Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14-15 / 216. szám

1991. szeptember 14-15., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON Szüless meg, mert vár rád egy haldokló Kertészkedjünk Merre tovább zöldség­termesztés? Cselebi 1660-ban már dicséri a Gyula környékén termesztett dinnyét, Palugyai 1855-ben írta, hogy a gyulai német asszonyok sok zöldséget vittek a piacra. 1934-ben Gyula már Bécsbe exportált. Meddig leszünk mél­tók ezekhez a hagyományok­hoz? A zöldségtermesztés, zöld- séghajtatás egén mintha felhők tornyosulnának! Míg a költsé­gek az utóbbi 15 évben tíz-tizen­ötszörösére emelkedtek, addig a zöldségfélék árai megduplázód­tak, megháromszorozódtak. A nyereség egyre csökken. Vajon tudunk-e jövedelmezően ter­melni, ha az áremelés előtt fel­halmozott szenünk, tüzelőola­junk elfogy? Folytatjuk-e még azt a szemléletet, hogy „jó, ha az eső esik, csak az a baj, hogy a szomszéd földje is ázik!?” Vagy végre összefogunk, mint azt a fejlettebb országok kertészei teszik. Hordjuk még életveszé­lyesen túlterhelt utánfutókkal, furgonokkal külön-külön áruin­kat a nagybani piacokra vagy közösen értékesítünk? Meddig hagyjuk, hogy a kereskedelem — gyakran maffiaszerűen — kifosszon bennünket és a fo­gyasztót is? Miért nem szervez­zük meg az országosan integrált kereskedelmi hálózatot? Átad­juk-e egymásnak tapasztalatain­kat, és megvalósítjuk-e az infor­mációs rendszerünket, vagy mi is szaporítjuk rövidesen a mun­kanélküliek népes táborát? (Bár nem hiszem, hogy magánker­tésznek munkanélküli-segélyt adnának!) A Gyula környéki termelő — tisztelet a kivételnek — a lego­kosabb: tanácskozásokra, szak­mai bemutatókra nemigen jár, szakirodalmat nem olvas. Min­dent a 20-30 éve megszokott, jól bevált módszerrel csinál. Csak a jéghegy csúcsa, hogy térségünkben kitalálták, és el­terjedt a világ legenergiapazar- lóbb fűtéstípusa, a „vázfűtés” (a fóliát tartó csőbordákban víz kering, és a fóliasátorból kisugá­rozva fűti a környéket). Nem sokkal jobb a levegőventilációs fűtésnél sem! Energetikai szak­emberhez kevesen fordulnak, ezért jellemző a sima falú, vas­tag csövek használata, pedig ezekből kisugárzik a hő a sza­badba. A bordás csövek (például alumínium spirál fűtőcső) áram­lás (konvekció) útján adják le a hőt, fóliasátrakba tehát ezeket szereljük, a sima falú csövek üvegházba valók. Tanulnunk kellene! Küldjük gyermekeinket iskolákba! Ker­tészeteink élére középiskolát, egyetemet végzett, nyelvet be­szélő szakemberekre lenne szükség. Az eredményes mun­kához nélkülözhetetlen a károsí­tok biológiájának, a műtrágyák, növényvédő szerek hatásme­chanizmusának ismerete. Hiva­tásos kertészekre lesz szükség! El kellene látogatni fejlettebb hajtatási körzetekbe (például: Szentes), lehetőleg csoportosan (kár, hogy sorvadóban a zöld- séghajtatási szakcsoport). Meg kellene ismerni fejlett országok hajtatásait. Egy korszerű hol­land üvegház energiaigénye kö­rülbelül ötödé a dupla fóliasáto­rénak, bekerülési költsége gyor­san megtérülne. ^ Talán még nem késő! Dr. Beliczai Géza Amerika minden valamire való lapja közölte a látszólag je­lentéktelen képet: egy tizenéves kislány karjában tartja néhány hónapos húgát. A kép semmit­mondó. Ám ha kiegészítjük az­zal, hogy a kicsi tartja életben az idősebb testvért, fájdalmas mu­tatvány dokumentuma tárul elénk. Amissa, az idősebb test­vér gerincvelő-leukémiában szenved, az orvosok szerint leg­feljebb öt éve van még. Az élet­ben maradás egyetlen módja a csontvelő átültetés lenne. A kaliforniai család számolt és következtetett: ha lenne is donor, nincs annyi pénzük, hogy ezt megfizessék. A rokonságból senki sem alkalmas. Hogyan mentsék meg Anissát? Úgy dön­töttek, hogy a saját magzatuk­kal. Egyes beszámolók szerint „csináltak egy gyereket azért, hogy csontvelőhöz jusson az idősebb testvér”. Megszületett tehát Marisa — akiről az orvo­sok már a terhesség idején meg­állapították, hogy megfelelő donor lesz — és gondosan ne­Hány hadosztálya van a pápá­nak? — kérdezte valamikor Sztálin, az egyházi állam jelen­tőségének lebecsüléséről adva számot. Kenneth L. Woodward amerikai újságíró nem egyébre vállalkozott, mint hogy számba vegye a pápa égi seregeit; öt nyelven adták ki a könyvét a Szentszék engedélyével végzett kutatásairól. A szentek gyára várhatóan heves vitákat vált ki, ahol megjelenik. A La Repubblica című olasz lapnak adott interjújában a szer­ző egyebek között elmondta, hogy a szentek száma főleg a 19. századtól bővült jelentősen; 1234-től, amióta a szentté ava­tás joga kizárólag a pápát illeti meg, alig 300 szentté avatás tör­tént. Aztán az eljárás meggyor­sult. Karol Wojtyla trónra lépé­sével pedig mind a boldoggá, mint a szentté avatás virágzás­nak indult. 1978 és 1989 között az előbbiek száma 123, az utób­biaké 23. vélték egyéves koráig. Vagyis addig, amíg a kicsi szervezete megtermeli az átültetéshez szükséges csontvelőmennyisé­get. A 14. hónapban a sebész kivette a combcsontjából az adagot, amelyre Anissának most szüksége van. Az orvosok szerint 70 százalék az esély, hogy szervezete befogadja a vénán keresztül bevitt csontve­lőt. Anissa és Marisa története itt befejeződhetne. A sztori azon­ban nagy vihart kavart, és nem is csak Amerikában. Megenged- hető-e, hogy visszaéljenek an­nak az emberi lénynek a testé­vel, aki még döntésképtelen? De ha nem, milyen jogon kéri bárki is az abortusz engedélyezését? Mit fog majd mondani Marisa, ha nagy lesz, és közük vele, hogy csupán a testvére érdeké­ben jött a világra? Egy közvéle­ménykutató intézet kíváncsi volt az amerikai átlagember vé­leményére is, eszerint a megkér­dezettek 47 százaléka helyes­nek tartotta az édesanya dönté­Arra a kérdésre, hogy mi le­het a magyarázata II. János Pál „bőkezűségének”, a szerző így válaszolt: „Az utazó pápa, ami­kor külföldre látogat, mindig fontosnak tartja, hogy a vendég­látó népet ily módon is szoro­sabban kapcsolja az egyház­hoz...” Wojtyla ifjúkori tapasz­talataiból tudja, hogy milyen nagy jelentősége van a szentek­nek, amikor a világ tele van sztárokkal. „Woodward figye­lemre méltónak tartja, hogy az elmúlt 900 év során csak három pápát avattak szentté (V. Ce- lesztin, V. Pius és X. Pius). Szá­zadunkban viszont két egyház­fejedelem oltárra emelését is kezdeményezték, a konzerva­tívnak tekintett XII. Piusét, és az egyházat megújító XXIII. Jáno­sét. „A haladó és a konzervatív irányzat jelenvalóságában, a második vatikáni zsinat után úgy döntöttek, hogy vagy mind a kettőt szentté avatják vagy egyi­ket sem.” (MTI-Press) sét, 37 százalék viszont elítélte. Ha azonban másképpen tették föl a kérdést („Helyeselné-e, hogy a szervátültetés szempont­jából is szülessenek gyere­kek?”), 71 százalék határozott nemmel felelt. A jog, az erkölcs, a vallásel­vek és az egészség, az élet meg­hosszabbítása körül zajló vitá­hoz, vélhetően, kifogyhatatlan érveket szolgáltat az a tény, hogy csupán az Egyesült Álla­mokban közel 27 ezren várnak valamiféle szerv átültetésére. S a kereslet megteremtette a pia­cot is: Hongkongban újsághir­detéssel kerestek „eladó testré­szeket, 5 millió, készpénzben”. Közép-Amerikában, titokban, léteznek már „donor-farmok”, ahol a remény- és ^pénztelenek eladhatják fölösnek vélt belső szervüket. A gyógyítás útja az embertra- gédiájához vezet? A pápa hadosztályai Szövegelés Született gonosz „Ha a kérdéses arab egyén már vakon született Izraelben, ez voltaképpen az antiszemitizmus megnyilvánulása; inkább a vaksá­got választotta, minthogy lássa a zsidó államot.” E. Habib, író Meglepő fordulat „Őszintén szólva megdöbbentett, hogy az Ursus traktorgyár dolgozói nem kapták meg a júniusi és a júliusi fizetésüket. Azt hittem, hogy csak az augusztusi fizetést nem kapják meg.” Bielecki, lengyel miniszterelnök Program, odaátra „Amikor a dohánygyárosok úgy döntenek, hogy több cigarettát kell eladni egy bizonyos társadalmi rétegben, azon munkálkodnak, hogy ez a réteg előbb jusson el az örökkévalóságba.” P. Wilbur, dohányzásellenes propagandista Az erősebb nem „Mi, izlandiak azért vagyunk ilyen erősek, mert mindent úgy csinálunk, ahogy az asszonyok mondják.” Sigmarsson, miniszterelnök Leltár „Nekünk van mindenünk. Szennyezett vizeink, pusztuló erdeink, szétszórt hulladékaink, kihalt állatfajaink, deformált újszülötteink. Nincs viszont szennyezett tengerünk.” Moldan, cseh és szlovák környezetvédelmi miniszter Egység „ENSZ-küldöttségünk mindig teljes létszámmal vesz részt az üléseken. Senki sem beteg, és senki sem lóg. Legyen ez példa a többi küldöttség számára.” Claudia Fritsche, a liechtensteini ENSZ-küldöttség egyetlen tagja Tetőtől talpig Csak utánad, Madonna! Madonna, a világhírű popénekesnő öltözködéséről sok min­dent lehetne állítani, de azt, hogy sablonos, távolról sem. Belépve a békéscsabai Madonna butikba, ugyanezt éreztem. Az üzlet tele volt különféle avantgárd stílusú vagy a korábbi századokat idéző, kis szériában gyártott termékekkel. Nem véletlen tehát, hogy éppen Madonna ihlette névadásra az alig pár négyzetmé­ternyi kis üzletet. Manökenjeink közül ketten ilyen „kivételes” ruhadarabokat választottak bemutatásra. A pamutstretchből készült szoknya, nadrág vagy sort itt is ugyanolyan divat, mint máshol, ám a hajdani királyok kedvelt, kárókockás mintájával frissítve a nyár slágerei. A kárókockás stretchnadrág fölött hosszú ujjú, ám vállon nyitott, fekete felsőt láthatunk. (Egyetlen hibája, hogy a keskeny vállúak nem tehetnek bele válltömést!) A miniszoknyát egy mell alatt rakott, hátul uszályos kislibazöld színű selyem­blúzzal variálta a manöken. Érdemes megfigyelni a cipőket is, hiszen e különleges stílushoz különleges lábbeli dukál! A másik képen a híres iparművész, MercsényiMarietta nyuga­ti alapanyagból készült pulóvereit láthatjuk. Az élénk színvilág­ban (zöld, narancs, citrom, lila stb.) készült női és férfi pulcsik ugyanúgy a Madonna „arzenáljába” tartoznak. Nőknek stretch- nadrágot vagy a szintén szűk fazonú talpalós pamutnadrágot, a férfiaknak pedig rozsdabarna vagy mustár színű vászonnadrá­gokat ajánlanak hozzá. ma—ria Fotó: Kovács'Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents