Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

Az akció megszelídült Bizottság irányítja a sarkadi sajtót Sarkadon 11 önkormányzati képviseJő beadványt intézett Tóth Imre polgármesterhez. A képviselők azt kérték, hogy a testület sürgősséggel tárgyalja a sarkadi újság szerkesztését és kiadását. A csütörtökön megtar­tott ülés kezdetén a polgármes­ter elmondta, maga se tudja pon­tosan, mi az, ami indulatokat kavart. Csupán feltételezi, a leg­utóbbi számban megjelent, dr. Miklós Pállal készített interjú váltotta ki a felzúdulást. Lassan kiderült, a 2. Számú Általános Iskola tornatermének ügyéről van szó, melynek építésére pá­lyázatot írt ki az önkormányzat. Az egyik ajánlat a költségvetés jogutódjáé, a . Közszolgálati Kft.-é, a másik a Lenin Tsz épí­tőipari szakcsoportjáé volt. A dr. Miklós Pál képviselte szakcso­port 3 millió forinttal keveseb­bért vállalkozott, mégis a kft. mellett döntött a testület. A cikkben név szerint említett dr. Pintér Lajos képviselő visz- szautasította a polgármesteri feltételezést, mondván, a testü­let által kiadott közéleti, infor­mációs és hirdetési lapban meg­jelent tendenciákról van szó. Ki is mondta, miről: „A testület egy része nemtetszéssel figyelte, a polgármester úr és a hivatal centralizációs törekvéseit.” Ja­vasolta, hogy a korrekt, pártat­lan tájékoztatás érdekében vá­lasszanak egy háromtagú bizott­ságot. Ezzel elkerülhető lesz, hogy a sarkadiak ne a „polgár- mester úr saját lapját” olvassák és abban ne jelenhessenek meg olyan cikkek, melyek a „testület többségét támadják”. Bondár Sándor képviselő pedig egyene­sen megkérdezte, ki adott meg­bízást a cikk megírására? A szerző és egyben a megbí­zott felelős szerkesztő, Oláhné Ciál Sára nemigen értette, miért . került a vádlottak padjára. E so­rok írója is tanulságos órákat élt át Sarkadon, miközben a helyi hatalom értekezését hallgatta a sajtó szerepéről, szabadságáról, a cenzúráról. Még tanulságo­sabban vallottak az úgynevezett elszólások arról, hogy a vita iga­zából a hatalom gyakorlásának módjáról, centralizálásáról avagy decentralizálásáról fo­lyik. Amint a hallgatóság sorai­ból valaki megjegyzete, „az ak­ció fedőneve sarkadi újság”. Sajtóügyben végül is sikerült kompromisszumot kötni. A kép­viselők soraikból háromtagú bizottságot!?), kuratóriumot!?) választottak, Jakó István, Mol­nár Tibor és Szathmáry Sándor személyében. Megbízták őket, hogy az ügyrendi bizottsággal közösen fogalmazzák meg fel­adatkörüket. A döntés pillanat­nyi következménye, hogy dr. Halász Tibor, az ügyrendi bi­zottság elnöke felmentését kérte a feladat alól, mert nem ért egyet „cenzori hivatal” felállításával, bárminek is nevezik. A felelős kiadó, Tóth Imre polgármester pedig azzal rekeszthette be az ülést, hogy gyakorolják a jogo­kat, miközben még feladataikat sem határozták meg... Csak az a kérdés vár már vá­laszra, hogy a bizottság-kurató­rium működése mennyire szol­gálja majd a demokratikus elve­ken alapuló, hiteles tájékozta­tást? Sz. M. „SENKI SEM AZÉRT SZERETI HAZÁJÁT, MERT NAGY, HANEM AZÉRT, MERT AZ ÖVÉ.” (Seneca) KÖRKÉP 1991. augusztus 5., hétfő Békéscsabán járt a Kárpótlási Hivatal elnöke Új fejezet kezdődik? Csanádapácai iskolások Harminckét tanulót már felvettek A közelmúltban tárgyalta Csanádapáca képviselő-testüle- te az Általános Művelődési Központ 1990/1991 -es oktatási évben végzett munkáját. Mol­nár Lajos, az intézmény igazga­tója részletesen szólt a nevelő, oktató és közművelődési terüle­tekről, a személyi és tárgyi felté­telekről, valamint a gazdálko­dásról. Ami az általános iskolát illeti, Csanádapácán 25 pedagógus, ÍO óvodai pedagógus, 2 könyv­táros, 1 művészeti előadó és 19 technikai dolgozó alkotja a ne­velőtestületet. Pályakezdő és képesítés nélküli pedagógus nem található közöttük. A tárgyi feltételek közepesen szolgálták a tanulóifjúság képzését. Legna­gyobb gond a szétszórtan talál­ható telephelyek léte. Némelyik iskolában elégtelen környezeti háttér, elavult olajfűtéses tanter­mek, elhasználódott villamos- hálózat található. Igényes, esz­tétikus körülményeket talán csak az óvodások mondhatnak magukénak. — Ennek ellenére diákjaink tanulmányi eredménye orszá­gos és megyei viszonylatban nem marad el a többi települése­kétől. Az elmúlt oktatási évben 295 gyerek 14 tanuló- és 4 nap­közis csoportban ismerkedhe­tett újabb és újabb tudnivalók­kal. Általános iskoláról lévén szó a legkézzelfoghatóbb mé­rőszám a végzős 8. osztályos gyerekek továbbtanulása, elhe­lyezkedése. Az általános iskolai tanulmányaikat befejezők 46-an voltak és mindannyian jelezték továbbtanulási szándékukat. Többségüknek sikerült a kívánt intézményben felvételt nyernie, pontosan 32 tanulónak. 14-en még várják a választ, vagy nincs elhelyezkedésükről pontos visszajelzés. (Folytatás az 1. oldalról) laszolva tovább fűzte e gondola­tot: — Az önkényes karóverés és az átmentés a múlté lesz, elfe­lejtjük: új fejezet kezdődik. Dr. Tüttös Sándor a törvény és a végrehajtási rendelet leg­fontosabb tudnivalóinak közért­hető ismertetésén túl elmondta: — A kárpótlást igazságtalan­nak érzi majd, aki nem kapja vissza jussát, s az is, akinek — Dr. Tüttös Sándor, aki egy évtizedig államigazgatási jogot tanított az egyetemen, s ma a kárpótlási hivatal vezetője, szakavatott előadónak bizo­nyult. Néhány gyakorlatias kér­déssel fordultunk hozzá. —Az ország más területein is előfordul, hogy a kárpótlási hi­vatal szakemberei, kisgazda- párti és nagyüzemi vezetők kö­zös tanácskozásra ülnek össze? — Erre már vannak példák. Az együttműködést meg kell kezdeni, hiszen ez az egész kár­pótlást meghatározhatja. Ha nincs kompromisszum, elhú­zódhat az eljárás, az igénylő ismét becsapottnak érezheti magát. — Különböző szervezetek egymásra licitálva ajánlották fel, hogy közreműködnek a kár­pótlás ismertetésében. Kit te­kinthetünk közülük hiteles, mér­tékadó tájékoztatónak? — A kárpótlási hivatal részé­ről járjuk az országot, de létszá­munk korlátozott. Ezért elvárjuk bár még nem is élt akkor — ma meg kell fizetnie azt. Csak hoz­závetőleges igazságot lehet ten­ni. E törvény nem tulajdonba visszahelyezést jelent, hanem a privatizáció elvére helyezkedve kárpótlási jeggyel nyújt kárpót­lást azoknak, akiket 1949. július 8-a után értek sérelmek. Az előadó részletezte az igénylők feladatait, s kérte a nagyüzemeket: ne akadályoz­a segítséget mindenféle társa­dalmi szervezettől. A hatóságok közül leginkább az önkormány­zatoktól remélünk segítséget. Nem az elbírálásban, hanem az igénylőlapok kitöltésében, s annak ismertetésében, hogy mi­lyen okmányokat kell csatolni. Ä kormánykoalíció pártjainak segítőkészsége nyilvánvaló. De zák, inkább segítsék a munkát. A legnagyobb figyelmet az ár­verés csöppet sem egyszerű el­veinek és szabályainak ismerte­tése „érdemelte” ki. Dr. Tüttös Sándor nem hagyott kétséget: az eljáró hivatalnokokat a legki­sebb visszaélés, korrupció ese­tén azonnal elbocsátják. A rendezvény második felé­ben dr. Tüttös Sándor és dr. Zsí­ros Géza kérdésekre válaszolt. ez nem jelenthet beavatkozást a végrehajtás menetébe. — Az igénylők többsége nem papírhoz, tollhoz szokott ember. Közvetlen segítségre lenne szükségük. — Már megindultak a „gengszterkedések”. Voltam olyan megyében, ahol 10—15, sőt 20 ezer forintot is kémek az adatlapok kitöltéséért. Az útmu­tató alapján pedig egy középfo­kú végzettségűnek is ki kell tud­nia tölteni. A hivatalunk és a tanácsadó szervezetek is készek segíteni. — Törvénysértoek az említett összegű ,,közreműködések” ? — Ezek vállalkozások, ame­lyeknél a mércének, az emberi tisztességnek kellene lennie. Kérnénk a sajtó segítségét is. Ugyanis óriási a tájékozatlan­ság. Például tegnap a rádióban hangzott el egy kérdés: „Ha kár­pótlási jegyet kapok, elveszi-, tem-e a nyugdíjamat?” Hangsú­lyoznám: különösen a vidéki sajtó segíthet nekünk. K. A. J. Húszezer egy kárpótlási lap kitöltéséért... Csak a nyomuk marad itt? Holnap Zsíros Géza Kinn,pádon Belvíz négyezer hektáron (Folytatás az I. oldalról) Tapodi Ilona, egy budapesti általános iskola tanára mesélte el kálváriájukat. A művésztelep költségeit nagyrészt az Orszá­gos Pedagógus Szakszervezet állta, ám tavaly az illetékes osz­tály megszűnt. Akkor a veszpré­mi óvónő, Csonka Ibolya váro­sában szervezett ugyancsak önerős telepet a tagoknak. Csak- hát, ez nem a hagyományosként tisztelt gyulai volt... A szakszer­vezet budapesti székházában közben raktárba kerültek a ne­vek és a címek, Tapodi Ilona ott lelt rájuk. A szervezéshez az idén a fővárosban ő, Fábián Irén, a Kohán Képtár vezetője Gyu­lán fogott hozzá — egymástól függetlenül. Kelló István, a gyu­lai szakmunkásképző igazgató­ja válaszlevelében megírta, jöj­jenek, huszonnyolcukat szokott helyükön fogadják. Csak hát a pénz... A tanárnő elmondta, a telepen való részvételt már csak tizenöten vállalhatták, és senki sincs köztük, aki minden étke­zést kért volna... Téved, aki azt gondolja, ölbe tett kézzel siránkoznak az alkot­ni is vágyó pedagógusok. Tapo­di Ilona például Darvas Iván színművész, országgyűlési kép­viselő javaslatára a Nemzeti Alapítványhoz fordult. A válasz egyelőre várat magára. Fábián Irén Gyulán kereste fel a polgár- mesteri hivatalt, ahol azt az ötle­tet kapta, hogy a telep bocsásson ki sorsjegyeket. Az ebből be­folyt pénzt fordítsák az itt-tar- tózkodás költségeire. A sors azonban ezúttal sorsjeggyel vert: kibocsátása annyi időbe kerül, hogy ez a telep már remélt anyagi áldásai nélkül marad. Ki tudja, mi lesz jövőre? — hangzott el beszélgetésünkön a költői kérdés. Jogos-e, hogy a szakszervezet magára hagyta alkotó pedagógusait? Támoga­tás nélkül soha nem élt meg a művészet. Ezt Gyulán is végig kellene gondolni. S hogy mit érnek, arról bárki meggyőződhet az augusztus 9- éig tartó, Erkel Gyógyüdülőben rendezett kiállításukon. Szőke Margit A TV Napkelte műsorában kedden reggel Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a kisgazdapárt megyei elnöke lesz Havas Henrik beszélgető- partnere a Kinn, pádon. Torgyán­Thürmer találkozó? Elnökké választásomat köve­tően hozzáláttunk a párt munka- programjának kidolgozásához. Már készen is van: az 1994 ta­vaszáig megoldandó feladato­kat összegzi. Azóta ennek alap­ján dolgozik az FKGP — mond­ta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke. A pártelnök bejelentette, hogy 1991. november 17-ére, az FKGP első országos kongresz- szusára összeáll a párt részletes programja is. Ennek körvonalai már most kirajzolódnak. Kérdésre válaszolva Torgyán József elmondta: most vasárnap értesült arról, hogy Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke ta­lálkozni akar vele, hogy mező- gazdasági kérdésekről tárgyal­jon. Mint mondta, nem zárkózik el, a döntés azonban a pártelnök­ség kezében van. Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el augusz­tus 2-ától teljes területén a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság. A repülőgépes felderítés alapján mintegy négyezer hektárra be­csülik a szakemberek Békés megyében a belvízzel elöntött területet. Működnek a szivaty- tyútelepek, s emellett a csator­nákból folyamatosan eltávolít­ják a vízfolyást gátló akadályo­kat, kiszedik az uszadékot. A Újabb 45 szakszervezetet vettek fel a Független Szakszer­vezetek Demokratikus Ligájába a szervezet országos választmá­nyának szombaton, Budapesten tartott ülésén. Ez is bizonyítja, hogy nincs szó az egész szak- szervezeti mozgalom válságáról — tájékoztatta a sajtó képvise­lőit Forgács Pál, a liga elnöke és Horn Gábor szóvivő. A tanács­kozás eredményeit összegezve elmondták: a testület elfogadta azt a csomagtervet, amely a szo­ciális megállapodás alapfeltéte­le. A csomagterv passzusaiban megállapítják, hogy a munka- vállalók, a munkanélküliek és a nyugdíjasok jelentős részének vízügyi igazgatóság területén 12 önkormányzat végez belterületi mentesítést. Szükség szerint a vízgazdálkodási társulatok is üzemeltetik a szivattyúkat. Az augusztus 3-ai felmérés szerint többek között 2100 hek­tár vetést, 150 hektár szántót, 350 hektár legelőt öntött el a belvíz. Elsősorban Déva­ványa, Mezőtúr, Gyo­maendrőd térségében borít nagy területeket a víz. helyzete egyre kilátástalanabb. Hangsúlyozzák, a Liga tavaly május óta sürgeti, hogy szüles­sen erre vonatkozó megállapo­dás a kormány és a munkaválla­lók között. Az ülésen kifejezésre juttat­ták: a liga számára elfogadha­tatlan az MSZOSZ vagyonát- mentési kísérlete. A választ­mány megbízta a Liga ügyvivő bizottságát, hogy törekedjen a szakszervezeti vagyon egybe- tartására, készítsen javaslatot a közös vagyon hasznosításának formáira, különös tekintettel országos sztrájkalap, érdekvé­delmi szolgáltatások létrehozá­sára. Liga kontra MSZOSZ Tapodi Ilona: „Sokan nem kértek étkezést, így spóroltak” Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents