Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

1991. augusztus 15., csütörtök 0 BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE Mennyire beteg a lakosság? Dr. Jánky Béla egy személy­ben két beosztást tölt be, a helyzet fonáknak tűnhet, hogy beosztásai révén saját maga főnöke és beosz­tottja is egy személyben. —A két beosztás összefér egy­mással? — SzerinterfT igen, igaz egy kicsit paradox is a helyzet. Mint városi főorvos, vagyis saját ma­gam főnöke közvetlenül tartozom a polgármesterhez, s mint beosz­tott, a rendelőintézet igazgatója, egy 70 millió forinttal gazdálko­dó szervezet igazgatója vagyok, ahová tartozik a rendelőintézet, s a különféle gondozók, a három bölcsőde, a fürdő és a külső telep­helyek. —A város egészségügyi gond­jait jól ismeri. Mennyire betegek a békésiek? — A 22 ezernyi békésin túl a szakorvosi ellátási területünk csatolt, vagyis vannak városkör­nyéki településeink, ugyanis Kamut, Murony, Bélmegyer és Tarhos, valamint Mezőberény egy része és Köröstarcsa is ide tartozik. Jómagam e két utóbbi településen felülvizsgáló főorvos is vagyok. Évente rendelőintézetünkben és szakorvosi rendeléseinken több mint 262 ezren fordulnak meg. Egyik fő gondunk, ami má­sutt is jellemző: a lakosság elöre­gedése. így az idős emberek gondjai, a mozgásszervi betegsé­gek száma igen felszökött, a be­tegségbe menekülés a munkahe­lyi problémáktól megnőtt, sok az idegrendszeri, a munkahelyi neu- rózisos betegünk. Mindezeket az ember nap mint nap tapasztalja. Amit én még gondnak tartok: a rehabilitáció megfelelő voltának hiánya. Tömören fogalmazva nem rózsás a város lakosságának egészségi állapota. — A rendelőintézet felszerelt­sége, ellátottsága, az itt dolgozók felkészültsége milyen? — Az utóbbi három esztendő­ben előrébb léptünk, új vizsgála­tokat vezettünk be, amik itt ko­rábban nem voltak, s ezekre be kellett utazni a betegeknek Bé­késcsabára. Igyekeztünk műsze­reket venni. Nagy eredménynek és előrelépésnek tartom, hogy si­került a fürdőre telepítve beindí­tanunk a reumatológiát. Nagyon sok a betegünk. A fejlesztésekre a nehéz gaz­dasági helyzetben is az önkor­mányzat maximálisan igyekezett az anyagiakat biztosítani, előte­remteni. Ezek nem tűnnek nagy dolgoknak, de a betegek számára óriási segítség. Csak példának említem: tavaly a labor vizsgálat­ra több mint 130 ezer beteget fo­gadott. A korábbi évben ennek a számnak csak töredékét végeztük helyben. Amiről szeretnék beszélni az az ultrahang kérdése. Nekünk van, igaz egy elavult, többször felújított, javított Skener 700-as típusú készülékünk, ami ma már nem korszerű, de miután kitűnő szakember dolgozik a röntgen­ben, az Országos Társadalombiz­tosítási Intézetet kértük, hogy segítsen a városnak egy új készü­lék vásárlásához. Ehhez nem tud­tak ugyan pénzt adni, de az orvosi órát, a működtetés költségeit ab­ban a pillanatban biztosítják, ahogy a készülékünk meglesz. Erre a célra dolgozóink egy ala­pítványt hoztak létre 250 ezer fo­rint értékben, az önkormányzat is ígért ehhez segítséget, s elképze­léseinket a népjóléti bizottság is maximálisan támogatja. Az elkövetkező évben feltétle­nül szeretnénk a neurológiai szakrendelést bővíteni, ebben a témában biztató tárgyalásokat folytattunk már. Fontosnak érez­zük az ortopédiai rendelés indítá­sát, ami pillanatnyilag nem megy, viszont óriási igény lenne rá. Több mint egyéves felújító munkával a város vállalkozói, kisiparo­sai újjávarázsolták a fürdőt, melynek vize ugyan nem gyógyvíz, de gyógyhatású. A mostani felújítás a még hátralévő külső befejező munkálatokkal csaknem 12 millió forintra rúg, a tisztasági fürdőn túl a jól felszerelt gyógyászati részlege 6-7 település betegeit szol­gálja. A további bővítésre a tervek elkészültek, csupán anyagiak kérdése, hogy mikor épül fel, s kerül átadásra a galvánkezelő és a súlyfürdő Új rendőrkapitány Békésen Idestova két hónapja dr. Olajos Károly személyé­ben új rendőrkapitánya van Békésnek és környező településeinek. — Tősgyökeres békési vagyok, minden a város­hoz köt, szüleim itt élnek, itt nevelkedtem, itt jártam iskolába, ez a kapitányság az első, eddigi egyetlen szolgálati helyem. Mindenkit ismerek, ez előny, ugyanakkor engem is ismernek, s ez a rendőri mun­kában hátrány lehet — kezdi dr. Olajos Károly, miközben ujjai között szertartásosan forgatja a ciga­rettát. Szertartásosan meggyújtja, nagyot szippant belőle, kemény arcvonalai meglágyulnak. Ismerő­seim azt mondták róla: egyenes jellemű, határozott, lényegretörő. — Világéletében rendőr akart lenni? —- Érettségi után négy esztendőn át körülbelül 3 ezer magyar fiatallal az NDK-ban, Karl-Marx- Stadtban dolgoztam jómagam egy esztergagyárban. Mint minden fiatal, világot akartam látni, nyelvet akartam tanulni. Ott, ahol annyi ember volt együtt szinte elkerülhetetlennek számított egy-egy balhé, összeütközés. Mivel már akkor is jól beszéltem németül, sokat tolmácsoltam rendőrségen, és ott kinn kaptam kedvet a rendőri pályához — folytatja. Hazatérte után sorkatonai szolgálatát a tartalékos BM tisztképző iskolán töltötte, majd 1978. január 2- től került a BM hivatásos állományába. Városi kapi­tányi kinevezéséig végigjárta mind rendfokozatban, mind beosztásban a ranglétrát, közben elvégezte a rendőrtiszti főiskolát a bűnügyi szakon, s az idén jogi diplomát szerzett. — Milyen ma a város bűnügyi statisztikája? —- Néhány esztendővel ezelőtt ez a város a legke­vésbé fertőzött és veszélyeztetett települések sorába tartozott. Az utóbbi egy-két évben viszont változott a kép: tavaly működési területünkön mintegy 600 bűncselekmény vált ismertté, az idei első félévi mérleg arra utal, hogy az év végére megközeliti a 800-at. Az elkövetett bűncselekmények mintegy háromnegyede vagyonelleni, nőtt a betöréses lopá­sok száma, s rengeteg a kerékpárlopás. Napjainkra a város „fölzárkózott” az átlaghoz, megszűnt a koráb­bi nyugalom. —Az okokat elemezve mire jutottak? — Megváltozott a gazdasági, társadalmi helyzet, megváltozott a család szerepe, a rendőrség tekinté­lye devalválódott, főként a rendszerváltás kapcsán. Most kell kialakítanunk egy új rendőrképet, amely egyaránt feltételezi a törvénytisztelő rendőrt és ál­lampolgárt. A lakosságnak szolgáltató rendőrséget szeretnénk, miközben a törvény teljes szigorával vetjük magunkat a bűnüldözésbe. — A közelmúltban háromhetes szakmai tovább­képzésen Svájcban járt... — Az országból 34-en, Békés megyéből 5-en — KMB-s, baleseti helyszínelő, bűnügyi nyomozók — voltunk, egyedül én voltam közöttük vezető beosz­tásban. Ez a szakmai tapasztalatcsere-látogatás több nyugati ország támogatásával jött létre, ezzel is segítve egy korszerű, demokratikus rendőrség kiala­kulását. Tanulmányoztuk a svájci rendőrség szerve­zetét, munkamódszerét és technikáját. —Lenne mit átvenni tőlük? — Csodálatos technikai megoldásokat láttunk. Csak egy példát említek: minden járőrkocsi hátuljá­ban ott van a fénymásoló, így az adatfelvétel gyor­sabb, s nem kell írni, minden komputerizált, tökéle­tes minden nyilvántartásuk. Ennél viszont többet érnek azok az emberi fényezők, amik nem igényel­nek beruházást. Nevezetesén az egymás segítése, valamint a rendőrség és a lakosság igen jó kapcsola- ta. — Ón milyen kapitány szeretne lenni? —Jó kérdés...—s újabb cigaretta után nyúl, ezzel is időt nyerve gondolatai átfésüléséhez. — Szeret­nék egy nagyon jó munkahelyi légkört kialakítani, emberi közelségben dolgozni munkatársaimmal, ha kell felvállalva gondjaikat. Szerintem ezek együtte­se lehet az alapja az előrelépésnek, ebben látok óriási tartalékokat. Égy-egy döntés legyen demokratikus, a döntés viszont tükrözze az egyszemélyi vezetést, s azt kövesse az egységes végrehajtás. Ehhez segítsé­get adhat a kapitányságon dolgozó fiatal és jól képzett állomány. Kinevezésemet minden önkor­mányzat támogatta, mellettem tette le voksát. Sze­retném visszaállítani a környező településeken a ko­rábban megszüntetett KMB-s szolgálatot. A hatéko­nyabb munkáért jó lenne a létszámot is növelni, az eredményesebb bűnüldözéssel a lakosság nyugal­mát, értékeit védeni. Egy kánikulai hétköznap Dánfokon Lakástámogatás és átépítés Kamut és Ditro barátsága Alig másfél esztendő alatt gyü­mölcsöző együttműködéssé nőtte ki magát az 1400 lelket számláló erdé­lyi falu, Ditro és Kamut testvérkap­csolata. A kezdeti, hivatalos proto­kolláris találkozások után gyorsan az élő, mozgalmas, most már csalá­dok barátságává szövődött a két te­lepülés együttműködése. Az idén már több tucatnyi kamuti és erdélyi család vendégeskedett egymásnál. Éppen a napokban négv-öt napos lá­togatásra, a helyi téesztöl bérelt au­tóbusszal 36 kamuti utazott a csíki faluba, az ottani barátokhoz pihen­ni. Az oldalt készítette: Szekeres András Az 1500 forintos megemelt kamatkölcsön Muronyban is sok családot nyomaszt. A polgár- mesteri hivatalhoz 35 támoga­tási kérelem érkezett, melyből eddig az önkormányzati testület döntése alapján tíz család együt­tesen 445 ezer forint támoga­tásban részesült — hosszú lejára­tú, kamatmentes kölcsön formá­jában. A további 25 kölcsön­igénylés felülbírálata folyik, melynek együttes igénye 2 millió forint. A településen családi ház épí­tésére egyébként az idén kilencen összesen 625 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt, valamint támo­gatást kaptak a helyi önkormány­zattól. Lakásvásárláshoz hárman igényeltek segítséget: a folyósí­tott kölcsön és támogatás együt­tes összege 190 ezer forint. La­kásfelújításra az állami gazdaság­tól megvásárolt szolgálati laká­sok tatarozására, felújítására és bővítésére hat tulajdonos össze­sen 300 ezer forint kölcsöntámo- gatásban részesült, mely összeget kamat- és kezelési költség nélkül, 10 esztendő alatt fizetik majd vissza. S aminek örülnek a muronyiak: ez évben 7000 négyzetméter út épül a községben. Aszfalt burko­lásé út lesz az Őrház, a Fő, a Juhász, a Köles, a Dózsa és a Bojtár utca. Puskavégre tenyésztik a vadakat Festői környezetben az ember­vastagságú fák, mint hatalmas testőrök vigyázzák a Hidasháti Állami Gazdaság Bélmegyeri Vadászházát, mely az 1850-es években eredetileg is vadászati célra épült. A ma már műemlék- jellegű épület több mint 5000 hektáros vadászterületen fekszik, az erdőben kanyargós út vezet hozzá. A sportvadászoknak igen kedvelt vadászterülete ez az apró­vadban gazdag vidék. — Főleg külföldiek járnak hozzánk, csaknem valamennyiük visszatérő vendégünk. Már is­merjük szokásaikat, azt is tudjuk, hogy ki melyik szobát szereti. A vadászházban van ugyanis egy 15 szobás, 28 férőhelyes hotel is, házias konyhájával, a vadételek széles skálájával vívta ki tekinté­lyét — kezdi Balogh Mária, a vadászház gondnoka. Most nyá­ron, ezekben a hetekben még tart a holtszezon, augusztus második felében kezdődik a gerle-, majd ezt követő hónapokban a vadka­csa-, a fácán-, a nyúl-, s tavasszal az őzvadászat zárja a szezont. Jövőre pedig hajtással már egész évben vaddisznóra is lehet va­dászni. — Kialakítottunk egy 240 hek­táros, zárt vaddisznóskertet, ahol most legalább 100 állat él. Az idén jó volt a szaporulat, az állo­mány szép, jó néhány kan golyó­érett — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Imre főva­dász. Megtudom tőle: az állami gazdaság vadászterülete még 22 ezer hektár, mely terület Füzes­gyarmat—Budsa—Hosszúhát— Sárrétudvari—Nagyrábé és Bi- harnagybajom térségében van, területükön található Európa leg­nagyobb túzokállománya, de ezekre vadászni tilos, ugyanis védett madarak. A vadászterület állományát mesterségesen is szaporítják: a két fácántelep 3500-as törzsállo­mányától évente 100-120 ezer to­jást visznek keltetőbe, melynek igen jó (50—60%-os) a kelési aránya. A fácáncsibékből 20-22 ezret saját vadászterületükre en­gednek, a többit pedig előnevelt­ként vadásztársaságoknak értéke­síti. A közeli gyepes és hosszúfo­ki csatorna, valamint azok kör­nyéke a vadkacsák kedvelt tartóz­kodási helye, ide viszont vásárol­ják a puskavégrevalót. —Mennyire jövedelmező ága­zat a vadászat? — Nem panaszkodhatunk, egy Szabó Imre: „Az idén nagyon szépek és egészségesek a va­dak...” dollár előállítása nálunk többszö­rösével jobb az országos átlagnál. Csak érzékeltetésként említem: egy gerléért 7 márkát, egy vad­kacsáért 14 márkát fizet a nyugati vadászvendégünk — magyarázza Szabó Imre. Míg korábban a vadászat a megélhetést, majd a szórakozást, a sportot szolgálta, addig ma már üzleti vállalkozás is. A külföldiek pénzükért szeretnének komplett programot kapni, amiért viszont hajlandók áldozni, nem is keve­set. Ezt szolgálja majd a vaddisz­nóvadászat, s az utóbbi években mind nagyobb számban megho­nosodó dám állomány is. — Az idén nagyon szépek és egészségesek a vadak, festeni sem lehetne szebbet — jegyzi meg Szabó Imre, miközben a vad- disznóskert felé tartunk. Az álla­tok meglehetősen békések most, néhány szem kukoricáért még a 160—170 kilogrammos kanok is megalázkodnak. A jólét, a nyuga­lom feltűnő rajtuk, mindez vi­szont mozgásukon nem látszik. Szóval nem lenne egy életbiztosí­tás előttük futni... A 160—170 kilogrammos vadkanok most békésen szemezgetik a kukoricát

Next

/
Thumbnails
Contents