Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27-28 / 175. szám
HIRDETÉS—TELEFON: 25-173 « HIRDETÉS—TELEFAX: 21-401 « HIRDETÉS—TELEFON: 25-173 ® HIRDETÉS Tisztuló Balaton-víz Tűz a Tussaud- panoptikumban Szokatlan feladat elé állította a londoni tűzoltókat a Madame Tussaud világhírű panoptikumában csütörtökön kitört tűzvész: a sűrű füstben képtelenek voltak megállapítani, élő embereket vagy viaszbabákat látnak maguk előtt. Az épület padlástere borult lángba, amit hamarosan sikerült eloltani, de a sűrű füst a szellőzőberendezésen át leszivárgott az úgynevezett Rémségek Termébe, ahol a nevezetes figurák álldogálnak. — Nem volt könnyű dolguk a fiúknak — nyilatkozta a tűzoltóság szóvivője —, nem kérdezhették meg minden egyes bábutól, élő ember-e vagy sem, de meg kellett bizonyosodniuk, van- e valaki az épületben. Csanádapáca Dolgos kezek A Csanádapácai Széchenyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 412 aktív dolgozó, 36 alkalmazott és 615 nyugdíjas tagot tartanak nyilván. Úgy hiszem, hogy az aktív jelző most egyetemesen érvényes a nyugdíjasra, a diákra, s talán a falu egész népére. A nyári időszak a falusi ember számára összefügg a földművelés valamilyen formájával. Csanádapácán a termelőszövetkezet tagjai háztáji földjeiken, amely egy hektár, szinte mindenféle növényt termesztenek, kivéve talán a kizárólagosan nagyüzemi előkészítést vagy betakarítást igénylő fajtákat. Legkedveltebb a paradicsom termesztése, s talán ennek az értékesítése a legbiztosabb. A termelőszövetkezet földjein 120 hektáron neveltek paradicsompalántát, s a helyi vegyes tulajdonú feldolgozó- üzemben készítenek belőle paradicsomitalokat és sűrítményeket. Ottlétünk idején a dolgos kezek éppen a fűszerpaprika vegyszerezésével és a petrezselyem gaztalanításával foglalkoztak. Mások a csemege- kukoricát kapálták vagy a veteményeseikben szorgoskodtak. Sajnos egyformán gond nagyüzemnek és magántermelőnek a megtermelt áru értékesítése. A Széchenyi Tsz még a betakarítás előtt megpróbálta és kísérletezik a mai nap is, hogy a megtermelt portékáknak fizetőképes piacot találjon. p . Fortuna, te céda Több hónapos vita — sorozatos igazítások, alkuk -— után a magyar Országgyűlés végre elfogadta a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényt. A téma hűen kapcsolódik a mai magyar társadalom mindennapjaihoz: a szerencse szerepe ugyanis sohasem értékelődött föl annyira, mint éppen napjainkban. A fogadók pénzéből Ki ne emlékezne a közelmúlt minden képzeletet felülmúló lottólázára? A hetente duzzadó tízmilliók megnyerésének még oly halvány reménye is milliók fantáziáját gyújtotta lángra, s talán egyedül a játék szervezőit nem ihlette a megszokottnál több találékonyságra. Pedig most, amikor már az állami szerencsejáték szervezői is részvénytársasági formában működnek, elvárható volna, hogy a világ minden táján profi módon megszervezett és lebonyolított lottójátékban részt vevők ne csak több pénzért, hanem ennek megfelelően tökéletes biztonsággal játszhassanak. Befizetett pénzüknek a nyereményalapba kerülő hányada és a fel sem vett nyeremények sorsa felől pedig — ha nem is dönthetnek —, legalább pontos információik legyenek. Most ugyanis az a helyzet, hogy a befizetett forintokból méltánytalanul nagymérvű elvonásokon túl még azzal is büszkélkedik a sorsát nem éppen a szerencsében kötő részvénytársaság, hogy évente jelentős összeggel támogatja a sportot. Csak éppen nem saját nyereségéből, amiből jutna is, maradna is, hanem a nyereményalapból — azaz a fogadók pénzéből. Mázli van, szerencse nincs Ha az általuk szervezett játékokhoz sem elég az a szerencse, hogy helyesen tippeltünk a számokra, totómérkőzések eredményeire, hanem még azt a veszélyt is szerencsésen ki kell kerülnünk, hogy szállítás közben lába kél befizetett — esetleg nyertes — szelvényünknek, akkor nincs mit csodálkozni más, forgalomba került szerencsejátékok amatőrizmusán. Botrányok soráról szerezhettünk tudomást a különféle — vitatható törvényességgel, legalábbis kellő engedélyek nélkül — árusított sorsjegyek kapcsán. Vannak szerencsejátékok, amelyeket úgy hirdetnek meg, hogy a fogadóközönség részéről nincs mód annak a mérlegelésére: a bevétel és a kifizetett nyeremény miként aránylik egymáshoz. Magyarán: nem tudni, hány szelvény került forgalomba, azt pedig még kevésbé, hogy ha nyilvánosságra is hoznák ezt az adatot, valódiságát hogyan és ki ellenőrizhetné? Hány nyerő szelvény van — és milyen értékkel — például (hogy a Szerencsejáték Rt.-nél maradjunk) a borítékos sorsjegyek egy-egy, nem tudni, milyen hosszú szériájában? Milyen meggondolásból nevezi ki nyerőnek az Express Money és sportos utódja azt a vásárlót, aki csupán a pénzét kapja visz- sza az alumíniumréteg lekaparása után? Csak nem azért titulálják így, mert másként nem reklámozhatnák e játékot úgy, hogy „minden hatodik nyer”? Vagy itt a legfrissebb botrány, a Mázli-sorsjegyek sztorija. A bizományos árusok hibája miatt úgy döntött a kibocsátó, hogy nem lesznek nyeremények, inkább visszafizeti az eladott szelvények árát. ígérete szerint kamatostol, de vajon hogyan viszonylik majd e kamat az OTP személyi kölcsönök 36 százalékos sápjához? Lehet, hogy megéri egy-egy újsütetű vállalkozónak majd — e példa analógiájára — sorsjegyet kibocsátani, aztán fél év múlva pardont mondani a megtévesztett nyerni vágyóknak? Kárpótlási lutri Bízunk — hiszen bíznunk kell — a törvényalkotókban, s azokban, akiknek a szerencsejáték-törvény rendelkezéseinek betartatása, s az ellenőrzés a feladatuk. Lesz munkájuk bőven, hiszen amíg az embert súlyos tragédia nem éri, a váratlan gazdagságot tartja a legnagyobb szerencsének. S bíznunk kell a „toronyőrben” azért is, mert ma már a sorsjáték mindennapjaink szerves tartozéka lett. Gondoljunk csak az ugyancsak hosszú vitát követően frissen elfogadott kárpótlási törvény egyik paszszusára. Amely szerint a kárpótlási jegyek bizonyos sorozatai féléves időtartamra kivonhatok a forgalomból. Hogy melyek, azokat a törvény maga is a szerencsére bízza, azzal a szándékkal, hogy elkerülhető legyen bármiféle szubjektív szempont a sorsolás szeszélyének érvényesülése helyett. Akihez kegyes lesz Fortuna, az Zrínyi Miklóssal együtt mondhatja: „Sors bona, nihil aliud”, vagyis csak jószerencse kell, semmi más — a boldoguláshoz. De mi lesz a többiekkel? Schöffer Jenő Magánkereskedők, közületek, viszonteladók! Kedvezményes nyári vásár keretében, jelentős árengedménnyel kínáljuk eladásra raktárkészletünket. Amíg a készlet tart, olcsón vásárolhat cégünknél