Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

1991. augusztus 15., csütörtök

0

BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE

Mennyire beteg a lakosság?

Dr. Jánky Béla egy személyben két beosztást tölt be, a helyzet fonáknak tűnhet, hogy beosztásai révén saját maga főnöke és beosztottja is egy személyben.

—A két beosztás összefér egymással?

— SzerinterfT igen, igaz egy kicsit paradox is a helyzet. Mint városi főorvos, vagyis saját magam főnöke közvetlenül tartozom a polgármesterhez, s mint beosztott, a rendelőintézet igazgatója, egy 70 millió forinttal gazdálkodó szervezet igazgatója vagyok, ahová tartozik a rendelőintézet, s a különféle gondozók, a három bölcsőde, a fürdő és a külső telephelyek.

—A város egészségügyi gondjait jól ismeri. Mennyire betegek a békésiek?

— A 22 ezernyi békésin túl a szakorvosi ellátási területünk csatolt, vagyis vannak városkörnyéki településeink, ugyanis Kamut, Murony, Bélmegyer és Tarhos, valamint Mezőberény egy része és Köröstarcsa is ide tartozik. Jómagam e két utóbbi településen felülvizsgáló főorvos is vagyok.

Évente rendelőintézetünkben és szakorvosi rendeléseinken több mint 262 ezren fordulnak meg. Egyik fő gondunk, ami másutt is jellemző: a lakosság elöregedése. így az idős emberek gondjai, a mozgásszervi betegségek száma igen felszökött, a betegségbe menekülés a munkahelyi problémáktól megnőtt, sok az idegrendszeri, a munkahelyi neu- rózisos betegünk. Mindezeket az ember nap mint nap tapasztalja.

Amit én még gondnak tartok: a rehabilitáció megfelelő voltának hiánya. Tömören fogalmazva nem rózsás a város lakosságának egészségi állapota.

— A rendelőintézet felszereltsége, ellátottsága, az itt dolgozók felkészültsége milyen?

— Az utóbbi három esztendőben előrébb léptünk, új vizsgálatokat vezettünk be, amik itt korábban nem voltak, s ezekre be kellett utazni a betegeknek Békéscsabára. Igyekeztünk műszereket venni. Nagy eredménynek és előrelépésnek tartom, hogy sikerült a fürdőre telepítve beindítanunk a reumatológiát. Nagyon sok a betegünk.

A fejlesztésekre a nehéz gazdasági helyzetben is az önkormányzat maximálisan igyekezett az anyagiakat biztosítani, előteremteni. Ezek nem tűnnek nagy dolgoknak, de a betegek számára óriási segítség. Csak példának említem: tavaly a labor vizsgálatra több mint 130 ezer beteget fogadott. A korábbi évben ennek a számnak csak töredékét végeztük helyben.

Amiről szeretnék beszélni az az ultrahang kérdése. Nekünk van, igaz egy elavult, többször felújított, javított Skener 700-as típusú készülékünk, ami ma már nem korszerű, de miután kitűnő szakember dolgozik a röntgenben, az Országos Társadalombiztosítási Intézetet kértük, hogy segítsen a városnak egy új készülék vásárlásához. Ehhez nem tudtak ugyan pénzt adni, de az orvosi órát, a működtetés költségeit abban a pillanatban biztosítják, ahogy a készülékünk meglesz. Erre a célra dolgozóink egy alapítványt hoztak létre 250 ezer forint értékben, az önkormányzat is ígért ehhez segítséget, s elképzeléseinket a népjóléti bizottság is maximálisan támogatja.

Az elkövetkező évben feltétlenül szeretnénk a neurológiai szakrendelést bővíteni, ebben a témában biztató tárgyalásokat folytattunk már. Fontosnak érezzük az ortopédiai rendelés indítását, ami pillanatnyilag nem megy, viszont óriási igény lenne rá.

Több mint egyéves felújító munkával a város vállalkozói, kisiparosai újjávarázsolták a fürdőt, melynek vize ugyan nem gyógyvíz, de gyógyhatású. A mostani felújítás a még hátralévő külső befejező munkálatokkal csaknem 12 millió forintra rúg, a tisztasági fürdőn túl a jól felszerelt gyógyászati részlege 6-7 település betegeit szolgálja. A további bővítésre a tervek elkészültek, csupán anyagiak kérdése, hogy mikor épül fel, s kerül átadásra a galvánkezelő és a súlyfürdő

Új rendőrkapitány Békésen

Idestova két hónapja dr. Olajos Károly személyében új rendőrkapitánya van Békésnek és környező településeinek.

— Tősgyökeres békési vagyok, minden a városhoz köt, szüleim itt élnek, itt nevelkedtem, itt jártam iskolába, ez a kapitányság az első, eddigi egyetlen szolgálati helyem. Mindenkit ismerek, ez előny, ugyanakkor engem is ismernek, s ez a rendőri munkában hátrány lehet — kezdi dr. Olajos Károly, miközben ujjai között szertartásosan forgatja a cigarettát. Szertartásosan meggyújtja, nagyot szippant belőle, kemény arcvonalai meglágyulnak. Ismerőseim azt mondták róla: egyenes jellemű, határozott, lényegretörő.

— Világéletében rendőr akart lenni?

—- Érettségi után négy esztendőn át körülbelül 3 ezer magyar fiatallal az NDK-ban, Karl-Marx- Stadtban dolgoztam jómagam egy esztergagyárban. Mint minden fiatal, világot akartam látni, nyelvet akartam tanulni. Ott, ahol annyi ember volt együtt szinte elkerülhetetlennek számított egy-egy balhé, összeütközés. Mivel már akkor is jól beszéltem németül, sokat tolmácsoltam rendőrségen, és ott kinn kaptam kedvet a rendőri pályához — folytatja. Hazatérte után sorkatonai szolgálatát a tartalékos BM tisztképző iskolán töltötte, majd 1978. január 2- től került a BM hivatásos állományába. Városi kapitányi kinevezéséig végigjárta mind rendfokozatban, mind beosztásban a ranglétrát, közben elvégezte a rendőrtiszti főiskolát a bűnügyi szakon, s az idén jogi diplomát szerzett.

— Milyen ma a város bűnügyi statisztikája?

—- Néhány esztendővel ezelőtt ez a város a legkevésbé fertőzött és veszélyeztetett települések sorába tartozott. Az utóbbi egy-két évben viszont változott a kép: tavaly működési területünkön mintegy 600 bűncselekmény vált ismertté, az idei első félévi mérleg arra utal, hogy az év végére megközeliti a 800-at. Az elkövetett bűncselekmények mintegy háromnegyede vagyonelleni, nőtt a betöréses lopások száma, s rengeteg a kerékpárlopás. Napjainkra a város „fölzárkózott” az átlaghoz, megszűnt a korábbi nyugalom.

—Az okokat elemezve mire jutottak?

— Megváltozott a gazdasági, társadalmi helyzet, megváltozott a család szerepe, a rendőrség tekintélye devalválódott, főként a rendszerváltás kapcsán. Most kell kialakítanunk egy új rendőrképet, amely egyaránt feltételezi a törvénytisztelő rendőrt és állampolgárt. A lakosságnak szolgáltató rendőrséget szeretnénk, miközben a törvény teljes szigorával vetjük magunkat a bűnüldözésbe.

— A közelmúltban háromhetes szakmai továbbképzésen Svájcban járt...

— Az országból 34-en, Békés megyéből 5-en — KMB-s, baleseti helyszínelő, bűnügyi nyomozók — voltunk, egyedül én voltam közöttük vezető beosztásban. Ez a szakmai tapasztalatcsere-látogatás több nyugati ország támogatásával jött létre, ezzel is segítve egy korszerű, demokratikus rendőrség kialakulását. Tanulmányoztuk a svájci rendőrség szervezetét, munkamódszerét és technikáját.

—Lenne mit átvenni tőlük?

— Csodálatos technikai megoldásokat láttunk. Csak egy példát említek: minden járőrkocsi hátuljában ott van a fénymásoló, így az adatfelvétel gyorsabb, s nem kell írni, minden komputerizált, tökéletes minden nyilvántartásuk. Ennél viszont többet érnek azok az emberi fényezők, amik nem igényelnek beruházást. Nevezetesén az egymás segítése, valamint a rendőrség és a lakosság igen jó kapcsola- ta.

— Ón milyen kapitány szeretne lenni?

—Jó kérdés...—s újabb cigaretta után nyúl, ezzel is időt nyerve gondolatai átfésüléséhez. — Szeretnék egy nagyon jó munkahelyi légkört kialakítani, emberi közelségben dolgozni munkatársaimmal, ha kell felvállalva gondjaikat. Szerintem ezek együttese lehet az alapja az előrelépésnek, ebben látok óriási tartalékokat. Égy-egy döntés legyen demokratikus, a döntés viszont tükrözze az egyszemélyi vezetést, s azt kövesse az egységes végrehajtás. Ehhez segítséget adhat a kapitányságon dolgozó fiatal és jól képzett állomány. Kinevezésemet minden önkormányzat támogatta, mellettem tette le voksát. Szeretném visszaállítani a környező településeken a korábban megszüntetett KMB-s szolgálatot. A hatékonyabb munkáért jó lenne a létszámot is növelni, az eredményesebb bűnüldözéssel a lakosság nyugalmát, értékeit védeni.

Egy kánikulai hétköznap Dánfokon

Lakástámogatás és átépítés

Kamut és Ditro

barátsága

Alig másfél esztendő alatt gyümölcsöző együttműködéssé nőtte ki magát az 1400 lelket számláló erdélyi falu, Ditro és Kamut testvérkapcsolata. A kezdeti, hivatalos protokolláris találkozások után gyorsan az élő, mozgalmas, most már családok barátságává szövődött a két település együttműködése. Az idén már több tucatnyi kamuti és erdélyi család vendégeskedett egymásnál. Éppen a napokban négv-öt napos látogatásra, a helyi téesztöl bérelt autóbusszal 36 kamuti utazott a csíki faluba, az ottani barátokhoz pihenni.

Az oldalt készítette: Szekeres András

Az 1500 forintos megemelt kamatkölcsön Muronyban is sok családot nyomaszt. A polgár- mesteri hivatalhoz 35 támogatási kérelem érkezett, melyből eddig az önkormányzati testület döntése alapján tíz család együttesen 445 ezer forint támogatásban részesült — hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsön formájában. A további 25 kölcsönigénylés felülbírálata folyik, melynek együttes igénye 2 millió forint.

A településen családi ház építésére egyébként az idén kilencen összesen 625 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt, valamint támogatást kaptak a helyi önkormányzattól. Lakásvásárláshoz hárman igényeltek segítséget: a folyósított kölcsön és támogatás együttes összege 190 ezer forint. Lakásfelújításra az állami gazdaságtól megvásárolt szolgálati lakások tatarozására, felújítására és bővítésére hat tulajdonos összesen 300 ezer forint kölcsöntámo- gatásban részesült, mely összeget kamat- és kezelési költség nélkül, 10 esztendő alatt fizetik majd vissza.

S aminek örülnek a muronyiak: ez évben 7000 négyzetméter út épül a községben. Aszfalt burkolásé út lesz az Őrház, a Fő, a Juhász, a Köles, a Dózsa és a Bojtár utca.

Puskavégre tenyésztik a vadakat

Festői környezetben az embervastagságú fák, mint hatalmas testőrök vigyázzák a Hidasháti Állami Gazdaság Bélmegyeri Vadászházát, mely az 1850-es években eredetileg is vadászati célra épült. A ma már műemlék- jellegű épület több mint 5000 hektáros vadászterületen fekszik, az erdőben kanyargós út vezet hozzá. A sportvadászoknak igen kedvelt vadászterülete ez az apróvadban gazdag vidék.

— Főleg külföldiek járnak hozzánk, csaknem valamennyiük visszatérő vendégünk. Már ismerjük szokásaikat, azt is tudjuk, hogy ki melyik szobát szereti. A vadászházban van ugyanis egy 15 szobás, 28 férőhelyes hotel is, házias konyhájával, a vadételek széles skálájával vívta ki tekintélyét — kezdi Balogh Mária, a vadászház gondnoka. Most nyáron, ezekben a hetekben még tart a holtszezon, augusztus második felében kezdődik a gerle-, majd ezt követő hónapokban a vadkacsa-, a fácán-, a nyúl-, s tavasszal az őzvadászat zárja a szezont. Jövőre pedig hajtással már egész évben vaddisznóra is lehet vadászni.

— Kialakítottunk egy 240 hektáros, zárt vaddisznóskertet, ahol most legalább 100 állat él. Az idén jó volt a szaporulat, az állomány szép, jó néhány kan golyóérett — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Imre fővadász. Megtudom tőle: az állami gazdaság vadászterülete még 22 ezer hektár, mely terület Füzesgyarmat—Budsa—Hosszúhát— Sárrétudvari—Nagyrábé és Bi- harnagybajom térségében van, területükön található Európa legnagyobb túzokállománya, de ezekre vadászni tilos, ugyanis védett madarak.

A vadászterület állományát mesterségesen is szaporítják: a két fácántelep 3500-as törzsállományától évente 100-120 ezer tojást visznek keltetőbe, melynek igen jó (50—60%-os) a kelési aránya. A fácáncsibékből 20-22 ezret saját vadászterületükre engednek, a többit pedig előneveltként vadásztársaságoknak értékesíti. A közeli gyepes és hosszúfoki csatorna, valamint azok környéke a vadkacsák kedvelt tartózkodási helye, ide viszont vásárolják a puskavégrevalót.

—Mennyire jövedelmező ágazat a vadászat?

— Nem panaszkodhatunk, egy

Szabó Imre: „Az idén nagyon szépek és egészségesek a vadak...”

dollár előállítása nálunk többszörösével jobb az országos átlagnál. Csak érzékeltetésként említem: egy gerléért 7 márkát, egy vadkacsáért 14 márkát fizet a nyugati vadászvendégünk — magyarázza Szabó Imre.

Míg korábban a vadászat a megélhetést, majd a szórakozást, a sportot szolgálta, addig ma már üzleti vállalkozás is. A külföldiek pénzükért szeretnének komplett programot kapni, amiért viszont hajlandók áldozni, nem is keveset. Ezt szolgálja majd a vaddisznóvadászat, s az utóbbi években mind nagyobb számban meghonosodó dám állomány is.

— Az idén nagyon szépek és egészségesek a vadak, festeni sem lehetne szebbet — jegyzi meg Szabó Imre, miközben a vad- disznóskert felé tartunk. Az állatok meglehetősen békések most, néhány szem kukoricáért még a 160—170 kilogrammos kanok is megalázkodnak. A jólét, a nyugalom feltűnő rajtuk, mindez viszont mozgásukon nem látszik. Szóval nem lenne egy életbiztosítás előttük futni...

A 160—170 kilogrammos vadkanok most békésen szemezgetik a kukoricát