Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
KÖRKÉP 1991. augusztus 30., péntek Tanyai turizmus A Fekete-dűlő gyöngyszeme Fotó: Szűcs László Patika tisztaságú udvar A valamikori vásárhelyi puszta keleti csücskében, Orosháza és Pusztaföldvár között található az Aklan-tanya. A régiek jól emlékeznek a Fekete-dűlőben, szikes talajon álló öreg épületre. Annak idején, a hatalmas árvizek alkalmával csak ez a tanya maradt talpon, a körülötte lévőket elmosta a víz. Ma, aki erre, jár impozáns megjelenésű, korabeli stílusban helyreállított, vertfalú épületet talál egy hold földterülettel. Az átalakítás két orosházi értelmiségi család közös erőfeszítése révén valósulhatott meg. Kishonti Pál népi iparművész, és Molnár Mihály nőgyógyász, családjuk és barátaik örömére egy nyugodt környékbeli ingatlant kerestek, hogy itt pihenjék ki a napi fáradalmakat, illetve hogy az alkotói munka tiszta levegőjű romantikus környezetét megteremtsék. — Legalább 200 éves ez a tanya — idézi fel a múltat dr. Molnár Mihály—amelyhez feltételezhetően többször is toldották. Ez a külső, belső tatarozáskor derült ki. A főépület vertfalból van, az istálló vályogból, a tornác oldala tégla, és az udvarban pincét is építettek. Igyekeztünk mindent eredeti állapotában helyrehozni. Komlósról, Salgótarjánból, Szarvasról korabeli szoba-, konyhabútorokat vásároltunk. Mindketten állatszerető család vagyunk, így vettünk Furioso lovakat, bárányokat, nyulakat, hoztunk a tanyára komondort, pulit, szamarat, s így népesítettük be a hatalmas udvart. A tanya belső berendezése és külső megjelenése visszavarázsol bennünket a századeleji magyar pusztába. Az alkotóház jelleget igazán Kishonti Pál itt berendezett szövő- és bőrkikészítő műhelye bizonyítja. — Örömmel jövök ide ki, s a héten 3-4 napot biztosan kint töltök. Szeretnénk a magyar népi iparművészeti mesterségek közül az idelátogatóknak bemutatni a szőnyegszövést, a bőrkikészítés különböző fajtáit. Készítek lószerszámot, nyerget, de díszes övét, női táskát, irhabundát, mellényt, s mindent, amit bőrből elő lehet készíteni—magyarázza csillogó szemmel, szinte felvillanyozva Kishonti Pál. A két fiatalember nem kímélve pénzt, időt és fáradtságot, úgy döntött, hogy családjaik örömét megosztják másokkal is. Szívesen látnak hazai és külföldi vendégeket a Fekete-dűlő gyöngyszemében. Az idelátogatók nem giccsel találják magukat szemben, hanem egy megelevenedett eredeti magyar tanyával. Itt állt atnak szalmazsákon, takarózhatnak dunyhával, megismerkedhetnek a régi magyar hintó- val, a lőcsöskocsival, lovagolhatnak, sétakocsikázhatnak, s ha elfáradtak, akkor megízlelhetik a bográcsos pusztai ételek bármelyikét, sőt el is készíthetik. Itt valóban megvalósulhat az alkotó pihenés, a nyugodt, meghitt légkör, a természet és az ember közötti harmonikus kapcsolat. Gondoskodnak a házigazdák arról is, hogy az ideérkezők megismerkedhessenek Orosháza és környéke nevezetességeivel, a kardoskúti rezervátummal, ahol a szürke gém és gólya él. Eljárhatnak fürödni a Gyopárosi-tóhoz, és horgászni a monori tanyákra. A népi iparművészet iránt érdeklődők, Kishonti Pál segítségével megtanulhatják a bőrös szakma alapjait és betekintést nyerhetnek a szőnyegszövés titkaiba. Az ügyesebbek megtanulhatják, hogyan lehet lószőrből ékszert készíteni. Papp János Fenn a csúcson A szó igazi értelmében fenn a csúcson, 47 méter magasságban dolgoznak Benkő Lászó, Benkő Antal és Csongrádi Pál. Ők vállalták ugyanis az orosházi kórház víztornyának a felújítását. A két utóbbi vállalkozó tűzoltó főhadnagyként keresi mindennapi kenyerét, másodállásban viszont a Mezőgazda- sági és Szolgáltató Kistermelők Szövetkezetének tagjai. — Vásároltunk a tűzoltóságtól egy kiselejtezett 1FA- gépkocsit tűzoltólétrával, amely 30 méter magasságig képes felemelkedni. Olyan esetekben, amikor a létra „karja” kevés, függőleges emelőszerkezettel közelítjük meg — mint a képen látható — a munkahelyünket — magyarázza Benkő Antal. A két darab ZK-1 függőkosár segítségével a víztorony külső felújítását, tatarozását, festését vállalták, amelynek átadási határideje október 15-e. Papp János Fotó: Szűcs László A Rolitron cég műveseállomást épít Békéscsabán A rendőrség nem kommentálja az elrabolt orosházi lány apjának újabb lépését A sajtóban elhangzott hír szerint az elrabolt szegedi Farkas Flelga édesapja, Farkas Imre a Danubius Rádiót kérte meg, hogy csütörtöktől naponta három alkalommal forgassák le az elrablók, zsarolók és az apa közt lezajlott beszélgetések magnó- felvételét. A Mai Napban megjelent cikk szerint Farkas Imre a hang felismerőjének egymillió forintot ajánlott fel. Az MTI szegedi munkatársának Piros Zoltán alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője csütörtökön elmondta: Farkas Imre eddig is többször kezdett magánakcióba, időnként értesítette erről a rendőrséget, más alkalommal nem. Az alezredes nem kívánta kommentálni ezt az újabb magánkezdeményezést. Arra a kérdésre, hogy az apa lépése zavarhatja-e a nyomozást, Piros Zoltán elmondta, az egymillió forint bizonyára megteszi hatását. Várhatóan megszaporodik a bejelentések száma. (Folytatás az 1. oldalról) li segélyre a lakhatás megőrzéséért, ötmilliót az első lakáshoz jutás támogatására, négymillió tartalékalapot pedig szociális lakáscélú felhasználásra. A műveseállomás működtetése több évvel hosszabbíthatja meg a súlyos vesebetegek életét, vagy a veseátültetési műtétig menti meg a rászorulókat. A békéscsabai kórház műveseál- lomása a Rolitron orvosimű- szer-gyártó, forgalmazó, működtető cég szerint az ország ilyen intézményeinek sorában állagát tekintve az utolsó helyen áll. Néhány gépet már odaadtak a kórháznak, ezért az ellenértéket nem kapták meg, a jövőben elengedik a tartozást. Ajánlatuk előnyös a város, sőt az egész megye számára. Felújítják a régi épületet, majd a kórház területének egy részét kérik bérbe 99 évig, s a területen közel 200 millió forintért korszerű állomást építenek, szerelnek fel, vállalják a működtetését. így a megye- székhely egy 8-tagú Rolitron műveseállomás-hálózat tagja lehet. Az elképzelések szerint 1 -3 év között valósulhat meg a beruházás. A képviselők mindegyike egyetértett a szerződés- tervezettel. Az ülés lapzártakor még tartott, lapunk olvasóit tájékoztatjuk a legfontosabb döntésekről. B. Zs.—L. E. „A NEMZETEKET CSAK HAJLAMAIK ÉS KÉPESSÉGEIK IRÁNYÁBAN LEHET FEJLESZTENI; MINDEN MÁS IRÁNYBAN LÁZADÓK ÉS NEM TÖKÉLE- TESÍTHETŐK.” (Amiéi) Havonta 120 millió forint a munkanélkülieknek Szeptember 15-től munkaügyi ellenőrök dolgoznak a megyében (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan képzelik el az ellenőrzés munkáját? — Ötfős ellenőrzési csoportot alakítunk nagy gyakorlatú munkaügyes szakemberekből. Három területen dolgoznak majd. Először is önmagunkat ellenőrizzük. A munkaügyi központ közvetítői jól számítják ki a munkaviszonyban töltött időt, eleget tesznek, kötelezettségüknek az üres álláshelyek kiközvetítésével kapcsolatosan. Ha ugyanis a munkanélküli a számára megfelelő állást nem vállalja, vagy el sem megy a meghirdetésre, akkor a juttatása megszüntethető. Az átlagkereset az alapja a járadéknak, ezt a volt munkahelyen számítják ki. Figyeljük, hogy nincs-e kiugróan alacsony, vagy magas összeg, amely esetleg nem fedi a valóságot. — A társadalombiztosítás a táppénzen lévőket régóta próbálja ellenőrizni, váltakozó sikerrel. A munkanélküliek nem betegek, hogyan lehel őket számon kérni? — Természetesen nincs otthonmaradási kötelezettségük. Ez az ellenőrzés egyik legbonyolultabb része, de nem lehetetlen. Azok védelmében tesz- szük, akik valóban dolgozni szeretnének és önhibájukon kívül nincs munkájuk, azokkal szemben, akik munkakerülők, eszük ágában nincs dolgozni, vagy fekete munkát végeznek. Ä munkanélküli-járadék mellett a törvény megengedi, hogy a jogosult egyszeri munkavégzéssel havi 7 ezer forintot keressen. A fekete munka felderítése nem kimondottan a mi feladatunk, de amit megtudunk, arról nem hallgatunk. Gondolom, a fogalom közismert, hogy valaki társadalombiztosítási bejelentés és adólevonás nélkül foglalkoztat embereket. A munkanélküli-járadékon lévőket jogunk van annyiszor berendelni, ahányszor csak szükséges. Ennek viszont a fekete munkaadó nyilván nem örül. Az ellenőrünk informálódik a közvetítőinktől és így feltehetően szinte teljes bizonyossággal ki lehet szűrni a jogosultak és jogosulatlanok csoportját. Ez az ellenőrzési tevékenység megelőzésnek is felfogható. — A munkáltatók betartják a törvény előírásait, azt például, hogy 30 nappal előbb értesítsék Önöket, ha 10-nél több dolgozót küldenek el? —Az ellenőrök figyelme erre is kiterjed majd. Csakúgy, mint az átlagbér kiszámítására, s egyéb olyan kötelezettségekre, amelyek a mukaadókra vonatkoznak. Jó magyar szokás szerint névtelen, de névvel ellátott leveleket is kapunk. Figyelmeztetnek arra, hogy a volt munkatárs, a szomszéd a munkanélküli járadéka mellett többet keres, mint korábban. A munkanélküliség szomorú gyümölcse hoz vadhajtásokat is... BedeZsóka Árvízi gyerekek Magyarországon Még a tájékozott újságolvasók számára is meglepő, de legalábbis szokatlan minősítés: a polgári védelem félig vagy egészen katonai szervezetet humanitárius inétzménynek nevezni. Az utóbbi hetek’ eseményei azonban azt igazolják, hogy ez a szervezet rászolgál az emberbaráti jelzőre. Gál József ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának helyettes vezetője a tegnapi. Kishomokon tartott sajtótájékoztatón elsorolta legutóbbi feladataikat: a Duna-parti árvízvédelem során a lakosság kitelepítése; a pápa- látogatás idején hírlánc és műszaki bázis kiépítése, s ami miatt most a kishomoki bázisra hívták az újságírókat — romániai árvízkárosultak megsegítése. Mint a lapok korábban már hírül adták, a romániai Baco megyében egy elöregedett gátakkal védett víztározó iszonyatos pusztítást okozva rázúdult mintegy tucatnyi románok és csángók lakta falura. E július végi tragédia hatására a magyar kormány szerteágazó lakossági, vállalti, szövetkezeti segítséggel sietett a helyszínre. Az elsők voltak a mintegy 2,5 tonnányi élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű kiszállításában a polgári védelem egységei. Románia eme katasztrófájánál az elsők voltak a magyarok, de mint az ezredes úr elmondta, hazánk összességében annyi segélyt nyújtott Romániának — mint japán és a Közös Piac országai együttesen! Töttösy Istvánná dr., a Művelődési Minisztérium osztályvezetője volt annak a kormánydelegációnak a vezetője, amely kiutazott a katasztrófa után annak színterére, és hosszabb időt töltött ott, megszervezve a gyerekek idejövetelét. Dr. Farkas László államtitkár elismerő szavakkal köszöntötte mindazokat, akiknek köszönhetően enyhült a károsultakat ért csapás. Felsorolt számos vállalatot és intézményt, amelyek részben a Köztársasági Megbízott Hivatala, részben a Máltai Szeretetszolgálat számára juttatták el adományaikat. A gyűjtés egyébként jelenleg is folyik, hiszen a gyerekek nagyobbik hányada fedél nélkül maradt. Többen közülük kilométereket gyalogolva értek el a gyülekező- helyre, és talán még ma is meglepődve észlelik, hogy noha „csángóul” beszélnek — a magyaroknak nem kell tolmács. Az államtitkár úr kezdeményezte Baco megye illetékes prefektusával a hivatalbs ■ kapcsolat felvételét a károsultak további megsegítésére. (tráser)
