Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 30., péntek Új alapokon a városi polgári védelem Mezőberény várossá válását követően, 1990. július elsejével jött létre a mai formájában a városi polgári védelmi parancsnokság, mely már a belügyi tárca irányítása alatt áll. Az elmúlt időszakra rányomta bélyegét, hogy az államigazgatás és a gazdaságirányítás rendje csak kialakulóban van. Ezzel párhuzamosan a polgári védelem igazgatási rendje, feladatai is jelentős változáson mennek keresztül, hiszen a 40 év alatt berögződött háborús károk felszámolásának háttérbe szorítása mellett fő feladattá lépett elő a béke-időszaki katasztrófák megelőzésének tervezése, azok bekövetkezése esetén a következmények elhárításában, a károk felszámolásában való aktív közreműködés. A városi polgári védelmi erőknek gyakorlaton nem kellett részt venniük az elmúlt időszakban, ugyanakkor éles helyzetben alkalmazási készenlétben voltak, többek között a taxisblokád alatt, az év eleji Öböl-háború, majd a román vasutassztrájk idején. Feladataink között szerepel egyebek mellett a jugoszláviai belviszályból adódó ránk háruló feladatok megoldása. Propagandamunkánkat két fő irányban végezzük, illetve fejlesztjük tovább: egyrészt olyan hasznos információkat, magatartási szabályokat kívánunk tudatosítani a lakosság körében, amelyek egy katasztrófahelyzetben (földrengés, árvíz, szélvihar, ipari katasztrófa stb.) elősegíti a hatóságok, a polgári védelem munkáját, mentést, az ön- és kölcsönös segítségnyújtást, másrészt folyamatos tájékoztatást kívánunk adni a polgári védelem tevékenységéről, mindennapi munkájáról, problémáiról, eredményeiről. E tevékenységben a legfontosabb szerepet a tömegtájékoztatási szervek és eszközök töltik be. Jelenleg még kihasználatlan a városunkban működő kábeltelevízió által nyújtott lehetőség a lakosság szélesebb körű, rendszeres és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő riportok, filmek sugárzása. Ezeken túl a polgári védelmi propaganda' kiemelten fontos területe továbbra is a helyi sajtó. Őszre tervezünk egy kirakatkiállítással egybekötött filmhét megrendezését. A felvetett gondolatokat ösz- szegezve meggyőződésünk, hogy a polgári védelmi felkészítés szükséges. Az elkövetkezendő időben a módszerek jobb megválasztásával, valamint a rendelkezésünkre álló lehetőségek gazdaságosabb és céltudatosabb kihasználásával, magasabb szinten kell végeznünk. Ezt követeli tőlünk a lakosság fel- készítési igényének maradéktalan megvalósítása is. Babos Endre városi pv. tpk. Lakáscélú támogatás — módosításokkal Köröstarcsa képviselö-testüle- te a lakáscélú helyi támogatásokról szóló többszörösen módosított rendeletében elrendelte, hogy a mindenkori éves költségvetés terhére a képviselő-testület vissza nem térítendő támogatást nyújthat a lakáscélú kölcsönök kamatemelésével kapcsolatos terhek enyhítéséhez, fiatal házaspárok első lakáshoz jutásához. Kamatmentes kölcsönt nyújthat lakásépítéshez, bővítéshez, vásárláshoz, lakótelek vásárlásához a községben élő magyar állampolgároknak. A vissza ném térítendő támogatást elsősorban azok az adósok kapják, akiknek havi törlesztőrészletük összege meghaladja a közös háztartásban együttélő családtagok havi nettó összjövedelmének egynegyedét. A támogatás mértéke családonként és havonta legfeljebb 1500 forintig terjedhet. Nem biztosítható támogatás annak, aki a kölcsönnel terhelt lakást bérbeadás útján hasznosítja, aki az eredeti hitel részleteit nem törleszti. A képviselő-testület lakásvásárláshoz, bővítéshez, építéshez, telekvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújthat. A támogatás legmagasabb összege 100 ezer forint lehet. A kölcsönt tíz esztendő alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A támogatásra irányuló elbírálásoknál előnyben részesülnek azok, akiknek lakásukat közérdekből el kell hagy niuk, a gyermekes, elsősorban a többgyermekes családok, gyermek születését vállaló fiatal házaspárok, s azok a Köröstarcsára települő szakemberek, akiknek letelepedése a község életében fontos. Megmintázott hitvallás Mezőberényben a Bartók Béla utcában nem nehéz rátalálni Tóth Sándor népi iparművész fafaragó házára, mely magán viseli gazdájának kézjegyét. A lakásban elég csak körbenézni, a tárgyak, a bútorok szinte sugallják, hogy mit is illik tudni a családfőről. A mesterien míves faragott tükrök, bútorok, dísztárgyak magukon viselik, hirdetik alkotójuk hitvallását. — Csak olyan dolgokat készítek, amelyeknek a mindennapi életben használati értékük is van — pödri meg kackiás bajuszát. Persze hosszú, olykor igen csak rögös, de egyenes út vezetett a népi iparművész címig. Faesztergályos tanulóként mesterétől tanulta meg szeretni, tisztelni a fát. A tanulóévekkel együtt 17 esztendőt dolgozott a herényi faipari szövetkezetben. A napi munkán túl mindig szakított annyi szababidőt, hogy egyéni elképzeléseit is megmintázza. Az évek során aztán szép lassan érlelődött benne a gondolat: váltani kellene, függetleníteni magát, hogy saját elképzeléseit Valósítsa meg, még azon az áron is, ha esetleg szembeszegül a világgal, mert a szakmát illetően Tóth Sanyi — a városban így ismerik az egykori tehetséges futballkapust, akit annak idején NB 1-es csapatok is megkömyékeztek — nyakas ember. Akkor úgy döntött, hogy a szakmát választja, majd később azt, hogy önállóan dolgozik, s ettől senki sem tántoríthatta el. Nyolc éven át a Népművészek Szövetkezetének különféle dísztárgyakat, kulacsokat gyártott, olykor hajnaltól napestig. Munkái mind nagyobb számban kerültek külföldre, főleg nyugatra, s felfigyeltek rá, mind többen ismerték meg a fanatikus fiatalembert. Magas színvonalú munkáival 1983-ban elnyerte a népművészet ifjú mestere címet, amit csak kezdetnek tekintett. — Önálló, szabad ember vagyok, magam vállalkozom, közvetlenül találkozom a megrendelőkkel, ötleteinket szinkronba hozzuk, de a határt én húzom meg. Ez számomra a művészeten túl üzleti vállalkozás, ez a kenyerem, ebből élünk meg. Hál’ istennek sok a munkám, nem is tudok minden megrendelésnek eleget tenni — folytatja. S ahhoz, hogy befutott, elismert fafaragó, minden bizonynyal hozzájárult az a tény is, hogy hét esztendeje megkapta a népi iparművész címet. Mint mondotta, élete nagy vágya feljutni a csúcsra, vagyis megszerezni a népművészet mestere címet is. Legnagyobb megrendelői a népi szőnyegszövők, részükre évente 60-70 parasztszövőszéket, szövőállványt, iskoláknak, művelődési házaknak gyermekszövőszéket, valamint egyedi megrendelésekre parasztbútorokat készít. A munka mellett jut idő a különféle kiállításokra való készülésre is. Magyarországon a fafaragó táborok állandó résztvevője, s Németországban, Mendenben, Dortmund mellett évente részt vesz az ottani kulturális központ rendezésében a nyári alkotótáborokban. Az idén itt nagy munkát vállalt: egy 4-5 méteres patak felé fedeles, pados hidat készített. A mende- ni polgármester pedig jövőre egy nagy kiállítást szervez számára. Itthon öt önálló kiállításon és számtalan társkiállítóként közreműködött már. Úgy tervezi, hogy a Németországban bemutatott munkáiból szülővárosában is rendez majd egy önálló bemutatkozót. Köröstarcsa határában a Kettős-Körös mentén az Erdő- gazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalatot 200 hektáros terület övezi, melyből 145 hektár a termő füzes. A telepen évente mintegy 85 tonna fehér, illetve barna vesszőt állítanak elő, amit főként kosárfonásra és füz- bútorok készítésére használnak, de jut belőle exportra is. Felvételünkön a fűzvesszőt főzésre készítik elő Bécs vendégei voltak Június második felében a Mezőberényi Művelődési Központ honismereti táborában 29 kisdiák munkálkodott, s a Széchenyi-évhez kapcsolódva a táborlakók megismerkedtek a reformkor nagyjai val. A táborlakó gyerekek kirándultak Bécsbe is, ahol az osztrák főváros vendégei voltak és gazdag programot állítottak össze számukra. Ellátogattak a bécsi magyar nagykövetségre, ahol Aradi Flórián követségi titkár mutatta be az Esterházy-palotát. Érdekes és gazdag programot szerveztek nekik a Práterbe. A gyerekek koncerttel köszönték meg a vendéglátóiknak a róluk való gondoskodást. Vízminőségjavítás Tárcsán Köröstarcsa vezetékes ivóvíz- ellátása az ’50-es évek végén a kiépített körzeti vízellátó-rendszerrel vette kezdetét. A belterület ellátása érdekében a folyamatos fejlesztések — kútfúrások, vízműtelepítés, elosztóhálózatbővítés — után épült ki a ’70-es évek második felében a vízmű. Az 1985—86-os magastároló létesítése és gépészeti fejlesztése, valamint újabb vízműkút felújítása után alakult ki a vízmű mai rendszere. A vízbeszerzést a községben három kút biztosítja napi 1250 köbméteres vízhozammal. Az évek során mind több lakásba jutott el a vezetékes ivóvíz: 1962- ben8,15 esztendővel később 717, 1986-ban 1002, s tavaly 1084 lakást kötöttek be az ivóvízrendszerbe. Ezek együttesen a vízfelhasználást is fokozatosan növelték, s július 13-án volt Köröstarcsa eddigi legnagyobb vízfogyasztása, 937 köbméter. A vízminőségi adatok szerint elsődlegesen az arzén jelenléte miatt kell a vízmű vízminőségének javítását műszaki beavatkozással megoldani. A megye vízminőségjavító programjára hozott minisztertanácsi határozat szerint egyedi kategóriába sorolta Köröstarcsa vízminőség-javítását helyi vízbázis fejlesztéssel és vízkezelési technológia építésével. A műszaki beavatkozás módját a Békés Megyei Vízellátás- Fejlesztés Rendszertervében határozták meg 1995-ös megvalósítással. A tervezés időszakára erre a célra 20 millió forintot irányoztak elő. A település vízmüvének vízminőség-javítására két változat szerepel a programban. Az egyik, a dél-alföldi települések ívóvízellátási programjában lévő egyedi besorolással helyi vízbázis bővítéssel, komplex vízkezelési technológia kiépítésével. A másik megoldást a Mezőberényig már kiépített, a közép békési regionális vízműrendszerről történő táv- vezétek vízellátás adhatja. Hogy végül is melyik változat valósul meg? A szakemberek a lehetséges módozat kiválasztásán dolgoznak. Az oldalt összeállította Szekeres András
