Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-16 / 192. szám
Mm MEGYEI HÍRLAPOROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 16., péntek Bérelt helye van a Burda-versenyen A nők körében népszerű a varró férfi Klasszikusan elegáns, fiatalosan sportos, egyszerű vonalvezetés, vakítóan fehér színek — röviden így összegezhetjük az idei nyár divatját. A varrók — általuk és mások ötletei nyomán — megálmodott modelljeiket valahogy így képzelik el 1991-ben. Mi nők pedig szívesen fordulunk a szabni-varrni tudó barátnőinkhez, hiszen a mutatós anyagokból házilag lényegesen olcsóbban állíthatjuk össze ruhatárunkat, mint például a butikokból. Hobbivarrással sokan foglalkoznak, mégis a komolyabb darabokkal a szakembert keresik meg. Kíváncsiak vagyunk véleményére, kritikus megjegyzésére. Török Lajostól, az orosházi vállalkozótól, vagy ha úgy tetszik ruhajavítótól, mindezt megkapják a hölgy vendégek. —Hogyan lesz valakiből varró férfi létére? — Anyu és a nagyi gyakran forgatta otthon a tűt, az iskolában pedig én is tanultam varrni. Öltözködni mindig szerettem, és úgy gondoltam, nem ördön- gös dolog a varrás. Az első nadrágot úgy készítettem, hogy egy kész terméket szétbontottam és áttanulmányoztam. Azután jött minden magától — mondja a fiatalember, miközben előkészíti a szakirodalmat, a Burdát. —Ez a tanult szakmája is? — Nem. Csupán egy éve dolgozom ruhajavítóként, előtte Orosházán a Mezőgépnél voltam személyzeti osztályvezető. — Mint varrót azonban nem egy éve ismerik... — Valóban régóta varrók a kollégáknak, a családomnak. Szívesen jártak és járnak hozzám a vendégek, mert próba nélkül is elkészítem a kért ruhadarabokat. —Mit varr szívesen? — A kosztümtől a télikabátig mindent. Legszívesebben viszont szuperdivatos dolgokat készítek. Kezdetben butikoknak dolgoztam, de az unalmas volt számomra! Igényes vagyok önmagámmal szemben, és ez a fajta munka nem elégített ki. Szeretek alkotni, a hölgyekkel együtt kitalálni új fazonokat, modelleket. — Jó ízlésüek az orosházi nők? — Általában nem. Mindegy nekik, darab, darab. Drága? Nem számít. Igyekszem rávezetni őket arra, hogy az olcsóbb anyagból is lehet mutatós ruhá- katkészíteni. Mindig a célszerűséget hangoztatom. — Hogyan értesült az Aenne Burda-díj nemzetközi varróversenyről? — Tavaly indultam, akkor tizedik lettem. Az idén is szerencsét próbáltam. Úgy látszik bérelt helyem van, mert a 10. helyen végeztem 1991 -ben is. — Milyen ruhadarabokkal nevezett? — Variálható lenvászon ösz- szeállítást készítettem. A verseny érdekessége, hogy a ruhákat magunknak kellett bemutatnunk. A zsűri pedig értékelte az eredetiséget, a kidolgozást, a készítő fantáziáját és természetesen a megjelenésben megnyilvánuló összhatást. —A hobbivarrók milyen ötleteket vonultattakfel? — Bármelyik divatház bemutatóján megálltuk volna a helyünket. Egy külföldi szakember meg is jegyezte, hogy a tavalyi versenyhez képest az idei sokkal színesebb, fantáziadú- sabb volt. Túrázó linómetszők megyénkben A Szolnoki Metszőkor Képzőművészeti Egyesülete minden évben országjáró túrát szervez tagjai részére. Az idén Békés megye településeit látogatták meg a diákok, akiknek vezetője, Szávai István így ösz- szegezte a kilencnapos kirándulást: — Legkedveltebb technikánk a linómetszés. Táborozásunk során minden településről készítettünk képeslapokat és az önkormányzatokkal egyeztetve ezeket értékesítettük is. A metszéskor találkoztunk helybéli gyerekekkel, akik szívesen kipróbálták a számukra még új technikát. Medgyesegyházán a munka végeztével hangulatos estét töltöttünk együtt vendéglátóinkkal. Szomorú találkozásaink is voltak: valamelyik (megnevezni nem kívánom) rajz tagozatos iskola diákjaival beszélgettünk, akik a következőket mondták: „Az idén nincs közöttünk tehetséges gyerek. Ezt állítják a tanáraink.” Megdöbbentettek ezek a szavak. Számunkra nem létezik tehetségtelen fiatal, mi évente több száz fiatalnak tanítjuk meg a metszés alapjait. No, mindegy. Túránk utolsó állomása Orosháza volt, ahol remek képek születtek a szervezők jóvoltából. Ismeri a falu apraja-nagyja Az Isten is védőnőnek teremtette Nagyszénáson szinte mindenki ismeri. 