import férfi-, női és sportcipőket, színes és egyszínű pólókat, baby ruhákat, továbbá kvarcórákat. A cipőknél a kedvezmény kiterjed az őszi modellek egy részére is. Címünk: CORVO BIANCO Kft. 5600 Békéscsaba, lllésházi u. 4.1/1. (1991. augusztus 10 után: 5600 Békéscsaba, Vandháti u. 1.) Érdeklődni munkanapokon 8—16 óra között, a 23-595-ös telefonon lehet. Butikosok, kiskereskedők, piacozók részére! Színfolt divatáru nagykereskedés (Békéscsaba, Bezerédj u. 1.) (66) 28-388/18. ajánlata: — indiai pólók 18 színben 140 Ft — kapucnis pólók 10 színben 200 Ft — gombos pólók 20 színben 170 Ft — gyermekpólók 8 színben 130 Ft. További pamutáruk rendkívüli kedvezménnyel! Fortuna országos szervezete ezennel tájékoztatja az ország lakosságát, hogy MÁRIAPÓCSRA ZARÁNDOKUTAT SZERVEZ! Kedvezményes oda-vissza utazással, egyben népi konyhát nyit! Jelentkezésüket szeretetteljesen várjuk! Telefonszámunk: (66) 25-781. Üdvözlettel: Dácsi Farkas József Fortuna szervezet elnöke. PÁLYÁZAT A BÉKÉS MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező munkatársat keres KÖRZETI ÜZEMVEZETŐ munkakörbe Sarkad város körzeti üzemébe. Felsőfokú élelmiszeripari iskolai végzettséggel, menedzseri gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. A körzeti üzemvezető feladata: a gabonaféleségek felvásárlásának, feldolgozásának, értékesítésének az irányítása. A munkakör 1991. december 1-jétől tölthető be. A pályázat tartalmazza az önéletrajzon kívül a szakmai tevékenységet. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. augusztus 31., melyet a Békés Megyei GMV 5600 Békéscsaba, Gyulai út 2. szám alá Hugyecz Pál munkaügyi osztályvezető címére kell beküldeni, aki a munkakörrel kapcsolatos felvilágosítást személyesen vagy a 25-966-os telefonszámon megadja. t r= a““-““----r r FELHÍVÁS vállalatok, vállalkozók és magánszemélyek részére Az OTP RT. Békés Megyei Igazgatósága Békéscsabán eladásra felkínálja a Trefort u. és lllésházi u. sarkán épülő lakások földszintjén kialakításra kerülő félkész üzlethelyiségeket. Alapterülete: 13 m2 — 37 m2 között. Átadás várható időpontja: 1991. október. A Wlassich sétány 5—7 sz. alatt épülő lakások földszintjén és részben az I. emelet szintjén kialakításra kerülő félkész és teljesen kész üzlethelyiségeket. Alapterülete: 11 m2 — 56 m2 között. Átadás várható időpontja: 1991. december — 1992. január. Ügyfeleinkkel az üzletek megvételére — mindkét helyen — előleg befizetése esetén előszerződést kötünk! Felkínáljuk továbbá megvételre vagy bérbevételre, vállalkozók részére is a Tessedik u. és Révai u. sarkán lévő 5 lakásos sorházat. A lakások kétszintesek (fszt. + em.) 3—4 szobásak 97 m2— 122 m2 között, minden lakáshoz 12 m2-es garázs. A lakások azonnal beköltözhetők, illetve birtokba vehetők! Lakáscélú vásárlás vagy lakáscsere esetén a szociálpolitikai kedvezmény különbőzete elszámolható, valamint kiemelt törlesztési támogatású kedvezményes hitel is igénybe vehető, egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén. Kisebb, jó állapotú, forgalomképes családi házat csere esetén megveszünk! Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: az OTP RT. Békés Megyei Igazgatóságán Beruházási és Lakossági Hitelosztály Békéscsaba, Szt. István tér 3. Telefon: (66) 21-966 © l~TI II
