Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

■BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1991. július 29., hétfő Sárdagasztó Szanazugi Buli Sajnálom a Szanazugi Buli szervezőit, rendezőit. Az időjá­rás nagyon kibabrált velük, szombat délután például bokáig érő sárban kellett tapicskolniuk a kíváncsiaknak. Pedig a progra­mok igazán vonzóak voltak, bár egy részüket egyszerűen elmos­ta az eső. Pénteken este ugyan 2—3 ezer ember volt kinn a Körös partján, de szombaton már csak alig néhány százan vállalták a kockázatot, hogy eláznak. Pedig ánnak, aki belenyugodott, hogy leveszi a cipőjét, és felhajtott nadrágszárral, mezítláb da­gasztja a sarat, esetleg néhány sörrel immunissá teszi magát a hideg ellen, kellemes hétvégé­ben lehetett része. A kínálatban olyan nevek szerepeltek, mint Hevesi Imre, a Republic együt­tes, Török Ádám és Póka Egon. Bár a szervezők mindent meg­tettek a siker érdekében, azért hiányosság is volt néhány, s ezen nem azt értem, hogy a szombat 13 órára beígért nagy melegből nem lett semmi. Min­denesetre az látszott, ha jobb az idő, többen kijöttek volna, de így is mozgalmas volt a hétvége. Gyula, Békés-Dánfok után Sza- nazugban egy harmadik réteg szórakozási igényeit célozták meg, így hát nem is mondható egymás konkurenciájának a há­rom rendezvény. A vasárnapi napsütés ismét több embert csa­logatott ki, bár a sarat felszánta­ni még nem tudta. De hát nem mondták a szer­vezők, hogy szmokingban kell megjelenni. M. Z. A kóbor kutyához Casco kell Hat biztosító társaság tájékoztatója Lassan egy hónapja lépett életbe a kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítás. Az első tapasz­talatokról tartott sajtótájékozta­tót az ebben részt vevő hat bizto­sító társaság semleges, mégis érdekelt területen, a megyei ren­dőr-főkapitányság épületében. Elhangzott, hogy az ügyfelek még mindig igen tájékozatlanok a kárrendezéssel, biztosítással kapcsolatos ügyekben. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy minden esetben a károkozó biz­tosítójánál kell bejelenteni a kár­igényt, ezért baleset esetén az adatot is el kell kérnie a károsult­nak. Mivel sok esetben kérdéses lehet, hogy a baleset során tulaj­donképpen ki is a vétlen fél, célszerű minél több tanú adatát felírni, elkérni, legyen az név és lakcím vagy rendszám. A rend­őrség részéről kérték, hogy ha a felelősség kérdéses, ne mozdít­sák el a járműveket vagy krétá­val, fényképezőgéppel, video­kamerával rögzítsék a nyomo­kat, és várják meg a helyszínelő­ket. Várható, hogy emiatt nő a torlódások száma, és a rendőrök is csak hosszabb idő elteltével cikkünkhöz Az Aki szelet vet... címmel szom­baton megjelent írásunkkal kapcsolatban Tóth Imre országgyű­lési képviselő a következők közlését kérte: Félretájékoztatás nem az én ré­szemről, hanem Derne Zoltán képvi­selő úr részéről történt, amikor az ÖKI-ben tíz éven keresztül volt párttitkárral, Szalóki Sándorral felkereste Sárossy László államtitkár urat, és valótlan, a tényeknek meg nem felelő adatokkal próbálta őt arra rávenni, hogy a vizsgáló bizott­ság által megállapított adatok alap­ján született határozatot megmásít­sák. Ez meg is történt: Gyürk József főosztályvezető úr a már meghozott döntést nem fogadta el, és Sárossy érhetnek a helyszínre. Bár a biz­tosítás meglétének ellenőrzése nem kiemelt, hanem áltálános feladat, a rendőrség munkája mindenképpen jelentősen meg­növekszik az előbb felsoroltak miatt, azért kérik az autósok megértését. Még egy fontos in­formáció a hatóság részéről, hogy előreláthatólag növekszik az ismeretlen tettesek által oko­zott kár, ezért felhívják az eset­leges tanúk figyelmét, hogy ír­ják fel az elkövetők ismertető jeleit, ezzel is segítve a károsul­tat, hiszen bármikor kerülhetnek ők is hasonló helyzetbe. A biztosítók elmondták még, hogy fizetni csak akkor tudnak, ha a károkozó rendelkezik meg­felelő biztosítással. Tehát, ha egy kóbor kutya miatt valaki fél­rerántja a kormányt, és összetöri az autóját, csak a Cascójára van utalva. A jövőre vonatkozóan a Bonus-Nalus rendszerről meg­említették, hogy még kidolgo­zás alatt van, mintegy másfél év múlva lép csak életbe. Ekkor tudják személyre szólóan meg­állapítani a biztosítási díjakat. — mz — I.ászló államtitkár úr megbízásából újat hozott. Tóth Imre továbbá nyilatkozott arról, hogy a kisgazdák elhatárolják magukat a cikkben említett levél aláírásától, az aláírónak nem volt erre felhatalmazása. Dr. lengyel Albert annak közzé­tételét kérte, nincs tudomása arról, hogy a SZAT-ban folyó vizsgálatot elindító levelet Csanádi ImszIó fogal­mazta volna. F. körülményekből még egy kö­vetkeztetés vonható le: az. OKI jelen­legi igazgatója nem a volt párttitkár, hanem dr. Lelkes János, aki viszont nem utazott Deme Zoltánnal a Föld­művelésügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárához. A félreértés miatt elnézést kérünk tőle. Emelik a nyugellátás és a járadékok összegét (Folytatás az 1. oldalról) A nyugdíjminimumok és a fix összegben megállapított ellátá­sok nem emelkednek. A visszamenőleg járó össze­geket a nyugdíjfolyósító szer­vek külön kérelem nélkül, nem a tárgyhavi nyugdíjjal, hanem kü­lön szeptemberben egyössgeg- ben fogják kiutalni. Az október havi nyugdíjat már emelten kap­ják meg a nyugdíjasok. Az OTB közli az energiahor­dozók áremelésének ellensú­lyozására adandó egyszeri tá­mogatással kapcsolatos tudni­valókat is. Eszerint a rászorultak — kisnyugdíjasok és gyerme­kes családok — augusztusban kapják meg a támogatást. Nyug­díjasok esetében a támogatás összege 1200 forint, ha a nyug­díj havi összege nem haladja meg az 5500 forintot, és 600 forint, amennyiben a havi nyug­díj 5501 és 7000 forint közötti összeg. Az összeghatár megsza­básánál figyelmen kívül hagy­ják majd az egyéb pótlékokat, juttatásokat. A családi pótlékban részesü­lő kétgyermekes szülőknek 500 forint jár gyermekenként, a há­rom és többgyermekeseknek 750 forint gyermekenként, az egyedül álló szülőnek 1000 fo­rint gyermekenként, egyszeri alkalommal. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeke után szintén 1000 forintos támoga­tásban részesül a szülő. Az egyszeri támogatást a nyugdíjasok nem a nyugdíjjal együtt, hanem külön postautal­ványon kapják kézhez augusz­tus végéig. A gyermekek után járó támogatást pedig az au­gusztusi bérfizetési napon, vagy ha az nem lehetséges, legkésőbb augusztus 19-ig ki kell fizetni. Az egyszeri támogatás mentes a személyi jövedelemadó alól. Kiegészítés Aki szelet vet... című Szakvélemény a petróleumról Beszélgetés Ganner Paula családjával Bizonyára olvasóink (külö­nösen az érintettek) nagy figye­lemmel kísérték végig az előző két cikkünket, amely a petró­leum gyógyító hatásáról szólt. Ebben közzétettük, hogy egy bizonyos dr. Ganner Paula halá­los betegségéből a petróleum szedése következtében kigyó­gyult. Azóta számtalan telefon- hívást kaptunk, többnyire sú­lyos betegektől, akik gyógyulá­suk reményét látták a petró­leumban. Vannak települé­seink, ahol a mai napig is rend­szeresen szedik e szert, vértisz­tító hatásában bízva. Nem tud­tuk alátámasztani a nép száján terjedő gyógymódot, ezért utá­najártunk, és megkérdeztük Ausztriában, pontosabban Innsbruckban a központi kórház orvosait. Ebben a kórházban emlékez­tek rá, hogy mintegy 20 évvel ezelőtt valóban általános rák­diagnózissal kezeltek Ganner Paula nevű beteget. Az is igaz, hogy általános gyengesége és egészségi állapotának végleges­nek hitt romlása után hazaküld- ték. Úgy tűnt, nincs remény a' gyógyulására. Ganner Paula azonban meggyógyította önma­gát, házilag „vegytisztított” pet­róleummal. (A most Békés me­gyében forgalomban lévő szóró­lap egy korabeli — húsz évvel ezelőtti—falusi újságból kimá­solt tájékoztató — a szerkó Ek­kor az innsbrucki kutatóintéze­tek és más laboratóriumok ta­nulmányozni kezdték ezt a fajta vegyszert. Elemezték a petró­leum jótékony és káros hatásait. A szakértők megállapították, hogy a petróleum alkalmazása kifejezetten káros a vesére néz­ve. A benne lévő toxikus, mérge­ző anyagok károsan hatnak az emberi szervezetre. Ezért sehol sem szabadalmaztatták. Ma sem lehet egyetlen gyógyszertárban sem vegytisztított petróleumot kapni. Beszéltünk Frau Fischerrel, a központi kórház főgyógyszeré­szével, aki kérésünkre elmond­ta, hogy Ganner Paula nem volt orvos, hanem egyszerű háziasz­szony, s egy vidéki faluban él családjával együtt. A főgyógy­szerésznő szakvéleménye telje­sen egybeesett a fent leírt kórhá­zi véleménnyel. Tőle még azt is megtudtuk, hogy Ganner Paula családja hentesként keresi ke­nyerét, s arról is értesültünk, hogy hol találhatjuk meg a csa­ládot. A megadott címen valóban megtaláltuk Ganner Paula csa­ládját. Sajnos, a hölgy öt évvel ezelőtt elhunyt. Hozzátartozói állítása szerint nem rákbeteg­ségben. A petróleummal történő gyógyításról a család nem nyi­latkozott, elzárkóztak minden­fajta információtól. Nem tagad­ták, hogy Ganner Paula házilag tisztított petróleummal bizo­nyos betegségeket gyógyított. Am a receptúrát és a technikai berendezéseket halálakor hoz­zátartozói megsemmisítették. Nyomatékosan felhívták figyel­münket arra, ne keressük őket, mert semmilyen segítséget nem tudnak számunkra adni. Papp János Visszafizettetett fizetésemelés Többször foglalkoztunk la­punkban az eleid polgármester fizetésével, emelésének jogsza­bályellenes módjával. Július 23- án, kedden, a képviselő-testület 4 órás rendkívüli ülésén került napirendre témaként — remél­hetőleg utoljára—az ügy. A jogszabálysértés tényét a köztársasági megbízott hivata­lának levele is alátámasztotta, így ezt senki nem vitatta. Ezután azonban érdekesen alakultak az események. Az első egy órában a felelőst keresték a képviselők, illetve az ügy eddigi lépcsőfo­kait vették sorra. De mindez csak előkészítése volt a követ­kező három órának. A szünet után hirtelen fordulattal döntöt­tek arról, hogy a jogszabálysér­tést megszüntetik, a polgármes­ter bérét a korábbi, általuk már egyszer elfogadott 35 500 fo­rintban állapítják meg. Javaslat volt rá, s a polgármester meg is ígérte, hogy az elmúlt 6 hónap­ban felvett, összesen 42 000 fo­rintnyi különbözeiét visszafize­ti. Abban mindenki egyetértett, a képviselő-testület nem köve­tett el semmilyen törvénysér­tést, tehát nem terheli felelős­ség. Többen elmarasztalták a polgármestert és a jegyzőt, szó­ba került a régi parancsuralmi módszer, az eddigi határozatok, döntések egy részének visszás­sága, a képviselő-testület műkö­dési feltételeinek hiányossága (alpolgármester, bizottságok). Közben a mintegy 20 érdeklődő közül is szerették volna néhá- nyan elmondani véleményüket, de ez csak kisebb huzavona után sikerült. A pártok, társadalmi szervezetek állásfoglalásán túl több magánvélemény is elhang­zott, volt amelyik bizony becsü­letsértéssel is felért. A vége az lett, hogy a polgármester elvál­lalt minden felelősséget, így akarván lezárni a vitát. De nem mindenki elégedett meg ezzel. Elhangzott, hogy a jegyző a tör­vényesség őre, és nyilvánvaló törvénysértés történt a faluban. Ennek alapján kérte az egyik képviselő a bizalmatlansági sza­vazást a jegyző ellen. Ez azon­ban nem ment olyan könnyen, ugyanis közben egy másik kép­viselő és a polgármester között személyeskedő vita kezdődött. A bizalmatlansági szavazáson csak 4-en voksoltak a jegyző távozása mellett, 9-en úgy vél­ték, nem követett el akkora hi­bát, hogy mennie kelljen. Zárásként a testület áldását adta az intézményvezetők már­ciusban történt béremelésére. Ezt ugyan szintén csak az ő hatá­rozatuk alapján lehetett volna végrehajtani, de jobb későn, mint soha... —móczan — „DOLGOZZUNK, NE OKOSKODJUNK ... EZ AZ EGYETLEN MÓDJA ANNAK, HOGY TURHETŐVÉ TEGYÜK AZ ÉLETÜNKET.” (Voltaire) Kisebb forgalom a határokon Vasárnap délelőtt már nem volt torlódás a magyar—osztrák határállomásokon. Amíg az elő­ző napokon órákig várakoztak a beérkezők, most folyamatosan haladhadtak, mivel a Németor­szágban dolgozó török vendég- munkások közül lényegesen kevesebben kívántak országun­kon át hazájukba utazni. A ki­menő forgalom változatlanul zavartalan volt. A déli határ szlovéniai és hor- vát szakaszán szintén kevés utas volt. Tompánál viszont több mint egy, Röszkénél négy órán át vesztegeltek a személy- és tehergépkocsik, mert itt torló­dott a tranzitforgalom. A ma­gyar—román határon, Nagy­laknál 6-7 óra volt a várakozási idő. A hét végén 150-en kísérelték meg illegálisan átlépni a magyar határt. Román és jugoszláv ál­lampolgárok például Ausztriába akartak átjutni a zöld határon, pakisztániak és törökök pedig Romániából igyekeztek Ma­gyarországra szökni. A falhoz kent „igazság” Megszokott lakótelepi kép: teherautó, rajta bútorok, izzadó szállítómunkások. A szűk kis szervizút közepén áll a jármű, mellette és a parkoló kocsik között még egy biciklista sem férne el. Az átmeneti forgalmi dugót mindenki megérti, az autósok megfordulnak és vállalva a kényszerű szabálytalanságot, kihajtanak a má­sik irányba. Nem így a gyönyörű Renault pökhendi tulaj­donosa. Megáll ö is, egy pillanatra a kisfiára néz, és utána vágódik ki a járműből. Indul a gyerek részére előadott szemléltető oktatás, hogy is kell erőszakosan érvényt szerezni az akaratnak, miként lehet másokat egrecíroztatni a szabályok ürügyén. Hadd lássa az a kölyök, mi kell a tekintélyhez. Szigorú szavú bősünk nagyhangon ordítani kezd, amitől — furcsa módon — nem retten­nek meg a rakodók. Az önjelöltführer nem érti a dolgot: hát már semmit sem ér a magabiztos fellépés, a szabályok betartására adott pa­rancs, itt már mindent szabad?! Vagy öt percen át folyik a perpatvar, aztán drámai fordulatot vesz a dolog, a szilajférfit a markos rakodók a falhoz kenik, s amúgy csön­desen megígérik: mást is kaphat az. úr, ha tovább járatja száját... A hősből lassan áldozat lesz, elvörösödik és megroggyan va ül be a gyerek mellé. Érzi, hogy valamit mondani kell, mert erkölcsi lecke nél­kül honnan tudná a srác mi is történt valójá­ban. — Látod, fiam — amióta demokrácia van, nem lehet parancsolni itt senkinek sem...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents