Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18-20 / 194. szám

1991. augusztus 18-20., vasárnap-kedd CSALÁD - OTTHON Kertészkedjünk Nyári munkák a zöldséghajtatásban Tudomány-technika A beteges félelem legyőzése Vége a primőrzöldség-sze- zonnak, ilyenkor legboldogabb a kertész. Boldog azért, mert eladta munkája gyümölcsét, „zsebében a pénz”, és boldog azért is, mert okosnak érzi ma­gát. Úgy gondolja, hogy már mindent tud, az előző évek hibáit nem fogja többé elkövetni. Saj­nos, ez a biztos érzés többnyire hamis, az új hajtatási év újabb nehézségeket, kérdéseket, eset­leg ballépéseket is hozhat. Csökkenthető ez a rizikó alapos felkészüléssel, és azzal, hogy a megérdemelt pihenés után nyá­ron sem hagyjuk magára kerté­szetünket. Szomorú látvány ker­tészeteink, farmjaink többségé­nél a nagy rendetlenség, az em­bermagasságú gaz. A privatizá­ció, a tulajdonosi szemlélet sem hozott kedvező változást e téren. Nemrégiben Hollandiában jár­tam, és vendéglátóm — aki már többször járt országunkban — egy rendetlen holland porta lát­tán megszólalt, hogy „ez egy magyar ember”. Csak összefo­gással, következetes munkával változtathatjuk meg a rólunk kialakult efféle véleményt. Ker­tészetünkben a rend, a tisztaság nemcsak „esztétikai dimenzió”, hanem a sikeres termesztés elő­feltétele. A termesztőhelyisé­gekben hagyott és káros ítókkal fertőzött növények, gyomok a jövő év fertőzési forrásai. Az elszórt gyommagvak sok évig biztosítják a g^omosodást. A fe­leslegesen vegetáló növények sok értékes tápanyagot és vizet fogyasztanak. Az időben kinyűtt (kiszedett) növények után istállótrágyázha­tunk, és a talaj vizsgálati szakvé­leménynek megfelelően szórjuk ki a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat. Meszezéssel egy- időben a foszforműtrágyát kijut­tatni tilos (mert értéktelen trikal- ciumfoszfát képződne). Az ásás vagy szántás végzésekor nem kell osztoznunk a biogazdák azon félelmében, hogy elpusz­títjuk a hasznos mikroszerveze- teket. Igaz, hogy ezeknek a grammnyi talajban milliós nagyságrendben tevékenykedő szervezeteknek egy kis része a felszínre kerülve elpusztul, viszont többségük a laza, leve­gős körülmények között gyor­sabban szaporodik, aktivizáló­dik (pl.: ásványosodásban, táp­anyagfeltárásban részt vevő baktériumok). A Nap természetes talajfer­tőtlenítő hatását és a lágy esővíz előnyeit jobban kihasználhat­juk, ha hajtatóberendezésünkről minél hosszabb időre levesszük a fóliát, illetve üveget. Ha erre nincs módunk, akkor öntözéssel kerüljük el talajunk túlzott ki­száradását, mert tartósan száraz talajban valóban elpusztulnak a mikroorganizmusok és eléghet a humusz. Totális vegyszeres talajfer­tőtlenítést, gőzölést csak nagyon indokolt esetben is (például: gyökérgubacs-fertőzés uborka- hajtatásban) csak akkor végez­zünk, ha az egész hajtatási cik­lusban szakszerű növényvédel­mi és kertészeti technológiát alkalmazunk. A talajfertőtlení­tés egymagában nem hozza meg a várt eredményt. Talajfertőtle­nítés esetén meszezni nem sza­bad, és érett istállótrágyát is csak fertőtlenítés előtt használjunk. A talajfertőtlenítést agrotechni­kai forgások alkalmazásával (például: uborka szalmabálás termesztése), ellenálló fajták felhasználásával (rezisztens holland paradicsomhibridek) és a technológia betartásával (ala­csonyabb talajhőmérsékleten lassabban szaporodnak a fonal­férgek) ma már egyre inkább mellőzhetjük. Dr. Beliczai Géza A legtöbb beteges félelem még a gyermekkorban keletke­zik. Ha például a gyerek leesik a fáról és alaposan megsérül, iszo­nyodni fog a fáktól és a nagy magasságtól. Ha