Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-26 / 174. szám
1991. július 26., péntek GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Kicsi, de jelentős... Az intézmény, ahová ellátogattam, tavaly decemberben alkuit. Neve Körösvidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. De mégsem teljesen új, a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságból vált ki. Működési területe ugyanaz maradt. Azaz, hozzá tartozik Békés megye északi fele, egy kis rész Szolnok, és Hajdú- Bihar megyéből is. Az ország területe egyébként tizenkét környezetvédelmi felügyelőségre osztott, amelyek vízgyűjtő területeken alapulnak. A miénk kicsi, mondották a szakemberek, de árvízvédelmi szempontból igencsak jelentős... Valójában nem maga az intézmény érdekelt elsősorban, hanem hogy mi a helyzet környezetvédelem szempontjából. Persze jóval több dologról is beszélgettünk, mint amennyit én itt leírtam. Megpróbáltam a témakörök lényegét megragadni. Ennek az oldalnak, melyet személy szerint utoljára készítettem, a következő címet is adhatnám: GYOMAENDRŐD ÉS VIDÉKE KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMMEL... Egy jó ötlet Dévaványáról Persze a hivatal — mármint a felügyelőség — valójában úgy működik rendesen — mondhatni rendeltetésének megfelelően —, ha megfelelő a munkakapcsolata az adott területtel, így persze a mi vidékünkkel is. Jó példáját láttuk ennek, amikor Gál Imréné, az igazgatási osztály megbízott vezetője részt vett a dévaványai képviselő- testület egyik ülésén. Erről a tapasztalatáról így beszél: — A dévaványaiaknak van egy jó ötletük. Készíttetnek egy környezetgazdálkodási, hasznosítási tervet, melynek lényege, hogy megvizsgálják, melyik területet mire legérdemesebb felhasználni. Figyelembe veszik a termőképességet, az éghajlati viszonyokat, és így tovább. Ezzel kiderül, hogy egy- egy adott területet mire a leggazdaságosabb felhasználni... A mi számunkra ez azért jelentős, mert figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat is. Például, ha valaki ezután erdőt akar telepíteni, vagy intenzív állattartással kíván foglalkozni, meg tudják mondani neki, a község melyik pontján a legérdemesebb belevágnia... Négy településen két szennyvíztisztító Ilyen létesítménnyel a körzet két legnagyobb települése, Gyomaendrőd és Dévaványa dicsekedhet. Az utóbbi helyen nemrégiben adták át a szennyvíztisztító telep első ütemét. Lencsevégre is kaptuk a pillanatnyi állapotöt. A másik két községben — Ecsegfal- ván és Hunyán — a hagyományos kihordásos módszer működik. Tarló- és szalmaégetés... Ez az a bizonyos örökzöld téma, ami minden idényben megismétlődik. A rosszmájúak rám foghatják, hogy most a nyári uborkaszezon kellős közepén csak azért foglalkozom vele, mert nem jut más az eszembe. Ez nem egészen igaz. Erről a témáról nem lehet elégszer írni... A tarlóégetésről a szabályozás csak annyit mond, hogy a szándékot a felügyelőségre három munkanappal előbb be kell jelenteni, és ők levegővédelmi szempontból ezt feltételekhez köthetik... Meghatározhatják a meggyújtandó terület nagyságát, számát. De van itt még valami. Ha a tarlón szalma is ég, az már más kategória. Egész pontosan növényiszármaradvány- égetésnek hívják, és ahhoz már engedély kell... így aztán előfordul néha, hogy tarlóégetést jelentenek, és a végén a szalma is ég. Hogy erről van szó, az pedig csak az adott pillanatban derül ki, azaz, ha a tűzgyújtás pillanatában ott a felügyelőség munkatársa... Mivel naponta többször jön bejelentés, sokan telefonon jelzik ilyen szándékukat, így érthető, hogy erre sokszor nincs lehetőség... Levegő, veszélyes hulladék, Az, a bizonyos gyomaendrődi jó példa. Lehetne ragadós is... A környezetvédelemi felügyelőség sokágú feladatainak rejtelmeibe Vágó Julianna osztályvezető vezetett be. — A mi feladatunk a kéményen kürtőn kibocsátott, termelési technológiával kapcsolatos levegő vizsgálata. Meg kell mondjam, az utóbbi időben pozitív változás figyelhető meg. Ez azért nem elsősorban a környezetvédelem hatásának köszönhető. Arról van szó, ha az üzemek új beruházást vezetnek be vagy rekonstukciót végeznek, kötelezzük őket, hogy figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat is. Egy régi technológia esetében sokszor csak a bírság kifizetéséig jutunk. Egyébként a piac követelményei is szigorúbbak lettek. Nem mindegy, hogy az adott termék milyen körülmények között születik, s mint mondtam, a modem technológiát könnyebb környezetbaráttá tenni... — Tudna ilyen pozitív példát mondani Gyomaendrőd vonzás- körzetéből? — Éppen Gyomán a Fa- és Építőipari Szövetkezetnél tudunk egy olyan beruházásról, ami ilyen. Ennek lényege, hogy egyrészt a területén belül a gépeket a munkafolyamathoz jobban illeszkedve helyezte el, illetve, bevezetett egy teljes elszívórendszert, ami a központi egységbe gyűjti a portartalmú levegőt és leválasztja azt... Ezzel jó hatásfokot ér el. Ezenkívül a felületkezelési technológiáját is hasonló rendszerűre alakította... Ez a környék legnagyobb beruházása, ami környezetvédelmi célokat is szolgál. Nem is akárhogy, mert sokkal jobban megoldja a feladatokat, mint amennyi kötelezettsége lenne... — Mit mulatnak a bírságok? Nő vagy csökken a levegőszeny- nyező üzemek száma a körzetben? — Ahogy a fűtőberendezések modernizálódnak, úgy egyre kevesebb a bírságra kötelezett... — Mondjon még néhány szót a további munkaterületeikről! — Hozzánk tartozik a veszélyes hulladékok kezelésének felügyelete, és a termelőberendezések által kibocsátott zaj elleni védelem... Vizek védelmében a végeken A holtágak várják a megoldást ...Szivornya áll hosszú méla lesben... Kinek a horgászat, kinek a csónakázás, kinek a fürdés jut eszébe a vizekről. De aki sok helyen járt életében, az tudja milyen sajátos hangulata van a folyóvíznek, a Körösöknek meg különösen. Ha egyszer az ember elkezd beszélni róla, annak se vége, se hossza, hiszen minden egyes ága külön témát jelent. Szó eshetne itt olyan egymástól messze eső dolgokról, mint a halászatról, üdülésről meg miegyebekről is. Most csak azt a kérdést érintjük — és csak az ő oldalukról —, amelyikkel a felügyelőség vízvédelmi osztálya foglalkozik. Poór Gábor, a vízvédelmi osztály helyettes vezetője gyorsan „belemerült” a témába. Hamarosan szóba került a terület összes élő és holt, kisebb és nagyobb, hosszabb és rövidebb víztere... De nézzük sorjában! Mint mondja, az ő feladatuk a vizek mennyiségének és minőségének védelme. —A folyóknál az a helyzet— folytatta —, hogy országhatáron túlról jönnek, így befogadó terület vagyunk. A cél az, hogy lehetőleg ne rosszabb minőségűt adjuk tovább annál, mint amilyet kaptunk. A folyóvizek öntisztuló képességére építhetünk szerencsére... Más a helyzet a holtágaknál, amelyek a töltések után elszakadtak az élővíztől, nincs ki- és bevezetési lehetőség... Magyarul a vizet Berettyó hidegben, melegben Ebben az esetben nincs egység a kép és a hang között, ugyanis, amikor a felvétel készült Ecsegfalva határában még foga volt a napnak, bár ez nem látszik a képen. Amikor pedig a Berettyó szóban került terítékre közöttünk, a Környezetvédelmi Felügyelőség irodájában igencsak magasra kúszott a hőmérő higanyszála, de ne térjünk el a tárgytól! Szóval a szakemberek állítása szerint ez a víz közegészségügyi szempontból megfelelő. Öntözni is lehet vele. Igaz, olyan nincs a környékén, ami erre a célra nem felel megmozgatni kell, de ez drága... Pillanatnyilag a Körös holtágai közül a szarvasinál biztosított megfelelő vízmozgatás, Gyo- maendrődön a három kis holtág, a Bonom, Sóczó, Templom zug, valamint a Peresi holtág vár megoldásra. A Templom zug felső végén van egy szivornya, amivel vizet lehet betáplálni... A felügyelőség véleménye az, hogy ha ezt a három, már összekapcsolt kis holtágat ösz- szekötnék a Peresivei, akkor az így kapott rendszer legjobb esetben is csak kis mértékben és kedvező meteorológiai körülmények esetén javít a helyzeten. Nagyon drága is a beruházás. Sokba kerül a fenntartás. Számolni kell a meglévő szivornya bővítési költségeivel is. A vizek —- és persze a körösi holtágak elsősorban — nemcsak a mozgatás hiánya miatt romolhatnak. A víz széléig lenyúló hobbitelkek tulajdonosai szakértelmüktől és vegyszerigényüktől függően gondozzák kertjeiket, s az is belemosódik a vízbe, amihez néha hozzájárni a kommunális ellátottság hiánya is.
