Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

SPORT 1991. július 10., szerda Rajtol a leány 400 méteres uszonyos úszás egyik futama. Az orosháziak szeretnék rendszeressé tenni versenyüket, amelyik az idén is nagy népszerűségnek örvendett A semmiből teremtettek klubot az orosháziak Gyopárosfürdőn hódít az uszonyos és búvárúszás deklődést a sportág iránt, amo­lyan „próbáljuk meg, lesz, ahogy lesz” alapon. Emlék­szem, tizenöten kezdtünk bele, s mintegy másfél-két éves tanulás és gyakorlás után úgy, ahogy kiismertük, kitapasztaltuk az uszonyos és búvárúszás techni­káját. Persze, most már nem saj­nálom, hogy a hagyományos úszósportot felcseréltem a bú­várúszással — vallja Pesics Zol­tán. Támogatás és együttműködés — Úgy hiszem, hogy egy önállóan tevékenykedő, kezdő kis egyesület nem verhet gyöke­ret kellő támogatás nélkül. Kik­től kaptak segítséget, kik azok, akikre most is számíthatnak? Önök mit tehetnek a fentmara- dásuk érdekében? — Az első számycsapások- nál nagy segítséget kaptunk a Békés Megyei Búvárszövetség­től, no meg a gyulaiaktól, akik­kel a mai napig is gyümölcsöző a kapcsolatunk. Fő támogatónk az Állami Biztosító orosházi Fiókja, s annak igazgatóhelyet­tese, Tuska János tiszteletbeli elnökünk. De segítenek bennün­ket mások is, így az Agrometál és az orosházi Bamevál is. A fürdő vezetőségével eddig is jó volt a kapcsolatunk, nekik is sokat köszönhetünk. Napjaink­ban is együttműködési megálla­podás van érvényben közöttünk, miszerint egy-két évi bérleti díj fejében télen-nyáron vállalunk mentési és riasztási kötelezett­séget. Az idegenforgalom fel­A múltban az uszonyos és búvárúszás az MHSZ kötelékében működött ha­zánkban, sokakat kizárva az erre kedvet érző és érdeklődő civil közül. Annál is inkább, hiszen a sorkatonai szolgálatukat teljesítők számára volt ez — úgymond — előírva. Orosházán annak ellenére, hogy adott a Gyopáros tó és fürdő, a városban a vízisport régóta nem működött semmilyen szervezett formában, mígnem három év­vel ezelőtt egy júniusi napon, az akkori búvárklubnál jelentkezett úszóedzőnek Pesics Zoltán. Az önállóso­dás kezdetén szinte a nulláról vágott bele egy új szak­osztály létesítésébe. Nem túlzás, hogy legutóbb, amikor premier jellegű verse­nyükre érkeztem Gyopárosfür- dőre, már Orosháza határában szóba elegyedve néhány ember­rel megtudtam, hogy nagyon lel­kes kollektíva dolgozik itt a sportág megszállottjával, Pesics Zoltánnal az élen. Még kíván­csibbá váltam: hogyan, miként élnek, tevékenykednek az oros­házi búvárklubnál? Az orosháziak 4x100 méteres serdülő váltójának tagjai, akik legutóbb Dunaújvárosban, az országos korosztályos bajnokságon 4:39.79 perces időeredménnyel bronzérmet szereztek. Balról: Szabó István, Burka László, Róza Nándor, Kovács Gábor ’ Fotó: Gál Edit A kezdet — szerepkörcserével A héttagú elnökséggel műkö­dő klub gondjairól, versenyezte­tési és működési lehetőségeiről beszélgettünk Pesics Zoltán ed­zővel és Bódi László vezetőségi taggal. Talán érthető, ha első­ként az edzőt kérdeztem a kez­detről: — Orosháziként Tótkomlós­ra jártam át úszóleckéket és ed­zéseket tartani, mert itt a város­ban nem állt módomban szak­mámat gyakorolni. Később érle­lődött meg bennem a gondolat, lendítése érdekében pedig a Gyopár Tours irodájával közö­sen sokrétű tevékenységet foly­tatunk. Használati jog az uszodára A pillanatnyi szünetet Bódi László törte meg, aki így folytat­ta: — Mindezek mellett persze más módon is igyekszünk segí­teni magunkon. Öt évvel ezelőtt épült az 50 méteres feszített víz­tükrű versenyuszoda. Az ehhez tartozó köteleket versenyzőink és azok szülei húzták be társa­dalmi munkában, ami négyszáz- ezer forintos megtakarítást je­lentett a klubnak és a fürdőnek, s ezáltal használati jogot szerez­tünk az uszodára. A versenyez­tetési kiadásokat a tagsági díjak­ból és a főszezonban tartott úszótanfolyami bevételből biz­tosítjuk. Sajnos, a felszerelést, így az uszonyt, a légzőcsövet, a szemüveget mindenkinek ma­gának kell fedeznie, de becsüle­tükre legyen mondva a szülők­nek, készségesek és megértőek ebben a kérdésben is. — Tapasztaltam a legutóbbi versenyen, hogy milyen jó volta hangulat. így van ez mindig? — Igazán lelkes a csapat, nagy az összetartás, s még a ve- télytársak között sincs ellentét. Több versenyzőnk esetében van úgy, hogy annak valamelyik családtagja is kedvet kap, s ide jön hozzánk. így jelenleg ötven igazolt búvárúszónk van. Szezonjelleg — Úgy látom, hogy a foglal­kozások, edzések a versenyme­dence köré összpontosulnak. Van-e más lehetőségük arra, hogy például télen is gyakorol­janak? — Hát igen, ez a mi legna­gyobb problémánk, s ezzel együtt a városé is, hogy a hide­gebb idő beálltával nincs lehető­ségünk uszodai edzések megtar­tására. így az érdemi rész szezo­nális jelleggel, május—szep­tember közötti időszakra esik. Helyette kondicionáló gyakor­latokat és alkalmanként a gyógymedencében csökkent ér­tékű edzéseket végezhetünk, amelyek csak arra jók, hogy a gyerekek ne szokjanak el a víz­től. Pedig nagyon kellene a fo­lyamatos uszodai lehetőség, kü­lönösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a magyar mezőnyben ehhez a sportághoz általánosan 6—8 éves uszonyos gyakorlat szükséges — fejtette ki vélemé­nyét Bódi László. — A szűkösen behatárolt kö­rülmények ellenére miként fo­galmazható meg a cél az ered­ményességet illetően, és kik azok, akik már most meghatáro­zói a klubnak? — Jelenleg felduzzasztott létszámmal dolgozunk, akik közül a későbbiekben a tehetsé­gesebbekkel szeretnénk ered­ményesek lenni. Vérmes remé­nyeink egyelőre nem lehetnek, mert ahhoz, hogy utolérjük a magyar mezőny legjobbjait, az edzésmunkát kell még szerve­zettebbé tenni, több versenyzési és versenyrendezési lehetőség­gel kell élnünk. A feljövőben lévő klubunknak pillanatnyilag Róza Nándor, Tóth Szabolcs, Csík Attila, Makai Viktor, valamint Vincze Alexandra és György Szilvia a legjobbjai, de tőlük és természetesen a töb­biektől is további fejlődést vá­runk — kaptam a választ az ed­zőtől. Külföldi kapcsolat — A klub jövőjét illetően mi­lyen elképzeléseik és terveik vannak még? — Terveinkben szerepel az, hogy a kiöregedő búvárúszó­inknak perspektívát nyújtsunk azáltal, hogy biztonsági szolgá­latot lássanak el a Gyopáros tó és a medencék környékén, amit később kiszélesítünk folyókra és a közeli bányatóra is. A fiata­lokat megtanítjuk merülni és menteni. Keressük továbbá an­nak lehetőségét, hogy a külföldi búvár- és életmentő klubokkal kapcsolatba lépjünk. Ennek ér­dekében folyamatban van egy együttműködési megállapodá­sunk az AQUACARITAS nem­zetközi vízimentő szervezettel, amelynek keretében versenye­ken is részt vehetünk majd. Szó van arról is, hogy osztrák és német életmentők bemutatójára kerüljön sor itt Gyopárosfürdőn — mondja befejezésül Pesics Zoltán. Gyurkó Mihály Pesics Zoltán edző hogy itt Gyopárosfürdőn kelle­ne az úszósportot beindítani va­lamiképpen, s erre az egyedüli lehetőségem az akkori búvár­klubnál nyílt. Mondhatom, nem volt egyszerű dolog, hiszen a búvárúszás technikailag eltér a hagyományos klasszikus úszás­tól, de érdekelt, mert izgalmas, új feladatot jelentett számomra. Első lépcsőben magam köré gyűjtöttem néhány fiatalt, akik­ben sikerült felkeltenem az ér­Az ezüstjelvény reményében Magyarországon a sikersportágak közé tartozik az uszonyos és búvárúszás, amely ott honosodhat meg a legkönnyebben, ahol erős úszóélet folyik. Jó példa erre, hogy a dunaújvárosi Fabó Éva és a BHG-s Berekméri Zoltán világbajnoki helyezettek ebben a sportágban, sőt a tájékozódási búvárúszásban a dunaújvárosi Gurisatti Gábor személyében világbajnokunk is van. Az ő sikereiken felbuzdulva talán Orosházán is kine­velődhet egy sikeresen szereplő nemzedék, akik között felfigyelhetünk Róza Nándorra és a többiekre. A június végi országos bajnokságon a 4x100 méteres serdülő váltó bronzérmet szerzett, ami az orosháziak fáradozá­sának első jelentős eredménye. A legutóbbi gyopáros- fürdői versenyen a 13 esztendős Róza Nándor három számban győzött, ami azt mutatja: jelentős tehetség. — Három évvel ezelőtt kezdtem el úszni és ismerked­tem meg ezzel a sportággal Pesics Zoli bácsi irányítása mellett. Azelőtt csak a strandon „pancsikáltam”, amúgy magam kedvére, mint sokan mások. A tervem az, hogy két-három számban legalább ezüstjelvényes szintet ér­jek el — mondta a Szentetornyai Általános Iskola 8. osztályos tanulója.

Next

/
Thumbnails
Contents