Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10-11 / 187. szám
A Helikon különleges könyvei „Isten jelenléte ünnepi valóság...” Kétezer év óta milliók és milliók ajkáról hangzik el naponta az imák imája — a kereszténység legnépszerűbb, legtömörebb fohásza —, a hét kérés az Atyához, ahogyan az Úr Jézus tanította rá övéit a Hegyi beszédben: „Miatyánk, ki vagy a mennyekben...” A titok — hogy mitől e néhány sor sugárzó ereje — izgatta Salvador Dalit, századunk egyik legkiemelkedőbb képzőművészét-is. Atültete hát képi világába, s kilenc kivételesen expresszív akvarelje díszíti azt, a Helikon Kiadó gondozásában megjelent, velúrkötésű albumot, amely tíz nyelven tartalmazza a Miatyánkot, s a Litea Könyvesboltban ismerkedhettünk meg vele. Az eredeti rajzok Giuseppe Alberetta ügyvéd tulajdona, a hazai könyvkiadás számára pedig Szántó Tibor a felfedező. Nyíri Tamás profesz- szor arról is szólt a bemutatón, hogy ennek a rendhagyó alkotásnak egyik sugallata: „Isten jelenléte ünnepi valóság, amelyben legyőzhető a gonoszság!” Egy másik gyönyörű könyvet is megjelentetett a Helikon: a PSALTERIUM-ot, Beatrix királyné imádságoskönyvét. Természetesen ezen is ott található a Katolikus Püspöki Kar védjegye, hiszen ez is a pápai látogatás tiszteletére készült el, s mint a sajtótájékoztatón hallottuk, a két díszes könyvet Göncz Árpád köztársasági elnök nyújtja majd át a Szentatyának. A PSALTERIUM-ra kiváltképp igaz, hogy a könyveknek sorsa van, mondta Csapodi CsaAz imádságos könyv egyik oldala ba professzor. Mátyás király könyvtárának egyik dísze volt felesége, Beatrix imádságos- könyve, amelyet Nápolyból hozott magával, miután tanácsolták neki, hogy a magyar igen vallásos nép... Buda elestekor török kézre került, aztán Esztergomba, aztán a ausztriai Melk , bencés apátságának tulajdoná- j ba. A corvina hasonmását — mégha a Pater Nosterhez ha- j sonlóan, igen borsos árú is — rendkívüli értékként forgathatják a könyv barátai. Jóleső büsz- • keséggel írhatjuk le, amit Molnár Magda, a Helikon igazgatója mondott: „Kivételes munkáról van szó, s ebben sokat segített a Kner Nyomda is, mert ki tudott lépni a hétköznapi ritmusból.” Azt már a bemutatón is jelenlévő Balog Miklós vezér- igazgatótól tudjuk, hogy Nagy Spiegel Zsuzsa és kollégái jeleskedtek a kötészeti munkában. (fábián) „VANNAK, AKIK OLYAN NAPRAKÉSZEN ÉS RUGALMASAN FELEJTENEK, HOGY NEM LEHET ELŐRE LÁTNI A MÚLTJUKAT SEM.” (Ancsel Éva) Rajk László Békéscsabán Lehet-e kocsma a művelődési házakban? A politika iránt érdeklődők bizonyára jól emlékeznek még a Szabad Demokraták Szövetségének „Kék könyvére”, amely annak idején az átfogó programjukat tartalmazta. Az SZDSZ politikusai azóta új „Kék könyvön” gondolkodnak, azaz az időközben kirajzolódó társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat tekintve egy új átfogó program elkészítésén dolgoznak. Ennek része a Liberális megoldás, avagy Az állam szerepe a kultúrában című szeptemberben megjelenő tanulmánykötetük, amelyről a napokban Békéscsabán járt Rajk László, az SZDSZ országos ügyvivői testületének tagja így nyilatkozott: — Ebbe a kötetbe bárki írhatott, aki elfogadott egy liberális minimumot. A könyv nemcsak egyfajta kulturális irányvonal, de arra is jó, hogy a kultúra területén dolgozók beleláthassanak egymás munkaterületének gondjaiba, az elképzelt megoldásokba. Rajk László elmondta azt is, hogy a kötet szerint a Demokrata Fórummal annyiban egyezik az álláspontjuk, hogy a kultúra fontos húzóágazat, amelybe érdemes befektetni, mert megtérülése biztos, még ha nem is gyors. Messzemenően nem értenek azonban egyet azzal, hogy a kultúrára szánt forintok még ma is a „maradék elv” alapján kerülnek kiosztásra. Azonban azt is tudomásul kell venni — mondta —, hogy Magyarországon piacgazdaság formálódik, és e tekintetben a kultúra sem kivétel. Magyarul: a kultúrának piacbarátnak kell lennie! Nem kell félni például attól, hogy a művelődési házba bekerül a kocsma. Rajk László elmondta, hogy a kultúrát illetően feltehetően az SZDSZ sem lenne most többre képes, mint a szintentartás, ennek ellenére a könyvtárak fejlesztését mindenképp javasolják. Annál is inkább, mert ezzel együtt a könyvkiadók helyzetén is segíthetnének. Az említett kiadványban nincs szó az oktatásról, hiszen az külön kötetet érdemel—hallhattuk a politikustól. A témával kapcsolatban azonban mégiscsak szóba került egy dolog, nevezetesen az oktatási intézmények egyházaknak történő visz- szaadásáról szóló törvény, amellyel a készülő SZDSZ oktatási program messzemenőkig nem ért egyet. M. M. KÖRKÉP 1991. augusztus 10-11., szombat-vasárnap Jövőre konvertibilis lehet a forint- mondta az MNB elnökhelyettese — Hogyan alakul külgazdasági mérlegünk? — Mekkora inflációra számíthatunk az év második felében? -— Mikor lesz konvertibilis a forint? — ezek a kérdések nem csak a szakembereket érintik, hisz minden magyar állampolgár saját bőrén érzi e gazdasági tényezők változásait. Kár, hogy csak szűk körnek szervezte a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatósága tegnap Békéscsabán, az Ipari Szövetkezetek székházában azt a konzultációval egybekötött előadást, melynek előadója dr. Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese volt. „A magyar gazdaság első félévi teljesítménye a folyó fizetési mérleg tükrében” — ezt a címet viselte az előadás, s e téma kapcsán sokmindenről szólt az előadó, aki egyenesen Japánból érkezett az Alföldre. — A tavalyi és az idei év igen nehéz feladatok elé állította az országot pénzügyi szempontból is — mondta. — A rendszerváltás miatt vártak a külföldi hitelezők; nem tudták, vajon az új kormány vállalja-e a régi adósságokat? Ám a kormány elismerte a tartozást és garantálta a visszafizetést. Az idei év a KGST megszűnése miatt volt különösen nehéz. Emiatt drasztikus lépésváltásra kényszerített bennünket; elsősorban nyugatra termelünk, de mindent valutáért kell vásárolnunk. — A nehézségek ellenére sikerült a gazdaságot olyan pályára irányítani, amely optimizmusra ad okot — fejtette ki az MNB elnökhelyettese. — Az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek, a külgazdasági egyensúly elérése sínen van, az inflációt várhatóan vissza tudják szorítani, s ha így indul a jövő év, akkor konvertibilis lehet a forint. Az előadás végén többek közt a magyar tőzsde működésével, a külföldi tőke hazai jelenlétévéi, az elmaradott térségek fejlesztési koncepciójával kapcsolatos kérdésekre válaszolt dr. Hárshegyi Frigyes. G. K. A minisztériumot nem pártszempontok vezetik... Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára — az MTI munkatársának kérdésére válaszolva — visz- szautasította Torgyán Józsefnek azt a kijelentését, amelyben a Földművelésügyi Minisztériumot azzal vádolja, hogy ott üldözik a kisgazdákat. Az államtitkár elmondta: még a sajtóban megjelent állítás előtt telefonon beszélt a kisgazdapárt elnökével, aki felvetette neki ezt a kérdést. Már akkor az volt a határozott véleménye, hogy ilyen akció nem folyik a minisztériumban. Arra kérte a kisgazdavezetőt, hogy mutassa meg azt az embert, akit üldözr nek. Azt azonban elismerte az államtitkár, sőt hangsúlyozta, hogy a minisztérium átszervezése során a dolgozókat nem pártszempontok, hanem szakmai tudásuk alapján választják ki az egyes beosztásokba, eközben azonban semmiféle diszkrimináció nem érvényesül. Vendégkommentár Pénzt vagy életet! Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó ettől a krimibe illő felszólítástól. Ezúttal e „gyilkos szavakkal” igen békés gondolatokat szeretnék kifejezni, tanúsítván, hogy ugyanazon szavak eltérő szövegkörnyezetben egészen más értelmet nyerhetnek. Ha jól belegondolunk, ezt a felkiáltást — persze szelíd tartalommal — az utóbbi hetekben, hónapokban sokszor szegezték nekünk, kelet-közép-európaiaknak a gazdaságilag fejlett Nyugatról. Csak ez a néhány szó a témához illő megfogalmazásban így hangzott: a térség népeinek választaniuk kell, hogy újabb nyugati kölcsönök, hitelek megszerzésén fáradoznak vagy külföldi befektetéseket, beruházásokat, fejlesztéseket szeretnének látni országaikban. Létfontosságú, hogy okosan válaszoljunk a felszólításra. Ha csak a pénzt választanánk, akkor lehet, hogy rövid távon köny- nyebb lenne a helyzetünk, de sok minden — a termelési szerkezet, a nem kevés monopólium — maradna a régiben. Ha mereven elutasítanánk a hiteleket, kölcsönöket, akkor lemondanánk fejlődésünk finanszírozásának nagyon is szükséges külső forrásairól. Csak átgondolt és kiegyensúlyozott stratégiával aknázhatjuk ki a Nyugaton még kétségtelenül élő támogatási szándékot, rokonszenvet, együttműködési készséget. Vonzanunk kell a külföldi tőkét, de ez nem megy másként, mint előnyös befektetési célok és lehetőségek felkínálásával, a beruházások biztonságának szavatolásával, a tulajdonviszonyok rendezésével, a privatizáció meggyorsításával. Szélesítenünk kell jelenlétünket az európai piacon, de ez azon múlik, el tudjuk-e kellő minőségű, mennyiségű árutermékekkel foglalni az új üzletekkel kecsegtető (közös jpiaci elárusítóhelyeinket. Ismerjük el: nem kis politikai-gazdasági eredmény elnyerni a nálunk fejlettebb országok támogatását. De éppen ilyen nagy művészet jól élni a felkínált lehetőségekkel, vagyis hazai teljesítményünk maximumát nyújtva, pótlólagos külső erőforrásokhoz, termelési és értékesítési lehetőségekhez, technikai-technológiai újdonságokhoz jutni a piacgazdaság működtetése érdekében. Mert lehet, hogy Európa kapuja kitárul előttünk, még az is elképzelhető, hogy kedvezményes belépőjegyhez juthatunk, de az igen magas küszöböt már végképp saját lábunkon kell átlépnünk. Mit válasszunk tehát? Anyagi teherbíróképességünkhöz mérten vegyük igénybe az adósságterheinket csökkentő külföldi pénzeszközöket, de válasszuk azokat a támogatási formákat, amelyek a gazdasági élet reformját mozdítják elő. Javaslom szerényen: dolgozzuk ki az Első Magyar Támogatás-hasznosítási Programot! Pálos Tamás újságíró, a Ferenczy-Europress sajtóügynökség főszerkesztője Rendőrhelikopterrel a 44-es út felett (Folytatás az 1. oldalról) főkapitányi intézkedést. Alattunk valóban ezüst szalagként nyújtózkodik a végtelen két irányába a 44-es főút megyeszékhely és Szarvas közötti szakasza. De sokat adnának a tervből kiolvasható információkért az árnyékunk mögött el-elmarado- zó, ugyanakkor gyanútlanul „virgonckodó” autósok! A szorgosjárőrök éppen a mozgás közben elkövetett szabálysértéseket — például a gyorshajtást, szabálytalan előzést, az elsőbbség meg nem adását igyekeznek kiszűrni segítségünkkel, de megnézik a járművek műszaki állapotát is. S ha „vadásznak”, akkor nem eredménytelenül teszik: kiemelik a forgalomból a pébégázzal hajtott autókat. — A jövőben gyorsított eljárással, a pénzbüntetésen felül 3 hónapra bevonjuk az ilyen járművek hatósági jelzéseit — tudjuk meg Gál Lászlótól. Éppen a gázosításra módfelett hajlamos taxisokról és autósiskolái oktatókról elmélkednénk, amikor a Kondorosi csárda felett pilótánk betyár egy megoldásra szánja el magát. Ebből rendszert csinál a főkapitány — Kapaszkodjatok! — S már csak azt látom, hogy ismét dől a kondorosi templomtorony. Lehet, hogy ezt a figyelmeztetési formulát államvizsga-köteles tantárgy keretében oktatják a pilótaiskolában? Társaihoz hasonlóan helikoptervezetőnk is hajszálpontosan akkor hozza szóba a kapaszkodást, amikor már úgyis mindegy. A csupa- üveg kabin szinte oldalára dől, amikor néhány hencegő kört teszünk a nagyközség központja fele. Kardos felé fordulunk, amikor rájövök valamire. Az Alpokban rendre rácsodálkozunk a táj parkszerű rendezettségére, portól és gaztól mentes üdeségé- re. S most ugyanebben a látványban lehet részünk! Talán— az eltérő kiimán túl — attól van így ott is itt is, hogy egy kicsit „rálátunk” a terepre? —Gyér a forgalom—állapítja meg kissé csalódottan Gál ezredes. — No de ezután rendszeresen alkalmazzuk majd a közlekedési ellenőrzésben, a bűnügyi és a közrendvédelmi munkában a helikoptert. Egyszerre akár többet is. Balta János Csabacsűdhöz közeledve jelentést kér az egyik járőrtől. — Eddig csak figyelmeztettünk és bírságoltunk, feljelentésre még nem volt okunk — halljuk fülhallgatónkban. — Szondáztatnak? — kíváncsiskodik tovább Balta alezredes. — Igen, de eddig mind negatív volt. Nem az irigységtől sápadoztunk A pilóta javíthatatlan: a látóhatár ismét megközelíti a függőlegest. Szép látvány lehetünk a csabacsűdieknek. Az élesebb szeműek talán valami kis sápadt színre is felfigyelhettek. Majd Kaufmann megkegyelmez, sőt ajándékkal halmoz el bennünket: kellemesen lebegünk egy kicsit az egyik ellenőrzési pont felett, úgy 50 méteren. Innen már látszanak Szarvas templomai. Felgyorsulunk. Megtudom a helikoptervezetőtől, hogy tartósan akár óránként 250 kilométert is képes megtenni masinája. A helikoptervezetők pedig napi 6 óra repülésre vannak „hitelesítve”. A Szarvasi Dózsa Tsz üszkösfekete, füstölgő tarlója felett húzunk el. Innen a magasból nem lehet kivenni, hogy engedéllyel égetnek-e, de hát manapság ilyesmihez nem nagyon adnak hozzájárulást. S máris Szarvas légterében suhanunk. Kaufmann már nem is bíbelődik azzal, hogy szóba hozza az éles bal kanyart. Nyilván abból indul ki, hogy éppen elég ideje volt összerázódni a kollektívának... Alattunk a fáktól, bokroktól burjánzó élőzöld Szarvas-vidéki táj. A Holt-Körösben vidám lubickolok, a partról gyerekek integetnek. Leszállni készülünk. Bekukkantok így fölülről barátaim otthonába, megnézem kis nádas hétvégi házukat is, majd akár egy ötcsillagos szálloda liftje, puha ereszkedéssel talajt fogunk a szarvasi sportpálya gyepén. Fél hat van. Elbúcsúzunk Kaufmann Jánostól, aki 50 milliót érő gépmadarával tesz felettünk egy tiszteletkört. Bekapcsolja kék lámpáját, egy pillanatra a szirénát is, majd szélsebesen megcélozza a lassan lenyugvó Napot. * # ¥ Tegnap délelőtt kaptuk* meg az 5 órás ellenőrzés mérlegét.' íme: 3 ittas vezetőt észleltek, 2 gépjárműről műszaki alkalmatlanság miatt levették a rendszámot, 6 engedély nélküli gépjárművezetővel, két átírási kötelezettséget elmulasztóval találkoztak, egy pébégázzal üzemelő gépjárműről vették le a rendszámot és egy rendszám nélkül közlekedővel szemben is intézkedtek. Összesen 88 helyszíni bírságot szabtak ki, közülük 17 külföldi állampolgár. Kiss A. János
