Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-26 / 199. szám
SPORT 1991. augusztus 26., hétfő © Olimpiai oldal Qy Olimpiai oldal Olimpiai oldal OQp Olimpkii oldal Olimpiai oldal oqo Még 332 nap Barcelonai Vasárnap este fél hét. Megbecsült időpont Spanyolország-szerte. A hét betetőzése a bikaviadal. A nem éppen pontosságáról ismert nép ebben tévedhetetlen. Innen nem illik elkésni. Aki bírja ezt a fajta véres látványosságot, egy percet sem mulaszt. A bikaviadalok és a labdarúgómeccsek mindig pontosan kezdődnek. Öt éve, 1986. október 17-én Barcelona egész népe úgy ünnepelt, ahogy még bikaviadalokon sem szokás. A katalánok lelkesedése azóta sem csökkent. Bár rendszeresek a tüntetések a polgármesteri hivatal előtt, de ezek sohasem az olimpia ellen irányulnak. Mellesleg a polgármester, Mavagall úr, egyben az olimpiai szervező bizottság elnöke is. Szóval, a barcelonaiak büszkék a játékokra és különösen arra, hogy a katalánok végre megmutathatják az erejüket és tudásukat a világnak, meg ezen belül egy kicsit Madridnak is. A lakosok legtöbbje úgy gondolkodik, hogy valamit valamiért. Nyugalmukért cserébe a város fantasztikus fejlődésének perspektívája áll előttük. A helyiek bármennyire is az olimpia bűvöletében élnek, mégis azt a pillanatot várják tán a legjobban, amikor az összes külföldi becsomagolt már és útnak indult a játékokról hazafelé, ők pedig megújultan, felfrissülve kaphatják vissza szeretett városukat. Barcelona, melynek területén megfordultak az elmúlt 2000 évben görögök, rómaiak, arabok és frankok, eddig soha nem látott fellendülés elé néz. Itt mindenki különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy hosz- szú idő után ők végre teljes olimpiát rendezhetnek az egységes német és jemeni csapat részvételével, valamint Kuba és Dél- Afrika visszatérésével. Szóval, derűsen néznek az olimpia elé, bár bőven lenne okuk ezekben a napokban a türelmetlenségre is. A kétmillió lakosú várost ugyanis keresztül-kasul feltúrták. A szervező bizottság csak a versenyszínhelyek építésének, a játékok lebonyolításának költségeit viseli. Az infrastruktúra fejlesztését az állam vállalta. Erre 700 ezer millió pesetát szánnak. Ez 7 milliárd dollárnak felel meg. A mi államadósságunk egyharmada. De nemcsak a sportlétesítmények helye, a belváros is feldúlva. Az emberek bármerre is menjenek, mindenütt úttorlaszokba, buckákba, gépekbe és munkásokba botla- nak. Az más kérdés, hogy az olimpiai munkatempóról egészen más elképzeléseink voltak, mielőtt Barcelonába utaztunk volna. A legtöbb gond változatlanul az elhelyezés, hisz a szállodai kapacitás közismerten kicsi, az olimpiai család viszont mind nagyobb és nagyobb. A spanyolok semmit sem bízva a véletlenre, 11 óceánjárót is lefoglaltak az olimpia idejére, ahol hatezer ember lakik majd. Forró napok várnak a vendégekre. Nem egy alkalommal mértünk magunk is 50 fok feletti hőmérsékletet az autóban, és tény ami tény, hogy déli 12 és 3 óra között elviselhetetlen a forróság. Erre alaposan fel kell készülni. Persze felmerül a kérdés, miért ezekben a legmelegebb napokban rendezik az olimpiát? Egyszerűen azért, mert a szervezők számítása szerint a helyiek szokásai alapján az olimpia második hetében sokan mennek el nemzetközi vásárok. 