Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
1991. augusztus 22., csütörtök o «KÉS MEGYEI HÍRLAPMEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Medgyesegyházi dinnyések. Az érett gyümölcsöt délelőtt leszedik, délután kocsira rakják, hogy másnap ha jnalban indulhasson a szállítmány rendeltetési helyére, a piacra Vörös tér volt, nincs! Nagybánhegyesen elsősorban nem a lakosságot foglalkoztatta az utcanevek változtatásának kérdésé, mint inkább az ide látogatókat. —Itt még létezik a Vőrös tér? Tették fel sokszor feszélyező komolysággal a kérdést — mondja Sztankó István polgár- mester. Bár határozott lakossági kezdeményezés nem volt, az önkormányzat mérlegelve a helyzetet úgy döntött, hogy Zöld rovat Mi a Zöld Rovatunk indítása óta sokan kérdezték, hogy mit jelent a Zöld szív elnevezés és mi a mozgalom célja? Az Értékmentő lapból átvett magyarázatot azok kedvéért adjuk közre, akik tenni akarnak környezetük tisztaságáért, titkon remélve, hogy ötletet ad hasonló közösségek szerveződéséhez. Újra felhívjuk figyelmüket, hogy írjanak rovatunkba a saját környezetükben tapasztaltakról. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, Halasi Mária, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A borítékra írják rá: Zöld rovat. A ZÖLD SZÍV elsősorban a 6—14 éves korú gyerekek ifjúsági természetvédő mozgalma, de egyre több idősebb tagjuk is van. Mozgalmuk 1989. szeptember 1 -jén indult. A mai napig az ország 80 településéről mintegy 1500 tagjuk van, ebből 250 felnőtt. Külföldi országokban szintén vannak zöldszíveseik, így például Romániában 3 erdélyi csoport, Németországban 2 csoport, valamint Ausztriában, Jugoszláviában és Hollandiában. Céljuk a természet szeretete, értékeinek megbecsülése, megóvása. Feladatuk, hogy egy-egy kisebb természeti területet a védnökségük alá vegyenek. Ez lehet egy patak, rét, erdő, nádas, vagy akár egy öreg fa — kinek mi található a saját környezetében. Ezt azután rendszeresen figyelik, gondozzák, s óvják a károsító hatásoktól. megváltoztatja a kritikus utcaneveket. Kérdőíveken kértünk javaslatokat a lakosságtól és a válaszok beérkezése után az alábbi változatokat fogadta el a testület: Vörös tér helyett Erzsébet királynő útja, Vorosilov helyett István király, Rózsa utca helyett Mátyás király, Ságvári helyett Bocskai, Sallai helyett Deák Ferenc és az Úttörő utca helyett Bartók Béla. SZÍV? Kiemelt figyelmet fordítanak a természetes felszíni vizek állapotára. Igyekeznek felkutatni a befolyó szennyvizek forrásait, s lépéseket tenni megszüntetésük érdekében. Szívükön viselik nagy folyóink, tavaink sorsát is. A Duna mentén megfigyelő állomásokat szerveznek gyerekek segítségével a Fekete-erdőtől a Fekete tengerig. Ilyen csoportokat sikerült már létrehozniuk Regensburgban, Ulmban, Bécs- ben, Budapesten, Belgrádban. Szeretnének a magyar Duna- szakaszon is több pontot felállítani, majd az Al-Dunán is megszervezni a láncolatot. Bár fő feladatát ki-ki saját területén végzi, időnként rendeznek nagyobb, közös programokat, ahol megismerhetik egymást, és tapasztalataikat tovább bővíthetik. Ilyen rendezvény az évenkénti országos találkozó, valamint a „Találkozás a természettel” kirándulássorozat, ahol minden alakommal más és más természeti területtel ismerkedhetnek meg közelebbről. A mozgalomban a részvétel a gyerekek számára ingyenes, a felnőttek pedig 100 forint tagdíjat fizetnek évente. Szeretettel várják soraikba a természetkedvelő gyerekeket és felnőtteket. Címük: ZÖLD SZÍV Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Í364 Budapest 4. Postán maradó! Tervmódosítás a napköziben Nagybánhegyesen a legnagyobb volument képviselő befejezetlen beruházás a napközis konyha. 1985-ben, az építkezés kezdetén a konyhát 700 adagosra tervezték, amely szemléletet azonban túlhaladott az idő. A tervmódosításkor a helyiségeket a mai étkezési igényekhez igazították, a 800 négyzetméteres alapterületet megfelezték. Az új terv szerint a napközis konyha 350 személyre biztosítja az étkezést. A fennmaradó épületrészt pedig bérleményként szeretnék hasznosítani. Természetesen az idő múlásával a költségek is változtak: az akkor 7 millióra tervezett . beruházás most 2 millióval többe kerül. Az épület kivitelezője a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja. És, hogy kik étkezhetnek az új létesítményben? Elsősorban az általános iskolások, az óvodások, az öregek otthona lakói, valamint a szociálisan rászorultak részére biztosít ebédkihordási lehetőséget. Kunágotán „kerekezve” Nemrégen Kunágotán járva láthattuk, amint aszfalttal borították a kerékpárutat. „Szeretnénk mielőbb befejezni” — mondta érdeklődésünkre a Hódmezővásárhelyi Közútépítő Vállalat dolgozója. Mint később megtudtuk 4000 négyzetméterre került meleg aszfaltréteg a már korábbi években elkészült útalapra. A megrendelő, az ön- kormányzati hivatal bízik abban, hogy ez a fedőréteg 6-8 évig biztosítja az üzemelést. A tervnek megfelelően, napokon belül elkészült a főutca teljes hossza az Aradi úttól az Almos utcáig. A kerékpárúttal egy időben a központi általános iskola előtti betonjárda azon részét is beborították aszfalttal, amelyet a tavalyi hideg tél megrongált. Az aszfaltozással járó költségeket a helyi önkormányzat vállalta magára. Olvasói levél Nagy András, Mezőkovács- háza alpolgármestere — kiegészítendő augusztus 14-én meg- jélent nyilatkozatát — az alábbiak közlését kérte lapunktól: Nyilatkozatom utolsó két mondatát az érintettek közül néhányan félreértették, mivel ezeket — szerintük — többféleképpen lehet értelmezni. „A névsor magáért beszél” kitételt kizárólag az adott ügyben érintett személyek álláspontjára értettem. Ha a szövegkörnyezetből nem derülne ki, leírom: az újságíróval arról beszélgettünk, hogy a jelenlegi képviselőtestület lemondása esetén a helyére lépő újban dr. Szarvas Attila pozíciója megerősödne. Azt is vélelmeztem, hogy a listán következő 10-15 személy közül — valószínűleg — nem mindenki vállalná a jelenlegi helyzetben a képviselőséget. Nem állt szándékomban senki személyiségi jogainak megsértése. Senkinek nem vontam kétségbe se á szellemi színvonalát, se a hozzáértését, még kevésbé volt szándékom az illetőket erkölcsi szempontból minősíteni. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy a jelenlegi képviselők — minden ellenkező híresztelés ellenére — egy fillér tiszteletdíj vagy költségtérítés felvétele nélkül végzik könnyűnek éppen nem mondható munkájukat. Éppen ezért szerencsésebb lenne, ha a dolgok végre rendeződnének és a város érdekében tudnánk minden energiánkat hasznosítani, nem kellene azokat az örökös magyarázkodásra, védekezésre fordítanunk. Ehhez arra lenne szükség, hogy a rá vonatkozó törvényeket mindenki tartsa be és ne éljen vissza a „demokrácia” és a „népre” való hivatkozással. Városunk békéjének érdekében szíveskedjenek mielőbb megjelentetni a fentieket. Tisztelettel Nagy András önkormányzati képviselő. Közli: M. Gy. Nagybánhegyesi változások Sztankó István polgármester szerint: miért ne! — Nagybánhegyes kicsiny falu az országban, de hasonló változások mérhetők, mint a többi településen — mondja bevezetőként Sztankó István, a nagybánhegyesi polgármester. Nekünk is lépni kellett, a demokratikus elvek alapján tovább folytatni a munkát. Éveken át itt éltem, dolgoztam a településen, ismerem az emberek gondjait. A tanácselnöki teendők után jóleső érzés volt, hogy ismét bizalmat szavaztak az emberek, amelynek igyekszem megfelelni. Ma túl sokan kérdezik, hogy miért? Én erre azt mondom, hogy miért ne! Ez a szemléletmód vezet a község irányításában is. — Az akarat tehát adott, de milyenek a lehetőségek? — Egyrészt kecsegtetőek, másrészt mindenhez pénz kell. Szerencsére a költségvetésünk kielégítő, ez évben komoly gondjaink nincsenek. Ismeretes, hogy több pályázatot adtunk be és így jutottunk támogatáshoz például a befejezetlen beruházásainkra. Először a megkezdett munkákat fejezzük be és csak utána léphetünk tovább az anyagi helyzetnek megfelelően. A megyében egyetlen település vagyunk, ahol nincs vízmű, pedig igény lenne rá. Most készülnek a tervek, amelyet egyeztetünk a lakossággal és természetesen ez ügyben is szeretnénk majd pályázni. — Van-e bevételi lehetőség?-— A pályázatok mellett a bérleti lehetőségeket is felülvizsgáltuk. Amit lehet bérbe adunk: belterületi-földek, büfé. Átvizsgáltuk az épülő napközi terveit, a célszerűség miatt szűkítettük, az így szabaddá váló épületrészeket szintén kiadjuk. Minden önkormányzati épületre lehetőség szerint kiterjesztjük a bérletet. A volt pártházból idősek napközi otthonát alakítunk ki. —Biztosított-e az alapellátás a községben? —Az intézmények fenntartására az anyagi fedezet adott, a színvonaljavítás, a fejlesztés a következő évi költségvetési támogatásoktól függ. Az általános iskolában 4 idegen nyelv tanulására van lehetőség. A kereskedelmi ellátást kizárólag a magánszektor biztosítja. Hogy ez a településnek jó-e vagy rossz, azt a jövő dönti el. A termelőszövetkezetjelenléte is sokat számít az alapellátás biztosításában. — Milyennnek látja a képviselő-testület munkáját? — A testület 9 tagból áll, akiknek mindegyike kezdeményező, érdeklődő a napi gondok iránt, szívén viseli a település sorsát. Az összetétel is szerencsésen alakult, mert minden szakterület, párt képviseletet kapott. . —További tervek? Befejezzük a napközi otthon építését és három szolgálati lakást: Ez utóbbiban 2 pedagógus és egy rendőr kap helyet, mert ígéret van, hogy itt is lesz körzeti megbízott. A szolgálati lakások 5 millió forintba kerültek, amit helyi kisiparosoknak fizettünk ki. A napközis konyhához kapcsolódna a tervek szerint egy kis pékség és jóval későbbi terv egy helyi benzintöltő állomás létesítése. Gondolom erre a választási ciklusra ennyi bőven elég lesz, de hát miért ne! Nagybánhegyesi sertéstörzstenyészet Kifejezetten hústermelő fajta Amikor meghívást kaptunk az elmúlt hónapban a Nagybánhegyesi Zalka Mgtsz-be a gazdaság magyar lapály sertéstenyészetének felülvizsgálatára, mi sem tudtuk igazán miről is van szó. A szakmai vizsgálat során — amelyet évente ismételnek — körvonalazódott a törzstenyészetek sorsa, amely egyébként a jövő sertéstartására is rávilágított. Feltehetően kevesen tudják, hogy a sertéstenyésztés terén a Magyarországon kifejlesztett magyar lapály tenyészkanokból és az anyaállat biztosításából a nagybánhegyesi téesz több, mint 10 százalékkal szerepel az országos listán. Az országos szemlén szakemberekből álló bizottság folytatott vizsgálatot. Elsősorban a lapály fajtában a kocák és kanok szaporasági, felnevelési mutatói mérték, valamint, hogy a vágóérték mennyire közelít az elvárásokhoz. Fontos tényező volt még az állomány egészségügyi helyzete, a típusjegye és a fajtára jellemző minőségi mutatók. A kapott adatokat egy országos átlaghoz viszonyítják és pontozzák. Békés megyében összesen két törzstenyészet van (Mezőhegyes, Nagybánhegyes), amely tenyészkanokat állít elő és forgalmazhat. Jelentősége abban van, hogy a piac igényeinek megfelelő típusok alakuljanak ki és terjedjenek el a kisgazdaságokban is. Az itt előállított fajták elsősorban a Hungahib Sertéstenyésztési Rendszer közvetítésével jutnak el a nagyüzemekbe, vagy igény szerint a kisgazdaságokba. Nagybánhegyesen 10 éve foglalkoznak tenyészállat előállításával és a minősítések szerint az utóbbi két évben megkapták az ország legjobb magyar lapály tenyészete elismerést. A jelen vizsgálatot követő értékelés során sokféle vélemény fogalmazódott meg a sertéstartás gondjairól. Hogy mindez mit jelent a törzstenyészetek számára azt Hollósi István, a Mezőgazdasági Minősítő Intézettől így foglalta össze: — A nagybánhegyesi fajta messzemenőleg megfelel az elvárásoknak. Nagy szaporaságú, kifejezetten hústermelő, jól ellenálló, egészségileg megfelelő állomány. A gazdasági nehézségek miatt azonban a tenyész- anyagra nincs megfelelő kereslet, így sok értékes állat kivágásra kerül. Mindez pedig történik akkor, amikor az országnak értékesítési gondjai vannak. A húsipar ezt az átmeneti állapotot most jól ki tudná használni az ösztönzésre, a fajta- és minőségváltásra az eddiginél lényegesen olcsóbban. Sajnos nem ez történik. A fogyasztás ismételt felfutásakor mindenképp a minőségre kellene törekedni, hisz ezt kívánja tőlünk a nyugati piac is. Országunkban rendelkezésre állnak a korszerű, nagy hústermelő fajták (hibridek), megfelelő takarmánnyal szaporítani lehetne. Ezt kellene ösztönözni, hogy a kistermelőknél is elterjedhessenek a kor igényeihez igazodó fajták. Ha ez megvalósulna, akkor a nagybánhegyesieknek sem fájna a fejük, hogy mi is legyen jövőre a kincset érő állománynyal. A felülvizsgáló bizottság egyébként a Földművelésügyi Minisztérium felé tett javaslatában 1992. évre a nagybánhegyesi üzem törzstenyészetének a cím további megadását javasolta, amely a legmagasabb fokozat, amit a tenyészállat-forgalmazásban el lehet érni. Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Fazekas Ferenc.
