Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-08 / 158. szám

KÖRKÉP 1991. július 8., hétfő Ha hétvége, akkor betörnek? Bűnmegelőzési alapítvány Vésztőn Karnevál és Roma Parlament Nemzetközileg elismert jogokat követel a cigányság „...Vésztő nagyközség terü­letén a vagyonvédelmi tevé­kenység hatékonyságának, színvonalának növelése, a va­gyonvédelem és a bűnmegelő­zés érdekében történő lakossági kezdeményezések anyagi tá­mogatása és szakmai koordiná­lása. Ennek érdekében techni­kai eszközök és bűnmegelőzési módszerek rendszerbe állítása, felhasználásának segítése... Olyan technikai eszközök be­szerzése és üzemeltetése, ame­lyek a büntetőeljárás során se­gítenék a bizonyítást.” így fo- * galmazódott meg — egyebek mellett — annak az alapítvány­nak a célja, melyet nemrég indí­tott útjára a vésztői önkoijnány- zati képviselő-testület. Útrava- lóként 100 ezer forintot szavaz­tak meg a testület tagjai, bízva abban, hogy mások is csatla­koznak e célkitűzésekhez, hi­szen alapítványuk nyílt, bárki Százéves a Nosztalgiavonat indult 1891. június 29., vasárnap, ezen a napon indult meg először a vasúti közlekedés a Dévavá- nya—Körösladány—Szegha­lom—Vésztő—Kótpuszta— Nagyvárad útvonalon. Száz éve annak is, hogy Szeghalom és Füzesgyarmat között már vona­ton is lehetett közlekedni. A nevezetes évfordulón a Sárréti Múzeum vasúttörténeti kiállítást rendezett. Korabeli dokumentumok, fotók, haszná­lati eszközök bemutatják azt az óriási fejlődést, mely napjaink­ban is tart. A megnyitón meg­tudtuk: a korabeli vasúti társa­ság, ha az utas 225 kilométeren túl utazott, akkor ötven százalé­kos kedvezményt adott a menet­jegyre. Ez a kedvezmény most száz év múltán szintén életbe lépett, igazcsakamegnyitónap- ján, s csak egy alkalomra: nosz­talgiavonat indult Szeghalomról Füzesgyarmatra, a vagonokat csatlakozhat ahhoz. Hogy kikre számítanak? Többek között er­ről érdeklődtünk a kuratórium elnökétől, Eszlári Istvántól. — Lehetnek közületek, ma­gánszemélyek akik sorainkba lépnek. Élhetnek itt, Vésztőn, de várunk olyan csatlakozókat is, akik elszármaztak innen, netán külföldön élnek, s e formáját vá­lasztják a kapcsolattartásnak. — Miért volt szükség erre az alapítványra? — Azért, mert úgy gondol­juk, e településen is nagyobb figyelmet kell szentelni e témá­nak. Bizonyítja mindezt, hogy lassan nincs olyan hétvége Vésztőn, hogy valamilyen bűncselekmény ne történne. Hol egy bolt, hol egy magánház vall­ja kárát a hívatlan „vendégeske­désnek”. A menetrendszerű ke­rékpárlopásokról nem is beszél­igazi gőzmozdony vontatta. A megnyitó napján még egy érde­kesség, figyelmesség: a szeg­halmi posta kitelepült a mú­zeumba, és az ott vásárolt leve­— Ahhoz, hogy a békés ál­lampolgárok nyugalmát meg­őrizhessük, a nap minden sza­kában az utcán kell lennünk. Ehhez bizony kevés rendőr van Vésztőn, de ha anyagi segítsé­get nyújtunk, akár megfelelő létszámról is szó lehet. Megíté­lésem szerint ez 8-10 rendőrt je­lent. — Most tehát nincsenek eny- nyien? — Sajnos nincsenek. Össze­foglalva: el kell érnünk, hogy ne legyenek filléres gondjaik. Ha menni kell, ne legyen akadály az üzemanyag ára, a létszám hiánya... És persze nem árt a je­lenlegi technika fejlesztése sem... — Miért éppen önre esett a kuratórium tagjainak választá­sa az elnöki tiszt betöltésében? — Talán mert nem áll távol tőlem ez a téma. Hat éve önkén­tes rendőr vagyok. lezőlapokra, képeslapokra első napi bélyegzés került. Az alkal­mi bélyegzőn ez áll: „100 éves a Sárrét Vasútja”. Oravszki Ferenc S Elénk forgalom a határ- állomásokon A megerősített magyar—ju­goszláv határszakaszon tovább­ra sem találkoznak menekülők­kel a határőrök, akik egyébként folyamatos kapcsolatot tartanak a befogadó állomásokkal — mondta az MTI érdeklődésére a BM Határőrség illetékese. A határállomásokon viszont élénk a forgalom. Befelé csak Hegyeshalomnál kell várni, mintegy 45 percet, annál hosz- szabb ideig tart az áthaladás ki­felé a déli határszakaszon. Tom­pánál 5, Röszkénél és Nagylak­nál 7-7 óra a várakozási idő. A többi határállomáson lényegé­ben folyamatos a forgalom, Gyulánál mindössze néhány perc a várakozási idő. Az országot elhagyó kamio­nok továbbra sem használhatják a rábafüzesi átkelőt, miután az osztrák hatóságok átmenetileg ott nem fogadják a Magyaror­szágról érkező teherautókat. Kisgazda amnesztia Ezentúl minden fegyelmi ügy, amely a személyiségi jog megsérté­sével kapcsolatos, az FKgP Orszá­gos Fegyelmi Bizottsága illetékes­ségi körébe tartozik — döntöttek a Független Kigazda-, Földmunkás és Polgári Párt szombati kibővített or­szágos vezetőségi ülésén. Ez a hatá­rozat a július 6-a utáni „magatartás­ra” vonatkozik, s előírja azt is, hogy a vétkes tagsági jogát azonnal fel kell függeszteni. Ezzel egyidejűleg amnesztiát kap minden olyan ko­rábbi cselekedet. nyilatkozat, amellyel a nyilvánosság előtt bár­melyik párttag személyiségi jogát megsértették. Az országos vezetőség arról is határozott, hogy a párt tavalyi évről szóló jténzügyi jelentését beterjesz­ti az Állami Számvevőszéknek, és a szükséges vizsgálatokat e szerv ha­táskörébe utalja. Az országos vezetőség — négy tartózkodással, ellenszavazat nél­kül tudomásul vette Pártay Tivadar kilépését a független kisgazdapárt­ból. A testület a továbbiakban a kár­pótlási törvény végrehajtásáról, az új programtézisekről és a párt szer­vezeti struktúrájának gyökeres át­alakításáról tárgyalt. A második nemzetközi ci- gánykamevál adott alkalmat a Magyarországi Roma Parla­mentnek az első nemzetközi ci- gánykerekasztal megrendezésé­re, amelynek fő célja az volt, hogy az emberek megismerhes­sék a nemzetközi cigányszerve­zetek működését. A kerekasztal deklarációban fordult az Európa Tanács Kisebbségi Bizottságá­hoz, hogy fektessék le az euró­pai cigányság kisebbségi jogai­nak alapelveit. A cigányság kisebbségi jogai elismertségének hiányán túl nemzetközi viszonylatban is az összefogás hiánya az egyik leg­nagyobb problémája ennek az egész világon szétszórt nemze­tiségnek — derült ki a felszóla­lásokból. Rajkó Gyurics, a Ci­gány Világszövetség jelenlévő elnöke elmondta — ő mint az UNESCO által konzultatív tag­sági jogokkal rendelkező szer­vezet képviselője több olyan, főleg nyugat-európai cigánys­zervezet képviselőivel is tár­gyalt, amelyekről meg kellett állapítania, bogy csupán fantom Kádár János halálának má­sodik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munká­spárt megemlékezést tartott szombaton a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjánál. A mintegy tízezer résztvevő előtt az MSZMP képvisele­tében Benkéné Kiss Valéria mondott ünnepi beszédet. Kije­lentette, hogy a mai munká­spárt jószívvel vállalja a kádári örökségből mindazt, ami előre­szervezet, vagy pedig alapve­tően elutasítja a nemzetközi összefogást. A kerékasztalon részt vevő másik nemzetközi szervezet, az EUROM nemrég alakult, és még nem rendelkezik nem­zetközi legitimitással. A szer­vezet képviselője egy érdekes ötletről számolt be a jelenlévők­nek, egy rorrft bank megalapítá­sáról. A 21 szervezetet tömörítő Roma Parlament képviselői hangsúlyozták, hogy saját feladataik közül is a legfon­tosabbak közé sorolják rész­vételüket az európai cigány­mozgalomban, egy sorban a magyarországi cigányszerve­zetek közötti politikai együtt­működés megteremtésével és a részvétellel a kisebbségi és nemzetiségi jogokat szabá­lyozó törvénytervezetek kiala­kításában. A kerekasztal ren­dezvényére több cigányszerve­zet is kapott meghívást, közülük többen is kifogásolták, hogy nem kaptak alkalmat a felszóla­lásra. mutató és maradandó érték. Benkéné hangsúlyozta: békét kell kötni az emlékeinkkel, s miharabb véget kell vetni az ál­lami politika rangjára emelt gyűlölködésnek. A mai belpoli­tikai folyamatokról szólva a szónok megjegyezte, hogy a rendszerváltás nem más, mint a szocialista vívmányok és a szo­ciális vívmányok megsemmisí­tése, miközben egy újhorthysta tekintélyuralmi rendszer van kialakulóban. „AKI FARKASOK KÖZÉ KEVEREDIK, MEGTANUL ÜVÖLTENI.” (GOLDONI) ve. — Mit lehet tenni? Sárrét vasútja Szeghalomról Füzesgyarmatra l)r. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató megnyitja a kiállítást Megemlékezés Kádár János halálának második évfordulóján „Skála-kópénak” nézték a Csillagban Sokáig azt hittem, én vagyok a világ legszerencsétlenebb embere, hiszen hiába kapartam, vakartam az Express Mo­neysorsjegyeket, még 20 forintot sem nyertem. M. Z. levelét elolvasva aztán helyrebillent a lelki egyensúlyom. Egyik volt kollégája százezer forintot „kapart össze”, és a nyereményét száz darab ezerforintos vásárlási utalványban kapta meg. M. Z.-t kérte arra, hogy próbálja neki beváltani pénzre ezeket. O az orosházi Csillag Áruház konfekcióosz­tályát szemelte ki, de néhány perc után rendőri kísérettel távozott onnan. Az osztály vezetője gyanúsnak minősítette az utalványokat, mert hiányzott róluk a kibocsátó áruház aláírása. Ugyanakkor a száz darab utalvány a folyamatos sorszám miatt is felkeltette figyelmét. Az osztályvezető nem sokáig tétlenkedett, hanem kihívta a rendőrséget. Mivel a megérkező rendőrök a helyszínen nem tudták hitelt érdemlően eldönteni, hogy valódiak vagy hamisak az utalványok, bekísérték M. Z.-t a kapitányságra. Ott aztán gyorsan tisztázódott, hogy a Skála-csekkek igaziak, és a beváltó ártatlan. A Csillag Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Sándor munka­társa cselekedetét jogosnak tartotta, mert mostanság annyi a hamis pénz, bélyegző, személyi igazolvány, hogy jobb félni, mint megijedni. Az orosházi kapitányság illetékese, Szalai Ferenc a rendőri intézkedést helyesnek ítélte, hiszen ők bejelentésre mentek, és a boltban nem lehetett tisztázni az ügyet. Mindezt persze az üzletben levélírónk ismerősei nem tud­hatták, így rögtön szájra kelt a hír, hogy lopott, és azért „élvezi” az egyenruhások társaságát. Még nevet is kapott, miszerint ő a Skála-kópé. Ezek után talán érthető, hogy M. Z. szíve már nem a Skála-Coop-é. Nyemcsok László Táborszemle I. Sarkad, Geszt, Constanta A Sarkadi Cukorgyár közelé­ben lévő erdős területen már csaknem egy évtizede sátras olvasótábort rendeznek a sarka­di térség általános iskolásainak. Tímár Imre, a sarkadi városi könyvtár vezetője, a tábor szak­mai irányítója így beszélt erről: — A cukorgyár, a megye és a környék önkormányzatai, a sarkadi Demisz szerencsére nem hagyták kialudni ezt a lán­got. A szülők számára 1000 fo­rint kiadást jelentett ez a lOnap, ám sok helyen már ez is megter­helő. A sarkadkeresztúri régésztá­bort — szemben a sarkadi olva­sótáborral — már sokkal kevés­bé jutalmazta a szerencse iste­ne. Míg tavaly középiskolás gyerekek sokasága bontogatta az itt talált X-XI. századi sírhe­lyeket, addig az idén néhány megszállott régészre és önkén­tes fiatalra maradt a munka foly­tatása. Szponzor ugyan akadt volna, de mint ahogy fecskéből is több kell a nyárhoz, az egy szem ajánlat itt sem bizonyult elegendőnek a diáktábor újbóli megszervezéséhez. A geszti életmódtábort már hosszú évek óta vezeti Szerb József, a helybeli iskola, és Gulyás Szabó Géza, a lökös- házi általános iskola igazgató­ja. Ez a tábor sem maradt el az idén, bár a ragyogóan felsze­relt geszti sátras úttörőtábor­ban egész nyárra ez az egyet­len esemény. Mint a 1 ökös- házi iskola igazgatója elmond­ta, ez a terület az önkormány­zaté, s véleménye szerint jó lenne valami értelmeset kezde­ni vele. Jelenleg 40 hátrányos hely­zetű gyermek érezheti itt jól magát egy héten keresztül. A tá­borozás költségeinek nagy ré­szét a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint a megyei nemzetiségi és etnikai bizottság fedezi. (A hiányzó pénzt az iskolák és szülők bizto­sítják.) Három általános iskolában arról érdeklődtünk, hogy eze­ken túl az idén milyen kirándu­lási vagy üdülési lehetőségeket tudtak még szervezni tanuló­iknak. Sarkad, 1-es számú általános iskola, Szabó Gyula igazgató: — Mi egy héttel hamarabb fejeztük be az iskolát, mint má­sok. Ezalatt valamennyi tanu­lócsoportunk eljutott valahová üdülni. Voltak, akik csak ide Dánfokra vagy Városerdőre, de akadtak olyan osztályok is, amelyek Miskolctapolcára vagy Szegedre utaztak. Néhány kirándulás költségeihez az is­kola is hozzájárult, hiszen van­nak olyan tanulóink, akik egyébként nemigen jutnának el bárhová is. Ilyen volt a nagycsa­ládosok dunakanyari kirándu­lásához vagy a geszti életmód­tábor résztvevőinek juttatott támogatás. Sarkad, 2-es számú általá­nos iskola, Illyés Imréné igaz­gató: — A városban az idén elma­radt a korábban szokásos nap­közis táboroztatás. A szülőknek nincs pénzük, a tábort pedig nem lehet fillérekből összehoz­ni. A többség a kirándulások mellett voksolt, de akadt olyan osztály is, amely zánkai táboro­záson vett részt. A méhkeréki népitánccso- portos gyerekek számára Pétru- sán János, az Általános Műve­lődési Központ igazgató-he­lyettese szervezett egy kéthetes tengerparti üdülést a romániai Constantára. Mindez jutalom azért, mert a táncosok kiemel­kedően szerepeltek június ele­jén a Mezőhegyesi Népitánc Fesztiválon. Magyar Mária A sarkadi olvasótáborban Herczeg Tamás népművelő a lelki­tudati jelenségekről beszélget a gy erekekkel

Next

/
Thumbnails
Contents