Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

KÖRKÉP 1991. július 10., szerda BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Elkészült a nemzetiségi törvénytervezet A természetes másság Kisebbségi önkormányzat a településeken, kisebbségi kollé­gium a Parlamentben és a Legfelsőbb Bíróság mellett. Ezek az új magyar nemzetiségi politika intézményi biztosítékai annak a 85 oldalas törvénytervezetnek az értelmében, amelyet a Nemzeti és Etnikai Kerekasztal a Parlament elé terjeszt. Megvalósítása esetén — a szövegezők szándéka szerint — Magyarország mo- dellországgá nőheti ki magát a nemzeti és etnikai kisebbségekkel való kulturált és humánus bánásmód tekintetében. A tervezet természeténél fog­va nem tud mit kezdem a nem­zetfogalom változásaival, s Ily- lyés definíciójával sem, mely szerint „magyar az, aki annak vallja magát”, nagy ambícióval koncentrál viszont „a természe­tes másság” megfogalmazására és elismerésére. Impozáns a tervezetben fog­lalt jogok súlya és mennyisége. Ezek a jogok „nem a többség adománya” és „nem a kisebbség kiváltsága”. Mégis, félszemmel mindig a határon túli 3 millió magyarra figyelve, a tervezet „különleges jogok” sokaságát fogalmazza meg, ideértve „a pozitív diszkrimináció” alkal­mazását is. A köztársaság „nem követ, nem ösztönöz és nem támogat olyan politikát, amely a kisebbséghez tartozók asszimi­lációját célozza”, s — Erdély figyelj! — nem támogatja az olyan politikát sem, mely a rész­ben vagy egészében kisebbség által lakott terület etnikai viszo­nyainak megváltoztatására irá­nyul. A tervezet körültekintően fo­galmaz a nevek sokat vitatott témájában. Minden személynek joga van nevéhez, mondja, jólle­het az erőszakos névváltoztatás­ra az utóbbi évtizedekben kevés példa volt Magyarországon (annál több Bulgáriában). Az utcanévtáblák tekintetében — ellentétben a liberálisabb skan­dináv szokásokkal (Finnország­ban 7 százalékos a svéd kisebb­ség, mégis mindenütt kinn van­nak a svéd nyelvű utcanevek) — a tervezet kvótát szab: a lakos­ság egynegyedének kell vala­mely kisebbséghez tartoznia ahhoz, hogy az utcaneveket anyanyelvén olvashassa. A magyar diplomácia évek óta hirdeti, most a Parlament is megvitatja majd az ún. kollektív kisebbségi jogokat. Ezek közé tartozik, hogy ha valamely ki­sebbség sem a kisebbségi ön- kormányzaton, sem parlamenti képviseletén (kisebbségi szená­torokat választanak) nem képes érvényesíteni jogait, akkor nem­zetközi választott bírósághoz fordulhat. Van azonban itt egy megszorítás, mely bizonyára sokakat emlékeztet majd a Ká­dár-korszak törvénykezésére. Nemzetközi bírósághoz ugyan­is akkor fordulhat kisebbségi önkormányzat, ha „az eset sú­lya, diszkriminatív volta azt in­dokolja”. Arról, hogy az eset súlyát és diszkriminatív voltát ki fogja mérlegelni és milyen ala­pon, az előterjesztésben nem esik szó. Intézkedik viszont a törvény- tervezet olyan részletkérdések­ben, mint például az, hogy „a helyi kisebbségi önkormányzati testület 9 fő”. Mivel a kisebbsé­gek már 50 fő egy településen való jelenléte esetén jogosultak önkormányzatot választani, az idézett megszorítás azt is jelent­heti, hogy a kisebb etnikai kö­zösségek igencsak bajban lesz­nek majd a helyi önkormányzat megválasztásakor, ha az önkor­mányzati helyeket arra minden tekintetben méltó jelöltekkel kívánják betölteni. Atlantic Sajtószolgálat Csökken az idegenforgalom, nő a határsértések száma Az első félévben mintegy 40 millió útlevelet kezeltek a ma­gyar határőrök, 13,6 százalék­kal kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló időszakában — mondta az MTI érdeklődésére Krisán Attila ezredes, a határőr­ség szóvivőhelyettese. A forgalom csak az osztrák határszakaszon nőtt, mégpedig 14 százalékkal, míg a cseh és szlovák, valamint a román hatá­ron kisebb mértékben, a jugo­szláv és a szovjet szakaszon pedig 30, illetve több mint 50 százalékkal csökkent. A határsértők száma viszont majdnem négyszeresére rrőtt: több mint 11 ezren, összesen 59 ország állampolgárai sértették meg a magyar államhatárt. A legtöbben, több mint 8 ezren román állampolgárok, őket a pakisztániak és a törökök köve­tik 944, illetve 600 határsértő­vel. Rajtuk kívül elfogtak 91 em­bercsempészt, akik több mint ezer embert juttattak be az or­szágba a román határszaka­szon. Horoszkóp Július 10. RAK (VI. 22—VII. 22.). Ma ne hajszolja a siker, a pénz, a sze­rencse kegyeit. Ki kell alakítani néha magunk körül a béke és a nyugalom szigetét. Érje be azzal, amit eddig elért, és igyekezzen megtartani. Ezen a napon született 1933-ban Békésen Janá- ky Viktor Munkácsy-dí- jas keramikus OROSZLÁN (VII. 23—VIII. 23.). Az Oroszlán ma észreve­szi egy Hal sóvárgó te­kintetét. Szinte felvillanyozza ez a szempár. A továbbiakat Önnek kell eldönteni, de érde­mes a figyelmét a folyamatban lévő—és sikerrel kecsegtető — munkáján tartania. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23.). Most nem helyén való az aggodalom, helyzete szilárd. Jus­sanak eszébe rég látott barátai, ismerősei, rokonai. Hívja fel őket telefonon, érdeklődjön hogylétük felől, beszéljen meg velük találkozót. Jól fog esni ne­kik. MERLEG (IX. 24— /^Vi X. 23.). Tervei jók: napja úgy indul, ahogy elképzeli. Egy várat lan hír még tovább fokozza ked vét. Legyen nyugodtan engedé kény, az idő Önnek kedvez. SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Amihez nyúl, abból csak baj lesz. Egy ilyen napon nem lenne szabad még otthonról sem elmenni. A munka azonban el­szólítja. Ilyenkor az óvatosság a legjobb tanácsadó. NYILAS (XI. 23— XII. 21.). Az élet soha nem úgy alakul, ahogy elterveztük vagy sze­retnénk. De mindig mi rontjuk el. Most attól fél, ami még be sem következett, de bekövet­kezhet. Ne fesse az ördögöt a falra, megjelenik az anélkül is! BAK (XII. 22—1.20.). Ma mindenfajta ki- kapcsolódást élvezni fog. A benti munka nem megy, minduntalan el­ábrándozik. A szabadban érzi jól magát. Érzelmi válságait be­szélje meg a legjobb barátjával. VÍZÖNTŐ(1.21—II. 20.). Bizonytalan ér- zés keríti hatalmába. Legyen különösen elővigyázatos, ha nagyobb ki­adásokkal találja szembe magát. Uranus révén különösen szelle­mi adottságokkal rendelkezik. HALAK (II. 21—111. 20. ). Sikerek várhatók e kedvező napon. Lel­ki ereje visszatér. A derűre való hajlam és a túláradó optimizmusa főleg a jupiteri tu­lajdonságoktól függ. Ha útra kel — szerelmi kalandokba bonyo­lódhat. KOS (III. 21—IV. /fjkűúíj^j 20.). Utazás vagy ven- dégfogadás fordítja fel eltervezett program­ját. Ennek ellenére kellemes napra számíthat. Szerelemben a Vénusz minden elképzelését segíti a boldogság elérésében. BIKA (IV. 21—V. Iw'Sn 20.). Szerencsecsilla- \jrfJ ga hűségesen követi. ^ Jó diplomáciai érzék­kel rendelkezik. A túlzott kötött­ség fárasztja. Titkaiba senkit nem érdemes beavatni, mert az csak pletykákra adna alkalmat, s magánéletét úgyis egyedül kell megoldania. IKREK (V. 21—VI. 21. ). Közös jövőjüket partnerével beszéljék meg, szerencséjét ne hagyja elszaladni. Egy kivételes kapcsolat lehetősége csillan fel. Munkájában szinte pótolhatat­lan, nincs vetélytársa. Felettesei részéről a megbecsülés nem marad el. Mozgáskorlátozottak, figyelem! A Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsége ART ’92 néven meghirdette a mozgás- korlátozottak jövő évi második or­szágos kulturális fesztiválját. A fesztivál célja — csakúgy, mint az első székesfehérvári találkozóé — változatlan: felkutatni a tehetésges mozgáskorlátozottakat és szereplé­si, bemutatkozási lehetőséget bizto­sítani számukra. A szövetség irodalmi, képzőmű­vészeti, gyermekrajz-, kézműves, népművészeti és videofilm-pályá­zatot írt ki, valamint irodalom, ének, zene és egyéb kategóriában hirde­tett művészeti szemlét. Emellett a legjobb irodalmi művekből előadá­sokat szerveznek és kiadványban jelentetik meg azokat. A képművé­szeti, népművészeti és iparművé­szeti alkotásokat pedig kiállítják. A pályázatokra és a művészeti szemlére jelentkezni az egyesüle­teknél, a budapestiek a Mozgássé­rültek Állami Intézetében, 1022 Bu­dapest, Marcibányi tér 3., Bedő Ágnes szervezőnél és az Art ’92 szervezőiroda címén: 2800 Tatabá­nya, Pf. 310, Adamecz László iroda­vezetőnél lehet. Mozgáskorlátozottak • Egyesületeinek Országos Szövetsége (OS) Autók - szigorú vizsgán Günther Bőgi, Bécs rendőr­főnöke hadat üzen a levegőt szennyező autóknak. Megerősí­tette, hogy július 22 után le fog­ják állítani és vizsgálatra fogják küldeni azokat az autókat, ame­lyek túl sok szennyezőanyagot bocsátanak ki. Ha a gépkocsik nem felelnek meg az előírá­soknak, akár a rendszámot is le lehet róluk szerelni. Az osztrák autóklub támogat­ja a tervezett intézkedéseket, ám kicsit tanácstalan is: mennyiben lehet számonkémi az előírások betartását a külföldi autósoktól? Ez mindenekelőtt a Csehszlová­kiából és Magyarországról ér­kező járművek esetében jelent­het gondot, amelyek közül tud­valevőleg nem mindegyik tud majd megfelelni a szigorú oszt­rák normáknak. Az osztrák au­tóklub, az ÖAMTC egyik szóvi­vője máris így kommentálta az ügyet: „Ezzel sokak előtt akár le is zárhatjuk a keleti határun­kat.” Hat évre bérelte ki a Lakitelki Szikra Tsz évek óta ráfizetéses és ezért bezárásra ítélt téglagyárát Deák István agrármérnök, aki mint egyéni vállalkozó, fiával és menyével működteti ezt a gyárat MTI-fotó: Galambos Sándor Olvasóink írják A Szarvasi Zeneiskola „ügy éróV” A Békés Megyei Hírlapban a közelmúltban megjelent, ,,Ki lesz a Szarvasi Zeneiskola igazgatója?” című cikkre reagálnék. Az utolsó bekezdésben szó esik arról, hogy egy zenetanárnő kérte a munkakönyvét. Ez nem igaz, soha senki, semmikor nem kérte a munkakönyvét. Más dolog az, hogy az évenként szerződéssel dolgo­zó tanárok munkaviszonya szeptember 1-jétől június 15-éig tart, és valamennyien megkapják munkakönyvüket június 15-én, mert ez a jogszerű. A bekezdésben arról is szó van, hogy ,,három-négy zenepedagó­gus elköltözését fontolgatja Szarvasról” . Csak az nem derül ki a cikkből, hogy ezek a tanárok éppen ahhoz a többséghez tartoznak, akik a régi vezetőt választották meg újra. Az írás elején szó van a választásról. Ezt a város jegyzője vezette, törvényességét személye, valamint Deme Zoltán országgyűlési kép­viselő jogász megbízottja—aki szintén ott volt—garantálja. Végül még annyit, hogy a sajtóban több feszültséget keltő, és az iskolát sértő, egyoldalú információt sugalló cikk jelent meg. Ugyan­akkor részemről valamennyi helyreigazítást — több oldalról érke­zett tanács alapján—visszavontam, hízva abban, hogy egyszer vége lesz ennek a tortúrának, és a vesztes is megnyugszik. Dr. Debreczeniné Bakos Erzsébet, a Szarvasi Zeneiskola igazgatója Szünidei feladat az általános iskola második osztályába lépő­knek: hány hibát vétett a felirat készítője? A megfejtéseket elküldhetitek Battonyára, a Hangya Szövetkezetnek. Ha a cím­zett nem postázná a megérdemelt jutalmatokat, akkor gondol­kodjatok el azon, hogy mi a különbség a két szó között: hangyas­zorgalom és „hangya”-színvonal! Fotő: Gál Edit Minimális felszerelés, maximális lelkesedés Már csak a fásultság? A szeghalmi városi televízió­ról szóló történetünk valamikor évekkel ezelőtt kezdődik, ami­kor néhány lelkes szakember el­határozta, felkarolja a helyi tele­víziózás ügyét. A Magyar Tele­vízióval próbálták felvenni a kapcsolatot, de pénz hiányában végül derékba tört a dolog. Leg­alábbis egy időre... 1989 az újabb, s talán sikeresebb próbál­kozások éve. De innen emlékezzen Szili Géza, a város művelődési központjának az igazgatója! — Akik korábban kísérletez­tek ezzel a dologgal, ’89-ben megkerestek, hogy nem kellene feladni. Nekiláttunk hát: enge­délyt szerezni, pénzért kuncso­rogni... — Ez utóbbi mehetett csak igazán nehezen... Végül sikerült megjelenniük a képernyőn? — Igen, 1989 decemberének végén 850 lakásba köszöntünk be, s e naptól kezdve hétről hétre jelentkezünk. Előbb csak havi egy szerkesztett műsorunk volt, mára eljutottunk oda, hogy min­den hétfőn új műsort sugárzunk a városi televízióban. — Nyilván javultak a techni­kaifeltételek is azóta. Sok támo­gatójuk akad? — A helyzet az, hogy gyak­ran osztanak tanácsokat, elége­detlenek az adások minőségé­vel, mondják, ne fújja a szél a kép tetejét, de ha pénzt kérünk, az nincs... —Mégis vásároltak ezt, azt... — Ami nagyon szükséges volt, a művelődési ház saját többletbevételéből finanszíroz­ta. 490 ezer forintot fordítottunk technikára. Kértünk céltámoga­tást az önkormányzattól, hiába. Pedig a városi tv nélkül is egyre nehezebben tartjuk fenn magun­kat. — Valami bevételük csak van... Legalább a hirdetésekből. — Talán most kezd beindulni a dolog... A gond az, hogy kon­kurencia még nemigen akad, így nem olyan fontos a vállalkozá­sok propagandája, mint mond­juk a nagyobb településeken. E mellett 20 forintokat szedünk családonként, de ez a pénz el is megy a filmek kölcsönzési díjá­ra. — Térjünk át egy más témá­ra! Volt idő, mikor közvetítették a képviselő-testület ülését. Az­tán a következőn már nem voltak ott. — Nem is hívtak meg, csak egyre. Úgy tűnik, nincs ránk szükségük, mert ha lenne, támo­gatnának minket. Tudja, elég elkeserítő a helyzet. A segítség minimális, mi meg egyre fásul- tabbak leszünk. Csak azért nem száll ki az amúgy is komoly gon­dokkal küszködő művelődési ház ebből az egészből, mert ak­kor biztos vagyok benne, évekig nem lenne városi tv Szeghal­mon. — A lakosság igényelné a testületi ülések közvetítését? — Ezt talán tőlük lehetne megkérdezni! Egy biztos, min­ket időben kellene értesíteni az ilyen eseményekről, hiszen nem egyszerű dolog felkészülni. Ar­ról nem beszélve, hogy kamerát kell kölcsön kémünk s ez a téma úgy hiszem, magáért beszél... Nagy Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents