Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

1991. szeptember 24., kedd KÜLFÖLDI HÍREK A hajnalok most csendesek(?) Jóllehet a felek a megállapo­dás többszöri megsértésével vádolták egymást, tényleges harci cselekményekről sehon­nan sem érkezett jelentés. Zág­rábban eltörölték az egy héttel korábban kiadott éjszakai elsö- tétítési rendeletet. A zágrábi te­levízió vasárnap esti jelentése szerint a szövetségi haditenge­részet megszüntette Split, Dub­rovnik és Rijeka blokádját, s cserében a városi hatóságok helyreállították a laktanyák víz- és áramellátását. Az egy hete kezdődött blokád Pula, Zadar, Sibenik és Kardeljevo kikötőjé­re is kiterjedt; ezek újbóli meg­nyitásáról hétfő reggelig nem érkezett jelentés. Veljko Kadijevics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter sze­rint a horvátországi tűzszünetet vasárnap délután 11 esetben sér­tették meg a horvát erők. Franjo Tudjman horvát elnök esti televíziós beszédében a horvát politika nagy sikerének nevezte a tűzszüneti megállapo­dást, amelyet vasárnap délután háromkor léptettek életbe. Hangsúlyozta, hogy Horvátor­szág nem adja fel a teljes függet­lenség megteremtésére irányu­ló törekvéseit, de cél az is, hogy minél kevesebb legyen az áldo­zat. Stipe Mesic, a horvát nemze­tiségű jugoszláv szövetségi el­nök zágrábi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a sok áldozat, a városok lerombolása után már szóba sem jöhet, hogy visszaad­ják a Jugoszláv Néphadsereg­nek az elfoglalt laktanyákat, s arról sem, hogy társulási megál­lapodást kössön Horvátország a többi délszláv köztársasággal. Már csak a teljes függetlenség és a hadsereg Horvátországból történő távozása jöhet szóba — szögezte le a politikus. Arafat felhívása Jasszer Arafat, a PFSz VB elnöke hétfőn a palesztin parla­ment pulpitusáról felhívást inté­zett George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet el­nökhöz: mindent kövessenek el, hogy a közel-keleti viszály a nemzetközi törvényesség alap­ján rendeződjék. Arafat beszédével vette kez­detét Algírban a Palesztin Nem­zeti Tanács ülésszaka, amely­nek vitáin a várakozások szerint az októberben esedékes közel- keleti békekonferencia, az azon való palesztin részvétel a fő téma. Algírból származó értesü­lések alapján nem várható, hogy a testület egyértelmű — igenlő vagy nemleges — választ adjon a kérdésre. James Baker amerikai kül­ügyminiszter múlt heti térség­beli kőrútján a megszállt terüle­tek palesztin személyiségeinek a konferenciára vonatkozóan amerikai „biztosítékokat” adott. Ezeket a PFSz vezetője a hétvégén a korábbiakhoz ké­pest előrelépésnek, de még min­dig nem elégségesnek minősí­tette. Örményország Igen, igen, igen Az örményországi népszava­záson a szavazók 99,31 százalé­ka mondott igent a köztársaság függetlenségére —jelentette Je­revánból az AFP hírügynökség. A vasárnap este közzétett hi­vatalos végeredmény szerint a szavazásra jogosult 2 133 167 állampolgár 95,5 százaléka vett részt a népszavazáson. Az igen szavazatok — tehát a független­ség mellett voksolók — száma 2 042 617, míg a nem, vagyis a függetlenséget ellenzők szá­ma 4152 vagyis, 0,49 százalék volt. Ötszáz éves holttest Fogoly volt a gleccser foglya? Egy valószínűleg ötszáz évvel ezelőtt elhunyt férfi holttestét találták meg csaknem teljesen ép állapotban az ausztriai Simi- laun gleccser jegében, néhány méterre az olasz határtól -— erősítették meg bolzanoi (Alto Adige olasz tartomány) tájéko­zott körökben. A jégbe fagyott férfire 3 200 méteres magasságban, a Punta Finale közelében bukkant egy német turista. Az éppen a környék hegycsúcsain turistáskodó Reinhold Messner, az ismert alpinis­ta a helyszínre sietett és lefényképezte a holttestet. Az első ismeretek szerint az ötszáz esztendeje jégálmát alvó férfi fogoly lehetett. Hátán