Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-04 / 155. szám
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. július 4., csütörtök Csorvás A településfejlesztés jövője Csorvás nagyközség önkormányzata a közelmúltban tárgyalta a település fejlesztési irányait. Mint ismeretes, az átmeneti szakasz elhúzódása, a jogalkotási késedelem az oka annak, hogy a fejlesztés főbb irányait kivétel nélkül minden önkormányzat csak hozzávetőlegesen tudja meghatározni. Nem tisztázott az önkormányzati tulajdon köre, az önkormányzatok vállalkozási lehetősége és ingatag a finanszírozási rendszer is. E bizonytalanság azzal jár, hogy a képviselő-testületek még ha készítenek is fejlesztési tervet, az feltételezhetően többszöri módosítás után kerülhet csak megvalósításra. Csorváson is alapvető feladatnak tekintik a település gazdasági és szellemi erőire építve a lakosságot ellátó intézmények folyamatos életben tartását és a szociális feszültségek enyhítését. A jogszabályi béklyók és az anyagi korlátok két irányú gondolkodást tesznek lehetővé. Az egyik, hogy az önkormányzat tudomásul veszi a szegénységet, a mostohagyerek szerepet, halad a rövidtávú kényszerpályán, vagy tehetetlenségében kivár és kialakítja a máról holnapra élés kényszerszemléletét. A másik út az ismert jogi és gazdasági rendezetlenség ellenére kockáztat, a település jövőjét szem előtt tartva reálisan számba veszi a szükségleteket és a konkrét viszonyokra valamilyen fejlesztési stratégiát készít. A legégetőbb kérdés a lakosság foglalkoztatása. Csorváson legutóbb 1986-ban készüli elemzés és prognózis, amely azóta valósnak bizonyult. Nőtt az aktív (18-6o év közötti férfi, 18-55 év közötti nő) munkavállalási korú lakosság száma. 1986-ban 1589 aktív férfit tartottak nyilván, az idén már 1771-et. Ugyanez a számarány a nőknél 1332, ma pedig 1590. Sajnálatos módon Csorváson csökkent a helyben foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, viszont nőtt a szociális gondozásban részesülők száma. További érdekesség, hogy a munkanélküliség megjelenésével nem nőtt, hanem csökkent az ingázók száma. A település helyben 997 munkavállalónak tud állást adni. Csorvást is elérte a munka- nélküliség és úgy látszik, ez növekvő tendenciát mutat a jövőben is. Ma munkanélküli járadékban 111 -en részesülnek, s ha figyelembe vesszük, hogy ez 4,2%-a a munkaképes lakosságnak, akkor Csorvás az országos átlag (3,5%) fölött van. A helyi önkormányzat munkahelyek teremtésével próbálkozik, ám ez rendkívül költséges és a bizonytalan piád viszonyok miatt nehéz. Előkészités alatt áll egy feldolgozó üzem létrehozása, amelyben az előzetes becslések szerint 120-an találhatnak megélhetést nyújtó munkahelyet. Bíznak a helyiek a falu határában elmenő déli autópálya építésében, hiszen itt is sokan találhatnak munkalehetőséget. A passzív módszernek nevezett munkanélküli segély és a közhasznú foglalkoztatás nem jelenthet végleges megoldást a munkanélkülieknek. Elsődleges cél, hogy mindenki dolgozhasson. Az önkormányzat ösztönzi a vállalkozásokat, anyagi erejéhez mérten helyiséget ad és kiépíti az infrastrukturális hálózatot is. Sajnos napról napra csökken a remény, hogy az önkormányzat maga is vállalkozásba kezdjen. Városnézés hőlégballonból A XVIII. századvégén, 1777- ben Franciaországban a Mont- goldfiere fivérek lázba hozták a repülés szerelmeseit. Elsőként emelkedtek hőlégballonnal a levegőbe. Próbálkozásuk sikerében szinte mindenki kételkedett. Az utazás után a francia király nekik ajándékozta azt a földterületet, amit a hőlégballon kosarából szemükkel beláttak. Ilyen előzmények után lett földbirtokos a két