Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 28., szerda Fiatalodik á 70 éves hivatal Az utóbbi évtizedekben Új- szalonta középületei igen csak elhanyagolódtak. Az önállóvá vált kisközség képviselő-testü- lete célul tűzte ki ezek rendbehozatalát. Ennek első állomása a polgármesteri hivatal felújítása, amelyre a testület (áfa nélkül) 800 ezer forintot hagyott jóvá. Mint Rigó István jegyzőtől megtudtuk, a közel 70 éves épületnek csupán a tetőszerkezete jó, a felfagyás és megsüllyedés ellen új szigetelésre, aláfalazásra volt szükség. Az épületben sem vizesblokk, sem külön polgármesteri iroda vagy fogadó nem lévén ezt most belső átalakításokkal oldották meg. Képünkön a homlokzat felújításán dolgoznak a sarkadi kisiparosok, akik a megállapodás szerint helybéli segédmunkásokat foglalkoztatnak. Mint egyikük elmondta, a munkát várhatóan októberre fejezik be. Miért méhkeréki a kötegyáni határátkelő? Az elmúlt napokban valaki felkeresett Kötegyánból, és megkért, hogy ne írjam többé helytelenül a térség leendő határátkelőjének nevét Méhkerék—Nagyszalontának, hiszen az az átkelő Kötegyánhoz tartozik. Nos, az illetőnek valóban igaza van. Hivatalosan még nem dőlt el, milyen néven fog véglegesen megnyílni ezen a területen a határ, és mint a határhoz legközelebb eső két településnek, Méhkeréknek és Köte- gyánnak is épp annyi joga van megpályázni az elnevezést. Hogy írásaimban mégis a Méhkerékét használtam, annak két oka volt: az egyik, hogy az engedélyezéseknél a román fél éppen a román nemzetiségű Méhkerék miatt támogatja kiemelten e néven a határnyitást; a másik, hogy Kötegyán írásban is lemondott a névhasználatról. Tette ezt azért, mert a községnek most nincs elegendő anyagi forrása a határátkelővel kapcsolatos kiadások hozzájárulásához. Márpedig a névhasználat jogával ez is együtt jár. Dr. Rúzsa Györggyel, Méhkerék polgármesterével a legutóbbi ötnapos határnyitás után arról beszélgettünk, mikorra várható a hivatalos elnevezés megszületése. — Nyár végén, ősz elején kerül kormány elé ez a kérdés — válaszolta. — Vagyis hamarosan megtudjuk, Kötegyán lemondásával elfogadják-e a miniszterek a Méhkerék—Nagyszalonta nevet. A továbbiakban az ideiglenes határnyitás tapasztalatairól kérdeztem a polgármestert. — Öt nap alatt majdnem 30 ezres személyi forgalmat bonyolítottak le a vámkezelők — mondta. — Ez egy napra kivetítve csaknem 6 ezer ember. A júniusi kétnapos határnyitás napi átlaga több mint 4 ezer személy volt. Ezek az adatok azt mutatják, van létjogosultsága az itteni határnyitásnak. Természetesen akadtak, akik lazább ellenőrzésre számítottak, és különböző tiltott dolgok, holmik miatt a határon visszafordították őket, de nagyobb fennakadás nem volt. — Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, legkésőbb a jövő év második felében nyílna meg végleg a határ. Milyen változásokat hozhat ez a falu és a környék életébe? — Nos elsősorban a határmenti települések személyi és rokoni kapcsolatainak ápolását segítené, de jelentene kulturális, sport-, vallási kapcsolatokat is. A leglényegesebb azonban az, hogy létrejöhetne egyfajta gazdasági együttműködés, felélénkülhetne az árucsere-forgalom. Nálunk kiterjedt a zöldségtermelés, odaát pedig sok az olyan nyersanyag (fa, szén, terméskő), ami itt hiányzik. Fellendülhetnének a vállalkozások. Értelme lenne panziót nyitni, butikot, éjjel-nappali ABC-t. A határátkelő miatt valószínűleg megkapná az állami támogatást a Geszt— Mezőgyán—Új szál ont a— Méhkerék bekötőútjainak