dühös kutya támadta meg, attól fogva közele­désükre rémület fogja el. A fó­biák (magyarul: beteges félel­mek, irtózások, iszonyok) gyó­gyítása nehéz és hosszú folya­mat, különösen az úgynevezett igazi fóbiáé. Fő módszere a pszi­choterápia, amely elsősorban a fóbia valódi okának felderítésé­re törekszik. De még ezután is sokszor évekig tart a gyógyítás. A fóbiában szenvedő személy valamely meghatározott tárgy­tól vagy helyzettől fél állandóan, azt igyekszik elkerülni. Meg­győzéssel nem lehet segíteni az állapotán, hiszen maga is tisztá­ban van vele, hogy félelme ellent mond a józan észnek. A fóbia gyakran kóros jelleget ölt. Ilyen­kor a félelemérzés kellemetlen testi tünetekkel — például izza- dással, szívdobogással, a száj kiszáradásával — jár együtt. A félelem az olyan helyzet vagy tárgy láttán lép fel, amely az egy­kor átélt megrázkódtatásra em­lékeztet, minthogy annak szim­bóluma. Az indokolt félelem és a bete­ges szorongás között gyakran nehéz határt vonni. Aki például két szívinfarktuson esett át, és nagyon fél a harmadiktól, annak félelmét teljesen normálisnak tekinthetjük. És vajon a fóbiá­hoz kell-e sorolnunk, ha valaki fél átkelni az úttesten a nagy forgalomban? Igazi fóbiával csak akkor van dolgunk, ha a félelemérzés egészen elhatal­masodik a betegen. Az enyhe fóbiák gyakran még hasznosak is. Ha nem lennének, mindunta­lan átrohannánk az úttesten a robogó autók között, megsimo­gatnánk a harapós kutyákat, sőt a hídról a vízbe ugranánk. Sokszor sikerül a fóbiát ered­ményesen leküzdeni. Egy ame­rikai például egy szigeten lakott, amelyet híd kötött össze a szá­razfölddel. Közismert szoknya­vadász volt, nagy sikere volt a nőknél. Végül azonban megálla­podott, megnősült, és feleségé­vel együtt költözött a szigetre. Attól kezdve fóbia fejlődött ki nála a hidakkal szemben. Nem mert átmenni a hídon. Félelme mögött az lappangott, hogy ke­rülni akarta a szárazföld csábítá­sait, de azok ugyanakkor von­zották is. Az orvosoknak töre­delmesen megvallotta, hogy még korántsem szakított min­degyik régi barátnőjével. Mikor erre rászánta magát, a fóbia egy csapásra megszűnt. A repülőgép-fóbiát ma úgy gyógyítják, hogy a beteget pano­rámavetítőbe ültetik, és filmet vetítenek arról, hogy valaki megérkezik a repülőtérre, fel­száll a gépre, a gép elindul. Az orvos ott van a beteg mellett, segít leküzdeni a látvány okozta pszichikai feszültséget. A fóbiák kezelése tehát abból áll, hogy a beteget fokozatosan „érzéstelenítik” a félelmet ki­váltó jelenségek vagy helyzetek hatásával szemben. Blahó István Fogyókúrás furfangok Kitekintő Sírrablók, készülhettek! A régészek tudják a legjob­ban, hogy az utóbbi néhány száz év nem kedvezett egy korábban jól fizető foglalkozásnak, a sír- rablásnak. Nem volt érdemes ásni. Ki újíthat ezen a téren is? Természetesen a japánok. Azaz­hogy egy japán, bizonyos Saito úr, aki úgy döntött, hogy amikor eljön érte a halál angyala, magá­val viszi a kincseit is: egy Van Gogh- és egy Renoir- festményt. A Daily Telegraph híre pánikba ejtette a művészettörténészeket. Londonban azt fontolgtaják, hogy az emberi jogok bizottsá­gának mintájára létrehozzák a műtárgyak bizottságát is. A két kép ugyanis rendkívül nagy érté­kű. A Gachet doktor portréját száz esztendeje festette Van Gogh, és két hónapja vette meg Saito úr 82 és fél millió dollárért. Renoir Le Moulin de la Galette címen ismert képéért 78, l mil­liót adott. így tehát elhuny tával a családi bánatot sokszorosan fe­lülmúlná a világ vesztesége, hi­szen a 160 és fél millió dollárt is meghaladná a gyász, ha a képek elvesztését pénzben ki lehetne fejezni. Saito a májusi, New York-i árverésen vette a képe­ket. A brit lap azt is tudni véli, hogy részvényeket és telkeket adott el azért, hogy kifizethesse a vételárat. Tette mindezt bosz- szúból azért, mert tíz éve, ami­kor a papírgyára csődbe jutott, a bankok nyomására meg kellett válnia híres japán képgyűjtemé­nyétől. Amennyiben nem beszéli le őrült ötletéről az utolsó útjára szólító normális angyal, akkor valószínű, Saito úr sírja lesz a világ legjobban őrzött nyughe­lye. Vagy divatok inkább? An­nak is nevezhetnénk azt a válto­zatosságot, ami századunkban próbára tette molettebb hölgye­inket. Később urainkat is, ami­kor már — enyhén szólva — a testesség náluk is egy lett az előnytelenséggel. Márpedig a jó megjelenés érték, sőt értékvesz­tett világunkban egyre emelke­dő árfolyamon lehet értékesíte­ni. A karrier egyik, s nem kis tényezője. A harmincas évek európai slágere az amerikai Mayo klini­ka fogyókúrás receptjei voltak. A zsír- és szénhidrátszegény párolt húsok és a sok gyümölcs. Később az ennél is egyhangúbb tojáskúra vagy a tejtermékek vit­ték a pálmát. Majd a folyadékel­vonás diadalmaskodott, persze egyéb nagy megtartóztatással. A csirkehús diadalútja sem volt kutya. Lehetett enni szinte kor­látlanul, ám fájdalom: csak azt, semmi mást! A gyümölcsnapok beiktatása is hatásos. Nagy találmány az alakot pár kilóval korrigálni óhajtók szá­mára a háromnapos tejkúra, napi egy liter tejjel. Nemszeretem esetén helyette három üres feke­tekávé fogyasztható. Ezzel 80 kiló körüli súlynál 3 kiló mínusz garantált, de 4 is lehet belőle. S ha utána — hosszabb távon — elkezdődik bármely intenzív fogyókúra, a jóllakottság érzése kíséri. Például a szénhidrátelvo­násost. Napi egy zsömle az en­gedélyezett, s cukor, tészta, lisz­tes dolgokon kívül minden ehe­tő. Még a kacsasült vagy a töltött káposzta is. Heti egy kilót levisz, rosszabb esetben felet. Hízásra hajlamos felebará­taim, mint látható, lehet válogat­ni, választani. Régebbi félét vagy újabbat. Előny minden­képp a tömöttebb pénztárca, mert a drága húsok, sonkák, fel­vágottak, sajtok, a sok zöldség és gyümölcs nem olcsó mulat­ság. Viszont bármit részesítenek is előnyben, a lényeg egy: napi 800—1000 kalóriánál több ne kerüljön a szervezetbe. Mert di­vatétrend ide vagy oda, az fo­gyaszt, amit nem eszünk meg. V. M. Tetőtől talpig Mi a sikk a Sikkben? A divatkedvelők között van­nak olyanok, akiket kifejezetten irritál, ha az általuk viselt ruhá­zat tucatszámra tolong az utcá­kon. Nos ezúttal az egyedi dara­bok kedvelői számára ajánlunk néhány nyári holmit, s hozzá egy butikot, ahol ezeket meg is vásá­rolhatják. A békéscsabai Sikk shopban Prískin Lászlóné fogad bennün­ket, aki üzletük éppen legme­nőbb három darabját kínálja a manökeneknek. Mint mondta, az idei nyár nagy slágere a matróz stílusú blúz, ami nem túl olcsón, ám gyönyörű kivitelben kapható. Kihasználni pedig megszámlál­hatatlanul sokféleképpen lehet! Ha valaki például sportosan sze­retne felöltözni, elegendő, ha egy bermudát húz fel hozzá; ha pedig alkalomra készül, szűk szoknyával érdemes felvenni. De ha igazán stílusosak akarunk maradni, akkor egy egyenes sza­bású, hosszú tengerésznadrág­gal kell hordanunk. Egy szó mint száz, nyaraláshoz, vízpartra és szárazföldre vízpartidézőnek egyaránt elegáns viselet. A másik két bemutatott együttest fiatal lányok számára javasoljuk. A pöttyös-csíkos kollekciók ripsz anyagból ké­szültek, és a lilától a kekiig ízlés (s a meglévő kiegészítőink szí­nei!) szerint válogathatok. ma—ria Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents