Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám

KÖRKÉP 1991. augusztus 27., kedd Félbeszakadt razzia — Gyerekek az éjszakában (Folytatás az 1. oldalról) tó rendőrrel. Csanádapácáról érkezett diszkózni a 14 éves fiú. Sehogyan sem érti kinek, mi a baja azzal, hogy este 10 óra után szórakozni akar. Ugyan mi tör­ténhet vele? Hirtelenszőke kontyos, rövid szoknyás kislány mellett állok meg: — Tizenhat éves leszek hol­nap — mondja büszkén. Persze ilyen korban már igazán nagy­lány a lány. Hogy anyu mit szól a kimaradáshoz? —Mit szólna? Elengedett!— válaszolja kelletlenül. Jó félórás szabadkígyósi tar­tózkodás után indulunk vissza Békéscsabára. Útközben vesz- szük a rádiójelzést, hogy az Fiatalok az éjszakában Ezerjóban verekedés tört ki. Szinte egyszerre blokkolnak le a kocsik a Szarvasi úton. Gyanú­san nagy a csend az Ezerjóban. Egy Mazda és egy Ford Escort áll a szórakozóhely előtt. Bent néhányan a játékautomatát gyötrik. Hárman a pultnál iszo­gatnak békésen. Verekedésnek nyoma sincs. Úgy látszik a jó­módú cigányok kedvelt helye az Ezerjó. Öltözékükhöz illik is a Mazda meg a Ford. Kinn a víztorony melletti kis utcában egy ütött-kopott kocsi­ból négyen szállnak ki az igazol­tatásra. Az egyik hölgy nagy barna szemeit meresztgeti hol az egyik, hol a másik rendőrre. —Mi ez a nagy csodálkozás? — húzódom mellé. A szerző felvétele — Na hallja! Életemben nem láttam ennyi rendőrt... Soha semmi dolgom nem volt még velük. Nincs itt a személyi iga­zolványom, mert a ruhámon nincs zseb. A rendőrök nem osztják N. Angéla megállapítását arról, hogy nem volt még dolga velük. Valamenny ien találkoztak már a hölggyel. Persze nem randevún. Somogyi Éva egy fiatalkorú­ra bukkan az Ezerjóban. Mi ilyenkor a teendő? — Beidézzük a szülőket — mondja a gyámhatóság munka­társa. — Ildikó régi ismerősünk és a veszélyeztetettek közzé tar­tozik. Nem jár iskolába és sűrűn feltűnik az éjszakában. Termé­szetesen az anyukája nélkül. — Mi történik akkor, ha nem mennek be az idézésre? — Ha másodszor sem jönnek be, bírságolhatunk, vagy rend­őri elővezetést kérhetünk. De ezt nem szokták megvárni. A Kékfényben talán nincse­nek többen egy tucatnál. Két fia­tal kislány akad fenn az igazolta­táson. — Innen majd a Generálba megyünk, aztán két óra felé haza. Anyuék nem szabták meg, hogy meddig maradjunk a hú­gommal. Vigyázunk egymásra. Elvégre én már 17 éves vagyok — húzza ki magát a farmeröltö­nyös, helyes, barna leányzó. A Generál Sörözőben bulizok egy része alig több 14-15 éves­nél. Feldúlt anyuka érkezik, 15 éves csemetéjét keresi. (O leg­alább azon kevesek közzé tarto­zik, aki utána néz: merre, ho­gyan szórakozik a gyermeke. Bár többen tennék!) A söröző előtt, az utcán négy fiatalember figyeli a rendőrök intézkedéseit. — Mi a véleményük — szólí­tom meg őket —, szükség van az effajta ellenőrzésekre? — Nincs —jelenti ki katego­rikusan egyikük. — Az én szó­rakozásomat ne zavarják meg a zsaruk... — Én viszont azért vagyok adófizető állampolgár, hogy el­várjam, vigyázzák a rendet — így a velük lévő, jól öltözött, jómodorú fiatalember.—Na, de ennyien?—mondja a harmadik. — Nem elég ha bejönnek ket­ten? Ellépek tőlük, ők négyen még azon vitáznak, jó-e az ellenőrzés, avagy csak akkor avatkozzon be a rendőr, ha már vér folyik? Két kislány olyan iciri-piciri szoknyácskában feszít, hogy az maga a kihívás... — Na nézze — szólal meg mellettem egy férfi —, csodál­koznak, ha elkapják őket a sötét utcán és megdugják, olyan kívá­natos popsijuk van, fel sem fog­ják, hogy ez az öltözet felhívás keringőre. Mindketten 16 évesek, még iskolába járnak. A mamájuk há­rom óráig elengedte őket... Hur­rá! — mondom magamban. Bá­tor mamájuk van ezeknek a lá­nyoknak! Csak aztán nehogy megbánják a nagylelkűséget. Ha valami történik a lányokkal, ami könnyen megeshet — már eső után köpönyeg, ha a rendőr­ségre szaladnak. Pár percre leállók a pultnál, hogy megkérdezzem a mögötte álló két hölgytől: mi a vélemé­nyük a rendőri intézkedésről? Mindketten egyetértenek ab­ban, hogy nem a rendőröknek kell a fiatalkorúak között rendet tenni, hanem a szülőknek. — Ha nekem gyerekem lesz — így az egyikük —, az biztos, hogy 16 éves korától legalább 18-ig 10 óránál tovább nem en­gedem el szórakozni... Közel járunk az éjfélhez, amikor a rádió érdekes üzenetet közvetít. A kapitányság épületé­ben ügyeletet ellátók arra kérik a városi kapitányt, hogy szíves­kedjen sürgősen befáradni, mert olyan esemény történt, amit rá­dióban nem közölhetnek. így hát vége szakad a razziának. Akkor nem tudhattuk meg, hogy mi történt. Tegnap viszont el­mondták: vaklárma volt a riasz­tás. Mindannyiunk szerencséjé­re! Béla Vali A Kabaréval kezdődik ✓ Evadnyitás a Jókai Színházban Augusztus 21-étől próbálják a Kabarét, az 1991—92-es évad első premierjére készülnek a Jókai Színházban, az évadnyitó társulati ülés tegnap délelőtt volt, és mától már a következő bemutató, G. B. Shaw Az ördög cimborájának előkészületei is folynak. Gálfi László igazgató szívé­lyes köszöntője után gyorsan azokról a kemény követelmé­nyekről beszélt, amelyekkel a közismerten nehéz gazdasági helyzetben egyre komolyabban kell szembesülnie minden szín­háznak, kulturális intézmény­nek ma Magyarországon. „A jól szervezett munkára, egymás idejének és tehetségének tiszte­letben tartására nagyobb szük­ség lesz, mint valaha”. Mint megyei színháznak, nem elég Békéscsaba közönségét kiszol­gálni, a kisebb településeket is el kell látni, méghozzá a „gyengél­kedő” művelődési házak ellené­re. „A takarékosságot, a rendet, a fegyelmet eddig kértük, mos­tantól megköveteljük a színház­ban” — hangsúlyozta többek között az igazgató. A műsorterv ezúttal is színes és változatos, „a régi törekvés­nek megfelelően igényes és ér­tékes” előadásokból áll — hall­hattuk. Harold Prince—John Kander—Fred Ebb világhírű musicaljét, a Kabarét Tasnádi Márton rendezi, premier szep­tember 20-án. Érdekesség, hogy a Shaw-darab bemutatója vidé­ken lesz október 4-én, Békés­csabán október 18-án mutatják be először. Láthatunk majd ze­nés vígjátékot (a Charley nén- jét), Agatha Christie Eszményi gyilkosát, eredeti bemutató lesz Háy Gyula színműve, az Appas­sionata, A három testőr pedig „zenés felfordulásként” kerül színpadra. A gyerekek Csizmás Kandúrral és Micimackóval ta­lálkozhatnak a következő szín­házi évadban. A társulati ülésen nagy taps­sal fogadott új, illetve a régi-új művészek névsora a következő: Barbinek Péter, Gáspár Tibor, Maros Gábor, Nemesházi Beat­rix, Palásti Gabriella, Tallós Rita, Tomanek Gábor, Újláb Tamás, Zák György és Zubor- nyákZoltán. Tasnádi Márton főrendező beszédében arra hívta fel a társu­lat figyelmét, hogy manapság „a precíz munka, a teszem a dol­gom hozzáállás kevés”, erőn fe­lül kell teljesíteni abban a szín­házban, amely túl akarja élni a mai általános válságot, amely­ből a jövő színháza majd kiraj­zolódhat. Emlékeztetett arra, hogy a Jókai Színház művészei az elmúlt évadban is éppen azokkal a produkciókkal állták ki az összehasonlítás próbáját, amelyek a legmerészebb vállal­kozásoknak tűntek. Hangsú­lyozta végül, hogy a jövőben el kell érni: ne legyenek belső csa­tározások, önös érdekek, mert „kizárólag az egységes, ütőké­pes, erős társulat képes mara­dandó művészi értékeket felmu­tatni”. A közönség számára fontos információ, hogy a régi bérlete­sek augusztus 30-áig újíthatják meg bérleteiket, új bérletek szeptember 2-ától vásárolhatók. A nyugdíjasoknak 50 százalé­kos kedvezmény jár, és aki bér­letet vált hat előadásra, 20 szá­zalékkal olcsóbban jut belépő­jegyhez. N. K. ,„...AZ EMBEREKET OLYKÉPPEN KELL KORMÁ­NYOZNI, HOGY HA NYÍLTAN VALLANAK IS KÜLÖN­BÖZŐ ÉS ELLENTÉTES NÉZETEKET, MÉGIS EGYET­ÉRTÉSBEN ÉLJENEK ” (Spinoza) Most olcsóbb! A Békés Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kije­lölt üzleteiben augusztus 27-től 31-ig 25 százalékos árenged­ménnyel kaphatók a HUNGER1T baromfihús-ké­szítményei és panírozott ter­mékei. Háztüznézöben Zsíros Géza gazdánál Vályogkúria márvány padlóval Dömping a hivatalban Visszakérik a textilgyárat, az erdőt, a kastélyt, a birtokot A Kner nyomda, mely egysé­gében is betontorzó, minden Békéscsabára látogatónak el- igazodási pont. A lustán nyúj­tózkodó város tiszteletlen épüle­ténél kezdődik az Áchim utca, földszintes parasztházaival. A mezőváros falunegyede a Vi­harsarok fővárosának szívéig ér. A Zsíros kúrián nincsen ház­szám. A láthatólag új, és egyéni ízlés szerint készített, hatalmas, kétszámyú fakapu előtt sóder és bűzlő, agyagos sármaradvány. A ház kívülről kész, a keskeny járdát az úttól elválasztó fák ár­nyékában Zsíros Géza új ottho­na semmiben sem különbözik a többi háztól. Hacsak abban nem, hogy vadonatúj. Ez egy régi vályogház, hűti le az érdeklődőt a békési képvise­lő, a megyei kisgazdapárt elnö­ke, a borsókirály, a Viharsarok egyik nagyvállalkozója (a többi címe, rangja, elismerése a régi rendőrségi nyilvántartóban ta­lálható). Az udvar szikkadó földjéből inkább csak néhány gyom üti fel fejét, kell még né­hány billencs föld, hogy kert le­gyen a nemrégiben ideszállított talajból. Az udvar végén tégla­fal, boltozatos kiképzéssel. A hatalmas ház utcától a kert vé­géig húzódik. Méretes ablakai első látásra elárulják, hogy nem a sorozatban gyártották őket. A kúria összes termeiben kel­lemes hűvösség, már ami a leve­gő hőmérsékletét illeti. Jó vicc! Méghogy vályogház! Mintha Magyarországon a vá­lyogházakban márványból len­ne a padlózat, fűtőcsövekkel át­fűzve. Az amerikai konyhát a jókora ebédlőtől bárpulttal vá­lasztották el, az irodának kine­vezett teremben is telefonköz­pont, telexgép a halkan kopogó típusból és természetesen fax­masina. Aligha a sáragyagból készült házak eltéveszthetetlen jellegzetessége a több fürdőszo­ba, mint Zsíroséknál. „Gyere, megmutatom a Zsí­ros-birodalmat” — hív a gazda, aki mindenkit tegez, csak a mun­katársait és a hölgyeket nem. A tisztelet okán, mert a parasztem­ber azelőtt még a feleségét is magázta. Ámuldozás közben pedig jön a családi ház hiteles története. A múlt század 20-as éveiben vályogból építette valamelyik Zsíros ős a méter vastagnyi fő- és válaszfalakat. A másfél év­század alatt átvonult itt magyar, osztrák, orosz (többször is), román (legalább kétszer), ukrán, bolgár, szóval fél Európa, de