Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
1991. július 31., szerda KÖRKÉP 0 Élelmiszergyártó, -forgalmazó vállalkozók, figyelem! Kötelező lesz az élelmiszer-higiénés vizsga Napraforgó Fotó: Fazekas Ferenc Izgalmat, csalódást és kétségbeesést okozó élményei voltak Kanadai szaktanácsadó a békéscsabai önkormányzatnál A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Megyei Szervezete vállalkozóházat működtet békéscsabai székházában. A vállalkozó ház szolgáltatásainak egyike lesz egy ősszel kezdődő tanfolyam, amely a vállalkozókat segíti. Az élelmiszert gyártó és forgalmazó vállalkozók számára sem elegendő csupán a vállalkozói engedély megszerzése, szakértelem nélkül nehezen boldogulnak. Ez persze többnyire csak akkor derül ki, ha már baj van, csődbe jutottak, netán alkalmazottjuk, esetleg maga a vállalkozó balesetet szenvedett. A jövőben élelmiszer-higiénés, munkavédelmi ismereteket kell szerezniük, vizsgán bizonyítva tudásukat. Az őszi tanfolyam tematikájának kidolgozója, a tanfolyam vezetője dr. Igriczi Lajos, az Állategészségügyi Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatóhelyettes főmérnöke. — Higiéniai vizsgát a következő szakmák vállalkozói kötelesek tenni — tájékoztat Igriczi Lajos. — A vágott baromfi előállítással, gyümölcs- konzerv, szárított gomba, száraztészta, vattacukor készítéssel, savanyítással, tejtermékelőállítással, olajütéssel, méztermeléssel, húsfüstöléssel, szikvíz-, üdítőital-gyártással, extrudált termékek előállításával (puffasztott gabona, kukoricapehely) foglalkozóknak. Mindazokat várjuk, akik élelmiszerrel kapcsolatban álló vállalkozásba kezdenek. Az élelmiszer-termelést és -forgalmazást három tárca tartja kézben; a termelés ellenőrzését, a szakmai felügyeletet a Földművelésügyi Minisztérium, az egészégügyi feltételek meglétét a Népjóléti Minisztérium, a termék piaci ellenőrzését a Kereskedelmi Minisztérium. Az igazgatási, személyi és tárgyi feltételek együttesét a földművelési tárca megbízásából az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások felügyelik. A működési engedélyhez szükséges a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat jóváhagyása. A fogyasztó érdekében az előállított vagy forgalmazott élelmiszer, hús, tejtermék minőségét állomásunk és a KERM1 is rendszeresen vizsgálja. A termelőknek gyártmánylappal és a termék minőségi bizonyítványával kell rendelkezniük. Áz emberek fantáziája egyre jobban kibontakozik a különböző vállalkozásokkal kapcsolatosan. Szabad a pálya, érvényesüljön a jobb, az ügyesebb. Célszerű, ha mielőtt belefognak, eljönnek hozzánk és mi ingyenes tanáccsal szolgálunk számukra. Érdemes tudni, hogy Magyar- országon ki foglalkozhat közfogyasztásra alkalmas élelmiszer előállításával. Elsősorban a mezőgazdasági kistermelő, aki a saját tulajdonában levő földön, állatállományában a maga és családtagjai közreműködésével dolgozik. Különösebb engedély nélkül, de a minimális egészség- ügyi szabályok betartásával árusíthatja termékeit közvetlenül a fogyasztónak. A felelősséget árujáért maga vállalja, a kontroll a fogyasztó. A tejárusítás szigorúbb szabályok szerint történhet. Az őrölt paprikát július 1- jétől csak engedélyezett üzemben, akár kft. keretei között lehet gyártani. Kisüzemi kategória az újabb vállalkozásoké, amelyekről már egy másik törvény rendelkezik. Eszerint egyéni vállalkozást bejelentés alapján vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Áz önkormányzatok ezt az igazolványt kritika és feltétel nélkül kiadják. A kitétel, mely szerint megfelelő szakhatóság hozzájárulása is szükséges, elkerüli a figyelmet. Azzal egyetértek, hogy mindenki lehet vállalkozó és a hatóság ne korlátozzon, hanem vezényeljen. A szakmai ismeretek hiányában maga a vállalkozó döbben rá a buktatókra. A harmadik csoport a gazdálkodó szervezeteké: a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, az állami vállalatok és a szövetkezetek. Itt már nem az egyéné csupán a felelősség, azt közösen viselik. A működési engedélyüket már megyei szinten kérhetik. A közfogyasztásra szánt élelmiszert csak az előírt szakképesítés birtokában termelhetik és forgalmazhatják. A jövőben feltétel az élelmiszer-higiénés vizsga is, amelynek tanfolyamain sok résztvevőre számítunk. Bede Zsóka Jókedélyű, kellemes külsejű kanadai úr gyűjtötte a tapasztalatokat 10 héten át a békéscsabai polgármesteri hivatalban. Keith Littler Kanada nyugati partvidékéről érkezett hozzánk szaktanácsadóként a CESO-szervezet képviseletében. A számunkra ismeretlen szervezet nagytapaszta- latú, nyugdíjas vezető üzletembereket foglalkoztat, akik önként jelentkeznek munkára és díjazás nélkül nyújtják tudásukat ott, ahol arra szükség van. Szerte a világban dolgoznak különböző projekteknél. Littler úr 1984-ben ment nyugdíjba, a tartományi pénzügyminisztérium kincstári osztályának volt a vezetője, ha magyar fogalmak szerint próbáljuk megközelíteni korábbi munkahelyét. A CESO-t a kanadai kormány és magánvállalatok tartják fenn és a fejlődő országokban, az átalakuló, volt szocialista országokban ellenszolgáltatás nélkül segítik a piacgazdaság kialakítását. — Tízhetes itt-tartózkodása során milyen tapasztalatokat gyűjtött? — faggattuk. — Megtanultam magyar módra vásárolni és autóbusszal utazni. Tréfán kívül, voltak izgalmas, csalódást jelentő és kétségbeejtő élményeim. A számomra legmeglepőbb, hogy az állam az emberek életében milyen nagy szerepet játszik. Az önkormányzatoknak jót tenne, ha hagyná őket az állam önállóbban dolgozni. A különböző normatívák rendszerén is változtatni kellene. Szerintem a fiatal vezetőknek adottak a képességei a város vezetéséhez. A képviselő-testület nagyobb számú, mint ami a hatékony munkához szükséges. A feladatuk az alapvető hosszú távú stratégia meghatározása lehetne, a napi ügyintézést bízzák a hivatalra. — Ón valamiféle tanítói szerepről beszélt, amelynek során a képviselők feladata lenne ráébreszteni arra az embereket, hogy mindenért ők fizetnek, az ő adójukból fedezik a költségeket... — Él egy olyan hamis elképzelés, mintha az elmúlt évtizedekben valaki más és nem a nép fizette volna a számlát. Nem így volt vagy legalábbis most kell fizetnie. Visszatérve a városra, a pénzügyi dolgokkal foglalkoztam elsősorban és látom, hogy alapos szemléletváltoztatásra van szükség. Azt is tapasztalom, hogy nagyon erős lobbik működnek itt a különböző ágazatoknál. Mintha a képviselő-testület félne a kulturális lobbitól. Szerintem túl nagy a hatalom például az iskolaigazgatók kezében. Mindenkit rá kellene döbbenteni arra, hogy az ő fizetésüket is az adófizetők pénzéből adják. — A politikai és a szakmai szempontok egyensúlyát milyennek látja a városirányításban? — Ezzel kapcsolatosan erős fenntartásaim vannak. Nem jó, hogy önkormányzati szinten a politika ilyen jelentős szerepet játszik. Ez a mi rendszerünkben elképzelhetetlen. Remélhetően itt is letisztul előbb-utóbb, de én ebbe nem kívánok beleszólni, ez az Önök dolga. — Megismerte a békéscsabai embereket? — Nem túl hosszú ez az idő, de akikkel találkoztam, azok barátságosak, keményen dolgoznak. Láttam, más munkahelyeken, például a vendéglátásban, a boltokban egymásba botlanak a dolgozók, olyan sokan vannak. A nyugati sajtó a keleti blokk lakóit gyakran fekete kendős asszonyokként, pufajkás férfiakként idézi. Láttam, hogy erről szó sincs, ugyanolyan csinosak, szépek, tiszták az emberek, mint nálunk. — Piacgazdaságról beszél. Látta-e már ennek valamiféle halvány jelét nálunk? — Úgy tűnik, alakulnak az új üzleti körök Békéscsabán is. Ezeknek a régiekre kellene alapozniuk, nem nagy költségekkel átszervezni. Minél több munkahelyet teremteni minél gyorsabban. Az önkormányzati szakembereknek ezért az üzletemberekkel közös vállalkozásfejlesztő bizottságokban kellene hatásosan tevékenykedniük. A külföldi kapcsolatfelvétel egyik feltétele egy dekoratív városismertető szerkesztése, amelyet el lehet küldeni, kézbe lehet adni bárkinek. Természetesen tudom, hogy az ötleteimet, javaslataimat, amelyet átnyújtok a városi vezetőknek, nem könnyű erre a gazdasági, piaci környezetre adaptálni. Mégis az a meggyőződésem, hogy cél olyan eszközöket megalkotni, mozgósítani a városban, amely működő tőkét hoz létre. A sajtó szerintem úgy szolgálja leginkább a fejlődést, ha könyörtelen, de objektív kontroll a szőkébb és a tágabb társadalmi környezetben. Ez legalább is Kanadában így van... B.Zs. A regionális ivóvízrendszer részeként, a Békéscsaba—Békés—Tarhos—Vésztő közötti 400 milliméteres átmérőjű gerincvezeték elkészültével nagyban javítja majd Békés város ivóvízellátását. A vezeték építése már a város belterületén tart. Képünkön a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében készül az átadási csomópont, vagyis egy elágazás a víztoronyhoz Fotó: Fazekas Ferenc Talpon marad a kovácsházi nyomda A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ 1989-ben nyomdát alapított. A kisüzem 1991. január 2-ától betéti társaságként működik 11 fővel. Kezdetben főleg ügyviteli nyomtatványokat, meghívókat, névjegykártyákat állítottak elő. Később beszereztek egy elektronikus szövegszerkesztőt, azóta a környék helyi újságjait is Mezőkovácsházán nyomják. (Battonyai Hírek, Mezőhegyes, Mezőkovácsházi Hírlap; Telitalálat.) A nyomda fennállása óta „máról holnapra élt”, egészen a legutóbbi időkig. — Mindig folyamatos munkára, negyedéves, féléves megrendelésekre vágytunk — mondja Barna Valéria, a betéti társaság vezetője. — Ezt most sikerült elérnünk. Megállapodást kötöttünk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal nyugtatömbök gyártására és forgalmazására. Ezt a tevékenységet rajtunk kívül még 9 nyomdának engedélyezte az APÉH, legközelebb Debrecenben gyártanak ilyen tömböket. Jelenleg keressük a kapcsolatot a nyomtatványellátókkal, a forgalmazókkal és az egyéni vásárlókkal. Nyitottunk egy nyomtatvány- boltot is itt Kovácsházán, az Árpád u. 153. szám alatt. Úgy gondoljuk, hogy képesek leszünk az ajánlott ár (48 fórint) alá menni: 35—40 forintért forgalmazzuk az APEH-nyugtatömböket. így vásárlóink ezekhez 5—6 forinttal olcsóbban juthatnak hozzá, mint bárhol az országban. — De azért—gondolom—a helyi lapok nyomásával sem hagynakföl. — Azok előállítását továbbra is rövid határidőre vállaljuk. Igyekszünk gyorsak, rugalmasak lenni. Új és régi partnereink egyaránt minőségi munkára számíthatnak. — Némi túlzással azt is mondhatnánk — szól közbe az irodába belépő Széli Imre üzemvezető —, hogy ha ön tőlünk tegnapra megrendel egy munkát, mi még azt is kifogástalanul végezzük el. M. Gy.
