Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-09 / 186. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1991. augusztus 9., péntek Interjú helyett: „magánbeszélgetés”? (Folytatás az 1. oldalról) zunk és nem Zsíros Gézához, így hát oda tartozik szakmai megmérettetésem is. Hadd említsem meg: alapvetően arról voltunk híresek, hogy maximálisan igyekeztünk megfelelni feladatainknak, ezért is találjuk sértőnek a kisgazda elnök nyilatkozatát. Mellesleg nincs mitől féljek, annak ellenére sincs, hogy nem vagyok semmilyen pártnak a tagja. Sőt, miután ez évben elértem a nyugdíjkorhatárt, így én kértem a nyugdíjaztatásomat. — Tudja-e, hogy a hírek szerint ketten is pályáznak az ön igazgatói székére? — Hallottam. Pályázzon aki úgy érzi, hogy megfelel majd a követelményeknek. Ez a demokrácia, nem? Természetesen dr. Zsíros Gézát is megkerestem. Pechem- re telefonon. Sőt, elkövettem azt a hibát, hogy miután bemutatkoztam, egyből a lényegre tértem, azaz felolvastam a Pesti Hírlapban megjelent fenti nyilatkozatát és közöltem ezzel kapcsolatosak lesznek a kérdéseim, szószerint a következők: 1. Megmondaná kire, kikre gondolt? (Mármint a személyi változtatást illetően!) 2. Szerinte — mondjuk a Gabonaipari Vállalat igazgatóját — egy pártelnöknek kell helyéről elmozdítania és nem a munkáltatójának? 3. Tud-e arról, hogy ketten is pályáznak a Gabonaipari Vállalat igazgatói székére? 4. Munkám során többször tapasztaltam, hogy az emberek egy része nem mer nyilatkozni a kisgazdapártot is'érintő kérdésekben, mert fél Zsíros Gézától. Kell-e félni Zsíros Gézától? ** A kisgazdapárt megyei elnöke sorra-rendre válaszolt a kérdéseimre. Ám hogy azokat most mégsem adjuk közre, azért van, mert amikor megköszöntem az interjút, dr. Zsíros Géza közölte, hogy csak magánbeszélgetésnek tekinti a több mint negyedórás interjút. Amikor rákérdeztem, miért gondolja, hogy magánemberként hívtam, azt a logikus választ kaptam, hogy azért, mert nem mondtam meg, hogy mit akarok. Nevezetesen nem közöltem, hogy melyik lapnak dolgozom, és hogy nyilatkozatot kérek tőle. Azért döbbentett le az érvelés, mert dr. Zsíros Géza évek óta ismer, tudja, hogy hol dolgozom, feleslegesnek találtam volna, hogy a bemutatkozásom után elmondjam melyik lap munkatársa vagyok, és hogy nem magánbeszélgetésre hívtam fel. Sajnálom hát, hogy a kérdéseimre kapott válaszokat nem oszthatom meg olvasóimmal. Tanulságos lett, volna. Béla Vali Kontárkodunk? Az egykor válogatott labdarúgó még valahol a másod- osztályban kergeti a labdát, de ma már kereskedelmi kft.-k sorában ügyvezető, a neves színész pedig úgy döntött, hogy szabad perceiben nem szinkrónszerepért kilincsel, hanem autóalkatrésszel kereskedik. Értem is őket, meg nem is. Szerintem akkor vannak helyén a dolgok, ha kereskedik a kereskedő, ha gyógyít az orvos, tervez a mérnök, élhal a színpadért a komédiás, de nem szeretem, ha összekeverednek a szerepek. Megrészegített mindannyiunkat a lehetőségek mákonya? Ez kerget egyre többünket a hozzá nem értés zsákutcájába? Miért nem tudunk ellenállni a kísértésnek, ha pénzszagot érzünk, holott eleve tudjuk, hogy csak kontárok lehetünk azon a másik területen? Lehet, hogy ezért kerül csődbe olyan sok újsütetű kisvállalkozó? Ezért fordít hátat a magyar üzleti ajánlatnak számos külföldi partnerünk? Lehet, hogy egyre többen érzik — látják — rajtunk a kontárság már-már országos méretű bélyegét? Somfai Péter FEB Magyar autóbusz katasztrófája Ausztriában Az osztrák csendőrség csütörtök délelőtt azt közölte, hogy a stájerországi Trieben város mellett a magyar autóbusszal történt szerencsétlenségnek 13 halottja és 30 sebesültje van. A hatósági jelentés elmondja: a Fővárosi Gázművek megrendelésére a Volán Utazási Iroda által szervezett buszkirándulás résztvevői a Tauern hegységben húzódó országúton éjszakai szálláshelyükre tartottak, amikor Triebentől alig másfél kilométerre katasztrófájuk megtörtént. A busz 16 százalékos esésű lejtőn lefelé haladva egy jobbra hajló éles kanyarban úgy ment tovább egyenesen, hogy az úton semmi féknyomot nem hagyott maga után. Ez a tény azonban egyaránt utalhat arra, hogy a fékrendszer csődöt mondott, s arra is, hogy a vezető figyelmetlen volt. A szerencsétlenül járt busz a kanyarból való kicsúszás után oldalára fordulva zuhant az útmenti szakadék mélyére. A nehéz terepen már a nagy létszámú és jól felszerelt mentőosztagoknak is súlyos gondokat okozott és lassította munkájukat a tragédia helyére való eljutás. Az autóbusz roncsát csak csütörtök délelőtt sikerült innen kiemelniük. Két magyar sérült egymástól függetlenül azonos módon nyilatkozott a szerencsétlenség bizonyos műszaki előzményeiről. Mint elmondták, autóbuszukon már keddi útjuk folyamán is problémák voltak a fékkel és a motorhűtéssel. Szerdán, a tragédia napján a gépkocsi vezetője kétszer is kénytelen volt leállni a járművel, hogy a felforrósodott fékek lehűlhessenek. Országos egyéni halfogó bajnokság Az országos egyéni halfogó bajnokságot az idén először rendezik meg a hétvégén megyénkben. A péntektől vasárnapig tartó rendezvényt Szeghalmon, a Sebes-Körösön és a Berettyón tartják. A bajnokságot három, egyenként 3 órás verseny keretében rendezik. A versenyt az országos horgászbajnokságok versenyszabályzata alapján bonyolítják le. Az ünnepélyes eredményhirdetésre vasárnap délután 1/2 2-kor kerül sor. „AZ EGYÉN KÖTELESSÉGEI MINDIG AZ ÖSSZESSÉG JOGAIBÓL SZÁRMAZNAK.'1 (Chamfort) /’**' Árhullámok Márkáért szöktették a kurdokat A magyarság ügye Székely udvarhelyen Nyolc száz erdélyi diák találkozója Legálisan érkezett Romániába az a 64, kurd nemzetiségű török állampolgár— valameny- nyien földműves férfiak—, akik Bukaresten találkoztak a nyugatra való továbbjuttatásukat ígérő felhajtókkal — kaptuk a tájékoztatást tegnap az orosházi határőrkerülettől. A felhajtok Aradra irányították a 64 kurdot, akiket ott felszállítottak két autóbuszra, s a felszállásnál mindegyiküktől 2—400 márka közötti összeget kértek el. Ennek fejében azt ígérték nekik, hogy Magyarországon át Ausztriába szöktetik őket. Szerdán 22—23 óra körül indult a két busz Aradról, majd az országhatár közelében kiszálltak és két, feltehetően román állampolgár „kalauzolta” át a népes csoportot a zöldhatáron. A lökösházi határszakaszon körülbelül két és fél kilométerre begyalogoltak Magyar- ország területére és ott megpihentek. Hajnali 3 óra 50-kor hangokra lett figyelmes a járőröző két határőr. Ügyesen becserkészték a csoportot, s először 59, egy óra múlva 2 és végül további másfél órával később 3 határsértőt fogtak el. Július 31. és augusztus 5. között rendezték meg Székely udvarhelyen a II. Erdélyi Diáktalálkozót. A mintegy hétezer erdélyi magyar egyetemista képviseletében közel nyolszáz küldött gyűlt össze, s folytatott megbeszéléseket, baráti eszmecseréket Erdély jövőjéről, s benne az ifjúság szerepéről. Sok szervezési pontatlanság is beárnyékolta a találkozót, de a szervezők azt tekintették a legnagyobb eredménynek, hogy egyáltalán megvalósult ez az összejövetel. A találkozó során neves személyiségekkel találkozhattak a diákok, mindjárt az első este Orbán Vitor és Németh Zsolt, a Fidesz két vezető személyisége látogatott el Székelyudvarhelyre. Szóltak a mai magyar politikai helyzetről, a parlamenti pártokról s a kormányzásról, majd ismertették a Fidesz politikai sikereinek titkát. Sokak állítása szerint ez a bemutatkozó műsor volt a legsikeresebb rendezvény a találkozó során. A rossz idő is sokszor közbeszólt és mósodította a programot. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt rendezvény Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnökének előadása volt. Szólt a magyarság megmaradásának esélyeiről, a jelenlegi román áldemokráciáról, s arról, hogy mielőbb el kell indulni Magyarországnak is és Erdélynek is a polgárosodás útján. A diáktalálkozó nemcsak politikai műsorokkal szolgált, hanem alkalmat adott a kulturális, művészeti ismeretek elmélyítésére is. Vicéi Károly vajdasági író nagyszerű képet festett a diktatúra megtorló akcióiról, s a magyar irodalom, kultúra elnyomásáról. Egy eltöprengésre okot adó gondolat Vicéi Károly tói, a soknemzetiségű államokról: „Ha másként nem megy, hát szakadjanak darabokra az ilyen államok!” Csávossy György professzor, aki a versek és a bor nagy szakértőjeként ismert, baráti hangulatú adomázás és borozás keretében mutatkozott be. Késő éjszakába nyúló beszélgetések, gitározások szerepeltek a szabad programban, melyek kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy az erdélyi magyar fiatalok összetartozása erősödjön. Azzal a közös óhajjal váltak el a résztvevők, hogy „jövőre, veletek, ugyanitt”. Ennek a szándéknak elsősorban politikai színezete van, mivel e rendezvény szervezői, koordinálói az erdélyi magyar diákszövetségek, amelyek nemcsak a jó bulikat, de a megmaradást is a szívügyüknek tekintik. Arató László A Jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat a svéd Elektrolux cég vásárolta meg az Állami Vagyonügynökségtől. Az új „gazda” új követelményeket teremt, már a közeljövőben a svéd gondolkodás, munkatempó és minőség kerül előtérbe. A főprofil, a hütő- és fagyasztógyártás egyelőre megmarad, az értékesítés szempontjából pedig javulás várható, hiszen az Elektrolux 50 országgal áll kereskedelmi kapcsolatban mti fotó: h. Szabó Sándor Szociodráma-tábor Battonyán A Békés Megyei Művelődési Központ 1989-ben szociodrá- ma-tábort szervezett Battonyán. A város szociológiai „feltérképezése” után a résztvevő közép- iskolás fiatalok színpadon is megjelenítették kutatómunkájuk eredményeit. 1991. augusztus 1. és 12. között ismét sor kerül a város gazdasági, politikai és kulturális viszonyainak átvilágítására. Az úgynevezett „kontrolltábor” irányítói Almási István menedzser, Józsa Mihály színész, Fabulya Lászlóné népművelő és Pál Tamás szociológus. Fabulya Lászlónét először arra kértük, mondjon néhány szót a szociodráma-táborok múltjáról. — Sarkadon ’88-ban, Battonyán ’89-ben, Medgyesegyhá- zán ’90-ben szerveztünk ilyen tábort. A medgyesegyházit a ’89-es battonyai kontrolltáborá- nak is tekinthetjük. Két évvel ezelőtt itt Battonyán magatehetetlen, fásult, apatikus embereket találtunk. Semmiben sem reménykedtek, abban meg végképp nem, hogy ők valaha vállalkozók lesznek, és gazdálkodnak. Medgyesegyházáról viszont régóta köztudott, hogy vállalkozó szellemű emberek lakják. A két település összehasonlításából nagyon érdekes és tanulságos dolgokat tudtunk meg. Persze — más értelemben — kontrolltábor ez a mostani battonyai is. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy hogyan ment végbe (végbe ment-e egyáltalán?) itt a rendszerváltozás. — Kényes terület. Nem ütköznek falakba, nem tapasztalnak ellenállást, ellenszenvet? — Nem jellemző. A lakosság, a pártok, a városi vezetés támogatja és igényli tevékenységünket. Külön szeretném hangsúlyozni a polgármesternek, Takács Dezsőnek a segítőkészségét. O ’89-ben tanácselnökként is támogatott bennünket. Most konkrét kérései is voltak. Kérte a munkanélküliségnek, a szegénységnek, a battonyai emberek mentalitásának a tanulmányozását, feltárását. — Hogyan sikerült megteremteniük a tábor anyagi alapjait? — Elsősorban pályázatok útján. Támogat bennünket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Honismereti Szövetség, a „Békés megyéért” és az „Iskolapolgár” alapítvány. Némi pénz bejön a résztvevők 1800 forintos részvételi díjából is, de ez az étkezési és a szállásköltségeket sem fedezi. Pál Tamás szociológust arról kérdeztük, hogy a szociodráma- táborokban felmerülő kérdések közül számára melyek a legérdekesebbek. — Engem a kezdet kezdetén az a probléma izgatott, melyet röviden így fogalmazhatok meg: laikus elemek a szakmai döntésekben. Ezt két változatban vizsgáltuk, illetve vizsgáljuk itt Battonyán is: 1989-ben a tanácsi, most az önkormányzati rendszerben. A dolog lényege az, hogy jószándékú, ám hozzá nem értő emberek döntenek fontos kérdésekben. Információhiányban szenvednek, nem ismerik a döntési eljárásokat, amiről természetesen nem csupán ők tehetnek. — Miközben látja az ember a házról házra járó diákokat, és miközben Önöket hallgatja, óhatatlanul eszébe jut a harmincas évek falukutató mozgalma. — A két világháború között rendkívül lényeges szellemi mozgalom volt a falukutatás. Ezt változatlan formában újraéleszteni azonban nagy melléfogás lenne. Kétségtelen viszont, hogy szándékaink és módszereink sok rokon vonást mutatnak. A tábor munkájának eredményeképpen nemcsak a batto- nyaiak fognak önismeretben gyarapodni, hanem mi, a résztvevők is. Kutatásaink eredményeivel szombaton, 10-én este 7 órakor szembesülhet minden érdeklődő battonyai. Ekkor ugyanis színpadon is megjelenítjük mindazt, amit a városban tapasztaltunk. M.Gy.
