Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-30 / 177. szám
tgÉKF.S MF.(tYKI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1991. július 30., kedd Fiatok részletre Egy hónapos akció keretében kedvező feltételek mellett forgalmaz Fiat személygépkocsikat az Autoitalia Kft. A Fiat SpA járműveinek kizárólagos magyarországi forgalmazója az eddigi itthoni gyakorlattól eltérő részletfizetési rendszert vezet be hétfőtől. Az Autóker 20 eladási helyén megvásárolható autókért a bruttó bekerülési ár felét kérik el a vásárláskor, a további 50 százalékot háromféle, kedvezményes formában fizetheti meg a vásárló. Kilenc hónapos futamidő esetén kamatmentes, 12 hónapos futamidővel 9 hónapos kamatmentes és 3 hónapos havi 2 százalékos kamatozású, 15 hónapos futamidő esetén pedig 9 hónapos kamatmentes és 6 hónapos, havi 3 százalékos kamatozású részletben kell kifizetni. A társaság garanciát, kezességi nyilatkozatot nem kér, ellenben a gépkocsi tulajdonjogát a részletfizetés idejére fenntartja, azaz a forgalmi engedélybe az elidegenítési tilalmat bevezetik. Az eladási szerződésben szerepel, hogy az új tulajdonos köteles Casco biztosítást kötni. A telephelyeken hétfőtől 500 Fiat Typo, Unó és Tempra várja a vásárlókat, amelyeket az új tulajdonos 1-2 napon belül átvehet. Az akciót később kiterjesztik haszonjárművekre is. Az év hátralévő részében a tervek szerint 6-800 személyautót és 2-300 tehergépjárművet forgalmaznak. Az eltitkolt jövedelmek nyomában Az APEH hathetes ellenőrzési akciója Július 15-étői hathetes akciót indított országszerte az APEH, azzal a céllal, hogy megvizsgálja: eleget tesznek-e a tavaly elrendelt nyugtaadási kötelezettségnek a magánszférában dolgozó vállalkozók. Tizenötezer ellenőrzést, illetve próbavásárlást tartanak, és azokon a helyeken, ahol nem adnak nyugtát, húszezer forintra büntetik a vállalkozót. A 15 ezer ellenőrzés az egyéni vállalkozók 4 százalékát fogja át, a társas vállalkozások üzleteinek pedig mintegy 2 százalékát fogják felkeresni az elkövetkező hetekben. Mint Vámosi-Nagy Szabolcstól, az APEH osztályvezetőjétől megtudtuk, igen jelentős eltitkolt bevételnek, és így eltitkolt adónak lehet ily módon a nyomára jutni. Az APEH csupán az első félévi rutinelenőrzé- sek során a tavalyi hasonló ösz- szeg kétszeresét, 12 milliárd eltitkolt adót fedezett fel. A becslések szerint egyébként országszerte mintegy 200 milliárd forintra tehető az eltitkolt jövedelem összege, és ez évről évre az inflációt jelentősen meghaladó mértékben nő. Az idei személyi jövedelem bevallásakor már egészen hihetetlen összegek szerepeltek az íveken: eszerint az adózó polgárok bevallott átlagjövedelme tavaly 200 ezer forint körül volt, a vállalkozók pedig átlagosan mindössze 160 ezer forintot vallottak be. Jóllehet valóban nem minden magánvállalkozó gazdag ember, ám a hétköznapi tapasztalat nem ezt a jövedelemszintet mutatja. A vállalkozók körében mind elterjedtebb jövedelemeltitkolás egyébként egészen közvetlen hatással van mindannyiunk adótételeire, hiszen a költségvetés csak úgy juthat az előre betervezett bevételhez, ha a vállalkozók által eltitkolt összegeket is azokon hajtja be, akiknek keresete fillérre nyomon követhető. Természetesen az APEH is tisztában van azzal, hogy a nyugtaadási kötelezettség — amely az egyetlen módja a valós vállalkozói bevételek nyomon- követésének — csak akkor tartható be, ha a vevők maguk kényszerítik ki a számlát. Épp ezért jó tudni, kik kötelezettek máris és kik kaptak haladékot 1992. január 1-jéig. Persze kiskapu bőven van, amivel sokan éltek is, hiszen ha a butikos palackozott itallal bővítette profilját, akkor átmenetileg mentességet élvez. Mindenesetre az minden üzletfajtára igaz, hogy ha a vevő kéri, a kereskedő köteles számlát adni. Az alig egy hete megindult ellenőrzések tapasztalatai még nem általánosíthatók, de bizonyára nem elszigetelt az a zalai adat, amely szerint az összes megvizsgált vállalkozás több mint felénél „feledkeztek el” az iparosok, boltosok a nyugtaadásról. P. É. Erzsiák Ferenc, a csanádapá- cai polgármesteri hivatal lakatosa úgy döntött, hogy a család anyagi forrásait valamiképpen gyarapítani kellene. Visszaemlékezett, hogy nagyszülei Med- gyesbodzáson hogyan termeltek dinnyét. Eszébe jutott kisgyermekkora, amikor nagyszüleivel a csősz kunyhójában játszadozott. Innen már bizonyára kitalálják, hogy Erzsiák Ferenc feleségével, aki védőnő, megbeszélve a dolgot, dinnyetermesztésbe fogott. — A férjem édesapja háztáji földjén mintegy egy hektáron kezdte el a termelést, majd később még egy holdat béreltek a meglévő földterülethez — idézi fel a történteket Erzsiák Ferenc- né. A Szigetcsépe F—1. fekete héjú, piros bélű dinnyefajtát választották, mert ez korai és bőtermő, s talán azért is mert Csa- nádapáca környékén ennek van hagyománya. Érzsiákék maguk termelik a dinnyepalántákat is, hiszen ennek a megvásárlása tetemes költséget jelentene. Általában nyolc forint körül van egy palánta ára. Vendéglátóink 6000 tő palántát raktak jól előkészített és gazdagon előtrágyázott fészekbe. — No a mi költségeink is jelentősek, hiszen a fólia megvásárlása, a palánták márciusi nevelése, különösen a fűtés miatt számunkra sem kis összeg, de még mindig kevesebb, mintha piacon vennénk — magyarázza a háziasszony. Biztosan sokakat érdekel, hogy milyen haszonnal lehet ma dinnyét termelni. Vendéglátóim szerint átlagosan egy hektáron 400 000 forint körüli bevételt lehet realizálni, de ennél lehet jóval több és lényegesen kevesebb is. Érzsiákék a bevétel 50 százalékát fordítják a bérnövelésre, a vegyszerezésre, a föld bérleti díjának a kifizetésére és a fuvarozásra. Tehát a tiszta haszon mintegy 200—250 ezer'fo- rintra jön ki. A dinnye most kezd érni, s ezzel együtt most jön a munka igazi dandárja. A hozzáértő szemek kora hajnalban szedik le a még lédús, érett dinnyét, s indulnak vele a közeli és távoli piacokra. Cikkünk megírásakor a dinnye piaci ára 20 forint kilogrammonként, amely minden bizonnyal lesz kevesebb is. PappJános Fotó: Gál Edit ....A KÖNYVEK SZÁMA VÉGETLEN, A TE ÉVEID PEDIG VÉGESEK: S ÓRÁIDAT S NAPJAIDAT OLY SOK EGYÉB FOGLALATOSSÁG KÍVÁNJA MAGÁNAK. MINT AZ ÜRES BESZÉDŰ TÁRSALKODÓT: ÚGY KERÜLD A TARTALMATLAN KÖNYVET.’’ (Kölcsey Ferenc) A tisztességes neve: Kovács Margit. Negyvenhárom éves. Újkí- gyósi lakos, két gyermek mamája. Elegáns, virágmintás, butikos együttest visel. Haja bronzvörös, lófarokba kötve. Egy névjegykártyát szorongat a kezében. Mondja, dolga volt, a tollforgató azért nem találta otthon. Hát most ime, itt van. Leül a felkínált fotelbe, várja a kérdést. Arca (majd) mindvégig komoly marad. Határozottan, magabiztosan válaszolgat. — Mondják, Újkígyóson magát tartják a cigányvajdának — indítom a beszélgetést a téma közepébe vágva. — Túlzás, hogy ezt mondják. Szó sincs vajdaságról, de tény, hogy mindennel engem keresnek meg. — Mindennel? Mivel például? —Van annak már öt-hat éve is, hogy először jöttek a problémáikkal. Azóta számítanak rám, meg a segítségemre. Tudja, három törzs család él a településen, körülbelül százan. Mindig történik valami. Most a legnagyobb gondom, hogy kijárjam a gáz bevezetését és a kövesút építését. Minden második házban van kocsi, persze, hogy szükséges a jó út, a gázról nem is beszélve. — Jól hallom? Minden második házban van gépkocsi? —Jól hallja. Szorgalmas és környezetükre igényes cigányok lakják Újkígyóst.-— Olyanok, akik hajlandók is tenni valamit azért, hogy bevezessék a gázt, utat építsenek? Pénzzel vagy társadalmi munkával járulnak hozzá? — Pontosan. Mind a kettőre hajlandók vagyunk. Ha részletre is, de fizetnénk a költségek egy részét. Szerencsére a polgármesteri hivatal Bíbica maximális segítséget ígér. Tudja az utcában hárman nem írták alá, hogy fizetnek, meg dolgoznak. Mindhárman magyarok. — Mondja, nincs gondja a verekedőkkel, kötekedőkkel? Hiszen egy nemek igazán nem könnyű békét teremteni egymás hátába kést szúró férfiakkal! — Nincs ilyen gondom. Békességben élünk, nincs viszálykodás, veszekedés. Nem iszákosak, ritka rendesek. Késszurká- lásról meg egyáltalán nem tudok. Boldog leszek, ha sikerül a gázt bevezettetni. Nem kell a szenet cipelni, tiszta lesz a környezetünk, jó lenne fásítani, virágo- sítani majd az utcát. Ne mondhassa senki: — látszik, itt cigányok élnek! — Amikor Kovács Margit után érdeklődtem, ezen a néven nem akarták ismerni. Azt kérdezték talán bizony Bíbic át keresem ? Honnan kapta ezt a becenevet? Riportalanyom először és utoljára mosolyogja el magát megismerkedésünk óta: — Amikor megszülettem — mint minden pici baba sokat sírtam, állítólag úgy, ahogy a bíbicek. Amikor édesanyám megkérdezte a bátyámtól, minek nevezzenek, az gyorsan rávágta: Bíbicá- nak. így hívtak a szüleim, testvéreim, rokonságom a születésem óta. Tudom, mert elmondták, Bíbicára lehet számítani. Megy, tárgyal, érvel, vitatkozik, ha kell. Nem tudom, létezik-e női cigány vajda? De ha létezik, akkor Kovács Margit biztosan megállná a helyét közöttük. XJ Béla Vali Fotó:Fazekas Ferenc Adyakadémia Második alkalommal nyitotta meg kapuit hétfőn Debrecenben az Ady Endre Akadémia. Az elmúlt évben a határainkon kívül élő magyar anyanyelvű és magyarul tanító pedagógusok továbbképzésére szervezett tanfolyam az idén orvosi szekcióval is bővült. A két hétig tartó továbbképzésen 150 Erdélyből, Kárpátaljáról. Jugoszláviából és Szlovákiából érkezett tanár, illetve 40 erdélyi orvos vesz részt. Az utóbbiak itt-tartózkodását a „Segítő jobb” nemzetközi alapítvány finanszírozza. Orosz István professzor, az Ady Endre Akadémia elnöke megnyitójában a tanfolyam céljaként a továbbképzést, a korábban megszerzett ismeretek felújítását jelölte meg. Ugyanakkor kifejtette: nem rejtjük véka alá abbéli törekvésünket sem, hogy a magyar művelődés múltját a magyar tudomány eredményei alapján igyekszünk bemutatni. Ennek szükséges voltát, olyan magyarajkú és nemzetiségű, a magyar nép elszakíthatatlan részét alkotó testvéreink számára, akik évtizedek óta idegennyelvi környezetben élve „másságukénak kulturális hátrányait naponta tapasztalhatták, aligha kell külön hangsúlyoznunk. —Torz rendszerek béklyóiban vergődve mi kárpát-medencei magyarok, akár Magyarországon, akár Romániában, akár Jugoszláviában, a Szovjetunióban vagy a Cseh- és Szlovák Köztársaságban élők nemcsak emberségünkben voltunk megalázva, de magyarságunkban is. Mi itthoniak, anyaországbéliek azáltal, hogy kényszerítve voltunk elhallgatni népünk határon kívül rekedt harmadának nyílt vagy rafinált pusztítását, a más országokban élők pedig azáltal, hogy naponta tudatták velük: az államalkotó nép kormányzata a mézes-mázos szavak ellenére mindannyiuknak egyetlen sorsot szán: az asszimilációt, a teljes beolvadást, ha másként nem, a homogenizált szocialista nemzet örve alatt. Frekvencia - nincs A hírközlési tárca továbbra is fenntartja eddigi álláspontját, vagyis a frekvenciamoratórium feloldásáig sem a Szabad Európa Rádiónak, sem más rádióállomásnak nem ad ki frekvencia- engedélyeket. Magyarországon hivatalos műsorszórási engedélyhez jutni az érvényben lévő moratórium miatt jelenleg nem lehetséges, annak feloldására pedig csak a média- törvény elfogadása után kerülhet sor. A kivételes engedélyezés sem járható út, hiszen a minisztérium jelenleg 161 igénylőt tart nyilván, melyek között a rangsorolást éppen a médiatörvény hivatott szabályozni. Kardos: Augusztus 20-án vállalkoznak, hogy fejleszthessenek Amikor a helyhatósági választások után összeült a kardosi önkormányzat, a képviselők mindjárt látták, hogy a település anyagi helyzete nem túl rózsás. Vállalkozni kellene, gondolták, hogy az elképzelt fejlesztésekre legyen pénz, de vajon mihez tud kezdeni egy ezer lélekszámú kisközség? Aztán kipattant az ötlet, hogy a régi hagyományokat felelevenítve, egy nagyszabású műsoros ünnepséget rendeznek idén augusztus 20-án. Míg azonban eddig a nyereséget hozó tombolán főnyereményként csak színes tévét vagy kis csikót sorsoltak ki, most csábítóbb tárgyak találnak majd gazdára. Többek között Daihatsu személygépkocsik, japán motorok. — Tudjuk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket, de mivel támogatnak bennünket a helyi intézmények, vállalatok, az Egyetértés Tsz, valamint a lakosság is, úgy érezzük, meg kell próbálni — kezdi dr. Sutyinszki István polgármester. — A szervező-előkészítő munkát az év elején kezdtük, és a falu apraja- nagyja segített. Ok is már hetek óta a rendezvény lázában égnek. — Úgy hallottam, ünnepi szónoknak Göncz Árpád köztársasági elnököt hívták meg. — Ez valóban így van, és az elnök úr el is jött volna, de a pápalátogatás miatt nincs erre alkalma. Király Zoltán ország- gyűlési képviselő viszont örömmel elfogadta meghívásunkat. —Az egész napos műsor forgatókönyve is összeállt? — A szerződéseket megkötöttük, a program elkészült. A műsorban lesz Három kívánság Dévényi Tiborral, Eszményi Viktóriával, Mikroszkóp- és Lehr—Ihos kabaré, Bergendy- koncert. A nap háziasszonyának Csongrádi Katát kértük fel. Egyébként felállítunk egy kétezer férőhelyes sátrat is rossz idő esetére. — Ha az elképzelések valóra válnak, és nyereséges lesz a vállalkozás, mire használják fel a pénzt? — Erre most nem tudok válaszolni. Az esemény után leülünk majd, és megbeszéljük. Csak már ott tartanánk! Ny. L.
