Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24-25 / 198. szám
INNEN-ONNAN 1991. augusztus 24-25., szombat-vasárnap A jó erőnlét titka: Gondolkozz, mozogj, étkezz józanul! Jó kondícióban akar szellemileg és fizikailag maradni? A lehetőségek gazdagok, szinte minden csak rajtunk múlik. Első parancs: csak nyugodtan. A nyugalom erőt ad. A szellemi erőnlét első parancsa a lazítás. Tévedés azt gondolni, hogy csak fogcsikorgatva lehet valamit elérni. Éppen ellenkezőleg: aki nyugodt és nem ideggörcs, könnyebben arathat sikert. A síelésben és más, századmásodperceken múló versenyeken, mint például a tenisz, beigazolódott, hogy nem elsősorban a tudás, hanem a jobb szellemi erőnlét dönt. Ennek igen fontos része a helyes légzéstechnika. Akinek nincs konkrét célja, téve- lyeg. Ezért fontos, hogy tudjuk, mit is akarunk. írja föl terveit, ha gyerekes dolognak is tűnik! Dolgozzék munkahelyén is ennek alapján. Mindnyájan ismerünk balszerencsés embereket, akik egyre csak veszítenek. Természetes, hiszen mindig azt hajtogatják, hogy nekik nem sikerül semmi. Ez önmagát beteljesítő jóslat. Próbálja meg fordítva: programozza be magát pozitívan! Mondogassa magának, akár zuhanyozás közben, akár munkába menet: „Bátor vagyok, nem hagyom magam eltéríteni”. Kerülje a bizonytalan, „talán”-nal kezdődő megállapításokat, mert ezek csak félelmet szülnek és energiarablók. A fizikai erőnlét feltétele a mozgás. Sohase álljon mozdulatlan, ha mozoghat és ne üljön, ha állhat! Ugyanis az emberi test akkor lesz renyhe, ha nem tornáztatják. Hátfájdalmak, ízületi panaszok, vérkeringési és emésztési rendellenességek annál lépnek fel, aki nem mozog. A rendszeres energiatréning reggelente nyújtózkodással, légzőgyakorlatokkal kezdődik. Ha lehet, menjünk kerékpárral dolgozni. Munka közben is többször álljon fel! A házbeli telefonálgatást helyettesítse személyes látogatásokkal! Ha sokat ül, tornáztassa ülőizmait. Szorítsa lábait az asztallábhoz, egyik karját tegye az asztalra, a másikkal szorítsa le fejét. Ülő helyzetben feszítse meg combizmait, térdeit kézzel szorítsa lefelé, mozgassa jól meg a hasát, hátsófelét, vállait, nyakát és hátát. A gerinc ellazítását hajladozással érheti el. Aki órákig komputernél ül, fáradt szemeit a lecsukott szemhéjon keresztül masszírozhatja meg. Igen eredményes az úgynevezett „harmadik szem” masszírozása is: ezen a két szemöldök közötti, ormyereg fölötti részt értik. Ha állva, lábujjhegyen telefonál, értékes reflexzónákat mozgat meg. Aki háton fekve tornázik és igazán jó erőnlétben van, meg tudja fogni behajlított lábán az ujjakat. Ez a mutatvány egyébként az agy vérellátását is fokozza. Második parancs: ne edd túl magad! Délidőben sem egészséges, ha túlságosan kiadósán étkezünk, mivel az ember bioritmusa ezután a legalacsonyabb és a szervezet igényelné a szu- nyókálást. Aki ilyenkor vezet, az követi el a legtöbb balesetet. Helyesebb tehát többször, de kevesebbet enni. A déli ebédszünetet használjuk ki inkább kocogásra, sétára. A nap fennmaradó részében így biztosan jobban érezzük magunkat. Ne kávéval, alkohollal, cigarettával vagy csokoládéval akarja ébren tartani magát! Egészségesebb, ha sok zöldséget, salátát, gyümölcsöt, de kevesebb tésztafélét és húst fogyaszt. A vitaminok és ásványi anyagok testet- lelket frissen tartanak. Különösen az idegerősítő B-vitamin fontos, melyet a gabonafélék, tejtermékek, banán és makréla tartalmaznak. A gyümölcs, zöldség és a kmmpli C-vitaminban gazdag, így növeli a szervezet ellenálló képességét. (FEB) I A technika múltja — a múlt technikája A mosógép életrajza A mosás sohasem tartozott a kedvelt foglalatosságok közé; már az ókori egyiptomi, görög és római társadalomban is jórészt a rabszolgák dolga volt e fárasztó higiéniai művelet elvégzése, elsősorban a papság és a hadsereg szennyesének mosása. Érthető, hogy eleink több száz évvel ezelőtt is azon törték a fejüket, hogyan lehetne könnyíteni, netán gépesíteni a ruhanemű tisztítását. A följegyzések szerint a XVII. század végén már sikerrel kecsegtető kísérletek zajlottak a ködös Albionban. Az első háztartási mosógép 1750-ben York városában készült el, s „yorki mosógép” néven el is terjedt. Az ötletes masina egy fakádból állt, amelyben keverő szerkezetet forgattak. A forgatás nyomán egy íjra feszített kötél ösz- szecsavarodott, amely azután ellentétes irányban visszapörgette a keverőt. „Félautomata” volt tehát az „ősapa”, hiszen a kötél összetekerésének felét „s. k.” kelleti elvégezni, de mégiscsak a gépi mosás korszakának hajnalát hozta el. A gépet Németországban 1763-ban bizonyos Stender, illetve Schaeffer nevű férfiú olymódon fejlesztette tovább, hogy az másfél óra alatt 3,5 kiló szennyest mosott tisztára. Ára pedig 5 tallér volt, ami egy ember kétévi ruha- mosási kiadásának felelt meg. A mosógép életrajzában a következő kiemelkedő dátum Í876. Ekkor konstruáltak Amerikában egy vertikális irányban mozgó, haranggal ellátott szerkezetet. A mosófazék fenekét tányér alakú lemez fedte, amely a forró vízben keletkezett gőzbuborékokat egy — középen a folyadékszint fölé nyúló — függőleges csőbe terelte. A csőben a gőzzel kevert folyadék fölfelé áramlott, majd szétömlött a cső körül elhelyezett ruhára. A mosólúgadalékkal „fűszerezett” cirkuláló víz többször is átjárta a szennyest, s jó mechanikai mosóhatást értei. Az első motorral fölszerelt mosógép 1907-ben került forgalomba, 1918-ban pedig megjelent az első centrifugadobbal ellátott masina. 1938: az amerikai Bendix cég automata mosógépének premierje—ez azonban meglehetősen „szilaj jószág” volt, oda kellett rögzíteni apadlózathoz, nehogy „világgámenjen”. 1948: Bendixék megjelentek a piacon a rögzítés nélkül is használható automatákkal. S végül még egy életrajzi adat: 1953-ban gyártottak először olyan mosógépet, amely nemcsak tisztította, hanem szárította is a ruhát. Pap János (FEB) A gyilkos 'is megéhezik A kutya azonnal szagot fogott. A két rendőr futva követte a németjuhászt. Orrával szinte a járdát súrolta és szaporán szedte a lábait. — Okos állat — mondta az őrmester. — Már csak az hiányzik, hogy megmondja a gyilkos nevét. —Az idomítás csodája—válaszolta a másik, és gunyorosan megjegyezte: — Én idomítottam Lobót. Később már nem ez volt a véleménye. — Ez a bolond jószág kivisz bennünket a városból -— mondta, és visszafogta a kutyát. — Odanézz! — kiáltotta az őrmester. — A kukához megy... — A fenébe is! — káromkodott a kutyavezető. — Idenézz! Ä kukából ócska ruha, cipő került elő. Azokat szaglászta Lobó. Ezeket viselhette a gyilkos. A kabáton vérfolt, a nadrág erősen szakadozott, a cipőt sem gálára használták. Na és a zokni. A pálpusztai rezedaillatú mellette. Fintorgott az őrmester, és a leletet nejlonzacskóba gyömöszölte. — Kíváncsi vagyok, hogy mit kezd vele a nyomozó úr. — Az ő dolga, de az egyik szemtanú azt mondta, hogy a ház körül toprongyos férfit látott őgyelegni. — Na, erre ráillik, hogy toprongyos— emelte fel az őrmester a nejlonzsákot. Elindultak a kapitányság felé. A kutyavezető megjegyezte, hogy most mi- . lyen nyugodt a kutya. Elvégezte a dolgát. Megtalálta a gyilkos ruháit. — Várj itt! — mondta az őrmester. — Valami kaját kellene venni. Megéheztem — és bement az üzletbe. Mire kijött az utcára, hűlt helyét találta a kutyavezetőnek. Az ott ácsorgó férfi mutatta: — Ott szalad a túloldalon, viszi a kutyája. Áz őrmester futásra fogta. Amikor utolérte a kutyavezetőt, az már épp egy férfi kezére rakta fel a bilincset. — Mit csinálsz vele? — Semmi különösek ő a gyilkos — mondta a kutyavezető. — Várj, előbb kifújom magam. Szóval ő gyilkolta meg az öregasszonyt? Azt mondod? A kutyavezető csak bólintott, hogy mérget vesz rá, mert a kutya utolérte, pedig menekült volna a pasas. — Nézd, hogy őrzi. A jobb karjánál fogja az ipsét. Ott kapta el a szagok a jobb karjánál. Az őrmester ledobta a nejlonzsákot a földre és kiöntötte a tartalmát. Felkapta a kabátot és kiterítette. A kabát jobb ujján volt a vérfolt. Rámordult a megbilin- cseltre: — A jobb karja megsérült? — Igen! — Akkor azt fogta a kutya. Jól van. Lobó. De nem értem, hogyan került ide. Pont ide? A kutyavezető felvihogott: — Előtted fizetett abban az üzletben, ahol vásároltál. A gyilkos is megéhezhet, nem? Gáldonyi Béla
