szakmai vezetője volt a Bar- guzinban Petőfi után kutató cso­portnak. Mi most a helyzet a Petőfi-csontoknak vélt „lelet­tel”? Erről kérdeztük a neves professzort. — Ón szerint hol van most Petőfi Sándor? — Pontosan nem tudom hol vannak a csontok, Cleveland- ben, Bostonban vagy Washing­tonban. Négy tudós team vállal­ta a vizsgálatot, már a levéltári adatok, fogolylisták és a versek hitelesítése folyik, az antropoló­giai munka befejeződött azzal, hogy az első szótól az utolsó vesszőig mindent igazoltak a vizsgálatok, amit mi akkor elő­ször leírtunk. Szívükön viselik a munkát, mert csinálják például az elektronikus arcrekonstruk­ciót. Számítógépes program se­gítségével „viszik rá” a csontok­ra a lágy részeket, méghozzá három fokkal eltérve a függőle­gestől és 23-mal oldalirányban, mert az ismert dagerrotípia így készült, a kettőt aztán egymásra másolják. Akkor tudnának teljes biztonsággal végleges ered­ményt mondani, ha a szülőktől vagy feleségtől és a gyerektől lenne csontanyag. Mind a szü­lei, mind pedig a felesége és a fia sírja ismert, meg lehetne oldani. Ez a DNDS-print eljárás, vagy igen, vagy nem. Itt nincs rózsa­■ szín petúnia, itt vagy fehér vagy piros. —Ez azt jelenti, hogy Ón ma is száz százalékig meg van róla győződve, hogy Barguzinban valóban Petőfi csontjait találták meg? — Meg vagyok győződve. Akkor is így volt, amikor megta­láltuk, azóta semmit nem válto­zott a belé vetett hitem és... ** — Ez hit vagy tudományos álláspont? — Tudomány. Nagyon sok csontot vizsgálok most is heten­te, havonta, évente, és nagyon csodálkoztam volna, ha ilyen­ben tévedek. Fejet hajtottam volna akkor, ha valóban autenti­kus ember cáfolja meg az állás­pontomat, de most látom, hogy a legjobb szakemberek hozzák vissza ugyanazt az eredményt, most van egy bizonyosságom is. Szörnyű dolog a szakmában, ha az ember tudja, hogy igaza van és senki nem akarja elfogadni! — Minek tulajdonítja azt az általános támadást, aminek ki volt téve annak idején? — Ez természetesen nem a személyem ellen irányult, ha­nem az ellen, hogy egy régi hi­edelmet, beidegződést, nézetet mindenestől megváltoztatott, kezdve attól, hogy hogyan feje­ződött be a segesvári ütközet, ejtettek-e hadifoglyot, milyen volt a kapcsolatunk az oroszok­kal, nekik az osztrákokkal. Mást mondunk Petőfi személyéről, a csatában való részvételéről. Nem rólam volt szó eredetileg, de aztán végül is ellenem he­gyezték ki a tollúkat, mert én voltam a szakmai vezető. — Az amerikai értékelés mi­kor várható? — Egy héttel utána, amikor a csontanyagot kivesszük a sír­ból. Aznap mennék Bostonba, egy hét múlva van eredmény. — Ha végül Budapest főpol­gármestere — mint Ön mondta, ez ügyben ő az illetékes — nem engedélyezi, akkor örök marad a kétség? —Akkor marad 15 és fél mil­lió magyar ember számára a két­ség. — Befejezésül hadd kérdez­zem meg: a történtek ismereté­ben is belefogna a kutatásba? — Bele. Senkit ki nem szol­gálok, senkinek nem hiszek, a tényeket kivéve. Nem hiszem, hogy most már bármi szerepem lenne a Petőfi-ügyben. — Ha kiderül, hogy igaza volt? — Akkor sem. Nem leszek ott a temetésen, az ünnepségen, nekem becsületbeli dolgom volt ez, szakmai kihívás... —S ha az derül ki, hogy még­sem... — Akkor levonom a követ­keztetést, és otthagyom a mun­kahelyemet, az MTA Régészeti Intézetét. Az embernek nyernie és veszíteni is tudni kell. Bár a természettudomány az nem lut­ri, az ember szakmai meggyőző­dése szerint vagy tud valamit, vagy nem tud. Ebben az esetben azt mondtam, hogy az, és eddig még komoly szakember az el­lenkezőjét nem tudta bizonyíta­ni. Most is dolgozom valamin, amit nem akarok még közzéten­ni, de hasonlóan nagy meglepe­tésre lehet számítani... Ihárosi Ibolya Első