Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

1991. július 5., péntek BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Uj emberek a csabai iskolák, közművelődési intézmények élén A közvéleményt mindig élén­ken foglalkoztatja, hogy ki lesz az iskola új igazgatója, marad-e a régi ember valamely intéz­mény vezetésében. A megyei jogú város közgyűlésén nemré­giben hoztak nyilvánosságra néhány személyi hírt, változást. A békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola igazgatója a nevelőtestület egyetértésével Erdős Tibor, a 3. Számú Általá­nos Iskola igazgatója Duna Já­nosáé, a Kulich Gyula Középis­kolai Fiúkollégium igazgatója Sztrunga Mihály, a Penza La­kótelepi Óvoda vezetője Hajnal Györgyné lett. Maradt a Belvá­rosi Általános Iskola és Gimná­zium igazgatója dr. Ratkay Im- réné, a VIII. Kerületi Általános Iskola igazgatója Sárándi Zsó­Viccek —Mi az átlátszó fém? _?????? —D rótkerítés. * — Mi van a hangyaboly alatt? _?????? —H angyagörl. fia, a Dolgozók Általános Isko­lája Gépíró és Gyorsíró Iskola igazgatója Somogyi József. A megyei önkormányzat a békéscsabai székhelyű megyei művelődési központ igazgatójá­nak továbbra is dr. Pap Istvánt tartotta megfelelőnek. Városi intézmény lett a Lencsési Kö­zösségi Ház, amelynek vezetője Takács Péter. A Békési Úti Közösségi Házak igazgatója Tőkés Gyula. A megyei és a városi önkor­mányzatok elképzelése szerint minden, a városban található közművelődési intézmény ve­zetőjének — önálló munkája mellett — együtt kell működnie egymással. így a nemrégiben az ifjúsági ház élére kinevezett Szente Bélával is. — Másnapos vagyok. Tudna ajánlani valami jót? — kérdi a vendég és felka­paszkodik a bárpulthoz. —Mi legyen az? — Mindegy, csak nagy legyen, hideg és sok gin le­gyen benne! — Egy pillanat!... Béla, küldd ide azt a táncosnőt, aki az éjjel a műsorban vet­kőzött! s Árny-váró „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja...” — írta Arany János a Toldi kezdő soraiban, igaz ő még nem tudhatta, mennyire éghet a betonflaszter. Pedig egy- egy kánikulai napon szinte látni, ahogy ontja a hőt magából az úttest, a járda, ha nem borul fölé némi hűs árnyék, amit leggyak­rabban a fák nyújtanak. Felüdülés a nyári hőségben egy fagyit nyalva korzózni a lombok alatt, vagy egy kerthe­lyiségben egy korsó sör mellett hallgatni a levelek susogását. Szinte kínszenvedés ilyenkor a napon járni, méginkább állni nehéz csomaggal a kézben. Márpedig sajnos ennek van kité­ve a vasúton vagy buszon a vá­rosba érkező utazó, ha busszal szeretne tovább menni. A né­hány éve átadott buszpályaud­var ugyanis sok mindennel di­csekedhet, de árnyékkal nem. Az egész egy szép, ultramodern betonsivatag, ahol legfeljebb az izzadó emberek és a mindenhez hozzáedződött városi verebek bírják ki öt percnél hosszabb ideig. Tudom, évekbe telik, míg egy fa megnő, de addig is, kis fa, kis árnyék. Hiszen aki tűző napon 15-20 percet vár például a batto- nyai buszra, annak sokszor egy tízes papírzsebkendő sem elég, hogy letörölje izzadtságát. Bár egy előnye mégis van e kőpusz­tának. Nem legelészhetnek rajta a tikkadt szöcskenyájak. Élő népművészet Megyénkben körülbelül két évtizeddel ezelőtt kezdődött el a tárgyalkotó népművészeti moz­galom reneszánsza. Előkerültek a régi mhák, használati és dísz­tárgyak, textíliák. A szekré­nyek, ládafiák féltett kincseit tanulmányozva, motívumkin­cseit felhasználva készültek azok a színpompás kézimunkák, amelyek a napokban láthatók Békéscsabán, a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola emeleti termében. A Békés megye élő népmű­vészete című, az Országos Ho­nismereti Akadémia tiszteletére megrendezett kiállítás hozzáér­tőnek és egyszerű nézelődőnek egyaránt esztétikai élményt nyújt. A megye egy-egy vidéké­nek motívumkincsét feldolgozó térítők, törülközők, abroszok, párnák a mai lakások díszeiként is megállják a helyüket. A kiállí­tott munkákat a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai készítették. Nevelési tízparancsolat 1. A gyermek nem villámhá­rító, ne rajta vezesd le az indula­todat. 2. Ne feledd: a gyermek sze­me — mint istené — mindent lát, sőt füle is van. 3. Testi-lelki erejét meghala­dó dolgot ne kívánj tőle, pláne ne erőltess. 4. Ne zsarolj a szeretettel, de magadat se hagyd zsarolni. 5. Gátlásokat, bűntudatot ne alakíts ki. 6. Prédikáció helyett mutass példát. 7. Korán vond be a munkába gyermeked, mikor még az játék neki. De jó ha rágondolsz: te sem úgy mostad fel a konyhát először, mint ezredszer. S a fel­nőtt is töri a tányért meg a poha­rat. 8. Dicsérd már az igyekezetei is. 9. Soha ne mondd, hogy hü­lye, ügyetlen, de azt sem, hogy a világ legokosabbja, legügye­sebbje. 10. Már az egész kicsi gyer­meket is tekintsd embernek. (Kanadai szájhagyomány nyomán) Az oldalt írta: Bede Zsóka, Gubucz Katalin, Móczán Zol­tán, Vass Márta. A fotókat Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc készítette A Panta-Nett által szervezett manökenképző tanfolyam áprilisi vizsgabemutatóján Fotó: Fazekas Ferenc pedig Tímea szerint az itteni lá­nyok semmivel sem rosszabbak. Ugyanúgy tanulják a szakmát — két év alatt körülbelül nyolc­van lány és fiú végezte el a Bé­késcsabán a manökenképző tan­folyamot — s gyakorolnák is, ha lenne hol. — Próbáljuk bővíteni a lehe­tőségek körét. Az országban már több helyen szerveznek sze­zonális divatbemutatókat a buti­kosok árukészletéből, s ezeknek igen nagy a sikere. Mi is kezde­ményeztünk ilyet. Július 14-én két bemutatót tartunk az ifjúsági házban, melyen a most végzett manökenképzősök legjobbjai mutatnak be nyári kollekciókat — újságolja Timi, s hozzáteszi, hogy őszre ugyancsak tervez­nek hasonlót. Katalógus is ké­szül, amely segíti majd a manö­kenek kiközvetítését, foglalkoz­tatását, hisz azért kellenek az új arcok, s a csabaiak még eddig soha, sehol nem vallottak szé­gyent. Manökenélet Tizenéves lánykák álmainak netovábbja, hogy egyszer — magukra öltve a szezon legdiva­tosabb ruháját — végiglejthes- senek a kifutón, s minden szem­pár vonzó alakjukat, tökéletes sminkjüket, szép mozgásukat figyelje. A legdivatosabb női foglalkozások egyike még ma is a manökené, pedig a valóságban korántsem olyan gondtalan az életük, mint ahogyan a kívülál­lók látják. A Békéscsabán megforduló idegenek nemcsak udvariasság­ból mondják, hogy errefelé ren­geteg a csinos lány. Erről min­denki meggyőződhet, aki kora délután végigsétál a főutcán, mert bizony kapkodhatja a fejét, annyi szép ifjú hölggyel találko­zik. Egyik-másik fotója bátran megjelenhetne valamelyik di­vatújság címlapján. Igen ám, de hogyan juthat el odáig? Mert bizony a vidékieknek e téren is hátránnyal kell megküzdeniük... — Sajnos, vidéken igen ke­vés a bemutatkozási lehetősé­günk— mondjaTőkés Tímea. O azon kevés manökenek közé tar­tozik, akiknek sikerült a főváro­si mezőnybe kerülniük. Timi rendszeresen vesz részt buda­pesti bemutatókon, de érzi a vi- dékiség hátrányát. — Nem mindegy, hogy az ember frissen, kipihenten, vagy pár órás vona­tozás után érkezik egy bemuta­tóra. Azonkívül a pestiek jobban kiépíthetik a kapcsolataikat, s gyakran bizony ezen múlik, kit hova hívnak. A lányok többsége nem tudja magát kellőképpen menedzselni, pedig nálunk még ez is hozzátartozik a szakmá­hoz. A helybeli lehetőségek igen szűkösek; nagyobb bemutatók­ra még ma is pestieket hívnak, Koszi, NYISZI! Tanfolyamok, képzések, közhasznú munka pályakezdőknek Túl sok jó hírrel nem tudnak kecsegtetni senkit továbbra sem a Megyei Munkaügyi Központ­nál. Tízezer körüli a munkanél­küli a megyében, de talán mint­ha lelassult volna a munkanél­külivé válás folyamata. Az ok érthető: mostanság csúcsidő- szakot élnek az élelmiszer-fel­dolgozó üzemekben, szükségük van az idénymunkásokra. A megyében lakó fiatalok közül 11 ezren végeztek az idén az általános, a közép- és felsőfo­kú oktatási intézményekben. Pályakezdőknek mindössze 860 álláshelyet kínáltak a munkálta­tók, talán személyes kapcsola­tok, magánvállakozások révén ennél azért többen tudnak elhe­lyezkedni. A megyei képviselő- testület önkormányzata a na­pokban szavazta meg a kiegé­szítő költségvetést azokra a plusz osztályokra, amelyeket a középiskolákba fel nem vett ál­talánost végzettek számára mégis indíthatnak hét szakmá­ban. A békéscsabai textilipari­ban, a kereskedelmi és vendég­látóipari iskolában tanulhatnak. Szabadkígyóson zöldéster- mesztőknek, Békésen leendő háziasszonyoknak, Orosházán és Mezőhegyesen nőiruha- készítőknek, Szeghalmon a 611. számú szakmunkásképző­ben kihelyezett tagozaton kez­dődik a képzés. Azok a gyere­kek, akik ezekbe az osztályokba sem jutnak be, még mindig ta­nulhatnak a munkaügyi központ által szervezett címfestő, sző­nyegszövő-javító, textil-ruha­ipari varrómunkás és mezőgaz­dasági vállalati gépszerelő tan­folyamon. Az érettségizettek­nek (mintegy 360 fiatalnak) 8-9 hónapos, szakmát adó, intenzív, napi 4-5 órás tanfolyamokat in­dít a központ. Nyelvismeretet is kínál a külkereskedelmi, árufor­galmi és a középfokú nyelvvizs­gára felkészítő képzés. Operá­tor, programozó, nyelvtudással is rendelkező gépíró vagy vállal­kozói ügyintéző lehet, aki eze­ket a szakokat választja. Palán­tanevelő, zöldséghajtató vállal­kozónak jelentkezhet az érettsé­gizett, a szakmunkásképzőben végzetteknek pedig kisvállalko­zói ügyintézői tanfolyamot is szerveznek. Akik nem jutnak be ezekre a tanfolyamokra, de dol­gozni szeretnének, közhasznú munkán, szociális gondozóként időseknél vagy óvodákban, is­kolákban tevékenykedhetnek. A képzésekre és a munkára a területileg illetékes munka­ügyi központokban lehet je­lentkezni (Békéscsabán egye­lőre még a Luther utcában, július második felétől pedig az Árpád sor 2. szám alatt). Azok a pályakezdők jogosultak a képzésre, az átképzési támo­gatásra (esetenként albérleti, étkezési hozzájárulásra, uta­zási térítésre, kollégiumi elhe­lyezésre), akik munkanélkü­liek és két éven belül végeztek valamilyen oktatási intéz­ményben. Vállalkozóknak, egyéb mun­káltatóknak jó tudni, hogy ha pá­lyakezdő munkanélkülit foglal­koztatnak, a munkabér és járulé­kai 50 százalékát téÚti számukra a megyei munkaügyi központ. Ezen a nyáron július 1-jétől ismét megnyitotta Nyári Ifjúsá­gi Szolgáltató Irodáját, a NYI- SZI-t a Békéscsabai Családsegí­tő Szolgálat. Céljuk változatlan, az ország-világjárás során bajba kerülő fiatalok segítése, támo­gatása információval, szállás­sal, esetlegesen a hazaút költsé­geivel. A tavalyi tapasztalatok­ról kérdeztem Tóth Jolánt, a csa­ládsegítő szolgálat vezetőjét. — Eredetileg külföldi fiata­lokra számítottunk, de hamar ki­derült, hogy a hazai utazók is igénylik segítségünket. Bár ta­valy sem zárkóztunk el előlük, az idei pályázat benyújtása során már rájuk is gondoltunk. A ta­pasztalatok szerint egy-egy na­gyobb rendezvény, koncert után keresnek fel bennünket legtöb­ben, ezért fokozottan figyelünk az ilyen alkalmakra. Hat köl- csönmatracot kaptunk, amit szükség esetén az irodában he­lyezünk el. Itt is kialakítottunk egy zuhanyozófülkét. Felkészül­tünk arra is, hogy az orvosi, fog­orvosi panaszokkal hozzánk for­dulókat eligazítsuk, ez minden­képpen új a tavalyihoz képest. Szóval, igyekszünk minden for­mában segíteni az utazás közben bajba jutottakon. A családsegítő szolgálatnak ez a programja nemcsak az úton levő fiatalokon segít, hiszen 35 diáknak nyújt nyári munkalehe­tőséget a városban, közülük nyolcán a tavalyi sikerek szín­helyére térnek vissza. Mert vala­kin segíteni mindig sikerél­mény, amit jelez a köszönő ké­peslapok, telefonok sokasága is. Koszi, NYISZI!

Next

/
Thumbnails
Contents