Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14-15 / 216. szám

A HÉT TÉMÁJA Tájékoztató jelentés Békés megye helyzetéről így élünk mi Kihelyezett kormányülés Békéscsabán? Három Békés megyei szakember, nevezetesen Bodzás Lajos, Tóth Zsolt és Kiss Sándor tájékoztató jelentést készített Kupa Mihály pénzügyminiszter számára Békés megye gazdasági hely­zetéről. A dolgozatban mindazokat a feszültségeket érzékeltetik, amelyek a békési emberek mindennapjaira jellemzőek. A jelen­tésen kívül a közelmúltban megállapodás született arról, hogy a pénzügyminiszter meghívja az anyag készítőit egy kabinetülés­re. Sőt Antall József miniszterelnök is megkapta már a meghívót, amelyben kihelyezett kormányülésre kérték fel, hogy a helyszí­nen essék szó térségünkről, Békés megye valóban súlyos gond­jairól. A jelentést kivonatosan közöljük. 1991. szeptember 14-15., szombat-vasárnap A megyében egyre kevesebb a munkahely Fotó: Fazekas Ferenc A tanulmányt elkészítő szak­emberek sajnálattal állapítjuk meg, hogy nincs a kormányzat­nál olyan érdemi szervezet, ami az elmaradott térségekkel fog­lalkozna komplex módon, ezért a Pénzügyminisztériumot cé­loztuk meg, mint a gazdaság leg­főbb irányító szervét. A különböző szakminiszté­riumok és talán a kormányzat is nem a valóságnak megfelelő módon ítélik meg Békés megye helyzetét. Megyénk sajnos sem­milyen értelemben nincs jobb helyzetben, mint Szabolcs me­gye, sőt. Békés megye egyre rosszabb helyzetbe kerül. Különösen az elmúlt napokban kihirdetett, 2000-ig szóló közlekedési fej­lesztésére vonatkozó elképzelé­sek utalnak erre. Ebben a fej­lesztési elképzelésben szó nincs a déli autópályáról, de még a Kecskemét Gyula közötti 44-es főút korszerűsítéséről sem. Ka­tasztrofálisan rossz telefonhely­zetünkre is csak Békéscsabán van érdemi megoldást jelentő elképzelés. Mielőtt egy, a munkaügyi miniszterhez címzett levél meg­írásának előzményeiről, céljá­ról szó esne, lássuk, milyennek látja választókerületét a képvi­selőnő: — Nyilvánvalóan nem mon­dok újat azzal, hogy a kovácshá­zi térség az ország egyik legel­Megyénk jelenlegi vállalatai olyan tőkeszegénységben szen­vednek, melyek esélyt sem ad­nak arra, hogy gondjainkat belátható időn belül megoldjuk. Ezért feltétlenül kormányzati szintű segítséget kérünk. Úgy gondoljuk, hogy az infrastruktú­ra megteremtése elől a kor­mányzat nem térhet ki. Egy ilyen térséget csak az elmaradott tér­ségek kezelésére alkalmas kor­mányzati szintű komplex fejlesz­tési tervek segítségével lehet talpra állítani. Erre az olasz ,Mezzo Giorno” program le­hetne mintapélda. A KSH besorolása szerint Békés mezőgazdasági megye annak ellenére, hogy a foglal­koztatottak száma az iparban közel 40%, míg a mezőgazda­ságban 32%. A megye termelési szerkeze­te erőteljesen a volt KGST-piac- ra épült. Főbb jellemzői az ala­csony technikai színvonalat (gyártástechnológiát) jelentő ipari termék előállítása és a nagy volumenű gabona-, hús­terméktermelés. Ehhez szoro­san kötődik, hogy az ipari terme­lés jelentős része olyan üzemek­maradottabb vidéke; ez valami­kor a földrajzi tanulmányaink­ban is így szerepelt. A helyzet azóta sem változott. — A konkrét lépésekhez mi­lyen ismeretekre, adatokra volt szüksége? —A megyei munkaügyi köz­ponttól kértem egy kimutatást a ben, telephelyeken történik, ahol önálló fejlesztést, önálló marketingmunkát, illetve önálló gazdálkodást nem folytattak. Jelenleg a megye 412 ezer fős lakosságából mintegy 92 ezer foglalkoztatott dolgozik a sta­tisztikailag megfigyelt munka­helyeken a másfél évvel ezelőtti 108 ezer főhöz viszonyítva. Az egy foglalkoztatottra jutó 3,68 fő eltartott több mint 10%-kal nagyobb az 1990. január 1-jei állapotnál. A munkanélküliek száma meghaladja a foglalkoz­tatottak 11%-át. A megye rossz infrastrukturális ellátottsága, a gazdasági egységek tőkesze­génysége, erőforráshiánya előre vetíti a megye eltartó képessé­gének tartós csökkenő tenden­ciáját. Ezért azzal a kéréssel fordu­lunk a miniszter úrhoz, a kor­mányzathoz, hogy nyilvánítsa Békés megyét elmaradott térségnek, majd nyújtson a térségnek olyan, részben vissza nem térí­tendő támogatásokat, léptessen életbe a térségre vonatkozóan olyan szabályokat, melyek lehe­tővé teszik a megye eltartó ké­pességének megőrzését. Békés megye foglalkoztatási helyzete folyamatosan romlik. 1991 első hat hónapjában a me­gye gazdasági ágaiban mintegy 92 ezer főt foglalkoztattak, 17%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. lakosságról, amelyben feltünte­tik a foglalkoztatottság, a mun­kanélküliség mértékét, az élet­kor, a szakképzettség, a munka­helyek szerinti megoszlást. Végtelenül korrekt, minden részletre kiterjedő tájékoztatót kaptam, amelyből összeállítást készítettem a Munkaügyi Mi­nisztériumnak, megjelölve ben­ne, hogy amikor a mezőgazda- sági foglalkoztatottak aránya országosan 12-13 százalék, a megyében 31, az én körzetem­ben pedig 71. Azt is tudjuk, hogy a különböző budapesti vállala­tok itteni leányvállalatai felszá­molás előtt állnak. Ipari munká­ra nincs lehetőség, a mezőgaz­daságban a legnagyobb, 20 szá­zalékos az elbocsátás aránya. Negyvenhétezer lakosból hu­szonegyezer az aktív kereső, mindegyikre átlagosan két eltar­tott jut. Az átlagjövedelem 10 ezer forint alatt van, jóval alul­múlva a megyei átlagot. Az ön- kormányzatoktól sem várha­tunk segítséget, hiszen ők is na­gyon szegények. Ráadásul a vállalkozóknak sem vonzó a te­rület, hiszen nincs infrastruktú­A mezőgazdaság területén bekövetkezett 21,5%-os lét­számfogyás összefügg a gazda­sági ág, s ezen belül a földtulaj­don tisztázatlan helyzetével, va­lamint a korábban jól jövedel­mező termelőszövetkezeti mel­léküzemágak felszámolásával. 1991. első félévében az 50 főnél nagyobb ipari szervezetek átlagosan 24 749 főt foglalkoz­tattak, 10,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek száma 1991. augusztus elején megközelítette a 15 ezer főt. Év végére mintegy 20 ezer fős mun­kanélküliség prognosztizálható. 1991. első félévében tovább emelkedett az ipari szervezetek száma, július végén összesen 256 jogi személyiséggel rendel­kező ipari szervezet működött a megyében, 56-tal több, mint az előző év végén. A 300 főnél na­gyobb létszámot foglalkoztató szervezetek száma a félév folya­mán 5-tel csökkent (37-re). Az ipari szervezetek létszámnagy­ság szerinti összetétele r jelentősen módosult a kis szervezetek javára. Az 50 főnél kisebb létszámú szerveze­tek aránya az előző év végi 50%- ról 58%-ra emelkedett. A megyei székhelyű jogi sze­mélyiségi gazdasági szerveze­tek ipartelepeinek száma 1990 végén 390 volt, ebből 20 más megyében lévő. A más megyei székhelyű — főleg budapesti — jogi személyiségű gazdasági szervezetek ipartelepeinek szá­ma a megyében 77, ami az ösz- szes ipartelepek számának 17%-a. Ezen telepek műszaki színvonala, gyártmányszerke­zete nem a legkorszerűbb, az alkalmazott gyártástechnológia is elmarad a kívánatos szinttől, mivel a fejlesztések, új beruhá­zások nem ezeken a telephelye­ken történtek. A vállalatközpon­tok mind gyakrabban döntenek e telepek és gyáregységek fel­„Kistérségi programmal pá­lyázhatnánk a központi támo­gatásért” ra, se telefon, se út, se vasút. Nos, ezek miatt éreztem úgy, központi beavatkozásra van szükség. Az első lépés a mun­kaügyi tárcához vezetett. — Milyen segítség reményé­ben? — Mindenekelőtt, választó- kerületemet nyilvánítsák elma­radott térséggé, illetve, hogy megmentéséért dolgozzanak ki egy tervet. A válasz nem lepett meg; a tárcának nincs pénze te­rületi fejlesztésre. Tudomásom szerint azonban a jövő évi költ­ségvetés együtt fogja kezelni az elmaradott térségeket és a ked­számolásáról, termelésük idő­szakos szüneteltetéséről, ami egyes körzetekben a foglalkoz­tatás terén kritikus helyzetet idéz elő. Az 50 főnél nagyobb létszá­mot foglalkoztató ipari szerve­zetek 1991. I. félévi termelésé­nek volumene 25,6%-kal csök­kent, az előző év azonos idősza­kához viszonyítva. A megyei székhelyű ipari szervezetek 1991.1. félévi saját termelésű értékesítése folyó ára­kon 15,9%-kal emelkedett, de összehasonlító árakon 7,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva. Az állami gazdaságokban 25,6%, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben 21,1%-kal dolgoztak kevesebben mint 1990. első félévében. Erősen romlott a szövetkeze­tek jövedelmezőségi pozíciója. 1989-ben 80 gazdaságból 3 volt veszteséges, 1990-ben 13. 1991-ben a veszteséges gazda­ságok száma erőteljesen nőni fog­A gabona-, hústermelésből adódó problémák arra késztetik mind a szövetkezeteket, mind a többi mezőgazdasági termelőt, hogy csökkentse az alaptevé­kenységen belül a búza, cukor­répa, kukorica, sertéshús, ba­vezőtlen adottságú mezőgazda- sági területeket. Ily módon a támogatásokat is együtt kezelik majd. — Mekkora esélye van a me­zőkovácsházi térségnek egy je­lentősebb központi segítségre? — Nyilvánvalóan pályáza­tokkal nyerhető el, amiben az önkormányzatoknak lesz nagy szerepük. Komolyan fel kell mérniük a helyi lehetőségeket, a vállalkozók összefogásával. Tudom, hogy hiányzik a tőke, takarékoskodniuk kell, kétszer megnézik, mire adják ki a pén­züket, a lakosságot viszont nem adóztathatják meg, a már emlí­tett okok miatt. — Ha jól értem, igencsak ku­tyaszorítóban érzik magukat az önkormányzatok, hiszen a támo­gatás nagyon kellene, pályázná­nak is, de nincs mivel, ráadásul a legkönnyebben elérhető for­romfi előállítását, legalább rész­ben alakítsa át a termelő techno­lógiát. De nem rendelkeznek az üzemek megfelelő jövedelemmel, tőkével. A jelenlegi jövedelme­zőségi viszonyok mellett ezért nagy valószínűséggel 25— 30%-kal kevesebb embert lesz képes eltartani a mezőgazdasági szektor! A megyében megvalósuló beruházások értéke jóval alatta marad az egy évvel korábbi, már akkor is igen mérsékelt beruhá­zási teljesítésnek. Tovább rontja a helyzetet, hogy egyes, nem megyei központi vállalatok a te­lephelyeikről elkezdték a köz­pontjaikba telepíteni a viszony­lag még elfogadhatónak számító korszerűbb gépeket, berendezé­seket. A beruházások értéke 1,8 milliárd forint volt, ami folyó­áron számítva 32%-kal keve­sebb mint egy éve. A magánszférában jelentkező vállalkozások meghatározó ré­sze a kereskedelemben, illetve a vendéglátóiparon belül realizá­lódtak, így az érdemi termelői folyamatokra csak csekély ha­tást gyakorolnak! rás, a helyi adó szóba sem jö­het. — Mondok még valamit; a minisztérium válaszában van egy kitétel, amely szerint készít­hető egy kistérségi program. Éppen ezért szeptember 20-án találkozom a körzetem polgár- mestereivel, hogy gondolkod­junk együtt: érdemes-e, ha igen, hogyan lehetne összeállítani egy ilyen tervet. Ha vállalják, meg kell néznünk, hogy ezzel előnyben részesülnek-e a pályá­zatok elbírálása során. Hangsú­lyozom, nálunk halmozottan je­lentkeznek a problémák; van olyan település, ahol 20 helyett elviselhetetlenül magas, 40 szá­zalékos munkanélküliség vár­ható. Most kell tehát foglalkozni ezzel a témával, s nem akkor, amikor már végképp nem tehe­tünk semmit. László Erzsébet Vigyázat, olcsó árak! Férfi, női félcipők, csizmák és egyéb lábbelik 30—40%-kal olcsóbban, mosószerek, öblítők, samponok, habfürdők diszkontár alatt vásárolhatók 1991. szeptember 16-án 10—19 óráig GYULA, Erkel Művelődési Központban és a SZOT-üdülőben 1991 .szeptember 17-én 10—19 óráig BÉKÉSCSABA, Tégla Közösségi Házban 1991. szeptember 18-án 10—19 óráig OROSHÁZA, Petőfi Művelődési Központban DOMINA GMK. ' Tisztelt Államtitkár Úr! Választókörzetem aggasztó munkaügyi helyzete miatt fordulok a Tár­cához... Jelenleg (június 15-ig) 1587 munkanélkülit tartanak nyilván, de hét vállalat már jelzett újabb 1072 fó létszámleépítési szándékot, és más gazdálkodó egységek is terveznek csökkentéseket. Mindezek alapján várható a közeljövőben átlagosun 15%-os munkanélküliség, ami néhány településen a 20%-ot is meg fogja haladni. Látszólagosan jobb a helyzet Újkígyós és Szabadkígyós vonatkozásában, de sokan dolgoznak a helyiek közül Békéscsabán és az ottani leépítések elsősorban a bejáró dolgozókat fogják érinteni... Megjegyzem, az iparban dolgozók helyzete sem jobb, a körzet aktív keresőinek mindössze 6,5%-a dolgozik ebben az ágazatban, főként buda­pesti vállalatok leányvállalatainál, azonban itt is, jelzések szerint, teljes felszámolások várhatók... Remport Katalin, MDF Küzdelem a szegénység ellen Egy levélváltás hátteréről dr. Remport Katalinnal Európa Kelet felé lejt — jutott eszembe ez a sok igazságot tartalmazó gondolat, amikor a hét elején dr. Remport Katalint, a mezőkovácsházi választókerület képviselőjét egy parlamenti beszélgetésre kértem. Sőt, az a bizonyos lejtő, megyénk déli szegletében, hovatovább veszélyes szakadékká változott. Tisztelt Képviselő Asszony! ...Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy az országos prognózisok a mun­kanélküliek számának további gyors emelkedését valószínűsítik. A Mun­kaügyi Minisztérium éppen a romló foglalkoztatási helyzetre tekintettel kezdeményezte a foglalkoztatási eszköz- és intézményrendszer átfogó korszerűsítését, a foglalkoztatási törvény megalkotását. ...Békés megye foglalkoztatási helyzetének relatív romlása miatt e kor­rekciók a megyében felhasználható forrásokat — az év elején tervezetthez képest — jelentős mértékben bővítik, ennek kedvező hatásai döntően az év hátralévő részében fognak jelentkezni. A források elósztásának ez a rendszere lehetővé teszi, hogy a foglalkoz­tatási eszközök felhasználásáról ne központilag, hanem (a megyei érdek- egyeztetés keretében) ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik a problémá­kat. A megyén belüli kistérségek sajátos gondjait — így Mezőkovácsháza körzetének Ön által bemutatott foglalkoztatási feszültségeit is — elsősor­ban a Megyei Munkaügyi Tanácsnak kell mérlegelnie és a lehetőségek szerint orvosolnia a rendelkezésre álló megyei keret terhére. ...A foglalkoztatási törvény adta lehetőségeken túl már jelenleg is műkö­dik a területfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló támogatási rend­szer. A 75/1991. (VI. 19.) kormányrendeletben szabályozott pályázati rendszerű támogatás munkahelyteremtő és infrastrukturális beruházások ösztönzésével a fejlődésben legelmaradottabb területek leszakadásának mérséklését, valamint a depressziós térségek szerkezetváltását, a regioná­lis foglalkoztatási feszültségek aktív módon való kezelését hivatott segíteni. Tény, hogy idén a rendelkezésre álló 1,5 milliárdforintos támogatási keret felhasználását a tömeges foglalkoztatási gondokkal leginkább sújtott Borsod-Abaúj-7.emplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kell kon­centrálnunk. Meggyőződésem azonban, hogy a pályázatokat elbíráló tár­caközi bizottság a Mezőkovácsháza térségéből érkező megalapozott kérel­mektől sem fog elzárkózni... Dr. Schamschula György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents