Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 28., szerda Fiatalodik á 70 éves hivatal Az utóbbi évtizedekben Új- szalonta középületei igen csak elhanyagolódtak. Az önállóvá vált kisközség képviselő-testü- lete célul tűzte ki ezek rendbe­hozatalát. Ennek első állomása a polgármesteri hivatal felújítása, amelyre a testület (áfa nélkül) 800 ezer forintot hagyott jóvá. Mint Rigó István jegyzőtől meg­tudtuk, a közel 70 éves épület­nek csupán a tetőszerkezete jó, a felfagyás és megsüllyedés ellen új szigetelésre, aláfalazásra volt szükség. Az épületben sem vizes­blokk, sem külön polgármesteri iroda vagy fogadó nem lévén ezt most belső átalakításokkal ol­dották meg. Képünkön a hom­lokzat felújításán dolgoznak a sarkadi kisiparosok, akik a meg­állapodás szerint helybéli se­gédmunkásokat foglalkoztat­nak. Mint egyikük elmondta, a munkát várhatóan októberre fe­jezik be. Miért méhkeréki a kötegyáni határátkelő? Az elmúlt napokban valaki felkeresett Kötegyánból, és megkért, hogy ne írjam többé helytelenül a térség leendő ha­tárátkelőjének nevét Méhke­rék—Nagyszalontának, hiszen az az átkelő Kötegyánhoz tarto­zik. Nos, az illetőnek valóban igaza van. Hivatalosan még nem dőlt el, milyen néven fog végle­gesen megnyílni ezen a terüle­ten a határ, és mint a határhoz legközelebb eső két település­nek, Méhkeréknek és Köte- gyánnak is épp annyi joga van megpályázni az elnevezést. Hogy írásaimban mégis a Méh­kerékét használtam, annak két oka volt: az egyik, hogy az enge­délyezéseknél a román fél éppen a román nemzetiségű Méhkerék miatt támogatja kiemelten e né­ven a határnyitást; a másik, hogy Kötegyán írásban is lemondott a névhasználatról. Tette ezt azért, mert a községnek most nincs elegendő anyagi forrása a határ­átkelővel kapcsolatos kiadások hozzájárulásához. Márpedig a névhasználat jogával ez is együtt jár. Dr. Rúzsa Györggyel, Méh­kerék polgármesterével a leg­utóbbi ötnapos határnyitás után arról beszélgettünk, mikorra várható a hivatalos elnevezés megszületése. — Nyár végén, ősz elején ke­rül kormány elé ez a kérdés — válaszolta. — Vagyis hamaro­san megtudjuk, Kötegyán le­mondásával elfogadják-e a mi­niszterek a Méhkerék—Nagy­szalonta nevet. A továbbiakban az ideiglenes határnyitás tapasztalatairól kér­deztem a polgármestert. — Öt nap alatt majdnem 30 ezres személyi forgalmat bo­nyolítottak le a vámkezelők — mondta. — Ez egy napra kivetít­ve csaknem 6 ezer ember. A júniusi kétnapos határnyitás napi átlaga több mint 4 ezer sze­mély volt. Ezek az adatok azt mutatják, van létjogosultsága az itteni határnyitásnak. Természe­tesen akadtak, akik lazább ellen­őrzésre számítottak, és különbö­ző tiltott dolgok, holmik miatt a határon visszafordították őket, de nagyobb fennakadás nem volt. — Egy korábbi beszélgeté­sünk alkalmával említette, leg­később a jövő év második felé­ben nyílna meg végleg a határ. Milyen változásokat hozhat ez a falu és a környék életébe? — Nos elsősorban a határ­menti települések személyi és rokoni kapcsolatainak ápolását segítené, de jelentene kulturális, sport-, vallási kapcsolatokat is. A leglényegesebb azonban az, hogy létrejöhetne egyfajta gaz­dasági együttműködés, felélén­külhetne az árucsere-forgalom. Nálunk kiterjedt a zöldségter­melés, odaát pedig sok az olyan nyersanyag (fa, szén, terméskő), ami itt hiányzik. Fellendülhet­nének a vállalkozások. Értelme lenne panziót nyitni, butikot, éj­jel-nappali ABC-t. A határátke­lő miatt valószínűleg megkapná az állami támogatást a Geszt— Mezőgyán—Új szál ont a— Méhkerék bekötőútjainak építé­se is. A felsoroltak mellett az átkelőnek feltehetően óriási len­ne a politikai hatása, hiszen az itteni jó kapcsolatok javíthatnak a föntebbi feszültségeken. A kötegyáni szoborkertben nem régen avatták fel Szőke Sándor kötegyáni szobrász­művész második világháborús emlékművét. Az emlékművet padok veszik körül, amelyek­nek hátlapjául 74 faragott kopjafa szolgál. Azért 74, mert a községből ennyien veszítet­ték életüket a háború során. A kopjafák nem egyformák! — kifogásolta valaki az avatás után. „És az emberek egyfor­mák?” — kaptuk a kérdőmon­datos választ alkalmi fotó­sunktól, a kötegyáni Ungvári Mihálytól, Szőke Sándor egyik tanítómesterétől. Mint meg­tudtuk, az avatási ünnepély egyik legszebb része a háború­ban részt vett, ám onnan sze­rencsésen hazatért katonák­ból álló alkalmi dalárda fellé­pése volt. „A jegyzőnek csak a törvény és az emberség parancsolhat!” A mostani 70-80 évesek (Zsadányban és Újszalontán is) még emlékeznek Kocsis József -nevére, aki 1925 és 1941 között jegyzősködött e két településen. Szigorú, határozott embernek mondják, aki azonban messze földön híres volt igazságos dön­téseiről, jóindulatáról, a szegé­nyek pártfogásáról. A család emlékezete szerint sohasem volt tagja egyetlen pártnak sem, hi­szen hitvallása szerint a jegyző­nek csak a törvény és az ember­ség parancsolhat. Kocsis József unokája Kato­na György, akit ez év januárjá­ban neveztek ki jegyzőnek Kö- tegyánban. — Gondolta-e valaha—kér­deztem tőle —, hogy nagyapja nyomdokába lép, hiszen erede­tileg gyógypedagógusként, ké­sőbb pedig temetési szónokként dolgozott. — Egy éve még nem gondol­tam — válaszolta.—Az igazság az, hogy egy létszámcsökkentés során a gyulai rendezvényirodá­tól áthelyeztek a temetkezési vállalathoz, ahol az egyik fő te­vékenységem koporsószámlák kiállítása volt. Nos, őszintén bevallom, két diplomával a zse­bemben azért nem erről álmod­tam. így pályáztam meg néhány jegyzői állást, amelyek közül a kötegyáni sikerült. — Mennyiben tekinti példa­képnek a nagyapját, mint jegy­zőt? — Nem vagyok szigorú ter­mészetű, mint ahogy sokan rá emlékeznek, de a pártatlanságot illetően osztom vele a vélemé­nyemet. Nem voltam, nem va­gyok, sőt nem is akarok egyetlen pártnak sem tagja lenni. Ezt most már a munkám miatt is fontosnak tartom. Természete ­Alkotótábor öt szakmához Mindazok, akik a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középisko­la humán szakképzésében részt vesznek, az érettségi mellett öt szakmát szerezhetnek. Ezek: szociális gondozó, pedagógus­asszisztens, iskolatechnikus, gyermekfelügyelő és szabad­idő-szervező. Számukra a köte­lező egy hónapos gyakorlat mel­lett a közelmúltban tanáraik egy ötnapos alkotótábort is szervez­tek. Itt a több mint harminc har­madik és negyedik osztályos tanuló betekintést nyerhetett a drámapedagógiába, a vegyes kézművességbe és az agyago­zásba. Részt vehettek népzenei és néptáncfoglalkozásokon is, amelyek ugyanúgy kiegészítői, részei az említett öt foglalkozás­nak, mint az előbbiek. Tisza László Geszten * Tisza István egykori minisz­terelnök Amerikában élő dédunokája, Tisza László (és családja) augusztus 18-án Gesz­ten járt. A legidősebb Tisza fiú 45 év után először tért háza, hogy megnézhesse ősei temet­kezési helyét, a híres Tisza-krip- tát. Félnapos látogatása során megtekintette a dédnagyapja halálának évfordulóján átadott emlékparkot, amelyet Váradi Jenő, a helyi református lelkész alakított ki. Az oldal fotóit Gál Edit, j Kovács Erzsébet, Fazekas Ferenc és Ungvári Mihály készítették sen mások voltak az akkori kö­rülmények, mint a mostaniak, így a munkánk között nem tud­nék további párhuzamot vonni. Neki például több dolga volt a tekintetben, hogy a faluban or­vos nem lévén, ő látta el a sebe­ket, ő tette helyre a ficamokat. Viszont bizonyára kevesebb gondja volt a jogszabályokkal, mint nekem... — Tényleg, hogy tud eliga­zodni ebben a mai jogszabály­dzsungelben? — Roppant nehéz, de sze­rencsére sok segítséget kapok a polgármestertől, a hivatalban dolgozó kollegáktól, a képvise­lő-testület tagjaitól, sőt még a nyugdíjba vonult vb-titkámőtől is! — Van-e olyan jogszabály vagy jogszabálytervezet, amivel nem ért egyet, de mint jegyző­nek, kötelessége (vagy köteles­sége lesz) betartani? — Igen, van. Az egyik a sze­mélyi igazolványokra vonatko­zó jogszabályok megváltozása és a személyi számok eltörlése. Nem vitatom, hogy a döntésho­zókat jóindulat vezette ez ügy­ben, hiszen feltehetően egysze­rűsíteni akarták az ügyintézést. Helyette azonban bonyolultab­bá vált a dolog. A hivatal meg az ügyfél számára is, akinek egyet­len igazolvány helyett százféle okmányt, iratot kell bemutatnia. A másik, ami most eszembe jut, az abortusz terén tervezett szi­gorítás. Ha ez törvényerőre emelkedik, véleményem szerint véteni fogunk a jogállamiság el­len. — Minden jegyzőtől azt hal­lani, nem egy leányálom ez a munka. Van-e valami öröme mégis benne? — Hát persze. Jó érzéssel tölt el például, ha olyan családok számára fogalmazhatok segély­ről szóló határozatot, akik dol­gos, szorgalmas, becsületes emberek, de önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek. —Feltételezem, hogy kevés a szabadideje, mint általában a mai jegyzőknek... — Ez így van. A család ösz- szes terhe a feleségemre hárul. Két fiam van, velük sajnos keve­set tudok foglalkozni. Szeretem a klasszikus zenét, gyűjtöm a képeslapokat, csak hát az időm­ből ezekre se nagyon futja. — Eddig még jegyzővel nem beszéltem, aki ugyanott lakik, mint ahol dolgozik... — Akkor én is beleillek a sorba, hiszen Sarkadon élek, Kötegyánban dolgozom. —És Romániában született! — Igen, 1963-ban települ­tünk át Nagyszalontáról. —Románul is beszél? — Keveset, de ha román ven­dégek jönnek Kötegyánba, min­denesetre nem kell külön tol­mácsot fogadnunk... Para-bol(h)a rejtvény Tréfás rovatunkat ezúttal a rejtvényfejtők figyelmébe ajánl­juk. Képösszeállításunkon négy Sarkad térségbeli polgármester kezét láthatjuk. Hogy a rejtvény könnyebb legyen, azt is megír­juk, kik ők, de természetesen nem abban a sorrendben, ahogy fotóinkon szerepelnek. Mindebből talán már ki is találták, Önöknek az a dolguk, hogy a képek betűjeleit (A, B, C, D) összepárosítsák a polgármesterek neveit jelző számokkal (1,2, 3,4). Summa, summárum azt kell kitotózniuk, melyik kéz kihez tartozik. Totózásról lévén szó, természetesen a nem Sarkad térségbeliek is találgathatnak. Megéri, hiszen a beérkezett he­lyes megfejtők között stílusos ajándékot sorsolunk ki! Címünk: | Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. (5600). A borítékra írják rá: Para-bol(h)a. Beküldési határidő: 1991. szeptember 4. A polgármesterek nevei: 1. Szabó Lajos (Újszalonta) 2. Szabó István (Mezőgyán) 3. Hanzéros János (Geszt) 4. Bujdosó Lajos (Kötegyán) A megfejtést és a szerencsés nyertes nevét a következő sarkadi oldalunkon láthatják. Aki úgy érzi, teljesen esélytelen a 5 megfejtést illetően, de a fotókon látható kézmozdulatokról j eszébe jut valami tréfás képaláírás, kérjük, küldje be. ■' _______________________________Jó lapot kíván: Magyar Mária

Next

/
Thumbnails
Contents