Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10-11 / 187. szám
KÖRKÉP 1991. augusztus 10-11., szombat-vasárnap Helyettes államtitkár a Kútvölgyi sorsáról Oktató kórház - háziorvosoknak Amikor a pápa Göncön A „Kútvölgyi-igazolvány” az elmúlt évtizedekben kétségtelenül egyfajta státuszszimbólummá vált. Tulajdonosai — az egykori párt- és állami apparátus vezető beosztású tagjai, a nagy- vállalatok, az országos intézmények, a sajtó, a művészeti élet vezetői, az élsportolók — egyaránt élvezték az átlagosnál magasabb ellátási normák és kényelmesebb feltételekkel működő kórház és rendelőintézet forintban nehezen mérhető előnyeit. Érthető, hogy a hatalomváltás során az érdeklődés előterébe került a „kiváltságosok” kórházának sorsa. Eldőlt-e már a hónapok óta tartó vita, kiala- kult-e a Kútvölgyi jövőbeni funkciója? — kérdeztük dr. An- dréka Bertalan népjóléti államtitkár-helyettestől. — A végleges döntés még nem született meg, de az intézmény jövőjének képe már kirajzolódott — hangzott a válasz. — Minden bizonnyal megkapja a jóváhagyást az az elgondolás, amely szerint a leendő háziorvosok képzésének és továbbképzésének, valamint a jelenlegi körzeti és üzemorvosok átképzésének lesz a központja. Itt rendezzük be az országos háziorvosi intézetet, amelyet a Népjóléti Minisztérium fog irányítani, s a Semmelweis Orvostudományi Egyetem működtet. Úgy is foA medgyesegyházi önkormányzat hasznosítási pályázatot írt ki a volt pártház és a tűzoltóság épületére. A beérkezett pályázatok elbírálása után a volt pártház tartós bérletként került egy gyulai kisvállalkozóhoz. A vállalkozó költségén átalakított ifjúsági szórakozó helyen nem elsősorban az italárusítás a döntő, hanem olyan jellegű szórakozási lehetőség megteremtése, ami galmazhatunk tehát, hogy a Kútvölgyi a SOTE oktatókórháza lesz, ahol elsősorban a háziorvosokat készítik föl feladataik színvonalas ellátására. — A biztosítás alapján álló egészségügyi ellátási rendszerben, amely jövőre lép életbe, a Kútvölgyi jelenlegi jogosultjainak, mintegy 25 000 személynek lehetősége lesz arra, hogy — külön biztosítás fejében — ezután is megkapják a jelenlegi szintű ellátást. De nemcsak az eddigi jogosultaknak és nem is csak egyénileg lesz módjuk az állampolgároknak igénybe venni az intézmény szolgáltatásait. Ha például valamelyik minisztérium úgy dönt, hogy mondjuk osztályvezetőtől fölfelé minden dolgozója számára megköti a megfelelő biztosítást, akkor ők is „kútvölgyisek” lesznek. (A parlamenti képviselők már most is hasonló rendszerben vehetik igénybe a kórházat — ellátásukért egyösszegű térítést fizet az országgyűlés hivatala.) Egyáltalán nem szükségszerű, hogy ennek fedezete a költségvetés legyen. Lehetséges például, hogy a magasabb beosztású tisztviselők jutalomkeretének terhére fizetik a külön biztosítást — fejezte be nyilatkozatát a helyettes államtitkár. Szendrev Ildikó FEB eddig hiányzott a településen. Az önkormányzat bevétele az éves bérleti díj, amely 400 ezer forint. A másik épület a volt tűzoltóság, amelyben egy budapesti kft. nyert elhelyezést évi 150 ezer forintért. A kft. a településen megtermelt zöldségféléket, dinnyét vásárolja fel, mentesítve a lakosságot a költséges és időigényes szállítástól. H.M. A pápa járt már hazánkban. Igaz, akkor még csak Krakkó érseke volt — 1978 nyarát írtuk ekkor —, de alig pár hónappal később, 1978. október 16-án, hétfőn, a kora esti órákban, pár perccrel hat óra után fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből, majd Periele Felici diakónus bíboros bejelentette a világnak: „Nagy örömet hirdetek nektek! Van pápánk! A Római Anyaszentegyház főmagasságú és főtisztelendő bíborosa, Karol Wojtyla úr, aki magának a II. János Pál nevet választotta.” Benzint kért és bablevest evett De térjünk vissza arra az 1978-as nyárra! A pontos napok már nehezen rekonstruálhatók, de mindezek a tényen nem változtatnak. Hétköznap volt, meleg nyári délelőtt, sőt már a dél közelgett, amikor Balogh István, az akkori gönci plébános fülét megütötte az utcáról beszűrődő zaj. Kinézve a parókia nyitott ablakán, az utcán csoportosulást vett észre. Asszonyok vettek körbe egy autót, amely mellett egy férfi állt, s valamit magyarázott a körülötte állóknak. Ám úgy látszik, azok nem értették, hogy mit magyaráz, mert tanácstalanul álltak, majd néhányan közülük, akik észrevették papjukat, elkezdtek integetni és kiabálni: Tessék már jönni plébános úr! Itt van egy német, de nem értjük, mit akar. Balogh plébános úr a Polski Fiat autónál egy rövid ujjú, barnás ingkabátot viselő, középkorú úrral foghatott kezet, aki németül szólította meg őt. Bemutatkozott. A gönci plébános úrban először nem is a név, hanem a Bischof és a Krakkó név maradt meg, vagyis hogy Krakkó püspöke. — Uram, benzinre volna szükségem — kezdte mondandóját Karol Wojtyla, mert ő volt az a „német” a bemutatkozás után. — Úgy terveztem, hogy a határon átjőve, Hidasnémetiben tankolok, ám a kút áramszünet miatt több órán át nem üzemelt, így kerültem én Göncre, ugyanis a benzinkútnál a gönci paphoz tanácsoltak, mondván, ő majd ki tud segíteni. — Való igaz — mesélte a történetet tovább, minap a jelenleg Kékeden élő Balogh István —, hogy hat-nyolc marmonkan- na benzint mindig tartalékolunk, mivel itt helyben nincs benzinkút, s az is igaz, hogy a dél-lengyelországi papok körében jól ismert a gönci plébánia, többen többször is megszálltak már nálunk. — Szóval, ki tudta segíteni Wojtyla urat benzinnel. Aztán mi történt? — Mivel dél felé járt az idő, meghívtam őt a parókiára ebédre. A hűtőszekrényben volt egy kis maradék habart bableves, azt fogyasztottuk el. — Ebéd közben miről beszélgettek? — Nem sok mindenről, hisz’ a szerény ebéd úgy negyedóráig tartott, egyébként is én a vendégeket nemigen szoktam faggatni, ő meg magától nem sokat mondott. Azt azért megtudtam az útjával kapcsolatban, hogy Hajdúszoboszlóig mindenképpen elmegy, de addig is, ha már itt van—tette hozzá — megnéz ezt, azt. — Ugye, Kabára megyen? — szaladt ki a számon, mert tudtam, hogy a cukorgyár építésén többezer lengyel munkás dolgozik. O erre elmosolyodott, s csak annyit mondott, hogy valószínűleg oda is benéz. Tisztelgés a Báthoryak előtt Mindössze ennyi a gönci villámlátogatás summázata. Hogy azután hová ment, merre járt Karol Wojtyla magyarországi tartózkodása során? Nos, két dolgot sikerült kinyomozni. , Járt Nyírbátorban. Egészen pontosan a Báthoryak által épített késő gótikus teremtemplomban. Tudvalevő, hogy a leghíresebb Báthoryt, Istvánt, a lengyelek is a legnagyobb királyaik egyikeként tartják nyilván. Karol Wojtyla nyírbátori látogatását, a ma református templom lelkészétől, Kozma Jánostól hallottam. — Látja a templom falán a lengyel embléktáblákat, koszorúkat? Templomunkat nagy számban keresik fel lengyel turisták, hogy a Báthoryak ősi fészkében leróják tiszteletüket egykori nagy királyuk, Báthory István emléke előtt. 1978 nyarán, az egyik délután egy civil ruhás, szimpatikus megjelenésű úr keresett a lakásomon, s német nyelven arra kért, hogy mutassam be neki templomunkat. Én természetesen készséggel rendelkezésére álltam. Beszélgetésünk során az idegen elmondta, hogy lengyel, s Krakkóból érkezett. Aztán belemelegcífvc a beszélgetésbe, azt is elárulta nekem, hogy ő Krakkó érseke, Karol Wojtyla bíboros. Természetesen megkérdeztem tőle, milyen apropóból jár Magyar- országon. O elmondta, hogy ez tulajdonképpen magánlátogatás, melynek keretében a kábái cukorgyárat építő, több, mint kétezer lengyel honfitársát kereste fel. Casaroli bíboros levele Meglepett, hogy Wojtyla bíboros magyarországi látogatásáról a kábái cukorgyár vezetői tőlem hallottak először. — Hogy lehet ez? — csodálkoztam.— Nyilván úgy—mondták ők —, hogy a lengyel gyárépítők ebédelt zöme Hajdúszoboszlón lakott, s a vasárnapi szentmise is ott volt nekik a szoboszlói templomban. Valóban, Varga Béla, a szoboszlói Szent László templom plébánosa tudott Wojtyla látogatásáról. ^ — Én ugyan akkor még nem voltam Szoboszlón. de az elődömtől hallottam. O meg a lengyel munkásoktól, ugyanis a bíboros nem kereste fel az elődömet. — Ezek szerint csak szólásmondás lenne, hogy itt járt a „pápa”? — Nem. Erre bizonyság egy hivatalos vatikáni levél, amelyet Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár küldött nekünk 1988 nyarán, templomunk 200. évfordulójára. E latin nyelvű levél fordítása a következő: „Tisztelendő Varga Béla plébánosnak, Egri Főegyházmegye, Hajdúszoboszló. A Szentatya örömmel értesült arról az ünnepségről, amelyet plébánia templomotok felszentelésének 200. évfordulójára rendeztek. Örömét még teljesebbé teszi az az emlék, hogy O személyesen is volt ebben a templomban, éppen tíz évvel ezelőtt, amelyben értetek is imádkozott. Ezen a szép jubileumon szívből jövő jókívánságait fejezi ki neked s mindazoknak, akik e hálaadó ünnepségen jelen lesznek, szívesen küldi apostoli áldását. Vatikán- városban, az Úr 1988. évében, Agostino Casaroli bíboros államtitkár sk.” Természetesen azóta a haj- dúszoboszlói Szent László templom bejáratánál emléktábla hirdeti: „Ebben a templomban imádkozott Karol Wojtyla krakkói bíboros-érsek, akit 1978- ban pápává választottak, és II. János Pál néven lett Krisztus földi helytartója.” Hajdú Imre Észak- Magyarország Bérbe adott épületek s Arvíztörténelem: Ezeréves rekord a Duna felső szakaszán Az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi ügyeletért napok óta izzanak atelefonvonaiak: szinte percenként érkeznek a Duna menti mérőhelyekről a legfrissebb jelentések. Ambrus Zoltán osztályvezetőt nem a legfrissebb adatokról, hanem egy kis „árvíztörténelemről” faggattuk. — A Duna Inn feletti területein és magán az fnn vízgyűjtőjén július második felében néhány nap alatt 106 milliméter csapadék esett, amit augusztus első napjaiban újabb 86 millimétemyi eső követett. Ez okozta a rendkívüli helyzetet — mondta az osztályvezető. — A Felső-Duna-szakaszon a folyó nagy esése miatt az áradás három nap alatt várhatóan levonul — ha időközben nem érkezik újabb csapadékutánpótlás —, a magyarországi szakaszon akár tíz napig is elhúzódhat a kritikus helyzet. — Ebben az évszázadban mikor volt a legmagasabb a Duna vízszintje? — 1975-ben és 1985-ben „magányos” áradás vonult le a folyón, egyetlen nagy árhullámmal, 688 centiméterrel tetőzött Dunaremeténél a folyó. Tíz évvel később ugyanott csak 655 centimétert mértek. Az idei árhullám megdöntötte az évszázados csúcsot, hiszen a Szigetközben már most 720 centimétert regisztráltunk. A felső szakaszon ebben az évszázadban ilyen magas még nem volt a folyó vízszintje. Valószínűleg ezeréves rekordot állít azon a szakaszon a Duna. —Erre miből következtetnek? • — Matematikai módszereket alkalmazunk. A Duna felső szakaszán az eddig mért adatok alapján 690 centiméterben állapítottuk meg az árvízszintet, amely általában száz évben egyszer várható, 728 centiméter pedig az a magasság, amit ezer évben egyszer elérhet a folyó vízszintje. A mostani áradás ezt a magasságot ostromolja. —Mi a helyzet Budapestnél? — A fizika törvényei szerint a felső szakaszon jelentkező áradások a középső szakaszra érve már csitulnak. Budapesten az 1838-as jeges ár volt az „árvizek árvize”, ebben az évszázadban pedig az 1965-ös zöldár döntött csúcsot. Akkor 845 centiméterrel tetőzött itt a Duna és nemcsak az alsó rakpartok, hanem a Margitsziget is víz alá került. A mostani áradás még csak dobogóközeiben sem lesz: 750—770 centiméter körül várjuk a letőzést. —És az alsó szakaszon? — Ott az 1956-os jegesár okozott emlékezetes károkat, most csak másodfokú készültségre számítunk. —Nem lehet, hogy a mostam duna- remetei helyzetet a hősi építkezés is befolyásolja 7 —- Semmiképpen. A dunakiliti tározó megnyitása még segít is az árhullám levezetésében. —Számíthatunk-e nagyobb károkra, esetleg árvízkatasztrófára a veszélyeztetett területeken? —Reméljük, ilyen nem fordul elő. A gátak biztonságosak, a magyar szakaszon egy-másfél méterrel meghaladják a lehetséges vízszintet. Utoljára az 1954-es árhullám okozott katasztrófát a Szigetközben, akkor tanultunk belőle. Somfai Péter FEB Ez a felvétel nem a Duna mentén készült, hanem megyénkben, ahol a belvíz okozott gondot: utcákat, kerteket öntött el Hatalmas pánik... Ismerjük, bár még senki se látta, csak festékes keze nyomát hagyja ott az újságpapíron. Mindig akkor, mikor nem is számítunk rá. Mindig az utolsó pillanatban. Ő a NYOMDA ÖRDÖGE! Ez az átkozott kis dzsinn kimeríthetetlen az ötletekben. Az még a legszolidabb viccei közé tartozik, hogy egy szón belül összecseréli a betűket. FEKELE- ZET — olvashatjuk ilyenkor felekezet helyett. De hát ezen csak mosolyog az olvasó. Az viszont korántsem volt nevetséges, mikor—1945—46 táján—ez jelent meg az egyik baloldali párt lapjában: ZÖLD KELL A PARASZTNAK! Mindenki nyilas provokációra (Szála- siék színe volt a zöld) gyanakodott, pedig csak a NYOMDA ÖRDÖGE változtatta — egyetlen betű kicserélésével — zöldre a földet. Aztán volt rá alkalom, hogy a rossz szellem elcsent egy-egy betűt. Nemzeti klasszikusunk intelme imigyen jeleni meg: HAS, ALKOSS. GYARAPÍTS... Öreg redaktorok szerint a szemét kis ördög óriási dobása volt hajdan, mikor eltüntetett egy „r" betűt. Az első levonatban ez került a korrektor elé: VÉS EREDJ LÉGY OSZTÁLYHARCOS! Csakhogy résen volt ám a korrektor is, akit — mint éber kádert — nemrég emeltek ki a termelésből. Látta, hogy itt hibádzik valami és azonnal javított. így: VESS, EREDJ LÉGY OSZTÁLY HARCOS! (így már volt értelme.) A jelszavakba, idézetekbe különösen szívesen nyúlt bele a szellemkezű kura- fi. LÁSZLÓNK PETŐFI—látta megüt közve egy megyei potentát saját lapjában. Azonnal felhívta a szerkesztőséget: — Tudhatnák az elvtársak, hogy Petőfi Sándor volt, nem pedig László! Aztán voltak a NYOMDA ÖRDÖGÉNEK olyan — hogy úgy mondjam — öncélú kis játékai is, amire aligha lehet büszke. Olykor ilveneket produkált: DÖNTSD A SZŐKÉT, NE SIRÁNKOZZ! vagy: ZENGJEN A HALUNK PAJTÁS! Azt meg már mindenki természetesnek tartotta, mikor egy üzemvezető ekként nyilatkozott: VÁLLALATUNK- NÁLVÁNNAK MÉG LIBÁK... Ma már csaknem százesztendős öreg mesterem, ki a tördelőszerkesztés alapjaira oktatott, megesküdött rá, hogy ő látta valahol kiszedve a PÁNIK szót olyan kontaminációban, ami miatt egyaránt tiltakoztak mind az Angol Kisasszonyok, mind Slahta Margit párthívei, mind a zászlót bontó MNDSZ. A gyorshír címét helyesen így kellett volna szedni: HATALMAS PÁNIK A CSARNOKBAN. Könnyen lehet persze, hogy mindez nem is igaz, csak megirigyelte az öregúr a NYOMDA ÖRDÖGÉT, meg aztán benne is mindig volt valami diabolikus. Gyarmati Béla
