Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-26 / 199. szám
KÖRKÉP 1991. augusztus 26., hétfő S végzettünk a munkával, s megkövettek, hogy eljöjjünk, s eljöttünk... Csángók között - Szarvason Néhány éve nagy vihart kavart egy körkérdés, melynek nyomán kiderült, hogy középiskolásaink zöme nem tudja, kik a székelyek. Ha ma megkérdeznék akár a felnőtteket is, kik azok a csángók, valószínűleg csak kevesen tudnának választ adni. Az Új magyar lexikon ezt írja róluk: „...nagyobb számban Moldvában, kisebb számban Erdélyben, Brassó körül élő... 110 ezer főnyi népcsoport. Eredetüket a tudomány még nem tisztázta... A „vándorló”, „kóbor” jelentésű „csángó” elnevezés ellen tiltakoznak, magukat magyarnak nevezik... Elszigeteltségükben sok régi hagyományt őriztek meg.” Ezért hívták meg néhány képviselőjüket Szarvasra az egyhetes „Csángó tábor”-ba. A tábor vezetője, Sára Ferenc erről a következőket mondta: — Egy héten keresztül a világ sok részéről érkezett, több mint száz fiatal a moldvai és a gyimesi csángók énekeit, zenéjét és táncait tanulta. Negyedszer rendeztük meg ezt a tábort, de most vannak itt először vendégek azokról a helyekről, ahol élnek: Gyimesközéplakról négy pár táncos, két pár zenész, Moldvából, Klézse faluból 10 asszony és egy furulyás. Állandóan együtt vannak a fiatalokkal, tanítják őket. A gyimesieket már 15 éve ismerjük, Moldvába azonban a román forradalomig nem juthattunk el, ezért fontos a velük való ismerkedés. László Szegedi István Klé- zséről érkezett. Különös hangszerét, a kavalust így mutatja be. — Ezvel a hangszervei küs- koromtól foglalkozom. Szoktam jádzani furulyán, s aztán késűbben a kavaluson. A furulyának vagyon hat lukja, a kava- lusnak öt luk. S nehézebb sokkal jádzani a kavaluson, mint a furulyán, s pegyig elődzör megtanultam jádzani a furulyán, s azután kezdtem jádzani a kavaluson — szólalt meg a vendég ezen a különös, 2-3 évszázaddal ezelőtti magyar nyelven. — Ez régi hangszer. Hiszem leghama- rábbi hangszer, amik voltak: előbbször volt szokva nálunk a furulya, azután jött a kobza, pegyig ozután érkeztek a hegedű, a cambal (cimbalom), a dob, a hakardion (harmonika), pegyig most vannak az elektronikus orgák (orgonák). Furulyával, kavalussal ma már csak a guzsa- lyasokban szokják zenészni, másutt nem használják nagyon. Ezután hangszeres bemutató következik — a laikus megítélése szerint alighanem művészi fokon. Bálint Erzsébet ugyancsak Klézséről jött énekes. — S végzettünk munkával, s megkövettek, hogy jöjjünk, s eljöttünk, hogy énekeltünk, táncoltunk. Kiczi koromtól szerettem ezeket a táncokat, énekeket föltárni. Jártam oda Moldvába, hezzánk is jártam énekelni zasz- szonyokval, s úgyhogy most eljöttünk Jászberénybe, s attól idefelé mind ittvagyunk Magyarországon. — Van valamilyen egyesületük? — Most ninczen, de mikor kiczibe voltam, akkó jártunk guzsalyosba vasárnap esténként. S a fiúk furulyáltak, s mi meg táncoltunk, s másnap este is mentünk fonóba, guzsalyosba, s mikor a furulyás bejött, akkor tettük le a guzsalyokat, s úgyhogy meg fogtunk táncani azkat a régi s táncokat, melyeket tanultunk édesanyánktól. S úgyhogy szeressük, hogy ne má is maradjon el. S utána moszt megtanítom az én fiakat, melyikek még nőnek utánam, hogy én öregszem, s táncok czak ne maradjanak el. —Tudnak a gyerekei magyarul? — Igen, igen! Beszélnek magyarul, románul, ha felvették a fejükbe. Két fiam tudnak olvasni, mind én tudok olvasni. Szeretik es. Blága Károly Gyimesközéplakról érkezett. Beszéde csak a magánhangzók ejtése miatt szokatlan, de ő már a mai magyar nyelven beszél. — Régi, hagyományos táncokat táncolunk, nem betanult táncokat. Már a múlt évben is háromszor voltunk Magyarországon. Most szerencsénkre eljöhettünk ide Szarvasra. Úgy jártunk mi, mint a méhek a kaptárban, mikor kiszabadulnak: hegy-völgy a miénk. Pulika Gizella — szintén Gyimesközéplakról — hangszerét és együttesét mutatja be. — Ütőgardonon játszom, még egy nő is, a hét férfi hegedűn. Az ütőgardon húros hangszer, hasonlít a hegedűre, csak nagyobb, és nincs vonója, csak ütőkéje. Az egy pálca, ezzel szólaltatom meg. A gardon adja meg a zenekarnak a taktust. Kérésemre Gizella elénekel zenekari kísérettel egy keservest. Hangja fájdalmasan cseng. Szövegtagolása szokatlan, dal- lamvezetése is. Távoli föld, távoli, már-már elfeledett magyarok, a csángó magyarok üzenetét közvetíti nekünk, akiknek a magyarság olyan természetes, hogy gyakran meg is feledkezünk róla. Kutas Ferenc Budapesten, a Népfürdő utca 17. szám alatt olyan hajvágó szalon nyílt, ahol — kívánságra — topless fordrásznök készítenek frizurákat. Belépés azonban csak férfivendégeknek MTI fotó: Mónos Gábor Vonatnak ütközött a kamion Személyvonatnak rohant egy görög kamion szombaton reggel Szabadegyháza vasútállomáson. A MÁV menetirányitó tájékoztatása szerint a gépkocsi vezetője a fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti átjáróba hajtott és nekiütközött az ott haladó szerelvény harmadik és negyedik kocsijának, amely emiatt kisiklott. A baleset következtében két utas megsérült. Emberölési kísérlet-ki tudja miért? Még ilyet! Hosszú bűnügyi krónikás emlékeimben kutatva egyetlen olyan esetet sem találok, amelyben valaki az elkövetőt sajnálja! És most, Dombiratoson találkoztam olyanokkal, akik B. Józsefet szánták azért, mert N. Lászlót megszabdalta egy késsel. Lángoló szalma, megfojtott csirkék N. László portáján a feleséget és a kislányukat találom: — Alszik a férjem — így az asszony és látom a szemében, nem nagyon örül a kérdezőskö- désnek. — Egyébként sem tud semmiről semmit... — Ugye megbocsátja nekem, ha ezt tőle akarom hallani? — Hümmög, aztán betessékel a konyhába. Az asztalon füstölgő cigarettavég. Magamban én is hümmögök; ugyan ki szívhatta, ha csak az alvó férj tartózkodik a lakásban? Az asszony kelletlenül nyit be a szobába, aztán kisvártatva kijön N. László. A jobb kezén kötés, arcán halványodó szurkálások nyomai. — Azt beszélik, régi haragosok B. Józsejfel. Most jött el a leszámolás ideje?-— Honnan veszi, hogy haragosok vagyunk? Nem tudok róla. Fogalmam sincs, miért szúrt meg B. József... — Elég hihetetlenül hangzik, hogy valaki fogja magát, berohan egy presszóba, és se szó, se beszéd torkon szúrja az egyik vendéget. — Hát ha azt haragnak lehet mondani, hogy B. József felgyújtotta a fiunk szalmáját az udvaron, és a kutyája megfojtott negyven csirkénket — kapcsolódik a beszélgetésbe N. László- né —, de mi nem tettünk feljelentést pontosan a békesség kedvéért. Szóval inkább a férjemnek lett volna oka szúrni... — sommázza mondandóját az asszony. Beszélgetések, név nélkül... A dombiratosi presszóban egyetlen nő üldögél az iddogáló férfiak között. Kinn teherautó fékez, hárman ugranak le róla, hogy szomjukat oltsák, az út porát lemossák egy-egy üveg sörrel. A pult mögött.egy fiatalember teljesíti a kívánságokat. Mondják, akkor, augusztus 12- én este a felesége volt soros a kiszolgálásban. A feleség — szerencsémre — éppen akkor lép be, amikor én megiszom a kávémat. Készséges és segítőkész: — Nagyon keveset tudok. Pontosan akkor mentem ki az udvarra, amikor B. Józsi bácsi bejött és megtörtént a baj. Mire visszaértem, addigra vérzett N. László. Hirtelen kellett cselekednünk, hiszen elvérzett volna, ha nem részesítjük elsősegélyben. Többen is hallják, hogy miről beszélgetünk. Körbefognak, és páran, akik ott voltak azon az estén, emlékezni kezdenek: — Nézze — kezdi egy fiatalember —, ne írja a nevünket, mert maga elmegy, mi meg maradunk. Nem akarunk bajt.— Szóval azt mondom én egyik kutya, másik eb. Mindketten megérik a pénzüket. —Ezt hogy érti? — Nagyban hozzájárult N. László is, hogy B. József addig jutott, hogy ölni lett volna képes. Sajnálom érte, de nagyon. Most börtönbe kerül szegény. Pedig ha nem ivott, a kenyérre lehetett kenni. De hát évek óta dúlt köröttük a háborúskodás. — Úgy tudom, s javítson ki, ha nem így van, hogy mindig B. József volt az, aki provokált. Nem szóltak arról, hogy N. László okozott-e hasonló kellemetlenséget B-nek? — Az igaz, hogy N. volt kettejük közül a korrektebb... — szólal meg egy bajszos középkorúférfi. —Áz a véleményem, hogy a munkanélküliség az agyukra ment. — Az rendben van komám — fogalmaz komótosan a teherautóról lekászálódott fiatalember —, de ez nem ok arra, hogy valakit leszúrjunk, még ha ellentét volt köztük, akkor sem ez a megoldás... Az elkövető hallgat Miként látja az esetet a másik fél? Vele is szerettem volna beszélni. O azonban nem óhajtott találkozni velem. Még előzetes letartóztatásban volt, amikor a helyszínen jártam. Meglátogattam volna a fogdában, hiszen jogában áll neki is elmondania a történteket. Sajnálom, hogy erre nem adott lehetőséget. Nagy- nagy keserűség gyűlhetett össze benne, ha arra szánta magát, hogy öljön. Mert, hogy nem halt meg N. László, ez nem rajta múlt. Talán csak pár percen, meg N. László szerencséjén... Megúszta annyival, hogy az orrán keresztül hatolt kés elvágta a nyelvét, kiütötte három fogát. De ki tudja, mindezt miért?... Béla Vali Az MSZMP elnökének ez a tevékenysége alkotmánysértő Zsíros Géza levele Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt hét szovjetunióbeli eseményei igazolták, hogy ha rövid időre is, de egy szűk körű csoportnak sikerült a hatalmat erőszakos úton magukhoz ragadniuk. Az már mindenki számára világos, hogy ez puccs volt és ellentétben állt az alkotmányos renddel. Magyarországon — egyetlen párt kivételével—elítélték a pucs- csot és a hatalom erőszakos, alkotmányellenes megszerzését. Egyetlen párt elnöke — az MSZMP elnöke — volt Magyarországon az, aki helyeselte a hatalom ilyen erőszakos megszerzését. A rendkívüli helyzetre tekintettel lehetségesnek tartotta az alkotmányosság félretételét. Az MSZMP-nek dr. Thürmer Gyula a mai napig is elnöke. Az MSZMP elnökének ez a tevékenysége sérti az Alkotmány 2. § (3). bekezdésében meghatározott garanciális alapjogokat, ezért tevékenysége alkotmányellenes. Az Alkotmány 35. §. (1). bek. a.) pontja szerint a Kormány feladatává teszi az alkotmányos rend védelmét, ugyanakkor nem hatalmazza fel, hogy egy párt alkotmányellenes tevékenysége esetén a párt működését felfüggessze. Az 1989. évi XXXIII. tv. —a pártok működéséről és gazdálkodásáról— a pártok feloszlatását csak helytelen gazdálkodás miatt teszi lehetővé, ezért indokolt a fenti törvény módosítása. Kérem, hogy a Tisztelt Országgyűlés határozatában szólítsa fel a Kormányt, hogy az 1989. évi XXXIII. törvény módosítására tegyen sürgős javaslatot. A törvényjavaslat szerint a Kormánynak az alkotmányos rend védelme érdekében joga legyen az alkotmányellenes tevékenységet folytató párt működésének felfüggesztésére, vagyonának zárolására. Kelt: Békéscsaba, 1991. augusztus 25. Tisztelettel: dr. Zsíros Géza Nemzeti egyetértést kell teremtenünk Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap reggel — finnországi utazása előtt — fogadta a Kossuth Rádió riporterét, és élő adásban valamivel több mint félórás beszélgetés zajlott le a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekről. Göncz Árpád elmondotta: reméli, hogy útja hozzájárul a magyar-finn kapcsolatok elmélyítéséhez. Számít arra is, hogy sikerül „ellesnie” azokat a megoldásokat, amelyek révén az észak-európai állam kiegyensúlyozottan oldja meg kül- és belpolitikai problémáit, hosszú évek óta sikeresen működik együtt a Szovjetunióval, demokratikus intézmény rendszere stabilitást, biztonságot ad az ország népének. Példaértékű számunkra az is, hogy miként lehet a köz- és saját érdekek közötti konszenzust hosszú távon megteremteni — mondotta a köztársasági elnök, aki a továbbiakban a pápalátogatás jelentőségét méltatta. Kiemelte: a II. János Pál pápa által kiemelt kérdések, mint a megbékélés, a társadalmi szolidaritás, a türelem, a kisebbségi, emberi jogok tiszteletben tartása különös jelentőséget kapott az ismert szovjetunióbeli események kapcsán. A világ is akkor fordította figyelmét a magyarországi pápalátogatás eseményeire, amikor a római katolikus egyház feje Gorbacso- vot védelmébe vette. Göncz Árpád kifejtette: a Szovjetunióban lezajló események az egész Európára hatással vannak. A világ ugyanakkor nehezen veszi tudomásul a változások sebességét. Ma még senki sem tudja pontosan megmondani, hogy be kell-e rendezkedni egy „Gorbacsov nélküli világra”. Mint mondotta: ma még azt sem lehet megítélni, hogy a Szovjetunióban „ki forgatja előre, illetőleg hátra a történelem kerekét”. A későbbiekben arról szólt, hogy Nyugat- Európának most kellene az eddigieknél lényegesen erőteljesebb gazdasági segítségben, anyagi támogatásban részesítenie a Szovjetuniót. Mint ahogy a köztársasági elnök fogalmazott: „a betegnek akkor kell gyógyszert adni, amikor azt még képes elfogadni”. A köztársasági elnök ezután a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy hazánkat közvetlenül nem fenyegeti veszély. „A déli szomszédainknál zajló konfliktus nem eredményezheti, hogy Magyarország belesodródjon egy esetleges helyi háborúba, mint ahogy azt több nyugati lap már felvetette. Magyarország a menekülteket — nemzetiségre való tekintet nélkül — továbbra is befogadja. Ha ellátásuk erőnket meghaladja, nemzetközi segítséget kérünk. Számolnunk kell azzal, hogy — a mai technika miatt — a fegyveres konfliktus idején előfordulhat határsértés. Nagyon fontos, hogy ne veszítsük el a fejünket, legyünk türelmesek. Kijelentette: a jugoszláviai konfliktussal kapcsolatban is bízik a nép bölcsességében. Erre egyébként az utóbbi napok szovjetunióbeli eseményei adnak alapot, hiszen a krízis idején Magyarországon a pártok között külpolitikai konszenzus jött létre. Érre a belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban is nagy szükség lenne. Az érdek- egyeztetés területén fontos lenne például megteremteni azt a társadalmi intézményrendszert, amely alapja lehet a nemzeti konszenzus létrejöttének. A rádióbeszélgetésben szó esett arról is, hogy viszonya a miniszterelnökkel az utóbbi napokban lényegesen kellemesebbé vált. Az együttműködésre nagy szükség van, mert „megvan a lehetősége a kritikus, válságos ősznek”. A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban kifejtette: „fel kell készülni arra, hogy a társadalmi elégedetlenségnek elejét vegyük. Valószínűleg az elkövetkező néhány hét kényszeríteni fogja az ország vezetését, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket, végiggondolja az elképzeléseket” — mondotta végezetül Göncz Árpád. ....KIBONTAKOZTATNUNK KELL A TERMÉSZETET, ÉS N EM HELYESBÍTENÜNK(Fourier)
