Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

pp OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. szeptember 17., kedd o Tízéves az Alföld Szálló Mérlegen a nyár Sokat hallottunk az idegen- forgalom visszaeséséről, a hazai és a külföldi vendégek visszafo­gott nyaralásáról. Vajon Oros­házán, az Alföld Szálloda és Vendéglátóipari Kombinát mi­lyen eredménnyel zárta a nyári szezont? Mielőtt Tóthné Balázs Aranka, a kombinát ügyvezető­je válaszolna a kérdésre, néhány tényt közreadunk az Alföld Szállóról. Az épületet 1981. augusztus 20-án állította üzembe a tulajdo­nos, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ. A mintegy 4 ezer négy­zetméteren differenciált szol­gáltatóbázisát teremtették meg 10 évvel ezelőtt. Foglalkoznak szállásadással, étkeztetéssel nyújtanak egyéb szórakozási lehetőséget. Negyvenkettő két­ágyas szobában, 5 háromágyas­ban és 1 komplett lakosztályban kulturáltan berendezett telefo­nos, rádiós, fürdőszobás kényel­mes elhelyezést biztosítanak. Húsz szobában színes televízió is van. A vendégek valutaváltá­sát, értékmegőrzését, telefon-, telexigényeit, autókölcsönzését a helyszínen megoldják. — A fentieken túlmenően — mondja Tóthné Balázs Aranka —szállodán kívü li programokat is szervezünk. Az Új Elet Tsz­szel közösen falusi szórakozást ajánlunk. Ilyenek: lovaglás, sé­takocsikázás, a kardoskúti re­zervátum megtekintése, nép­táncbemutatók, bográcsos étel­különlegességek. E szolgáltatá­sunkat többnyire nyugati turis­ták veszik igénybe. Az Alföld önkiszolgáló étter­mében naponta 200—250 ada­got adnak el, s ezen felül leg­alább ugyanennyi az előfizeté­ses ebédet rendelők száma is. Az idén a nehéz gazdasági helyzet és a bekövetkezett magas inflá­ció veszélyeztette az Alföld Szálló nyereségét is, ám ennek ellenére úgy tűnik, eredménye­sen zárhatják az idei évet. — Jövőre már nehezebb lesz a helyzetünk. Kényszerintézke­désként a jelenlegi 60 alkalma­zottunkból mintegy 13 személyt érintő leépítést tervezünk. Ebből csupán 4-5 az elbocsátás, a töb­bit közös megeggyezéssel hajt­juk végre — tájékoztat Tóthné Balázs Aranka. Néhány szó az idei árbevétel­ről, amely augusztus 31-éig megközelíti a 35 millió forintot. Ez egymillióval több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A szálloda kihasználtsági muta­tója 42 százalék, ami nem rosz- szabb az országos átlagnál. Az említett időszakban 2858 ven­dég 5296, szaknyelven kifejez­ve, „vendégéjszakát” töltött Orosházán. Az átlagos tartózko­dási idő 1,85 nap volt. A külföl­diek ennél többet, mintegy 2,6 napot vettek igénybe. Az 1181 külföldi, főként német, olasz, osztrák, francia, holland (ez nagyságrendbeli sorrend is) megelégedve távozott az Alföld Szállodából. — A korábbi, szocialistának nevezett vendégforgalom telje­sen visszaesett. Míg tavaly 1288 szovjet turistát fogadtunk, az idén egy sem érkezett. A nyugati turisták száma viszont emelke­dett, különösen az olaszok ke­restek fel bennünket. Az összes volt szocialista átutazó nem volt több 74-nél, s őket is a környező téeszek fogadták szakmai ta­nácskozásokra — tájékoztat az ügyvezető. Sok vita van, s főleg belföldi utazók panaszkodnak a szállo­dai szobák kifizethetetlenül magas árára. Az Alföld három- csillagos, s e kategóriában a szo­ba árai igen kedvezőek. Egy éj­szakára egy kétágyas szoba 1840 és 2500 forint között van áfával együtt. Bár ez az összeg nem kevés, a szolgáltatás szín­vonalával teljes összhangban van. Más hasonló kategóriájú szállodák — nem feltétlenül a Balaton mellett — szobaárai ennél nagyságrenddel magasab­bak. Orosházán a csoportos (20 fő feletti) turistáknak 1035 fo­rintért adnak egy kétágyas szo­bát. Jövőre az idegenforgalom megtartása és emelése érdeké­ben új szolgáltatást is bevezet­nek. Áz IBUSZ Bankkal kötött megállapodás értelmében Hét­fajta külföldi hitelkártyát is elfo­gadnak majd. Műsoros estek, báli rendezvények, falusi lako­dalmasok megrendezését szin­tén, az idei évhez hasonlóan, újra vállalják. Balatoni fogaskehely tejszínhabos majonézmártással Tercsi József, az Alföld Szál­ló mesterszakácsa lapunk kéré­sére olyan — otthon is könnyen elkészíthető — ételkülönleges­séget ajánl kedves olvasóink­nak, amely bizonyára megnyeri tetszésüket és találkozik ízlé­sükkel is Hozzávalók 10 személyre: 80 dkg főtt fogas, 20 dkg alma, 1 fej fejes saláta, 10 db fürjtojás, 25 dkg főtt zeller, 15 dkg rák (gamela), 5 dkg kaviár, 15 dkg citrom, 2 csomó snidling, 1 csomó kapor, 1 dkg só, 2 dkg porcukor, 5 adag majonézmár­tás. (A mártás hozzávalói: 30 dkg majonéz, 40 dkg tejszínhab, 15 dkg citrom, 4 dkg porcukor, 1 dkg só. Elkészítése: Az apróra-tördelt főtt halból, hámozott, darabolt almából, főtt, vágott zellerből, metéltre vágott fejes salátából és főtt rák­húsból kaporral és snidlinggel halsalátát készítünk. A halsalá­tát a mártással bekeverjük. A majonéz alapmártáshoz tejszínt, citromlevet, porcukrot és pici sót teszünk. Előhűtött, talpas pohárba helyezünk egy kisebb salátalevelet, beletöltjük a hal­salátát és főtt hallal, rákkal, ka­viárral, fürjtojással dekorálva tálaljuk! Külön mártást adunk még hozzá. A halsaláta elkészítéséhez ponty is felhasználható. Októberben indul a Népfőiskola Mint már hírül adtuk, Oroshá­zán a Darvas József Társaság, az evangélikus egyházközösség, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, valamint a Pa­rasztszövetség szervezésében evangélikus Népfőiskola indul 1991. október 19-én. A Táncsics Mihály Gimná­ziumban szervezett formában, neves szakemberek közreműkö­désével minden héten szombaton 9 órától 13 óráig konzultációs foglalkozások kezdődnek, s vár­hatóan a tavasz elején vizsgával zárul a képzés. A hallgatók mező- gazdasági és általános műveltségi témákban hallhatnak előadáso­kat. Kiemelten foglalkoznak majd termelésszervezéssel, új tí­pusú szövetkezéssel, növényvé­delemmel, kisállattenyésztéssel, természetvédelemmel és a vállal­kozás pénzügyi, gazdasági tudni­valóival. A javasolt témák mellett a szervezők lehetőséget biztosíta­nak arra, hogy a hallgatók igényei szerint más-más ismeretről is hasznos tájékoztatót kapjanak. A szervezőbizottság kéri azo­kat, akik a Népfőiskola ingyenes képzésén részt kívánnak venni, szándékukat lakóhelyük szerinti polgármesteri hivatalokban je­lezzék, ahol részletes felvilágosí­tást és jelentkezési lapot kérhet­nek. Az erősebb kutya elve érvényesül A címben jelzett szólás most Orosházán igencsak ak­tuális. Történt ugyanis, hogy a városban létező két személy- és teherfuvarozó társaság úgy döntött, egyesülnek. Ettől a pillanattól kezdve Grant-taxi Társaság néven fogott össze a több mint egy tucat magánfu­varozó. Igen ám, de nem mindenki lépett be ebbe az érdekközös­ségbe. Ilyen többek között az a néhány személyszállító kis­iparos, aki a Viking (újonnan megnyílt turistaszálló) vendé­geinek a fuvarozását vállalta. Kicsi a város, de még kisebb a taxiállomások körüli várako­zóhely. Megkezdődött hát a kiszorítósdi. Előbb, mint magyarokhoz illik, ékes anya­nyelvűnk által felkínált lehetőségeinkkel élve kezdték felsorolni egymás családfáját, különös tekintettel a másik édesanyjára. Természetesen ezt bizonyítani nem lehet. Igazságot tenni is nehéz, hiszen az önkor­mányzati hivatal a vállalko­zói engedélyeket — ha nem merül fel különös kifogás — minden további nélkül kiad­ja. És bizonyára könnyű kita­lálni: sok az eszkimó, kevés a fóka. Azért a kevés utasért meg kell küzdeni, s ma már egymással is. Elébe állnak egymás kocsijának, újabban fenyegetőznek, öklüket ráz­zák a taxisok, de megegyez­ni — úgy tűnik — nemigen akarnak, vagy talán nem is tudnak. A „Vikingek” képviselője bent járt a szerkesztőségünk­ben és bepanaszolta Grant- taxis társait, mert ízléstelenül, kultúrálatlanul harcolnak a konkurencia zászlaja alatt. A másik felet nem kérdeztük meg, pedig bizonyára ők hasonló történetekkel tudtak volna szolgálni. De azért megkérdezzük: tényleg nem lehet tisz­tességes eszközökkel versenyezni? Alapítvány a vállalkozókért Feltételezhetően, mire e cikk megjelenik már a Cégbíróság bejegyezte a Pro Conductoris (a vállalkozókért) Alapítványt. Az alapítvány létrehozását Oroshá­zán fogalmazta meg néhány hónapja Lengyel Tibor önkor­mányzati képviselő, civilben sikeres vállalkozó. Az alapít­ványt a városi önkormányzat és az Orosháza és környéke infor­mációs klub hozta létre. Dr. Horváth Antallal, az ala­pító okirat megalkotójával arról beszélgettünk, mi is a célja a Pro Conductorisnak. — Szeretnénk szervezett ke­retek között támogatni Oroshá­zán és a hozzátartozó vonzás- körzetben tevékenykedő kisvál­lalkozókat. Elhatároztuk, hogy az alapítvány összegéből segít­ségére sietünk a kezdőknek, anyagilag támogatjuk a vállal­kozás beindítását, közreműkö­dünk telephelyek kialakításá­ban. A már működő vállalkozá­soknak nagyobb beruházásuk­hoz visszatérítendő támogatást adunk, esetleg banki hitelfelvé­teléhez alapítványi garanciát biztosítunk — sorolja a jövő ter­veit dr. Horváth Antal. Az alapítvány induló vagyo­na 100 ezer forint, amelyet az alapítók egyenlő arányban adtak össze. E vagyonhoz bármelyik külföldi és belföldi természetes vagy jogi személy szabadon csatlakozhat. Az ilyen módon felhalmozott értéket segélyek, hitelek, visszatérítendő, kamat­mentes támogatások, kisvállal­kozói tevékenység segítése cí­mén ítéli majd oda a jövőben létrehozandó kuratórium. — Az alapítvány szeretne lé­pést tartani a jövő gazdaságké­pével, s ezért támogatunk min­den magánvállalkozást, egyéni kezdeményezést. Úgy véljük, elérkezett az idő, hogy az er­kölcsi támogatáson túl a képvi­selő-testület kézzelfogható se­gítséget is tudjon adni az arra érdemes magánszemélyeknek. A támogatások mikéntjéről a felállítandó kuratórium dönt, neki lesz erre hatásköre. Amennyiben a jogköröket tisz­tázzuk, részletes tájékoztatót adunk az alapítvány gyakorlati működéséről — mondotta befe­jezésül dr. Horváth Antal. Biztos, ami biztosítva van) E közismert mondást azért használtam fel címként, mert a biztosítótársaságok szaporodásá­nak korában talán érdekes lehet, mennyire érzi biztosnak a saját helyzetét az Állami Biztosító, ebben az esetben Medvegy Sán­dort, az orosházi ÁB fiókvezető­jét kérdzetük. Medvegy Sándor 1974. június 17-e óta áll az ÁB alkalmazásá­ban. O is, mint több vezető társa a szamárlépcső legalsó fokáról in­dult, azaz üzletkötőként kezdett. Rövid kitérő után, amely 1986-tól 1991. március 1-jéig, 5 évig tar­tott a Békéscsabai Állami Bizto­sító igazgatóságán dolgozott üz­leti osztályvezetőként. Az itteni átszervezés, majd létszámcsök­kentés után visszakerült Oroshá­zára fiókvezetői beosztásba. Szakképzettségét tekintve üzem­gazdász, pénzügyi-számviteli főiskolát végzett. — Kérem, mutassa be munka­társait! — Orosházán összesen 35-en dolgozunk, 14 üzletkötő, több­nyire férfi, 2 irányító, 3 kárrende­zési és ügyfélszolgálati munka­társ, a többiek ügyviteli dolgo­zók, akik a számítógépes nyilván­tartást végzik, többségében nők. Örömmel mondhatom, hogy a gárda nagyon fiatal, talán két idő­sebb munkatársunk van. Bizo­nyára érdekes lehet a bérezés is, nálunk 10 ezer forint alatt senki nem keres. A dolgozói érdekelt­ség, amely vezetőkre és beosztot­takra egyformán érvényes, lehe­tővé teszi, hogy százalékos arányban 3-5 hónapig terjedő havi fizetésüket felvehetik ered­ményes gazdálkodás esetén. El­árulom, hogy az említett egész évre vonatkozó prémium, úgy tűnik, most mindenkinél eléri majd az 5 hónapi bérnek megfele­lő összeget. — Milyen szolgáltatást nyúj­tanak a lakosságnak? — Nem teszünk különbséget lakossági és közületi szolgáltatás között. Egyformán, egyenlő fel­tételek mellett vállalunk vagyon- és személybiztosítást. Egyedi igények esetén rövid határidőn belül, meghatározott feltételek­kel a szokványostól eltérő bizto­sítások megkötését is garantál­juk. Bizonyára az úgynevezett szektorsemlegesség is új a bizto­sítottak körében, hiszen régebben külön kezeltük a magángazdálko­dó és a termelőszövetkezet föld­jén bekövetkezett kárt. Ez már a múlté. Szintén új, hogy inflációt követő biztosítást kötünk, amely esetében az ügyfél és az ÁB is közösen emelkedő összegben biztosít, illetve térít meg kárt. Új szolgáltatásunk a családiotthon- biztosítás vagy az extra casco. — Mit ajánlana a vállalko­zóknak? — Kifejezetten a kisiparosok­nak, kiskereskedőknek, üzemek­nek javasoljuk az ÁB Generáli biztosítást, amely jobban igazo­dik a vállalkozás tartalmához és jövedelmezőségéhez. Szintén új biztosítás, bár nemcsak a vállal­kozókat érinti a „revalerizációs” biztosítás. Erre az Aranyfonal életbiztosítás néven dolgoztunk ki új formát. Az ügyfél befekteti a pénzét a biztosítónál, amely a hozam jelentős részét visszaadja az inflációnak megfelelő százalé­kos arányban. Úgy tűnik, jó meg­takarításnak ígérkezik. A társadalombiztosítás re­formját követően a nyugdíjasok számára CSÉB évgyűrű nyugdíj­kiegészítési biztosítást kötünk. Lényege, hogy aki ilyet köt, az havi jövedelmének valahány szá­zalékát átutalja nekünk, s mi erre fix kamatot adunk. Az ÁB az így befolyt összeget befekteti, vállal­kozásba viszi, erre a nyugdíjas­nak osztalékot fizet. Nyugdíjba vonuláskor a már felhalmozott pénzt egy összegben veheti fel a biztosított. Érdekes az is, hogy egynémelyik vállalalat saját dol­gozójának köt ilyen biztosítást, s ilyen módon kárpótolja őt a meg­szüntetett törzsgárdajutalomért. Ha a gazdálkodó szervezet ezt felvállalja, akkor a bérjellegű egyéb kiadások költségéből fizet­heti a biztosítási díjat, s nem az adózott nyereségéből. — Orosházán és környékén hány ügyfelet tartanak nyilván? — Az orosházi fióknál 47 ezer ügyféllel vagyunk szerződéses viszonyban. Itt az új helyiségünk­ben (mert korábban egy évig a volt pártbizottság épületében dol­goztunk) tágas, ügyfélcentrikus irodahelyiségeket alakítottunk ki. A betérők tájékozódását eligazító táblák segítik. Létrehoztunk in­tim tárgyalóblokkot, amely szin­tén egyedi a biztosítóknál. Úgy ítéljük meg, hogy a mintegy 100 négyzetméterrel nagyobb iroda- helyiségeinkben megfelelő, kul­turált kiszolgálással várhatjuk leendő ügyfeleinket.

Next

/
Thumbnails
Contents