súlyos sebek láthatók, valószínűleg korbácsütések nyomai, vagy égések. Seb éktelenkedik a fején is. Lábszárait bőr lábszárvédő borítja. Kezében fejszét szorongat. Értesülések szerint a holttestet további vizsgálat végett Innsbruckba szállítják. Bulgária - vissza a cárt? Mintegy ötezer ember tüntetett vasárnap este Szófia belvárosában a királyság helyreállítását köve­telve. A megmozdulást a monar- chista pártszövetség szervezte, amely részt vesz az október 13-1 parlamenti választásokon. A monarchia helyreállítását kö­vetelő pártoknak jelenleg nincs képviselője a bolgár tör­vényhozásban. A tüntetés résztvevői meghall­gatták a trónjáról 1946-ban eltá­volított II. Simeon cár mag­nószalagra rögzített szavait. Apja, III. Borisz halála után, Si­meon gyermekként három évig uralkodott Bulgáriában. A mo­narchia 1946 szeptember 8-i el­törlése után nyolc nappal a cári család Egyiptomban keresett me­nedéket. Simeon jelenleg Madrid­ban él. Ünnepeltek a Pulitzer-díjasok Több mint 300 Pulitzer-dí- jas gyűlt össze vasárnap New Yorkban, hogy megemlékez­zék a legrangosabb újságírói elismerés megalapításának 75. évfordulójáról. Russell Baker, a New York Times kétszeres Pulitzer-díjas kolumnistája a Columbia Egyetemen az 1200 főnyi ün­neplő közönség előtt mondott beszédében többek közt hang­súlyozta: „Tudom, hogy fog kezdődni legtöbbjük nekro­lógja.... Azzal a három szóból álló mondattal, amelyet min­den nekrológíró annyira ked­vel. A mondat természetesen maga is Pulitzer-díjas...” Baker elismeréssel szólott arról, hogy az amerikai újság­írásban, az irodalomban, a drámaírásban és a zenében kiemelkedő alkotásokat Pu- litzer-díjjal jutalmazzák, de megjegyezte, hogy olyan nagy­ságok, mint F. Scott Fitzgerald és Duke Ellington sohasem részesültek ebben a kitünte­tésben. Michael Sovern, a Colum­bia Egyetem elnöke az egybe- gyült tudósokat, újságírókat és művészeket „a közjó érde­kében tevékenykedő legna­gyobb erőnek” nevezte a mai Amerikában. A Pulitzer-díjakat évente osztják ki a néhai Joseph Pu­litzer által létesített alapít­ványból. A magyar származá­sú Joseph Pulitzer adta ki töb­bek közt a St. Louis Post-Dis­patch és a New York World című lapokat. A közszolgála­tért odaítélt díj egy arany­érem, az egyéb kategóriákban 3 000 dollár. A vasárnapi ünnepségen adták át a díjakat az idei 22 ju- talmazottnak. AGROKER EGYÜTT AZ ÖN ÉRDEKEBEN hidraulikus és pneumatikus berendezések tömítései, javítókészletei földmunkagépekhez, traktorokhoz, munkagépekhez ékszíjak csapágyak szimeringek seegergyürük ragasztók (Delomat gumigyűrű-ragasztó, CSAK NÁLUNK!) ipari és hidraulikatömlök, légféktömlők méretre, szerelvénnyel személygépkocsi-alkatrészek. ITT MINDENT MEGTALÁL 5602 Békéscsaba Szerdahelyi u.Pf.:16 Tel.:66-22-366 Tex: 83-329 Fax:66-26-964 ANYAGBIZTOSÍTÁS = ECONOMOS + AGROKER Göncz-interjú A nemzetiségKkéi^désről, a semlegességről^^ az EK-tagságról lfe> A jugoszláviai válságot csakis és kizárólag a jugo- szlávok oldhatják meg — hangsúlyoz­ta Göncz Árpád köztársasági elnök a Der Standard című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. Az egész oldalt betöltő interjúban, amely­nek közlésével egyidejűleg a lap bemutatja a Magyar Köztársaság elnökét és politikai tevékenységét, Göncz Árpád leszögezte; Magyaror­szág legnagyobb felelőssé­ge pillanatnyilag az, hogy a Ju­goszláviában élő magyarok ne lehessenek a bosszú céltáb­lái. Ez az oka annak, hogy Hor­vátország és Szlovénia elis­merésének kérdését a legna­gyobb körültekintéssel kell kezelni. A lap kérdésére Göncz Árpád szólt arról, hogy a Magyar Köz­társaság államfejeként ő az or­szágban élő mintegy 10,5 millió magyar, illetve az ugyancsak itt élő nemzetiségiek elnöke. Ugyanakkor azonban Magyar- ország elnökeként mindig figye­lembe kell vennie a határokon túl élő magyarok érdekeit is. Hangsúlyozta, hogy a Jugoszlá­via területén élő magyarok jugo­szláv állampolgárok, akikre an­nak az országnak a törvényei vonatkoznak, ami általában igaz egy-egy ország területén élő nemzetiségiek — így a magyar határokon túli magyarok eseté­ben — is. Amí*Ke!ct-Európát illeti, az itteni népeknek, legye­nek nagy nemzetek, avagy ki­sebbségek, együtt kell élniök egymás­sal. Mindenképpen el kell kerülni, hogy az egyes nemzeti ki­sebbségek a na­gyobb nemzetek sakktábláján a pa­raszt szerepét játsszák. A magyar külpolitika cél­ja biztosítani az em­beri jogokat a nem­zetiségek számára - fűzte hozzá. A köztársaság elnöke kifej­tette, hogy nézete szerint átjár­ható határokra van szükség, nem pedig arra, hogy egy-egy kisebb nemzetiségi csoport más ország kebelén belül, illetve onnan ki­válva önálló államot alapítson. A Magyarország semlegességé­vel kapcsolatban feltett kérdésre Göncz Árpád megjegyezte, hogy nézete szerint a megválto­zott helyzetben a skandináv or­szágoknak éppúgy át kell ér­tékelniük e kérdést, mint Auszt­riának avagy Svájcnak. Ma­gyarország közös piaci csatla­kozásának várható menetrend­jét ismertetve Göncz Árpád szólt arról, hogy a felvétel politi­kai feltéleit Magyarország telje­sítette, s ha a gazdaságiakkal is ugyanígy állna a helyzet, az or­szág akár holnap EK-tag lehet­ne. Az osztrák lap munkatársai végül megkérdezték, miért nem látogatott el mindeddig Göncz Árpád Ausztriába. Az államfő kifejtette; a kapcsolatok oly mé­lyek és kifogástalanok, hogy azok már régen nem állam­fői szinten dőlnek el. Hét év alatt megszűnik az AIDS? Frankfurtban állítják: megtalálták az ellenszérumot Dr. Reinhard Kuhrt profesz- szor felemeli az asztalról a vörö­ses, olajos folyadékkal teli kémcsövet. Gyengéden a kezé­be veszi, és ezt mondj; „Ez a szer legyőzheti az AIDS-t”. Szerinte immár biztos, hogy még ebben az évtizedben le tudjuk győzni az immunrendszer halálos be­tegségét. Várhatóan hét éven belül megszűnik az AIDS”. Az íróasztalnál ülő férfi a száz tudóst foglalkoztató frank­furti Paul-Ehrlich-Intézet igaz­gatója. Az intézet laboratóriu­maiban már évek óta kutatják az AIDS ellenszerét. Orvosok, bio­lógusok, vegyészek ülnek már évek óta a mikroszkópok előtt, hajolnak üvegtálacskák fölé, kevernek újabb és újabb fehérje­féléket. Ezeket aztán beinjek­ciózzák a Rhesus-majmocskák- ba, az állatokat megfertőzik AIDS-szel, és figyelik mi törté­nik. A csoda egy tavaszi napon megtörtént: fiatal kutató sietett a professzor szobájába és azt kia­bálta: „Megvan!” Reinhard Kuhrt a fiatalemberrel együtt szaladt vissza a laborba, össze­hasonlította az értékeket, a táb­lázatokat —és tudta: ez az! Mi történt azóta? Ismét bead­tak egy AIDS-ellenes szérumot a majmoknak, majd beoltották őket a vírussal is. És íme: egy hónappal az utolsó injekció után is egészséges maradt mindegyik állat. A professzor és csapata azonban mégsem akarta nyilvá­nosságra hozni a felfedezést. Hiszen a Rhesus-majmok nem emberek. „De a majom és az ember AIDS-betegsége hasonlít egy­másra, mert mindkettőnek ugyanaz a gyökere. Aki tehát le tudja győzni az egyiket, valószí­nűleg le fogja tudni győzni a másikat is.” — mondta a pro­fesszor, majd így folytatta: „Most ki kell kísérleteznünk egy olyan szert, amely hatásos az AIDS minden fajtája ellen. Ezt aztán ki kell próbálnunk csimpánzokon, mert azok az emberi HIV-vírus hordozói. Ezt követik majd az önkénteseken folytatott emberkísérletek”. Mindez meddig tart? A professzor óvatosan nyilat­kozik: 1998-ban ott lehet az AIDS elleni szérum a világ pati­káiban. Dr. Kuhrt professzor azonban figyelmeztet, hogy a hangsúly a lehet szócskán van. „Ha minden jól megy!” F erenczy—Eu ropress A légiriadók miatt bezárták a zágrábi őszi vásárt. Pedig bombasikere volt...

Next

/
Thumbnails
Contents