37 éve végzi ugyanazt a munkát, a napjai mégsem unalmasak. A védőnő élete nem is lehet egyhangú, hiszen az új élet születése, a mamákkal való együtt aggódás, a tanácsadás, a másokkal való törődés felelősséggel és sok-sok “türelemmel jár. Szoó Lajosné, Sárika néni fáradhatatlan ennyi év után is. — Engem az Isten is védőnőnek teremtett — mondja nevetve beszélgetésünk legelején. — Hajdanán nagyratörő álmaim voltak, de egy toborzásnak köszönhetem, hogy elmentem Szegedre a védőnőképzőbe. Azóta sem bántam meg, mert a munkámban örömömet lelem, szívesen foglalkozom az emberekkel. —Hogyan telik egy napja? —Reggel a gyermekorvossal konzultálunk, majd az egészségházban találkozunk a kismamákkal. A délután családlátogatásokkal telik. Emellett iskolások, óvodások szűrését végzem, Reszkessenek a „partizánkodók”! A cigaretta, a kukorica, a kazetta tiltva Orosházán szinte minden sarkon áll egy könyvárus vagy sorsjegyet kínáló vállalkozó. Az önkormányzat műszaki osztályán arról érdeklődtünk, ki kaphat közterület-foglalási engedélyt. Mint megtudtuk, önkormányzati határozat korlátozza az utcai árusítást, ennek értelmében pattogatott kukorica, cigaretta, kazetta stb. értékesítésére nincs esélye senkinek. Az újság- és a könyvárusítást viszont bárki kipróbálhatja. Az engedély nélküli „partizánkodók” a közterület-felügyelőkkel találhatják szemben magukat. Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet és Gál Edit tartok terhes- és csecsemőtanácsadást is. — Harmincévi tapasztalat alapján hogyan ítéli meg az akkori és a mostani kismamákat? — Hajdanán én voltam a fiatal, a mamák pedig az idősebbek. Most fordított a helyzet. Azóta én is másként látok dolgokat, de egy biztos: a mai fiatalok nyitottabbak, bátrabban mernek kérdezni. S hogy a tanácsaimat megfogadják-e, vagy a saját fejük után mennek, az az ő dolguk. —A nagyszénási fiatalasszonyok szívesen vállalnak gyermeket? — Ha arra gondol, hogy a születések száma növekszik-e a faluban, akkor nemmel kell válaszolnom. Évről évre kevesebb a baba. Volt, amikor 180-200 csecsemő látta meg a napvilágot egy évbea, most mindössze hatvan.* —A családban is egy kislány van, Csilla... — Nem is olyan kicsi! Csilla óvónő. Abban az időben, amikor én szültem, mindössze három hónap volt a szülési szabadság. Kellett a pénz, dolgoztam. Később pedig nem akartam lekötni magam. —Meddig szeretné gardírozni a babákat és a mamákat? — Amíg értelme van annak, amit csinálok. A kudarcok ellenére én minden reggel, mosolyogva látok munkához. Forog az idegen ...és kimegy Gyopárosfürdöre. Kicsit meglepődik, hogy a főbejárat tisztes távolságra van. Egy zebra nélküli úttesten és egy korlát nélküli vasúti sínen kell „átkelnie" a gyanútlan fürdőzőnek, akinek van ideje gondolkodni azon, vajon hogyan közelítse meg a gyógyfürdőt? Más. Örül a fürdővendég, hogy van már uszoda Gyopároson. Attól viszont lúdhőrös lesz a háta, hogy a medence melletti csúszós kövön csúszkál jobbra-balra. A lejtős, tavaly még füves oldalt nagy meglepetésére most valami tüskés bozót borítja. Elgondolkodik a napimádó azon is, hogy vajon miért csak az úszni vágyó, közönséges halandóknak kötelező az úszósapka vise le te? A versenyzők — akik általában a középső néhány sávban edzenek—talán kevésbéfertöző-hulló, lefolyót eltömítő hajjal vannak megáldva ? Más. Sehol egy pad, egy napozó. Netán egy árnyat adó napernyő, asztal, szék. Az a néhány ülőalkalmatosság, ami még használható, az is szögekkel tarkított. Ráülni életveszélyes. Mindezek apróságok, de mennyivel kellemesebbé tehetnék a vendégek egy-egy napját, ha erre valaki, vagy valakik odafigyelnének! ■ —és — Vigyázzanak, besurranok! Az Orosházi Rendőrkapitányság dolgozói kérik a lakosságot — a megszaporodott lopások miatt is —, hogy a pályaudvarokon ne hagyják kerékpárjaikat több napra. A gyopárosi fürdő- zők, valamint a diszkózók tartsák szem előtt még a lezárt kétkerekűiket is. Aki átfestett kerékpárt lát, jelentse a kapitányságon! Ä falvakban kávé, ruhanemű árusítására hivatkozva egyre többen kísérlik meg a besurranást a magányos, főleg idősebb emberekhez. Zárják a kapukat! — kéri a rendőrség. A bolti elárusítók is nagyobb figyelmet fordítsanak a kasszákra, mert divattá vált azok kiemelése az „alibi vásárlók” részéről. A rendőrség kéri a lakosság segítségét: a TF 76-72 forgalmi rendszámú Ladát július 6-ára virradóra ellopták Békéssámso- non. Aki látta a gépkocsit vagy tud valamit róla, jelentse a kapitányságon ! Enyedi Tamás 16 éves diák munkáját is nemsokára képeslapon láthatjuk viszont. A metszőkor tagjai egyébként tárgyalásokat folytatnak a nyomdával és remélik, hogy szeptemberben megérkeznek hozzájuk az első megrendelők is Temetkezési üzletház nyílt Orosházán PIÉTA: jámborság, könyörületesség Szeretteink elvesztése mérhetetlen fájdalommal jár. A temetési szertartás és a ceremóniához szükséges kellékek beszerzése pedig sokszor egy életre szóló nyomot — vagy jót vagy rosszat — hagy bennünk. Bizonyára vannak Orosházán olyanok, akik átélték már az — nem idei évjáratú — UAZ típusú koporsószállító autó durrogását, berregését. „Gyalázatos ez az állapot” — mondta könnyes szemmel egyik ismerősöm a temetésről hazafelé jövet. S hogy mi juttatta eszembe a felháborodott, a gyásztól és a fájdalomtól szenvedő ember véleményét? Egy új vállalkozás, a PIETA Temetkezési Üzletház, amelynek vezetőjével, Kárai Ferencnével a nyitás után találkoztunk. — Manapság szívesebben nyitnak kocsmát az emberek. Ónok miért ezt választották? — A temetkezési vállalatnál öt évet dolgoztam. Vendéglősnek nem válnék be, de ebben a szakmában már megszereztem a megfelelő gyakorlatot. A férjem is biztatott, mondván, Orosházán három temetkezési vállalkozó is megélt valaha. — Ezek szerint konkurencia- harc kezdődik? — Természetesen! A megrendelők mindig a jobbat, az olcsóbbat választják. A kulturált környezettel, amit biztosítunk a hozzánk betérőknek, szeretnénk feloldani azt a nyomasztó fájdalmat, ami megelőz egy temetést. — A választék bővítése sem ártana... — Az acélunk, hogy a monopolhelyzetben lévő megyei vállalat beszerzési forrásai helyett mi újakat keressünk. Máshonnan hozzuk az árut, és természetesen minőségben is jobbat biztosítunk. Ez persze rengeteg utánjárást jelent, de megéri. —A temetési szertartás kellékei mellett van-e még egyéb szolgáltatásuk? — Teljes körű ügyintézést végzünk, kivéve a sírásást. Foglalkoztatunk két embert, akik a feliratozást, díszítést végzik, de árulunk gyászlapokat is. . —A temetői járműről hogyan gondoskodnak? . — Vásároltunk egy Mitsubishi gépkocsit, amit grafitszürké- re festettünk, és némi átalakítást végeztünk. A koporsókat ezzel szállítjuk a sírhelyekhez. —Nem szóltunk még a névválasztás körülményeiről. Ki adta a vállalkozásnak ezt a nevet: PIÉTA? — Gyarmati István lelkésztől kértünk tanácsot, az ő javaslatára választottuk ezt a nevet, ami olasz eredetű és jámborságot, könyörületességet jelent.