fivér. Sama már jelképes ajándékozást, mint hagyományt őrzik a hőlégballon mesterei. Nem éppen hasonló, de mindenképpen véletlenszerűen kedvelte meg ezt a sportot Székács Ferenc Németországban élő magyar üzletember is, akit születésnapja alkalmából felesége lepett meg egyórai hőlégballon repüléssel. S ahogy lenni szokott, megkóstolta, és azóta sem tud leszokni róla. Magyarországi, pontosabban orosházi barátaival — Nó- bik Sándorral és Kunstár Sándorral — elhatározták, alakítanak egy betéti társaságot és saját és mások szórakoztatására vásárolnak egy hőlégballont. Kunstár Sándor pilóta, aki több mint 3 ezer órát repült már, megszerezte a szükséges szakvizsgát. A cégbíróság pedig annak rendje és módja szerint bejegyezte a társaságot. Főleg Székács Ferenc anyagi hozzájárulásával vásároltak egy 3 ezer köbméteres hőlégballont, amelynek magassága 24 méter, átmérője pedig 19,5 méter. Teljes súlya 2,5 mázsa, a teherbírása 1 tonna. Gázzal fűtik fel, így száll a magasba akár 3 ezer méterre is, és ha az utas úgy kívánja, 5-6 órán keresztül csodálhatja a környék panorámáját vagy az ide látszó Kárpátok havas csúcsait. Nem titok, hogy a vállalkozás alapja az üzleti tevékenység. A ballon kupolája az Európa zászló állandó jelenléte mellett 100 négyzetméternyi szabad reklámfelülettel rendelkezik. Itt nagyméretű, jól Iáható színes feliratokat, emblémákat kívánnak elhelyezni. Emelett alkalmas a hőlégballon biztonságos utasrepülésre, amely feltételezhetően felkelti majd a panorámára kíváncsi érdeklődők figyelmét. Megnyugtatásul közöljük, hogy a kevésbé bátor repülni vágyók is megpórálkoz- hatnak a felemelkedéssel, mert szinte teljesen veszélytelen. Ha bátrabbak, akár ejtőernyős ugrásokat is végezhetnek a ballon kosarából. Széchenyi-emlékérem - ügyes autóvezetésért A Hungária Biztosító és az Autó — Motor Szerkesztősége még az év elején hirdette meg azt a pályázatot, melynek témája egyaránt kapcsolódik mindkettőjük imázsának erősítéséhez. Keresték az ország legjobb autóvezetőjét, legalábbis azok között, akik az érdekes vetélkedőre jelentkeztek. Köztük volt Cserven Istvánná is, aki az Orosházi 612-es Számú Szakmunkásképző Intézet matematika—fizika—testnevelés szakos tanárnője is. Ám aligha tudtunk volna többet róla és a vetélkedőről, ha nem jut a legjobbak közé... így azonban lapunk is meghívást kapott az országos döntőre, melyet a minap rendeztek a budapesti volt Hősök terén, egész napos program keretében. A* fődíjra — egy Daihatsu Applause elnyerésére — harminc- három úrvezetőnek volt esélye, köztük a Békés megyei meghívottnak is. — Húsz esztendeje vezetek autót, a Trabant nem tartozik ugyan a csodaautók közé, de jobb híján megteszi... Igaz bevallom, most, hogy készültem a döntőre, a kollégák és a rokonság jóvoltából japán kocsikon gyakoroltam, Mazdát meg Hondát kaptam kölcsön. Hogy miért jelentkeztem? Minden hasonló vetélkedőn szívesen részt veszek, egy kis játék; az ilyenfajta izgalom kedvéért az ember szívesen böngész szakkönyveket, lapozgat szaklapokat. Mert mondanom sem kell, meglehetősen nehéz kérdésekkel kellett megbirkózni, egyedül nem is tudtam volna valameny- nyit. Nos, végül is a 15 ezer jelentkező közül — a hibátlan Írásbeli lévén magamat is alaposan meglepve —, egészen a zárónapig versenyben tudtam maradni. Mivel itt a döntőn természetesen a férfiak voltak többségben, túl sok esélyem már nemigen volt, de kezdettől játéknak fogtam fel az egészet. — Az országúton, a városi forgalomban milyen tapasztalatai vannak? A hölgyekkel szemben udvariasabbak-e? — Nem vitás, rengeteg felelőtlen vezetővel találkozni, a korszerűbb és így gyorsabb autók „betörésével” sokan érzik úgy: meg kell mutatniuk... Én azonban mégsem mondhatok semmi rosszat. Nemigen találkoztam még udvariatlan autóssal, inkább segítettek, mint akadályoztak vagy bosszúságot okoztak volna. Remélem ezután sem lesz másképp. Mintha egyre többen ébrednének rá arra, hogy mindenki akkor jár legjobban, ha vigyázunk! . Cserven Istvánné 11. helyen végzett az országos vetélkedőn és — mint a legjobb hölgyvezető — a Közlekedési Minisztérium különdíjaként, Széchenyi István-emlékérmet kapott a rendezőktől. Nagyszénás Romló egészségügyi helyzet Dr. Baja János Nagyszénás ügyvezető körzeti főorvosa számolt be az önkormányzat legutóbbi ülésén a település egészségügyi helyzetéről. Ebből megtudtuk, hogy a központi orvosi rendelő megépítését a község vézetése folyamatosan szem előtt tartotta. Az anyagi lehetőségekhez mérten megkezdte még ez évben a munkálatokat. Bár nem rendelőintézet épül, de az egészségügyi szolgáltatást EKG-val és kislaborral tudták bővíteni. Később megvalósítják a számítógépes betegnyilvántartást is. Az elmúlt egykét évben vásároltak több alkalommal is egyszerhasználatos fecskendőket, tűket. Sikerült beszerezniük vércukor-megha- tározó készüléket és gyorstesztekhez szükséges egyéb eszközöket, valamint az ügyelet számára Lada Niva gépkocsit vettek. Röviden... Csorváson a múlt héten a csorvási Gazdák Mgtsz, a helyi Kisgazdapárt és az önkormányzat tagjai határszemlét tartottak. Dénes István, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a résztvevőket a tsz helyzetéről és a mezőgazdasági munkálatok jeAz egészségügyi ellátás személyi feltételei Nagyszénáson javultak. Az idén május 1-jétől az önálló körzeti gyermekorvosi státuszt pályázat útján betöltötték. A három körzeti rendelőben az ápolónők és az asszisztensek szakképzettek. Az egészség- ügyi szolgáltatás személyi állománya a következőképpen néz ki: három körzeti orvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, három körzeti ápolónő, három orvos imoknő, egy gyermekorvosi asszisztens, egy fogászati asszisztens, három védőnő és három házi szociális gondozónő áll a betegek szolgálatában. Sajnos a lakosság egészségi állapota a fejlesztések ellenére sem mondható jónak. A tavalyi évzáró adatok szerint 971 keringésszervi gondozott beteget tartottak nyilván. Ez a szám magas, amiben szerepet játszik a rossz lenlegi állapotáról. Ebből megtudtuk, hogy a szövetkezet évek óta eredményesen gazdálkodik, ám az átalakulás körüli bizonytalanságok nem segítik a jövő építését. A határszemlén rendezett magántulajdonú parcellákat és nagytáblás területeket láthattak a vendégek. Az aratás várhatóan három hét múlva kezdődhet, akkorra érik be a búza. A végére felderítés is, de a lakosság helytelen életmódja és alkoholszere- tete is. Ebben az évben megszervezték a hipertónia klub beindítását, ahol rendszeresen találkoznak a betegekkel és a betegséggel való együttélésre tanítják őket, de táplálkozási, utókezelési tanácsokat is adnak. Emellett rendszeresen tartanak felvilágosító előadásokat — zömmel a TIT keretében — nyugdíjasklubban, üzemekben, és szülői értekezleten az iskolás gyermekek szüleinek felvilágosító tanácsadást szerveznek. Az orvosok véleménye alapján megállapítható, hogy sokan szeretnék magukat leszázalé- koltatni, nemegyszer semmitmondó betegségekkel. Nyugdíjas betegeik több alkalommal a kezelőorvostól várják a gyógyszersegélyt, illetve az ingyenes gyógyszerigazolványt. hagytuk, bár ez a legfontosabb: minden növényre nagyon kellene az eső. Az oldalt írta és ösz- szeállította: Fábián István és Papp János. A képeket készítették: Branstetter Sándor és Szűcs László