félévi „teljesítményünk” A megye gazdaságának főbb jellemzői a számok tükrében Az 1991.1. félévi adat az 1990.1. félévi %-ában Ipar A termelés volumene 84,4 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 94,5 A foglalkoztatottak száma 89,3 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 132,1 Kivitelező építőipar A termelés volumene 79,1 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 94,6 A foglalkoztatottak száma 83,6 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 121,8 Mezőgazdaság A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: vágómarha (tonna alapján) 122,7 vágósertés (tonna alapján) 84,3 vágóbaromfi (tonna alapján) 42,2 tehéntej 80,5 tyúktojás 109,7 A foglalkoztatottak száma: Állami gazdaságok, kombinát 74,4 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 78,9 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére: Állami gazdaságok, kombinát 120,4 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 117,9 Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom, folyó áron 103,6 A foglalkoztatottak száma 69,2 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 144,3 A megye gazdasági szerveze­teinek helyzete, működési felté­telei továbbra sem javultak, je­lentős részük piaci és pénzügyi gondokkal küzd. Az év első felé­ben nagymértékben csökkent az ipari és építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági ter­mékek értékesítése követte a fi­zetőképes vásárlóerő ingadozá­sait. A kiskereskedelemben el­adott áruk mennyisége az egy évvel korábbinak háromnegye­dére esett vissza. A gazdasági szervezetek kölcsönforrások iránti igénye változatlanul nagy. Folytatódott a gazdasági szerve­zetek számának növekedése, különösen a kisszervezeteké. Az 50 főnél nagyobb létszá­mot foglalkoztató ipari szerve­zetek 1991.1. félévi termelésé­nek volumene 15,6%-kal ma­radt el az egy évvel korábbitól. A jelentős csökkenés alapvető oka továbbra is a belföldi, vala­mint a fizetőképes volt KGST- piaci kereslet hiánya, illetve mérséklődése, valamint néhány ipari üzem termelésének idősza­kos leállása. A meghatározó nagyságrendet képviselő ipari ágazatok közül a gép- és az épí­tőipar termelése az átlagosnál jobban csökkent, az élelmiszer­iparé annak megfelelően ala­kult, a könnyűiparé annál kevés­bé esett vissza. A kisszerveze­tek termelésnövekedése a visz- szaesést valamelyest mérsékel­te, de kis súlyából adódóan alap­vetően nem befolyásolta. A fo­lyó áron számított ipari export — főként a konvertibilis elszá­molású piacokon történt értéke­sítés jelentős növekedése foly­tán — az előző év azonos idő­szakához képest emelkedett. A megyei székhelyű kivitele­ző építőipar első félévi saját épí­tési-szerelési tevékenységének értéke — összehasonlítható ára­kon — alig érte el az egy évvel korábbinak a négyötödét. Ezen belül a magasépítőipar termelé­sének volumene nagyobb mér­tékben csökkent, mint a szak- és szerelőiparé. Az agrárágazatban országo­san jelentkező értékesítési gon­dok a megye mezőgazdasági termelésében is jelentősen érez­tették hatásukat. A megye nagy­üzemi gazdaságainak félév végi szarvasmarha-állománya csak alig valamivel, sertésállománya jóval kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A juhok és a tyúkfélék száma jelentősen visszaesett. A fontosabb vá­góállatok és állati eredetű ter­mékek közül vágómarhából jó­val többet, vágósertésből, vágó­baromfiból és tehéntejből jóval kevesebbet vásároltak fel az egy évvel korábbinál. 1991 első felében tovább romlott a megye foglalkoztatási helyzete; a regisztrált munka- nélküliek száma júliusban már meghaladta a tízezer főt. A fog­lalkoztatottak száma minden megfigyelt gazdasági ágban csökkent, legjobban a kereske­delem és a szolgáltatás terüle­tén. (A megfigyelés az 50 főnél nagyobb létszámú gazdasági szervezetekre vonatkozik.) A foglalkoztatottak havi bruttó át­lagbérének átlagosan mintegy 28%-os növekedése összessé­gében jóval elmaradt az ugyan­erre az időszakra jellemző fo­gyasztói árnövekedéstől (35,7%), tehát a bérek reálértéke tovább csökkent. A növekvő elszegényedést mutatja, hogy a lakosság összes pénzbevételein belül mintegy háromszorosára emelkedtek a szociális jellegű kifizetések. A kiskereskedelemben folyó áron számított eladási forgalmá­nak növekedése az országosnak még a felét sem érte el. Az év első felében kevesebb lakás épült fel a megyében, mint az előző év azonos időszakában, s a június végén folyamatban levő lakásépítések száma is ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. . István Tiborné Jövőre: kapunyitó Piliscsabán Egyetem - katolikusoknak A világon ötven katolikus egyetem működik. Hazánkban az elmúlt másfél száz év során többször próbálkoztak meg — sikertelenül — hasonló intéz­mény létesítésével. Jövőre, 1992 őszén azonban végre meg­nyitja kapuit a Magyar Katoli­kus Egyetem, a fővárostól 30 kilométerre fekvő Piliscsabán. A piliscsabai önkormányzat — a kormány döntése alapján — 19 hektáros szovjet katonai objek­tumot, épületegyüttest kapott az intézmény szervezésével, felál­lításával foglalkozó Katolikus Egyetemi Alapítványtól. Az MTI-Press kérdéseire dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád, az alapítvány kuratóriumának tagjai válaszoltak. — Milyen célokat szolgál az intézmény, és miért van szükség katolikus egyetemre? Mint Pázmány korában? — A hagyományos európai keresztény értékek tiszteletén alapuló képzést és egyetemes, átfogó szintézisre törekvő tudo­mányos szemléletet kíván adni hallgatóinak az egyetem. Az ember és a család tiszteletére tanít. Céljai között említhetnénk a tudomány nyíltságának, nem­zetköziségének, az ország és a magyarság szolgálatának, a sze­gényekkel, betegekkel való tö­rődésnek a gondolata, keresz­tény életszemlélettel és szelle­miséggel átitatva. Az egyetem nyitva áll minden diák előtt, aki a keresztényi elveket elfogadja. Miért van szükség katolikus egyetemre? A keresztény­ségnek mindig egyik legfőbb törekvése volt az universitas, az egyetemesség. A mai egyete­mek túlságosan szakosodtak, a szintézisre törekvés nem mindig jellemezte tevékenységüket. Ezenkívül egy kicsit hasonló most a helyzet, mint 1635-ben, amikor Pázmány Péter megala­pította a nagyszombati egyete­met. Az ország a törökdúlás után rendkívül nehéz helyzetben volt, nagyfokú megosztottság, pesszimizmus, elkeseredettség jellemezte a közállapotokat. Ilyen körülmények között Páz­mány úgy érezte, hogy a legfon­tosabb tennivalók közé illik az egyetemalapítás. Ma egy kicsit hasonló helyzetben vagyunk... Két karon — hét területen —Milyen karokat indítanak? , — Az egyetemnek két kara lesz: a bölcsészettudományi, valamint a szociális és egész­ségtudományi. A bölcsészkar tanári pályára, tudományos ku­tatásra és a hagyományos böl­csészmunkakörök (könyvtáros, szerkesztő stb.) betöltésére ké­szít fel. Négy területen ad kép­zést: klasszikus nyelvek (latin, görög, héber, arab), modem nyelvek (angol, német), vala­mint történelem és filozófia sza­kon. A szociális és egészségtu­dományi kar három területen képez szakembereket. E három terület: magatartástudomány (egészségpszichológia és egészséggondozás), szocioló­gia, valamint humán erőforrá­sok és non-profit management. — Mit takar ez a non-profit management kifejezés? — A fejlett ipari társadalom­ról még ma is torz kép él ben­nünk. A Rákosi-időkben egy furcsa kapitalista szimbólumot, azt a bizonyos Samu bácsit raj­zolták meg nekünk a faliújsá­gon. Most viszont ez a Samu bácsi (Uncle Sam) lett a modell, a példa. A kegyetlen Samu bácsi képe alapján profitéhes, farkas­törvényekkel működő társada­lomról van szó, ahol a gyenge, a szegény áldozatként pusztul el. A valóság ezzel szemben az, hogy a profitorientált verseny, a piacgazdaság csak egyik pillére a nyugati társadalmaknak. A másik nagy pillér a közadakozá­son alapuló intézmények háló­zata. Az úgynevezett humán szféra szinte valamennyi intéz­ményét—kórházakat, iskolákat — az USA-ban közadakozásból működtetik. Az egészségügyi intézmények 90 százalékát ala­pítványok, önkormányzatok tartják fenn a lakosság támoga­tásával. A Rockefeller Center falára fel van írva: „A pénz köte­lez!” Ez azt jelenti, hogy köte­lesség adakozni a közjóért. A Samu bácsi képből ez a pillér kimaradt, pedig ez ugyanolyan fontos eleme a nyugati társadal­maknak, mint a piacgazdaság. A katolikus egyetemen azért indul szociális-közigazgatási szak­emberképzés, mert a jövő társa­dalmában szükség lesz olyan szakemberekre, akik értenek a közadakozások szervezéséhez, gyűjtéséhez, a közadakozásból működtetett — nem profitérde­keltségű — intézmények me­nedzseléséhez. A két önálló kar mellett az egyetemen Kántor- és Egyházközségi Munkatárskép­ző Főiskolai Intézet is létesül. Előkészítők vidéken isr — Külföldiek is érdeklődnek az egyetem iránt? — Nemzetközi hírű tanárok ajánlották fel szolgálatukat. Nemcsak magyar származású tudósokról van szó, németek, angolok, amerikaiak is jönnek tanítani. A magyarok közül is sokan jelentkeznek. Jó példa erre Prékopa András professzor, aki hosszú évek óta az USA-ban tanít. Feleségével együtt tagja a kuratóriumnak, és szándékában áll tanítani is. Tanulni vágyó diákok is sokan jelentkeznek. — A hazai fiatalok számára lesz-e előkészítő és felvételi? — Német és angol nyelvű, valamint számítástechnikai elő­készítőt szervezünk. Ezek a jövő év elején kezdődnek féléves időtartammal. A vidéken élő fia­taloknak is szeretnénk több vá­rosban tanfolyamot indítani. Mivel fontosnak tartjuk a közös­ségi életet, már megalakult a diákszövetség. E szervezet fel­adata, hogy a fiatalokkal foglal­kozzék, törődjék. Országos há­lózatot szerveznek, ezen keresz­tül segítik majd a vidéki fiatalo­kat. A jelentkezőnek a felvételin ismernie kell a választott nyel­vet, a választott szak valamelyik témaköréből tanulmányt kell ír­nia, és azt bizottság előtt megvé­denie. A tervek szerint az okta­tás 250 hallgatóval indul. A hall­gatók havonta 3 ezer forint tan­díjat és vizsgadíjat fizetnek. Alapítványunk fontos feladata, hogy a rászoruló, tehetséges hallgatókat ösztöndíjakkal se­gítse. Hazánkban a 20—25 éves fiataloknak csak 15 százaléka tanulhat felsőfokú oktatási in­tézményben, Nyugaton ez az arány 30 százalék körül mozog. Nálunk a fiatalok számára a to­vábbtanulás lehetőségeit széle­síteni kell. Ez most az egyik leg­sürgetőbb feladata, egyúttal pe­dig a társadalmi és gazdasági válságkezelés leghatékonyabb forrása. Három ciklusban a doktorátusig — Milyen szakaszai lesznek az egyetemi képzésnek? — Az oktatás három ciklusra tagolódik. Az első 2-4 évig tart, amely után egyéves gyakorlati képzéssel főiskolai oklevelet vagy négyévi összképzéssel ta­nári diplomát kapnak a végzet­tek. A második ciklusban, a gya­korlati évet nem számítva, a ta­nulmányokat 5-6 évre egészítik ki, s ekkor kapnak egyetemi dip­lomát. Az egyetemi diplomával rendelkezők vehetnek részt a harmadik ciklusban, amely dok­torátus megszerzésére nyújt le­hetőséget. Terveinkben szere­pel a posztgraduális képzés indí­tása is, amely mind a tudomá­nyos képzést, mind a tudomá­nyos fokozatszerzést szolgálja majd. Kiss György Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents