Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-12 / 188. szám
1991. augusztus 12., hétfő KÜLFÖLDI HÍREK Krónika Magyar—vatikáni kapcsolatok az államalapítás óta 1000. — december 25. vagy 1001. január 1. — Királlyá koronázzák István nagyfejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával. (A koronázás az önálló magyar államiság kezdetét jelenti.) 1001. — A ravennai zsinat beleegyezik, hogy az uralkodó székhelyén, Esztergomban érsekséget alapítsanak a magyar egyházszervezet élére. 1052.-—IX. Leó az első pápa, aki Magyarországon jár. Békét közvetített I. András király és a Pozsonyt ostromló III. Henrik német-római császár között. Nem a magyarokhoz jött, bár a magyarok érdekében. 1083. — VII. Gergely pápa a római zsinaton István királyt, Imre herceggel és Gellért Csanádi püspökkel együtt szentté avatja. 1252. —IV. Ince pápa meghívja a bíborosok közé az első magyar főpapot, Báncsa nembeli István esztergomi érseket. 1394. — Kanizsai János esztergomi érsek kapja meg külön- külön a „prímás” és az „Apostoli Szék követe” (legátus natus) címet. 1414—1418. — A konstanzi egyetemes zsinat külön bullában elismeri a magyar királyság függetlenségét, a király főkegyúri jogát, azaz a főpapok kinevezésére és a javadalmak adományozására vonatkozó szabadságát. 1452-től—a mindenkori esztergomi érsek viseli a Szentszék pápai követeként a „legátus natus” címet az egész országra kiterjesztve. (Az esztergomi érsek ettől kezdve Magyarország prímása.) 1514. —A Szentszék először küld nunciust a német-római császárhoz. (A bécsi pápai nun- ciatura joghatósági területéhez tartozik Magyarország is 1526- tól 1920-ig.) 1686. szeptember 2. — XI. Ince pápa elrendeli, hogy Budavár visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzen meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről. (Magyarországon augusztus 20., István halálának évfordulója ez az ünnep.) 1780. —11. József Habsburg uralkodó megszakítja a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel és államegyház megvalósítására tesz kísérletet. (A kapcsolat 1855-től élénkül meg ismét.) 1894—1895.—Az új egyház- politikai törvények az állam és az egyház szétválasztását célozzák a kiegyezés (1867) utáni Magyarországon. 1920. június 4. —Az első világháború utáni békeszerződések — így a trianoni — nyomán II. János Pál pápa augusztus 16-án érkezik hazánkba az Osztrák—Magyar Monarchia helyén létrejött államok és a Vatikán között vitás kérdések vetődnek fel az egyházmegyék új határai miatt. Magyarország a hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményezi a Szentszékkel. 1920. július 26. — Gróf Somssich József pápai követet fogadja XV. Benedek pápa és a pápai magyar követség megkezdi tevékenységét Rómában. 1920. október 6. —Lorenzo Schioppa pápai nuncius Budapesten átadja megbízólevelét és megkezdi működését a magyar- országi pápai nunciatúra. 1944. október 16. — Horthy Miklós kormányzó lemondásával jogilag megszűnik a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között. 1945. április 3. — Angelo Rótta pápai nunciust a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiutasítja Magyarországról. A jogilag már megszűnt diplomáciai kapcsolat de facto is megszakad. 1945. november — A koalíciós kormány kezdeményezi a diplomáciai kapcsolatok rendezését, de ez hosszú időre elmarad. 1949. február 14.—XII. Pius pápa niegbélyegzi a Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás ellen hozott súlyos ítéletet. (Mindszentyt koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért”.) 1964. szeptember 15. — Budapesten csaknem másfél évi tárgyalássorozat után aláírják az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság részleges egyezményét -a magyarországi püspökök kinevezéséről, valamint az egyház szabad lelkipásztori tevékenységéről. (1976-ra valamennyi püspöki széket betöltötték.) Ez az első nemzetközi jogi érvényű egyezmény a Vatikán és a Varsói Szerződés egyik tagországa között. 1971. július 15. —A vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa — a Magyar Püspöki Kar kérésére — megadja néhány papi személynek az engedélyt az ország- gyűlési képviselőségre. 1971. szeptember 28. — Mindszenty József bíboros, aki 1956. november 4. óta a budapesti amerikai nagykövetségen tartózkodott, elhagyja Magyar- országot. 1974. február 5. — VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánítja, Mindszenty József bíborost pedig nyugállományba helyezi. 1975. május 6. — Élete 83. évében Bécsben meghal Mindszenty József bíboros. 1975. november 13.—Lázár György miniszterelnököt m agán k i hal 1 gat ásón fogadja VI. Pál pápa. O az első magyar kormányfő, akit a pápa 1945. után fogad. 1976. február 10. —VI. Pál pápa dr. Lékai László apostoli kormányzót kinevezi esztergomi érsekké, május 24-én pedig bíborossá kreálja (avatja). 1977. június 9. — Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját Rómában fogadja VI. Pál pápa. Ez az első találkozás egy szocialista ország első számú vezetője és a katolikus egyházfő között. 1979. április 5.—Rómában a Palazzó Éalconieriben felavatják a felújított Pápai Magyar Intézetet. 1980. szeptember 27—28. — Szent Gellért püspök születésének 1000. évfordulóján Magyarországon tartózkodik Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus óta ez a legmagasabb szintű vatikáni látogatás Magyarországon. 1980. október 8. — Vatikán- városban, a Szent Péter Bazilikában II. János Pál felszenteli a Magyarok Nagyasszonya kápolnát. 1987. április 25. — Francesco Colasuonno érsek Esztergomban részt vesz dr. Paskai László esztergomi érsek beiktatásán. 1988. június 24.—AII. János Pál pápa ausztriai látogatása során tartott darázsfalvi (Traus- dorf) misén több tízezer magyar zarándok vesz részt. 1988. június 28. — Dr. Paskai László érseket, Magyarország prímását II. János Pál pápa bíborossá kreálja. 1988. augusztus 20. — A Szent István halálának 950. évfordulóján rendezett budapesti szentmisén bejelentik, hogy Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és a Katolikus Püspöki Kar magyarországi látogatásra hívta meg II. János Pál pápát. / 988. december 9. — II. János Pál pápa levélben tudatja, hogy elfogadta a magyarországi látogatásra szóló meghívást. A látogatás időpontja ekkor még ismeretlen. 1989. június 29. —A Francesco Colasuonno érsek, különleges felhatalmazású apostoli nuncius vezette vatikáni küldöttséget — első ízben 1945. óta — külügyminiszteri szinten fogadják. 1989. július 1. —Az 1951. óta működő Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésével az állam lemond arról, hogy beleszóljon az egyházak életébe. 1989. július 26. — II. János Pál pápa bejelenti, hogy 1991- ben Magyarországra látogat. 1990. január 24. — Az országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt. Megvalósul az állam és az egyház teljes különválása. / 990. február 9. — Budapesten aláírják a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást, a Magyar Köztársaság részéről Nagykövetség, a Szentszék részéről Nunciatúra szintjén. Hatályon kívül helyezik az 1964. szeptember 15-i részleges magyar— vatikáni megállapodást. 1990. március 14. — Az országgyűlés az 1990. évi XXVI. törvényben egyebek között Mindszenty Józsefet és társait koncepciós per áldozatainak nyilvánítja. A Fővárosi Bíróság megsemmisíti a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek ellen 1949- ben hozott ítéletet. 1990. március 28. —Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nuncius személyében kinevezik a Szentszék budapesti diplomáciai képviselőjét. Június 21-én átadja megbízólevelét Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnöknek. 1990. szeptember 15. —Keresztes Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet átadja megbízólevelét II. János Pál pápának. (Helyreállt a 45 éve megszakadt diplomáciai kapcsolat a Vatikánnal.) 1990. szeptember 17. —Antall József kormányfőt Castel Gondolfóban magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa. 1990. november 21. — A Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája közli, hogy II. János Pál pápa 1991. augsztus 16-ától augusztus 20-áig tartózkodik magyarországi látogatáson. 1991. május4.—Esztergomban eltemetik Mindszenty József bíboros érsek, hercegprímás Mariazellből hazahozott hamvait. Jelen van Opilio Rossi bíboros, II. János Pál személyes megbízottja. 1991. május 24. — Vatikán- városban II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja Jeszenszky Géza külügyminisztert. A tűzszünet ellenére lőnek Eddig csak öt hadifogoly szabad Újabb újságírót lőttek agyon Horvátországban a tűzszünet ellenére több helyen is folytatódó lövöldözésekben. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint Kostajnica településen szombaton délután rálőttek a horvát televízió operatőrére. A sebesült Goran Lederer mellett aknavetőgránát is robbant. Az operatőr kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A Tanjug jelentései szerint vasárnapra virradóra lövöldözés volt Kostajnica és Plaski térségében. A szerb fegyveresek és a horvát belügyminisztérium, valamint a horvát nemzeti gárda közötti összecsapásokban aknavetőket — közöttük 120 mm-es űrméretűeket — is bevetettek. A szövetségi elnökség által felállított tűzszüneti bizottság többnapos tárgyalásai ellenére vasárnap délig csak 5 „hadifogoly” nyerte vissza szabadságát ■ Horvátország keleti, vegyes lakosságú területein. A szerbek a horvát nemzeti gárda 3 tagját, míg a horvátok 2 szerb tartalékost engedtek szabadon foglyaik közül Vinkovciban. A „hadifoglyok” szabadon engedését hátráltatja a szemben álló felek tárgyaló küldöttségei közötti bizalmatlanság. A szerbek képviselői nem voltak hajlan-' dóak Eszékre utazni a tárgyalásokra, mert attól tartottak, hogy a horvát belügyminisztérium őrizetbe véteti őket. A tárgyalásokra vé’gül is Zsupánján került sor, ahol megállapodtak abban, hogy vasárnap újabb 20-20 foglyot engednek szabadon. Egyelőre nincsenek hivatalos adatok arról, hogy hány név szerepel a horvátok és a szerbek közötti tárgyalásokon előterjesztett fogolylistákon. A gabonát a harcok ellenére be kell takarítani... (Der Standard) Büntetőeljárás a buszvezető ellen Szombati osztrák lapjelentések szerint a szerdán Ausztriában szerencsétlenül járt magyar autóbusz vezetője, az 55 éves Bíró Lajos ellen gondatlan veszélyeztetés gyanújával büntetőeljárást indított az illetékes leobeni járásbíróság, a sofőr viszont ártatlannak vallotta magát. Bíró Lajost egyelőre csak röviden tudták kihallgatni a kal- wangi kórházban, amelynek intenzív osztályán ápolják, és súlyos sérülése miatt műtétet is végrehajtottak rajta. A buszvezető hangsúlyozta, hogy nem érzi magát felelősnek a katasztrófa bekövetkeztéért, mert azt szerinte műszaki hiba okozhatta. Mint közölte, a tragédia helyszínén, a Trieben város közelében levő lejtőn emlékezete szerint negyedik sebességgel hajtotta járművét, nem vette észre idejében az út éles jobbrakanya- rodását, s már nem tudta a sebességváltót alacsonyabb fokozatra állítani. Két utasának arra, a kórházban tett kijelentéséről, amely szerint a busszal a kirándulás folyamán már a szerencsétlenség előtt is többször meg kellett állni a fék átforrósodása miatt, Bíró Lajos úgy nyilatkozott: csak a motorhűtéssel voltak gondjai. BEMUTATJUK Az év párbaja: Astra a Golf ellen Augusztus: Magyar Nagydíj Lada Samara strapa Barkácstraktor Trabantból Egy kivételes ajánlat: új személygépkocsik, furgonok, transporterek, mikrobuszok, terepjárók 60 havi kamatmentes részletre Húszféle márka többszáz típusát kínálja »vásárlói klub« rendszerében Promo-Indra CONSORCIO Há még nem találkozott volna képviselőinkkel hívjon vagy keressen fel bennünket személyesen akár még ma. 5600 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 14. Tel.: (66) 21-061 ^Alapítói: IDEAS EST. INDRA KFT. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK RT. Központ: 1082 Budapest, Uttöi út 32. Tel.: 134-1317 133-6534/242 NVA-fegyverek Jugoszláviában? A német kormány átmenetileg beszünteti keletnémet fegyverek eladását Magyarország és Lengyelország számára. A döntés hátterében az áll. hogy az elmúlt hetekben a néhai NDK nemzeti néphadseregének (NVA) készleteiből származó fegyverek és harci járművek bukkantak föl Jugoszláviában. Mint a Berliner Morgenpost bonni értesülései alapján írja, a szerbek részéről bevetett fegyverek, kézi lőfegyverek, harci járművek még tavaly október 3. előtt kerültek — berlini értékesítés útján — az NDK-ból más keleteurópai államokba. Visszaköltöztek a hódok Magyarországra. A kis buták...