1929-re •készült el az olimpiai stadion is, mellyel a ’36-os játékokra pályázott a város. Ez a létesítmény 55 ezres befogadóképességű, de még a bővítését tervezik. Jelenlegi formájában telt ház esetén is nyolc perc alatt kiüríthető, ha arra lenne szükség. Természetesen itt rendezik majd az atlétikai versenyeken kívül a nyitó és anziksz pia kétségkívül legszebb versenyszínhelyét, ahol a tomavia- dalokon túl a kézilabda és röplabdadöntőket is megrendezik. A napjaink talán legismertebb építésze, a japán Isozaki által tervezett csarnokot a földbe süllyesztették. Egyedülállóan elegáns, sok újítással. A 45 méter magas csarnokban rendszeresen tartanak rockkoncerteket, fantasztikus akusztika mellett, továbbá rendeznek itt motoc- ross- és szörfversenyeket is, ha kell. Sőt, talán mondanom sem kell, hogy a Sant Jordi jégcsarnokká is átalakítható. Annyira univerzális, hogy akár az olimpia szinte minden versenyét meg lehetne rendezni. A 15 ezres befogadóképességű csamoÓnodi Henrietta (a lányok ölében) Molnár Krisztina és Balázs Bernadett már megismerkedett a barcelonai tornacsarnokkal A létesítmények a katalán olimpián is kielégítenek minden igényt nyaralni, és így jut hely majd a vendégeknek is az éttennekben, a metrón és az utakon. A kíváncsi turistát persze semmi sem térítheti el céljától, sem meleg, sem szárazság, sem az építkezések. Tavaly összesen 15 millió turista látogatott Kata- lóniába, köztük másfél millió a barcelonai reptérre érkezve. Persze, ki is csodálná, hogy özönlenek az emberek a városba. Különösen a japánok imádják Gaudit. Erre az épületre például 100 millió dolláros ajánlatot tettek. Antonio Gaudi munkássága révén a város tulajdonképpen egy nagy szabadtéri múzeum. Az egyedülálló mester alkotásaival lépten-nyomon mindenütt találkozunk. A Gaudi templom, mint Barcelona fő turisztikai célpontja, 1926 óta is befejezetlen. Gaudit ugyanis 1926-ban egy trolibusz elütötte és belehalt sérüléseibe. Nem hiába imádkoztak a katalánok, nagy-nagy álmuk teljesült, amikor több próbálkozás után végre megkaphatták az olimpia rendezési jogát. Az olimpiai zászlót Pascuál Maragai vette át Szöulban. Barcelona 1924, 1936 és 1972 után negyedszer pályázott a játékok megrendezésére. Itt a Montuich hegy, az olimpia központja, tetején a katalán nemzeti palotával. Ezen a hegyen több olyan épület is áll, melyek már 1929-re, a világkiállításra készültek. A Montuich és a hozzá vezető utak hálózatának mai képe is ekkor alakult ki. A világkiállítás hagyományait folytatják a minden év júliusában megrendezett záró ünnepséget is. A rendezők igen érdekes építészeti megoldást választottak, mert míg belülről teljesen modernizálták a ^stadiont, addig egy az egyben meghagyták a 60 évvel ezelőtt épült külső képét. Akkor ide tervezték az olimpiai lángot. De jövőre hol lesz? A szervezők még titkolóznak. Ma még csak az ismert, hogy merre is halad a láng. Ha a láng végleges helyét még nem is ismerjük, az már biztos, hogy e mögött a 15 centiméter vastag golyóálló üveg mögött lépdel majd a spanyol király, és innen nyitják meg az olimpiát. Persze felmerül a kérdés, miért csak a focidöntőre használják az FC Barcelona 120 ezres stadionját, ahelyett, hogy az olimpia központja lenne? Nos, azon az apróságon túl, hogy itt nincs atlétikai pálya, az is fontos szempont, hogy a katalánok irtóznak az üres széksorok gondolatától. Odáig mentek, hogy optikai tanulmányok alapján szürkére festették az üléseket, mert állítólag ez a szín segít abban, hogy minden esetben a teli stadion hatását keltse. Itt található az olimpiai kiállítás is, ahol a kezdetben idegenül fogadott, de később igen népszerűvé vált, pireneusi pásztorkutya, cobi a sztár. No meg a fantasztikus technikájú moziterem, ahol nincs olyan dolog, amit ne lehetne megtudni az olimpiákról. Sportszerető, arra nyaralgató honfitársaink figyelmébe ajánljuk. Katalónia védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről nevezték el az olimkot a barcelonaiak nemes egyszerűséggel csak olimpiai gyémántnak hívják. Minden létesítmény ugyan még nincs ilyen állapotban, de tény, hogy mindenfelé komoly a készülődés. A COOB szervező bizottság egy kórháztól vásárolt épület- együttesben székel. A három ház dolgozói, bár szabadságra még csak nem is gondolhatnak, mégis nyugodtan várják a hátralevő egy évet, és ígérik, minden időre kész lesz. A szervező bizottság a városi tanácsból, Katalónia tanácsából, a spanyol kormányból és a Spanyol Olimpiai Bizottságból áll. Érthető, hogy bejáratánál igen komoly az ellenőrzés, de ugyanakkor a park túlsó sarkán, ahol a kórház szülészete még ma is működik, tulajdonképpen bárki nyugodtan besétál h A C()' út v ezetői.elsősorban az önkéntesek tízezreinek munkájára alapozzák magabiztosságukat. 120 ezer önkéntes jelentkezett Spanyolországon kívül Portugáliából és Ándorából is. Ez a minden ellenszolgáltatás nélkül dolgozó lelkes sereg nagyrészt fiatalokból áll. Velük találkozik az idegen ahogy a városba ér, az első pillanattól, az akkreditálástól kezdve. Ez az akkreditálás egy személyi igazolvánnyal ér fel, most már szabadon lehet mozogni bánnerre. A rendezők bizonyos fokig decentralizálták az olimpiát. Barcelonán kívül ugyanis 16 más város is rendező lesz, Barcolona'92 Olympic Games Calender Augusl • 1, „ Ff ■9 'ólat days il 5 j #! Football Gymnastics C a.kjndar subjed lo oassfoki ffiodificéilkMü Már minden nap teljes programja régóta ismert a július 25-i megnyitót követően. A tornászok például már másnap a szerekhez lépnek Badalonától Velencéig. A kézilabdatornára például Granolles- ben kerül majd sor, ott ahol két hete az előolimpián a magyar válogatott negyedik lett. Persze senki se gondolja, hogy egyik helyszínről eljutni a másikra olyan egyszerű lesz. A város közlekedése ugyanis hagyományosan katasztrofális, különösen a déli órákban. Milyen megoldásokat tervez a szervező bizottság? És a biztonság? Spanyolországnak ezen a részén egy cseppet sem elhanyagolható kérdés. Nem véletlenül pillant aggódva órájára Samaranch elnök egyik testőre. Meddig tart még a szolgálat, meddig a félelem? Rendőrök, biztonságiak mindenütt. A terroristáktól való félelem szövi át a versenyek körüli mindennapokat. A katalán terroristák ugyan bejelentették, hogy az olimpia alatt szüneteltetik tevékenységüket, de a baszkokról ez nem feltételezhető. A biztonságért a spanyol kormányzat a felelős. Az általuk alkalmazott létszám 15 ezerre emelkedik, de ezen kívül még a nemzeti gárda is rendelkezésre áll majd. Megnyugtatásul a biztonsági tervet már a világ más országaiban is átvették. A motozás elkerülhetetlen a belépés előtt. Aki nem türelmes, könnyen bajba kerülhet, mert azt igazán nem lehet kellemes élménynek mondani, ha a legkülönfélébb színű egyenruhába bújt őrök fogják közre az embert. Mindenné] komolyabb az ellenőrzés a kikötőkben. Itt még a kódokat is leolvassák az akkreditálási kártyákról. Ez elsősorban Asturia hercegének, a spanyol trónörökösnek köszönhető. Ha az ember nem tudná ki ő, csupán a sok száz vitorlás versenyző egyikének nézné. Nem lehet rá panasz, serénykedik rendesen a hajók körül, kiveszi a részét a munkából. Egyébként a sooling hajóosztályban szerepel, sőt a legjobb hat közé jutott az előolimpián társaival. Amikor csak tehetik, a rendőrmotorcsónakok mindig ott vannak a nyomában, sőt tán az is neki köszönhető, hogy az öt verseny- pálya végén egy-egy hadihajó is vigyázza a rendet. A játékok során először fordul elő, hogy a vitorlásversenyeket az olimpia városában rendezik meg, sőt ezúttal az olimpiai falu közvetlenül a kikötő mel lett épül. Az evezősök és a szlalomversenyzők kivételével itt lakik majd 12 ezer sportoló. A rájuk váró 2 ezer lakás svéd vállalatok közreműködésével készül, és ígérik, január 1-jére mindent készen át is adnak. Bár a munka intenzitása mindennek mondható, csak épp lázasnak nem, de ne felejtsük, egész évben lehet építkezni a napsütésben. DOBOR DEZSŐ
