Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

1991. július 2., kedd KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL Lövöldözések, robbantások Jugoszláviában Antall-Havel-találkozó „A hadsereget ki kell zárni a politikai életből” — nyilatkozta Stipe Mesic Hans van Den Broek holland külügyminiszter Zágrábban ki­jelentette, hogy a Közös Piac feltételeinek többségére kedve­ző választ kapott a delegáció. Franjo Tudjman horvát és Milan Kucan szlovén elnök írásos kö­telezettségét vállalt arra, hogy három hónapig befagyasztják a függetlenségi döntést. Ez azon­ban csak az első lépés — mon­dotta a holland külügyminiszter, utalva arra, hogy meg kell való­sulnia a szlovéniai tűzszünetnek is. Stipe Mesic, az államelnök­ség hajnalban beiktatott új elnö­ke első nyilatkozatában, Zág­rábba visszatérve leszögezte: a hadsereget ki kell zárni a politi­kai életből, a más köztársasá­gokból érkezett fegyveres cso­portoknak vissza kell térniük oda, ahonnan jöttek, s a politikai problémákat politikai úton kell megoldani. A horvátországi Borovo falu­ban hétfőre virradóra újabb lö­völdözés volt, a körzet az útaka­dályok miatt megközelíthetet­len. A szlovén rendőrség a had­sereg közlése szerint elrabolt egy alezredest. Drágán Rade- vicset a rendőrosztag akkor fog­ta el, amikor civilruhában sétára indult Vrhnicában. Indrija kör­nyékén vasárnap este felrobbant a hadsereg lőszerraktára. Az ob­jektumot védő katonai alakulat két napig el volt zárva a külvi­lágtól, nem kapott élelmiszert és vizet, s vasárnap azzal fenyege­tőzött, hogy felrobbantja a raktá­rát. A fenyegetést beváltották, s belgrádi jelentés szerint a robba­nás előtt lövöldözés volt a terü­letvédelem és a hadsereg alaku­latai között. Az áldozatok szá­máról a jelentés nem közöl ada­tokat. A külföld egyik legsúlyosabb problémája Jugoszlávia felbom­lásával kapcsolatban az, hogy ki fogja törleszteni az ország 16 milliárd dolláros adósságát? — vélekedett a The Independent on Sunday című brit lap. Az újság értesülése szerint James Baker amerikai külügy­miniszter a múlt héten nem utol­sósorban azért igyekezett nyo­mást gyakorolni a szlovén és a horvát vezetőkre, mert a nem­zetközi bankvilág előzőleg ép­pen erre kérte őt. A bankok el sem tudják képzelni, mi lesz, ha Jugoszlávia felbomlik, hiszen még nem volt példa rá, miként kezeljék az adósságot abban az esetben, ha egy ország megszű­nik létezni — írta a brit lap. Az amerikai bankok már nem adnak kölcsönt Jugoszláviának. Az ország főleg német pénzinté­zeteknek tartozik. A Deutsche Bank eddig körülbelül 100 szá­zalékos fedezetet tett tartalék- alapba jugoszláv kintlevőségei ellenében, a Commerzbank és a bajor bankok pedig követik a példát — mondta a lapnak a James Capel brit részvénykeres­kedő cég egyik elemzője. A szlovén és a horvát vezetők korábban közölték, hogy átvál­lalják a jugoszláv adósság egy­negyedét, ha távozhatnak az ál­lamszövetségből. De remény sincs a megegyezésre, hogy ez miként működnék a valóságban. Közben a két köztársaság mind­inkább szembeszáll a Belgrád diktálta törvényekkel és utasítá­sokkal, s hovatovább megkezdi saját bankjegyeinek nyomtatá­sát. Ha ezeket elfogadják a helyi forgalomban, akkor valószínűt­len, hogy a jugoszláv adósságot valaha is kifizetik — írta vasár­nap a The Independent on Sun­day című brit lap. Edes-savanyú adriai turistaparadicsom I. (Folytatás az 1 -es oldalról) az 1500 lakosú Selcén a tenger­rel kapcsolatos vágyaink hamar teljesülnek, vendéglátóinkon azonban érződik a keserűség. Itt a településen szinte mindenki az idegenforgalom szolgálatában áll és abból szeretne megélni. A szállodák, kempingek és fizető­vendég-szobák viszont üresek, az egymás melletti éttermek pin­cérei nyugodtan átsétálhatnak egymáshoz egy kávéra, vendég­áradattól ugyanis nemigen kell tartaniuk. A 4 ezer férőhelyes selcei autóskempingben, ahová a Tisza Volán is tíz konténerhá­zat telepített, magyarok közül csupán egy szőregi család üdül. — A tengerparton nyugalom van, egyenruhás emberrel alig találkoztunk, mégis úgy alszunk el, hogy nem tudjuk, mi vár ránk holnap — mondja a családfő. — Idefelé háromszor állítottak meg az úton és vizsgálták át az autót. Reméljük azonban, hogy minden baj nélkül hazaérünk. Persze a magyarokon kívül —akik Selce látogatottsági „lis­táján” az 5. helyen állnak — Selcei nyár — turisták nélkül elmaradnak a németek, osztrá­kok is. Petar Loncsaricstól, a helyi idegenforgalmi szövetség titkárától megtudjuk, hogy a belföldi turisták sem igen jön­nek, hiszen az országot a politi­kai válság mellett gazdasági vál­ság is sújtja. Ez annyit jelent, hogy mindenki megfontolja, mire költse a pénzét és tenger­parti üdülésre sok esetben már nem futja. — Szabad kapacitásunk pe­dig bőven akad, mert négy szál­loda, két autóskemping szolgál­ja ki az igényeket, és összesen 9 ezer szálláshely található Selcén — tájékoztat Loncsarics úr. — Ebből idén csak 950-et foglaltak el a vendégek, míg tavaly ilyen­kor 4 ezren nyaraltak itt. Amint látja, hiába kifogástalan az ellá­tás, hiába a különböző kedvez­mények, a tenger és a környezet, a hírek elriasztják az embereket. Reméljük, ha a politikai helyzet nyugvópontra jut, vendégeink is visszatérnek. Különben a turis­ták elmaradása miatt a központi kormánytól kártérítést kértünk, mivel erről az állapotról mi egyáltalán nem tehetünk. Ekkor még Loncsarics úr nem tudhatta, hogy a horvát és szlo­vén függetlenség — a tervezett­nél egy nappal korábbi — ki­kiáltására fegyverekkel reagál­nak, tovább rontva ezzel üdülte­tési esélyeiket. A horvátországi Glina városában történt összetű­zésekről, melynek halálos áldo­zatai is voltak, szinte azon mele­gében szerzünk tudomást a to­vábbképzésen lévő horvát nyelv szakos magyar tanárnőktől. Egyikük arról beszél, hogy a köztársaságok elszakadásának a gazdasági következményei is tragikusak lehetnek az elmara­dottabb részekre nézve. — Kár tagadni, hogy a köz­társaságok eltérő fejlettségűek — kezdi. — Horvátországhoz tartozik a tengerpart jelentős része, az idegenforgalmi bevé­telnek 75 százalékát ők termelik meg. Szlovénia ugyanakkor az iparból és a kereskedelemből hoz jóval többet a közös kony­hára, mint más részek. A köz­ponti kormány ezek miatt sem huny szemet az önállósodás fe­lett. (Folytatjuk) A szerző felvételei Megszűnt a Varsói Szerződés Václav Havel csehszlovák elnök vasárnap este a prágai Várban mintegy egyórás meg­beszélést folytatott Antall Jó­zsef magyar miniszterelnökkel. A felek úgy ítélték meg, hogy a hétfői VSZ PTT-tanácskozás — amely megszünteti a Varsói Szerződést —, fontos hozzájá­rulás lesz a hidegháború marad­ványainak teljes felszámolásá­hoz, illetve egy új európai biz­tonsági struktúra kialakításá­hoz. Szó esett a találkozón a hét legfejlettebb ipari ország közel­gő csúcstalálkozójáról. Cseh­szlovákia és Magyarország egyaránt azt várja ezektől az or­szágoktól, hogy a Szovjetunió­nak nyújtott támogatásuk módja ne sértse Közép- és Kelet-Eüró- pa országainak érdekét. Ami a csehszlovák—ma­gyar—lengyel háromoldalú együttműködés fejlesztését ille­ti, a két vezető úgy látja: az egy­más közti szerződések megfo­galmazásakor törekedni kell a hasonló kitételek alkalmazásá­ra, valamint arra is, hogy ezek az együttműködési szerződések összhangban legyenek az általá­nos európai gyakorlattal, tehát a nyugat-európai országok egy­más közti szerződéseinek meg­fogalmazásaival. A Csehszlo­vákia, Magyarország és Len­gyelország által tervezett, a Szovjetunióval megkötendő szerződésben Prága és Budapest álláspontja szerint nem lehet el­fogadni olyan kikötéseket, ame­lyek korlátoznák e három ország szuverenitását. Azt viszont igen, hogy figyelembe vegyék a Szovjetunió jogos biztonsági igényeit—tette hozzá Somogyi Ferenc. Hétfő délelőtt a prágai Centin Palotában, a csehszlovák kül­ügyminisztérium épületében megkezdődött a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testü­letének utolsó ülése, amelynek egyetlen napirendi pontja van: a Varsói Szerződés megszünteté­se. A délelőtt folyamán a kül­döttségvezetők sorra kifejtették hazájuk álláspontját ezzel a tör­ténelmijelentőségű eseménnyel kapcsolatban. Délben került sor a Varsói Szerződés megszünte­téséről szóló jegyzőkönyv alá­írására, ezután pedig Václav Havel csehszlovák elnök záró­beszédére. Délután nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. Békéscsabán az idén nem lesznek helyi adók Augusztusban újraértékelik a költségvetést A megyei jogú város legutób­bi közgyűlésén foglalkoztak a város élsportjának helyzetével, erről a témáról már bővebben írtunk. Az 1991-es költségvetés bi­zonyos pontjait módosítania kellett a közgyűlésnek. Az indo­kok között szerepelnek azok a tények, hogy a Réthy Pál Kór­ház-Rendelőintézet működési költségeit a társadalombiztosí­tás finanszírozza, s a költsége­ket közvetlenül az önkormány­zatnak adják át. Központi bér­emelési intézkedések, az élel­mezési nyersanyagköltségek, az energiaárak emelkedése, az orosz szakos tanárok átképzési támogatása a Művelődési és Közoktatási Minisztérium se­gítségével, a nemzetiségi célú pénzeszközök biztosítása kész­tette bizonyos módosításra a képviselő-testületet. Általános vélemény, hogy nagyobb tarta­lékokra lenne szüksége az ön- kormányzatnak és augusztus­ban újraértékelik majd a költ­ségvetés alakulását. Még a bevételek reményében sem szavazta meg a testület a helyi adók kivetését 1991. má­sodik félévére sem. A helyi adó­zás módjával és mértékével kapcsolatosan hatásvizsgálatot terveznek, s a polgármester vé­leményezte a javaslatot. A helyi adó bevezetése az önkormány­zat számára nem kötelezettség, csak lehetőség. A vagyoni típu­sú adók kivetésénél a korábban építkező, most kamatterheket nyögő emberek lennének az adóalanyok. A mentességadás elbírálása, a kivetés-behajtás költségei miatt számottevő be­vételt ez nem jelentene a város­nak. Magánszemélyekre az elő­zőek miatt nem vetnek ki kom­munális adót, a vállalkozókra pedig azért nem, hogy ezzel ne fokozzák a munkanélküliséget. _A vállalkozó ugyanis még keve­sebb ember foglalkoztatásában lenne érdekelt. Később kommu­nális adót konkrét célokra lehet­ne kivetni, például út, közmű építésére. A helyi'iparűzési adót a jövőben differenciáltan kelle­ne bevezetni, megkülönböztet­ve a kezdő és a beállt vállalkozá­sokat, ösztönözve a hátrányos helyzetű területek szolgáltatási ellátottságának javítását. A megyei jogú város önkor­mányzata esetenként zárt ülése­ket tart. Az itt tárgyalt témákat a döntést követően nyilvánosság­ra hozzák, de a személyiségi jo­gok védelme, vagy üzletpoliti­kai okok indokolják a testület szűk körű részvételét. Ezeken a zárt üléseken még az országgyű­lési képviselők sem lehetnek je­len. A polgármesteri hivatal iro­davezetőinek nevét is nyilvá­nosságra hozták. Eszerint az ok­tatási terület gazdája Csepelé- nyiné Fekete Mária, a közművelődési Szegediné Ko­zák Mária, a sport Domokos Gabriella, az egészségügyi dr. Juhász István, a szociális Tamás Béláné, a vállalkozási Mészáros Lászlój a városüzemeltetési Bánfi Adám, a közigazgatási iro­da vezetője dr. Bartha László lett, a pénzügyi iroda irányítója Uhrin Nándor maradt. A város- építészeti iroda vezetésére egyik jelentkezőt sem fogadták el, a gondnokság vezetéséről a sok pályázó miatt még nem szü­letett döntés. A jogi csoport vezetője Fodorné dr. Szabó Zsuzsa lett. Minden terület veze­tőjétől önálló döntéskés&séget és az önkormányzattal való együttműködést vár a testület. B. Zs. Petre Roman: Három hónapon belül konvertibilissé válik a lej Három hónapon belül konver­tibilissé válik a román lej — je­lentette ki Petre Roman román miniszterelnök hétvégi televíziós interjújában. Ugyanennyi időn belül egysé­gesíteni szeretnék a pénz hazai árfolyamát is, Romániában ugyanis jelenleg még kétféle ár­folyammal dolgoznak: a hivata­los árfolyam szerint 1 dollár 60 lejt ér, bankközi elszámolások­ban viszont 200 lejt adnak érte. Roman szerint az egységes árfo­lyam valahol a kettő között lesz, de közelebb a jelenlegi hivatalos­hoz. Mérleget vonva kormányának eddigi 365 napjáról, Petre Roman elégedetten nyilatkozott a gazda­sági reformokról. A miniszterel­nök kedvezőnek találta, hogy a tervezett két év helyett egy éven belül sikerült leépíteniük a régi struktúrákat, és helyettesíteni „valami mással” legalábbis jogi szempontból. Roman a szociális programot tartja kormánya egyik rossz pontjának, mert — mint mondta — túlságosan átfogó jel­legű, ném kellően differenciált. — Szaddam Husszeinnak új beceneve van. __??? — Bagdadi Tolvaj" Tudni akarja ki áll az ajtaja előtt? A megoldás: NORMA VIDEO-KAPUTELEFON! így már nem érheti meglepetés, mert a készülék éjjel is mindent lát! Az osztrák gyártmányú készülék jellemzői: — CCD beépített kamera infraérzékelővel, — 4" beépített lapos képernyő, — telefonkészülék Szerelése megoldható egy koax kábellel! Az árából visszaigényelhető az ÁFA! ÁRA: 49 900 Ft + ÁFA. Cím: Békéscsaba, Munkácsy M. u. 15. Telefon: (66) 23-030. Nyitva: hétfőtől péntekig 9—17 óráig. IPARI KISSZÖVETKEZET

Next

/
Thumbnails
Contents