Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
SARKAD ES s Klepeiszné Maglóczki Éva: „Mégiscsak van egy nagy álmom!” A sarkadi térségben jegyzővel most készítettem második alkalommal interjút. Épp ezért talán korai lenne levonni azt a következtetést, hogy a jegyzők mind ,,világjárt’' emberek, de tény, hogy a sarkadi jegyzőtől e tekintetben a geszti jegyzőnő sem marad el túlságosan. Klepeiszné Maglóczki Éva csorvási születésű, ám később Zsadány- ba kerül, ahol mint vb-titkár dolgozik. Itt ismerkedik meg a férjével, aki viszont kazincbarcikai. Zsadányban alapítanak családot, de nyaranként el-eljámak a Balatonra, ahol a sógoráék élnek. A jegyzőnő pályázatát tavaly év végén Geszten fogadták el, így jelenleg 6 órás munkakörben itt dolgozik. Ezzel azonban nincs lezárva a Maglóczki Éva életében szereplő települések sora. Legalábbis ezt reméli a jegyzőnő, aki mint mondta, fejébe vette, hogy addig nem nyugszik, amíg saját szemével nem láthatta Párizst. — Vannak még ehhez hasonló nagy tervei? — faggatom tovább. — Igazán nagy terveim nincsenek, mert azokhoz sok pénz kellene. Párizs is csak álom, de jó lenne, ha egyszer valóra válna. Kis gondolkodás után azonban hozzáteszi: — Mégiscsak van egy nagy álmom. Egy saját ház. Zsadányban most a tsz szolgálati lakásában élünk. Ez nagyon szép, csak nem a mienk... Ezek után a gyerekek kerülnek szóba. A 6 éves kislányuk és a 3 éves kisfiúk, Tibi. — Felelősséggel merem mondani, hogy nagyon nehéz ez a munka, főleg így, két kisgyerek mellett — folytatja. — Férfi legyen a talpán, aki most jegyzőként dolgozik!-— Véleménye szerint melyek a jó jegyző legfontosabb „ ismérvei” ? — Mindenekelőtt pontosan kell ismernie a jogszabályokat, vagy legalábbis mindig tudnia kell, hol keresse azokat. De ugyanilyen fontos a tárgyaló- készség vagy a meggyőző stílus. No és az sem árt, ha van benne lendületesség, temperamentum. —Ki lehet hozni a sodrából? — Igen, de ezt sohasem szabad észrevennie az ügyfélnek. Nagyon tudok haragudni, ha valakinek valami sohasem elég. Gondolok itt például a különféle segélykérelmekre, amelyekkel itt Geszten nagyon sok munkánk van. — A törvényesség betartása miatt voltak-e már összezördülései a képviselő-testülettel? — Két esetben fordult elő, hogy a testület jogszabályba ütköző döntést hozott a figyelmeztetésem ellenére, de ez nem mondható általánosnak. Ideiglenes határnyitás Méhkeréken A pápalátogatás alkalmából augusztus 15-én reggel 7 órakor ismét megnyitják a Méhkerék— Nagyszalonta közötti ideiglenes határátkelőhelyet. A határszakaszon ezúttal augusztus 19-éig lehet közlekedni. Üzenet Erdélyből Üzenetet hoztunk mi, mező- gyániak kis csoportja (szülők, gyerekek, pedagógusok) Benedek Elek nagy mesemondónk falujából, a Hargitáról, az elszakadt székelyektől. (Hagyománnyá vált, hogy kölcsönösen meglátogatjuk egymást.) Az a maroknyi nép, az ott élő magyarok csodálatosak! Annyi év után 600 kilométernyire is megőrizték anyanyelvűket. Helyzetük sokat javult, de még nem élnek gondtalanul. Nemzetiségiek. Sírva öleltük egymást. Ember az emberrel kell most, hogy találkozzon, a hegy heggyel nem fog soha. Üzenik, legyen Magyarország tényleg anyaország, ne maradjunk mostohák. Megtanulják az állam nyelvét, de az anyanyelvűket soha, soha nem felejtik el. Haraszti Imre KÖRNYÉKE ----------Kö tegyáni tanakodó: Mi legyen a szövetkezettel, a tagokkal, a kárpótlással? Ufó helyett kombájn A Kötegyáni Petőfi Tsz augusztusi vezetői ülésére meghívta a községi képviselő-testület tagjait és a pártok képviselőit is. Részben azért, hogy azok betekintést nyerjenek a szövetkezet területének vetésszerkezetébe és a nyári betakarítási munkálatokba. Másrészt azért, hogy közösen gondolkodjanak el azon, a jó termés ellenére mi legyen a szövetkezettel, a tagokkal, a kárpótlással, a szét nem szerelhető eszközökkel, a község lakóival. Talpon tudnak-e maradni szövetkezetként, rt.- ként vagy kft.-ként dolgozza- nak-e tovább. Ezekkel a szavakkal köszöntötte a meghívottakat, a szövetkezet vezetőségét és szakvezetőit Bujdosó Sándor téesz-elnök. Majd Hajdú Mihály főmérnök elmondta, hogy a szövetkezet 3836 hektár szántóterületen gazdálkodik, ahol 80 százalékban elkészült a komplex melioráció, s a munka a hiányzó területeken is tovább folytatódik. A szövetkezettől a vállalkozók által bérelt terület összesen 2400 hektár, ahol kukoricát, kalászos növényeket, vetőmagkukoricát, cukorrépát, bionapraforgót és biotököt termelnek. (A bérlemények 40 százalékán üzemek termelnek, a többi területen szövetkezeti tagok, egyéni és csoportos vállalkozásokban gazdálkodnak.) A termés alakulása biztató, a többlettennelés miatt azonban értékesítési gondok merülnek fel. Az árak alacsonyabbak, mint a tavalyi, magas a kamat összege, a szállítók csak készpénzért szolgálnak ki. Ennek ellenére talpon szeretnének maradni. Gondként jelentkezik az is, hogy a megtermelt terményeket már elszállították a vásárlókhoz, de ebből majd csak novemberben vagy decemberben lesz pénz, ami nagymértékben hátráltatja a szövetkezet gazdálkodását. A munkabérek csupán év végéig biztosítottak. Béremelés az eredményektől függően csak az utolsó negyedévben jöhet számításba. A legfontosabb kérdés mégis a jövő: 1992. március 31-éig dönteni kell arról, hogy a szövetkezet milyen formában kíván tovább működni. Fel kell készülni a kárpótlás előkészítésére is. A földigénylők részére a községhez legközelebb fekvő területeket kívánja a szövetkezet kiosztani. Ugyanakkor számítani keli más gazdasági munkaközösségek kialakítására, kisbérietekre és nagybérlőkre egyaránt. A vezetőségi tagok és a meghívottak együtt elemezték az elhangzottakat. A képviselő- testület részéről Bujdosó Lajos polgármester, az önkormányzati hivataltól Katona György jegyző, az MSZP részéről Szőke János ügyvezető elnök többek között a következő javaslatokat tették a jövőre vonatkozóan: — A termelőszövetkezetnek valamilyen gazdasági közösségi formában fenn kell maradni munkahely-biztosítás miatt! — Nem szabad felszámolni minden mezőgazdasági üzemet, hiszen ez esetben a nyugdíj és a munkanélküli-segély kifizetése is veszélybe kerülhet. — A szövetkezet az iskoláknak fizessen szakképzési hozzájárulást, így eredményesebb lehet az együttműködés iskola és termelőüzem között. Ungvári Mihály Az elmúlt héten Mezőgyánból Sarkadkeresztúr felé haladva fotós kolléganőm felkiáltott mellettem: — Odanézz! Egy pillanatra azt hittem, ufót lát, úgy előre meredt az autóban, de a messzeségben csak egy kombájn körvonalai rajzolódtak ki előttem. Persze az akkori esőzések után ez a kép is felért egy azonosítatlan repülőtárgy' rejtélyével, hiszen akkor már napok ; óta nem lehetett rámenni a felázott földekre. Bár a „bába” a Szegedi Postaigazgatóság volt, azért a tény még tény marad, a kisded Geszten született. A „névadón” ugyanazt a nevet kapta, mint az országban sok ezer másik társa: Postahivatal. Gyimesiné dr. Etsedy Saroltától, a postaigazgatóság vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az új intézmény 70 négyzetméteifn Később, összeismerkedvén a 15 hektáros zabföld egyik bérlőjével, a keresztúri Kónya Sándorral, megtudhattuk, hogy az időjárás kegyesebb volt ezen a területen, mint máshol, hiszen sokat nem kellett várakozniuk a gépekkel. — Az időjárásnál nagyobb baj most nekünk — mondta a bérlő, hogy lement a takarmányár, és a sertéstartás sem egy biztos vállalkozás. Az utóbbi másfél évben legalábbis nemigen érte meg... fekszik és 6 millió forintos beruházást jelentett vállalatuknak. Ezek után arról faggattuk az igazgatónőt, miért látták úgy, hogy míg máshol halnak a posták, itt születnie kell. íme a válasz: — A régi postaépület rendkívül rossz állapotban volt, de minthogy a forgalom indokolttá tette a további működést, nyilvánvaló volt: új hely kell. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette Geszti „újszülött” 1991. augusztus 14., szerda A demokrácia eltérő értelmezése, avagy a nem nyilvánvaló (?) nyilvánosság Vallom, hogy a közéletünk attól lesz színesebb, ha annak szereplői kibújva a bizottságok, pártok, testületek védő és mindenkit egybemosó elnevezései közül, egyéni véleményt mondanak, világosan állást foglaltunk az emberek előtt egy-egy vitatott ügyben. így a polgárok be tudják mérni, minősíteni tudják a nyilatkozót, hogy az hasonlít-e nyilatkozataira, vagyis tettei azonosak-e szavaival? Bizony ez kockázatos játék, amely többeket félelemmel tölt el, hiszen a nyilvánosságot, vagyis a sokaságot hosszú ideig nem lehet megtéveszteni, s az előbb, utóbb kíméletlenül tükröt állít választottjai elé, s ha a tükör torzít, abból torz vagy „képtelen" helyzetek adódnak. Mindezt a következők miatt írom: a nyilvánosság kérdése, mértéke és formája a sarkadi képviselő-testületben visszatérő vitaelem és erősen eltérő nézeteket sejtet. Jómagam az önkormányzat megalakulását követően a nyilvánosság megteremtése érdekében (másokkal együtt) a következőket indítványoztam: 1. Szorgalmaztam a hetilap gyakoriságú helyi újság beindítását. 2. Indítványoztam, hogy a testületi ülések eseményeit videón rögzítsük, s egy másolati példányát a helyi könyvtárból az állampolgárok és szervezetek ingyen kölcsönözhessék. Egyes testületi tagok több alkalommal is kísérletet tettek arra, hogy e gyakorlat szűnjön meg. (Ma e felvételeket igénylik az egész településen.) 3. Az ülések vezetésének gyakorlatában iparkodtam elfogadtatni, hogy (mértékkel és parlamentáris keretek között!) kapjanak szót az ülésen megjelent és a tárggyal kapcsolatban nyilatkozni szándékozó állampolgárok. A testület egy része ezt időhúzásnak tekinti, szívesebben nélkülözné a lakossági megnyilatkozásokat. Mindez történik Magyarországon akkor, amikor a hallgatás néhány évtizede után végre nagyszerűnek kell(ene) tartanunk, hogy a polgárok aktívan beleszólnak közös életünk alakításába. Ja, hogy ez piuszidőbe kerül? Magyarországi látogatása alkalmával az amerikai elnök (egy tapasztaltabb demokratikus rend követeként) mondta el, hogy a demokrácia jó és nemes, de időigényes folyamat. A .felséges nép" nem egy elvontfogalom, ami csak ünnepnapok szükséges kelléke, hogy tapsolja választottjait, hanem Mariska néni, Pista bácsi és a kedves szomszéd, aki olykor a választottjától eltérő véleményét is szeretné hangoztatni, s illő azt türelemmel meghallgatni. 4. Azokkal értek egyet, akik többször indítványozták, hogy fontosabb döntéseknél arra a kérdésre, ki szavazott a testületből igennel vagy nemmel, név szerint tudassuk a választókkal a helyi sajtóban. Furcsamód, e javaslat sem aratott osztatlan sikert a testületben. Egy ellenvélemény summája szerint ez „hangulat- keltés” . Az ezt nyilatkozót valójában mi is zavarja igazán? Talán saját döntése a tárgyban? Vagy inkább az, hogy ez nyilvánosságra kerül, s választói is értesülnek arról? Fontos lenne, hogy a döntés egyéni joga és a döntés egyéni felelőssége elválaszthatatlan párok legyenek! Gondolom az előzőekben felvázoltak miatt fogalmazott így a minap az egyik képviselő: ,,A polgármester vesszőparipája a nyilvánosság.” Ezt a vádat szívesen vállalom. Szerintem a nyilvánosság nem a demokrácia díszítő kiegészítése, hanem nélkülözhetetlen szerves része annak. Helyi közéletünk újabb vitapontja, hogy a városi sajtót hogyan működtessük. A testület kisebbik része (magam is ezzel értek egyet) egy semleges, értő szakemberekből álló, operatív munkát végző szerkesztőbizottságot látott volna jónak e feladatra, ehelyett a többségi szavazás egy kizárólag testületi tagokból álló, az újságíráshoz laikus, operatív szerkesztést nem vállaló, „cenzúra-ízű” felügyeletet gyakorló 3 tagú kuratóriumot hagyottjává. A kuratórium felállításakor szerény személyemet is megtisztelték azzal, hogy abban vállaljak részt. Ezt nem vállaltam, méltatlannak tekintve egy olyan feladatot, amit már korábbi fejletlenebb)?) társadalmi formációk is kiiktattak. Amennyiben e gondolatok és saját tapasztalatai között a megye túlsó végében olvasó állampolgár vagy képviselőtársam illetve polgármester kollégám rokonvonásokat vélne felfedezni, az nem a véletlen műve, hanem induló demokráciánk általános szárnypróbálgatása. Tóth Imre, Sarkad város polgármestere Százhuszonöt éve született... Dr. Pokoly József volt geszti református lelkipásztor, az egyház és egyetemes történet professzora, tanszékvezető egyetemi tanár, rector magnificus születésének 125. évfordulójára készül most a Magyar Református Egyház. Ez alkalomból szeptember 14-én Gyulán a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma egyháztörténeti szekciója emlékülést tart, amelynek fő védnöke dr. Antall József, Magyarország miniszterelnöke. Ugyanezen a napon este a geszti templomban záró istentiszteletet tartanak. Ugrott a para-bol(h)a Szíves elnézését kérem mindazon kedves olvasónak, aki a szokásos Sarkad környéki para-bol(h)át keresi az oldalunkon, ám a bolha ezúttal — helyhiány miatt — „ugrott”. Jó lapot kíván: Magyar Mária