építése is. A felsoroltak mellett az átkelőnek feltehetően óriási lenne a politikai hatása, hiszen az itteni jó kapcsolatok javíthatnak a föntebbi feszültségeken. A kötegyáni szoborkertben nem régen avatták fel Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész második világháborús emlékművét. Az emlékművet padok veszik körül, amelyeknek hátlapjául 74 faragott kopjafa szolgál. Azért 74, mert a községből ennyien veszítették életüket a háború során. A kopjafák nem egyformák! — kifogásolta valaki az avatás után. „És az emberek egyformák?” — kaptuk a kérdőmondatos választ alkalmi fotósunktól, a kötegyáni Ungvári Mihálytól, Szőke Sándor egyik tanítómesterétől. Mint megtudtuk, az avatási ünnepély egyik legszebb része a háborúban részt vett, ám onnan szerencsésen hazatért katonákból álló alkalmi dalárda fellépése volt. „A jegyzőnek csak a törvény és az emberség parancsolhat!” A mostani 70-80 évesek (Zsadányban és Újszalontán is) még emlékeznek Kocsis József -nevére, aki 1925 és 1941 között jegyzősködött e két településen. Szigorú, határozott embernek mondják, aki azonban messze földön híres volt igazságos döntéseiről, jóindulatáról, a szegények pártfogásáról. A család emlékezete szerint sohasem volt tagja egyetlen pártnak sem, hiszen hitvallása szerint a jegyzőnek csak a törvény és az emberség parancsolhat. Kocsis József unokája Katona György, akit ez év januárjában neveztek ki jegyzőnek Kö- tegyánban. — Gondolta-e valaha—kérdeztem tőle —, hogy nagyapja nyomdokába lép, hiszen eredetileg gyógypedagógusként, később pedig temetési szónokként dolgozott. — Egy éve még nem gondoltam — válaszolta.—Az igazság az, hogy egy létszámcsökkentés során a gyulai rendezvényirodától áthelyeztek a temetkezési vállalathoz, ahol az egyik fő tevékenységem koporsószámlák kiállítása volt. Nos, őszintén bevallom, két diplomával a zsebemben azért nem erről álmodtam. így pályáztam meg néhány jegyzői állást, amelyek közül a kötegyáni sikerült. — Mennyiben tekinti példaképnek a nagyapját, mint jegyzőt? — Nem vagyok szigorú természetű, mint ahogy sokan rá emlékeznek, de a pártatlanságot illetően osztom vele a véleményemet. Nem voltam, nem vagyok, sőt nem is akarok egyetlen pártnak sem tagja lenni. Ezt most már a munkám miatt is fontosnak tartom. Természete Alkotótábor öt szakmához Mindazok, akik a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola humán szakképzésében részt vesznek, az érettségi mellett öt szakmát szerezhetnek. Ezek: szociális gondozó, pedagógusasszisztens, iskolatechnikus, gyermekfelügyelő és szabadidő-szervező. Számukra a kötelező egy hónapos gyakorlat mellett a közelmúltban tanáraik egy ötnapos alkotótábort is szerveztek. Itt a több mint harminc harmadik és negyedik osztályos tanuló betekintést nyerhetett a drámapedagógiába, a vegyes kézművességbe és az agyagozásba. Részt vehettek népzenei és néptáncfoglalkozásokon is, amelyek ugyanúgy kiegészítői, részei az említett öt foglalkozásnak, mint az előbbiek. Tisza László Geszten * Tisza István egykori miniszterelnök Amerikában élő dédunokája, Tisza László (és családja) augusztus 18-án Geszten járt. A legidősebb Tisza fiú 45 év után először tért háza, hogy megnézhesse ősei temetkezési helyét, a híres Tisza-krip- tát. Félnapos látogatása során megtekintette a dédnagyapja halálának évfordulóján átadott emlékparkot, amelyet Váradi Jenő, a helyi református lelkész alakított ki. Az oldal fotóit Gál Edit, j Kovács Erzsébet, Fazekas Ferenc és Ungvári Mihály készítették sen mások voltak az akkori körülmények, mint a mostaniak, így a munkánk között nem tudnék további párhuzamot vonni. Neki például több dolga volt a tekintetben, hogy a faluban orvos nem lévén, ő látta el a sebeket, ő tette helyre a ficamokat. Viszont bizonyára kevesebb gondja volt a jogszabályokkal, mint nekem... — Tényleg, hogy tud eligazodni ebben a mai jogszabálydzsungelben? — Roppant nehéz, de szerencsére sok segítséget kapok a polgármestertől, a hivatalban dolgozó kollegáktól, a képviselő-testület tagjaitól, sőt még a nyugdíjba vonult vb-titkámőtől is! — Van-e olyan jogszabály vagy jogszabálytervezet, amivel nem ért egyet, de mint jegyzőnek, kötelessége (vagy kötelessége lesz) betartani? — Igen, van. Az egyik a személyi igazolványokra vonatkozó jogszabályok megváltozása és a személyi számok eltörlése. Nem vitatom, hogy a döntéshozókat jóindulat vezette ez ügyben, hiszen feltehetően egyszerűsíteni akarták az ügyintézést. Helyette azonban bonyolultabbá vált a dolog. A hivatal meg az ügyfél számára is, akinek egyetlen igazolvány helyett százféle okmányt, iratot kell bemutatnia. A másik, ami most eszembe jut, az abortusz terén tervezett szigorítás. Ha ez törvényerőre emelkedik, véleményem szerint véteni fogunk a jogállamiság ellen. — Minden jegyzőtől azt hallani, nem egy leányálom ez a munka. Van-e valami öröme mégis benne? — Hát persze. Jó érzéssel tölt el például, ha olyan családok számára fogalmazhatok segélyről szóló határozatot, akik dolgos, szorgalmas, becsületes emberek, de önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek. —Feltételezem, hogy kevés a szabadideje, mint általában a mai jegyzőknek... — Ez így van. A család ösz- szes terhe a feleségemre hárul. Két fiam van, velük sajnos keveset tudok foglalkozni. Szeretem a klasszikus zenét, gyűjtöm a képeslapokat, csak hát az időmből ezekre se nagyon futja. — Eddig még jegyzővel nem beszéltem, aki ugyanott lakik, mint ahol dolgozik... — Akkor én is beleillek a sorba, hiszen Sarkadon élek, Kötegyánban dolgozom. —És Romániában született! — Igen, 1963-ban települtünk át Nagyszalontáról. —Románul is beszél? — Keveset, de ha román vendégek jönnek Kötegyánba, mindenesetre nem kell külön tolmácsot fogadnunk... Para-bol(h)a rejtvény Tréfás rovatunkat ezúttal a rejtvényfejtők figyelmébe ajánljuk. Képösszeállításunkon négy Sarkad térségbeli polgármester kezét láthatjuk. Hogy a rejtvény könnyebb legyen, azt is megírjuk, kik ők, de természetesen nem abban a sorrendben, ahogy fotóinkon szerepelnek. Mindebből talán már ki is találták, Önöknek az a dolguk, hogy a képek betűjeleit (A, B, C, D) összepárosítsák a polgármesterek neveit jelző számokkal (1,2, 3,4). Summa, summárum azt kell kitotózniuk, melyik kéz kihez tartozik. Totózásról lévén szó, természetesen a nem Sarkad térségbeliek is találgathatnak. Megéri, hiszen a beérkezett helyes megfejtők között stílusos ajándékot sorsolunk ki! Címünk: | Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. (5600). A borítékra írják rá: Para-bol(h)a. Beküldési határidő: 1991. szeptember 4. A polgármesterek nevei: 1. Szabó Lajos (Újszalonta) 2. Szabó István (Mezőgyán) 3. Hanzéros János (Geszt) 4. Bujdosó Lajos (Kötegyán) A megfejtést és a szerencsés nyertes nevét a következő sarkadi oldalunkon láthatják. Aki úgy érzi, teljesen esélytelen a 5 megfejtést illetően, de a fotókon látható kézmozdulatokról j eszébe jut valami tréfás képaláírás, kérjük, küldje be. ■' _______________________________Jó lapot kíván: Magyar Mária