a vályogház állta a katonai segít­ségnyújtásokat. A ház végítéle­tének kimondása előtt 1987-ben Zsíros Géza (vagy talán a felesé­ge) úgy döntött, hogy a falak erősek, megmaradhatnak, pénz van a bővítésükre. Elkészült a terv, a kisgazda képviselő min­den elképzelését szolgálva, és azóta is épül a kétszintes, hat­száz négyzetméteres ház. A négytagú család (a két le­ánygyermekről eddig nem volt szó) vajon képes-e belakni ek­kora monstrumot? A vályogbi­rodalom erős asszonya (Klárika, a feleség) nem a hogyanon, ha­nem a mikoron gondolkodik. A vállalkozás irányítása, a két lány és férje kordában tartása mellett mikor jut ideje takarítani? Mert nemcsak laknak, hanem dolgoz­nak is a kúrián. A ház elülső része, a kétállásos garázs mellett egyben a kisgazdák megyei szervezetének irodája, és a bor­sótermesztési rendszer hivatali helyisége. Még szerencse, hogy nem itt raktározzák az apró, zöld golyókat. Bár, ahogy végigmen­tem a lakáson, néhány száz má­zsa elférne. A kiváló üzleti érzékkel meg­áldott Zsíros Géza miért ekkora házba ölte a pénzét? Azt feleli: „1987-ben nem volt más befek­tetési lehetőség”. A roppant kö­rültekintő és a joghoz, előírá­sokhoz szigorúan ragaszkodó Zsíros Géza honnan kapott en­gedélyt a szocialista lakáshely­zettel és méretekkel össze nem egyeztethető kúria építésére? „Felújítás volt ez, kérem.” Az egyedi szerelvények, a már­ványpadló, az elegancia? Sza­kember is volt, pénzem is — ta­lálkoztunk — feleli a borsóki­rály. Szöllősi István, HT Press Megindult az áradat! Nyolc­száz kárpótlási kérvény érkezett tegnap, augusztus 26-án a me­gyei kárrendezési hivatalba. Dr. Gondos József hivatalveze­tő az eddig áttekintett paksamé- tákról nyilatkozta lapunknak: — Az iratok több mint a felé­vel semmiféle problémánk sincs, de megközelítőleg 40 szá­zalékukat vissza kell adnunk a kérelmezőknek hiánypótlásra, javításra. Leggyakoribb az ok­irati bizonyítékok hiánya, pél­dául a telekkönyvi szemle, a ha­lotti vagy a születési anyaköny­vi kivonat. Előfordul, hogy az aláírás maradt le a kérelemről, illetve az adatlapon egyes kér­déseket nem válaszolnak meg az állampolgárok (pedig a nemle­ges válaszokat is jelezni kell). Nem jellemző, de találtunk olyan kérelmeket, amelyeken a feltüntetett adatok nem egyez­nek az okiratokkal. A megyei kárrendezési hiva­tal munkájára jellemző, hogy naponta 80—100-an kémek személyesen felvilágosítást vagy segítséget. Dr. Gondos József nem véletlenül kéri la­punkon keresztül az igénylőket: a megyében 27 helyen működik az erre a célra létrehozott ügy­félszolgálati iroda, elsősorban ide forduljanak problémáikkal. — Megjelent, hogy elfogad­nak fénymásolt pótadatlapot is, jobb híján, az eredeti hiányá­ban. Ugyanakkor más értesülé­sek szerint nem így van. Mi hát az igazság? — A visszaélések elkerülésé­re, valamint a számítógépes adatfeldolgozás miatt csak ere­deti pótadatlapot fogadhatunk el. — Szinte természetes, hogy szóbeszédek keringenek na­gyobb visszaigénylésekről. Ta­lálkoztak már ilyennel? —Nem is eggyel, fél tucatnyi kérelem meghaladja az 5 milliós felső értéket... Persze még csak a feldolgozás legelején tartunk. Jelentkeztek egy gyulai textil­gyárért, a fürdőváros határá­ban elterülő, 420 hektáros er­dőért, a bélmegyeri kastélyért több száz hold földdel, és egy Szarvas melletti majorért, ugyancsak jelentős földterület­tel. (I.s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents