Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24-25 / 198. szám

1991. augusztus 24-25., szombat-vasárnap CSALAD - OTTHON Kertészkedjünk Albánia Védekezés a nehezen irtható gyomok ellen A földjüket hasznosító kis­kerttulajdonosok és a belterjes zöldségtermesztéssel fólia alatt vagy szabadföldön foglalkozó termelők gyakran találják szem­ben magukat olyan gyomnövé- nyekkeU amelyek kiirtása nem oldható meg egyetlen beavatko­zással, hanem visszatérő gondot okoznak. Az intenzíven művelt kerté­szeti kultúrákban a gyakori ka­pálás miatt nem alakul ki speciá­lis gyomnövényzet. Azonban a termesztési móddal (nagy ada- gú, általában nem megfelelően kezelt szerves trágya alkalmazá­sa, rendszeres öntözés) össze­függésben egyes gyomfajok gyakori megjelenése szinte tör­vényszerű. A magról kelő egy- és kétszi­kű gyomok közül a meleg- és nedvességkedvelők a legelter­jedtebbek, mint például az ujjas­muhar, kövér porcsin, gombvi­rág, disznóparéjfélék. Az évelő egy- és kétszikű gyomokból a kozmopolita, mindenütt előfor­duló fajok szaporodhatnak fel nem kívánatos mértékben. Kö­zülük a legközönségesebbek a tarackbúza, ujjasmuhar, folyon­dár szulák és a mezei acat. A fűfélék sekélyen tarackolnak a talaj felső 10—20 centiméteres rétegében, míg a széleslevelűek gyökérzete 2—3 méter mélyre is lehatolhat, bár a rügyekkel ren­delkező, tarackszerű gyökerük a talaj felső 20—40 cm-es rétegét hálózza be. „ A felsorolt gyomnövények visszaszorítása csak következe­tes munkával, különféle eszkö­zök, eljárások összehangolásá­val lehet sikeres. Az égé« séges vegyszerekkel kevésbé tértiéit környezet iránti igény növeke­dése az elfelejtett vagy mellő­zött agrotechnikai eszközök el­sődleges alkalmazását teszi kí­vánatossá. Közülük a legfonto­sabbak talán a következők: — megfelelő szervestrágya- kezelés: csak érett istállótrágya vagy komposzt kerüljön a talaj­ba. Jól tömörített, kellő ideig ér­lelt szerves trágyában a beleke­rült gyommagvak elpusztulnak. —r Mechanikai gyomirtás: vetés vagy ültetés előtt, a talaj aprómorzsás szerkezetének idő­ben történő kialakításával a gyommagvak egy része csírá­zásra késztethető. A kikelt gyo­mok ezután egy sekély talajmű­veléssel elpusztíthatok. A vege­tációs időben a sorközök gyako­ri kapálása szükséges a gyomok megerősödése előtt. A visszaté­rő makacs gyomosodás leggya­koribb oka az, hogy a terület a betakarítás után magára marad. Magról kelő gyomokkal fertő­zött területen a talaj elmunkálá- sát követően hagyni kell a gyo­mokat kihajtani, majd fiatal kor­ban vegyszerrel vagy talajmun­kával elpusztítani őket. Célsze­rűbb az utóbbi eljárás, mert a talaj mozgatásával újabb mag­vak kesztethetők csírázásra, így csökkenthető a talaj gyommag- készlete. Ez a művelet nyáron többször megismételhető. Az évelő gyomok elleni védekezés­ben szintén komoly szerep jut a talajművelésnek. A fűféle ta- rackos évelők felszaporodása­kor, nagyobb területen folyó gazdálkodás esetén, célszerű tárcsával a tarackot feldarabol­ni, majd kihajtás után mélyszán­tással leforgatni a növényeket. Kiskertben ásáskor a tarackokat össze kell gyűjteni és elégetni. Az évelő kétszikűek, szulák, acat ellen ugyancsak jól lehet védekezni betakarítás után. Gyakori sekély műveléssel ki­hajlásra késztethetők, így csök­ken a tartaléktápanyaguk, majd ebben az esetben is egy őszi mélyszántással felszaggatjuk a gyökerüket és leforgatjuk a ki­hajtott egyedeket. Ha a mély mű­velés elmarad, a sekély talaj- ^muitkar, különösen a talajmaró.. csak az évelők továbbszaporítá- sát szolgálja. A gyompk elpusztításának, amennyiben az agrotechnikai módszerek nem adtak kívánatos eredményt, kémiai lehetőségei is vannak. A kertészeti kultúrák­ban, azok érzékenysége miatt, szelektív megoldások csak kor­látozottan alkalmazhatók, és rendszerint nem hatékonyak a fent említett gyomnövények el­len. Ezért a védekezés olyan időszakra korlátozódik, amikor kultúrnövény nincs a területen. Néhány speciális esettol elte­kintve, totális hatású (minden zöld növényt kiirt) herbicidek betakarítás utáni alkalmazását javasoljuk. A felhasználható készítmények közül a Gramo- xone A (1991. szeptember 30- áig forgalmazható) és a Finale csak kontakt hatással rendelke­zik, nem szívódik fel, ezért a gyomoknak csak a föld feletti részét pusztítja el, a földbeni ta­rackot, gyökértarackot nem. A kezelt növények 1—7 nap alatt (a Finale lassúbb, mint a Gramo- xone A.) elszáradnak. Ezzel szemben a Glialka felszívódik a kezelt növényekbe, károsítva a földbeni részeket is. Hatását las­san fejti ki. Magról kelő gyomokkal fer­tőzött területen a Gramoxone A 1%-os koncentrációja 500 1/ha vízmennyiséggel vagy a Finale 4— 6 1/ha dózisban használható, hasonlóan nagyobb vízmennyi­séggel. A Gramoxone A engedé­lye visszavonásra került, de a raktáron lévő készletek még fel- használhatók. Mélyen gyökerező évelő gyo­mok elpusztítására a Glialka al­kalmazását javasoljuk, fűféle tarackosok ellen 10—12 1/ha dózisban, azok 20—30 cm-es fejlettségekor, míg tőlevélró- zsás mezei acat és 40—60 cm-es folyondár szulák ellen 15—16 1/ha adagban. Kezelés után 3—4 hétre van szükség a hatás kitelje­sedéséhez. Addig a területet nem szabad művelni. A szer ter­mészetesen elpusztítja a magról kelt gyomokat is. Tarackbúza ellen 15—20 cm-es korában, vegetációs időben, a Fusilade S használható eredményesen 5— 6 f/ha dózisban, az 56 napos élelmezés-egészségügyi vára­kozási idő betartása mellett. E készítmény a legtöbb zöldség- növényben.engedélyezett. Bármelyik totális hatású gyomirtó szer alkalmazásánál ügyelni kell a környezeti kár el­kerülésére. Csak szélcsendes időben használjuk őket. Czepó Mihály gy omirtási szakelőadó, Békés Megyei Növényegészségügy i és Talajvédelmi Állomás és a vallás Ez Enver Hodzsa által 1967- ben, a világ első ateista államává kikiáltott Albániában, három hónappal ezelőtt törölték el a vallást betiltó törvényt. Egészen addig az összes mecset és temp­lom zárva volt, és mindenkit börtönbe vetettek, akit vallás­gyakorláson kaptak. Albániában — amely Európa egyetlen mohamedán többségű országa azáltal, hogy a lakosság kétharmada muzulmán — a hí­vők most újra tanulják az imád­kozást. A Tirana központjában fekvő téren, ahol az albánok ez­rei egykoron népük nagy fiát és kiemelkedő vezérét, Enver Hodzsát éltették, mostanában új kántálás hallatszik: Allah nagy és Mohamed az ő prófétája! A téren lévő XVIII. századi mecsetben mintegy negyven férfi hallgatja az imát, miközben az épület előtt kíváncsi tömeg lökdösődik, hogy az ajtón vagy az ablakon át egy pillantást vet­hessen belülre, mi is történik ott. A kép nem emlékeztet a hagyo­mányos mohamedán imádko­zásra, mivel a bent lévő férfiak egyelőre még nem ismerik a ri­tuálét. Azért jöttem Tiranába, hogy megtanítsam az embereket imádkozni — mondja Ibrahim Szulejmán, aki Egyiptomból érkezett. Az öregek még emlékeznek, hogy mit kell csinálni, de a való­ság az, hogy a fiatalabbak sem­mit sem tudnak. Miután a tiranai kormány semmit sem tesz az isz­lámért, a mohamedánok köte­lessége, hogy segítsék egymást. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a mohamedán hitoktatót Albániá­ban Hodzsának hívják, és hogy éppen ezt a nevet viselte az or­szág egykori kemény kezű sztá­linista, kommunista diktátora. Most újra meg mernek szólalni a kis kezdőbetűvel írt hodzsák. Ma már minden albán nagyvá­rosban legalább egy mecsetet újra megnyitottak. A tiranai mecset falfestményei megkop­tak, de padlóját új, színes sző­nyegek borítják. A falak között még mindig enyhe dohányillat érezhető, mert a vallástí latom 24 éve alatt az épületet dohányrak- támak használták. Az imákon egyelőre azonban csak kevés hívő vesz részt. B. Á. A pszichológus válaszol A betegség kétes dicsősége Az ember versengő lény, a kisebb-nagyobb csoportok és a párok tagjai csaknem állandóan versenyben állnak egymással. Versengésük olykor nyílt, más­korlappangó és titkos, olyannyi­ra, hogy néha még saját maguk­ban sem tudatosul. A versengés tartalma többnyire valami pozi­tív dolog, például ki a szebb, melyikük az okosabb, a segítő­készebb stb. Kórházban, rende­lőintézetben, szomszédasszo­nyok közt vagy házaspár vitájá­ban viszont egyáltalán nem rit­kaság, hogy a vetélkedő a „ki a betegebb?” kitüntető címért fo­lyik. Miért áhítozik valaki erre az alapjában, azaz hagyományosan negatív minősítésre? Feltehe­tően, mert annak számára vala­miféle — olykor nehezen meg­ragadható — előnye van. Sok emberben felébred néha egy kósza vágy valamiféle be­tegség iránt, bár általában igyekszenek elhessegetni ma­guktól a kísértő gondolatot. Né- hányan azonban tudatosan és szándékosan igyekeznek ki­használni, ha találtak náluk bi­zonyos elváltozásokat, és a tü­netekre még rá is játszanak, majd megrohamozzák a leszá­zalékoló bizottságokat. Az em­berek nincsenek igazán érdekel­ve abban, hogy ne betegedjenek meg, illetve, hogy hamar meg­gyógyuljanak. Az egészségesek zömére ugyanis a verejtékes küszködés vár, melyet a társada­lom nem jutalmaz arányosan, míg a tartósan betegek mente­sülnek a munka és a gond egy részétől, beleértve a munkanél­küliség rémét is. (Ez akkor is így van. ha a hosszas táppénz meg a rokkantnyugdíj komoly anyagi hátrányt is jelent.) Szomorú do­log, hogy míg a képzelt betegek próbálnak kicsikarni a társada­lomból annyi hasznot, amennyit csak bírnak, az igazán súlyos betegek (például a műveseke­zeltek, rosszindulatú daganat­ban szenvedők stb.) valósággal nyomorognak a néhány éve megállapított nyugdíjukkal, miközben nem bírnak munkát vállalni az állapotuk miatt, sőt, ellátásukért még fizetniük is kell segítőiknek. A betegállományon és a le- százalékoláson (tehát a pénzen és a pihenésen) kívül egyéb elő­nyök is léteznek. Például a be­tegnek minősített ember többé- kevésbé mentesülhet a családi munkamegosztás és gondok ter­hei alól. Nagyon lényeges, hogy több törődést és kedvességet vívhat ki hozzátartozóitól beteg mivoltában, mint egészségesen. Ha nyitott szemmel járunk a világban, jó néhány isme­rősünknél tapasztalhatjuk, hogy szinte „dicsőség” számukra be­tegnek lenni. Szinte dicsfényt gyújt feje fölött a betegsége, a mártíromság glóriáját. Ha kör­nyezetében valaki más is a „sú­lyos beteg” címért indul, akkor izgatottan licitálnak egymásra a férj és feleség vagy a szomszéd- asszonyok. A valódi, súlyos be­tegek e téren is másképpen visel­kednek. Ha panaszkodnak is sokat, betegségükkel általában nem „dicsekszenek”, ritkán ve­télkednek tüneteikkel. A bajával vetélkedő ember tulajdonképpen betegsége által véli megszerezni, felnagyítani önmaga értékét saját és mások szemében. Akkor kényszerül erre, ha igazi értéket nem tud felmutatni, mely megbecsülést szerezhetne számára. Nem min­dig csak az egyén a hibás. Oly­kor környezete nem veszi észre az igazi értékeket. Vagy rideg és elutasító a család, és ilyenkor valóban a sajnálat az egyetlen pozitív érzés, melyet panaszával kivívhat náluk az ember. Társadalmunk értékrendje is torz, melyben az egészség még nem igazán érték. Dr. Ignácz Piroska Tetőtől talpig Pár nap múlva baráti talál­kozóra van meghívásuk. Jó lenne tudni, mit készítsenek ki a ruhatárukból, ám az időjárás szeszélyes, nem tudnak egyér­telműen dönteni. Ilyen hely­zetben azt tanácsolom, válasz- szanak ki egy hűvösebb idő­höz illő rtielegebb. és egy könnyedebb, nyáriasabb vise­letét. Higgyék el. sokkal bizto­sabb. mint a meteorológiai előrejelzés! A békéscsabai Szidónia bu­tik mindkét variációra ajánlott „mintát". Hűvösebb idő eseté­re nadrágkosztümöket java­solnak. A baráti találkozó jel­legétől függ, hogy az egysze­rűbb. mustársárga vászon- együttest vagy a lila selyemből készült alkalmi kollekciót vá­lasztják-e. (A férfiak meghó­dítását már otthon, a tükör előtt lehet gyakorolni benne!) Ügyeljünk arra, hogy a nyá- riasabb holmik se legyenek túlságosan nyitottak, hiszen augusztus végét írunk, és az esték nem olyan langyosak már. mint az évszak közepén. Divat a hullámosán rövid, a dupla vagy tripla fodor, divat a stretchbői készült szupermini. A felsorolt (és a képeken látha­tó) aljakat azután variálhatjuk hosszított selyemkabáttal, de­nevérujjas vagy mellényresz- szel kombinált felsőkkel. 9 ma—ria Fotó: Gál Edit Biztosabb, mint a meteorológia!

Next

/
Thumbnails
Contents