Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-26 / 174. szám

KÖRKÉP 1991. július 26., péntek Tiltják? Tűrik? Támogatják? (Folytatás az 1. oldalról) Mint kiderült, a természet be- vételszagú lágy ölének pénzzé tételében a gyulai, a dobozi ön- kormányzat, a Kövizig és újab­ban a Viking-klub is érdekelt. Ment minden szépen, mende- gélt mindaddig, mígnem egy, Kövizignél dolgozó árus nem jelentkezett. A vele történt be1 szélgetés után szakadt a ..pla­fon” a szervezőkre. Ha igaz, el­hangzott egy-két „mit képzel­nek”, majd abban maradtak, hogy adjanak be a Kövizighez kérelmet a terület használata érdekében, s egy hónapon belül írásos választ kapnak. Nyomtalanul eltűnt harminc nap, ám a válasznak se híre, se hamva. Ezért felkerekedtek a gyerekek, s utánanéztek a do­lognak. Jártak a hivatal nyakára, mely egyelőre megelégedett a háborgással. Majd július 9-én megszületett az egyoldalú szer­ződés. (Ha úgy vesszük kétolda­lú, hiszen kiterjed Szanazug dobozi oldalára is). A fiatalok által megkeresett vállalatok, vállalkozók általá­ban igyekeztek adni valamit. A Kövizig azzal a határozattal „szállt be”, melynek egyik pont­ja így szól: „Az igazgatóság hozzájárul ahhoz, hogy az enge­délyes az átadott területen 1991. július 25—29. között árusok részére — ellenjegyzésem mel­lett — engedélyeket adjon ki. Azonban az árus által kifizetett hozzájárulás 50%-át köteles te­rületfelhasználási díjként az át­adott csekken az igazgatóság részére befizetni.” Kiderült, hogy a Kövizig a fiataloktól füg­getlenül jó pár árusítási enge­délyt máris értékesített. De azért ne higgyék, hogy más fontosabb teendői rovására a hivatal csak erre az ügyre össz­pontosított. Ha így lenne, vajon bekerült volna-e ez a mondat az engedélybe: ,,A rendezvény ide­jén a területen fát, bokrot kivág­ni nem lehet, a természetes kör­nyezet biztosítása tilos.” ? Szóval a gyerekek elraga­dóan tájékozatlanok. Nyíltszí- vűségükben és pénztelenségük­ben odáig mentek, hogy egy-két nappal a buli előtt elmesélték a történetet. Pedig a kard ott lóg a fejük felett. A szerződés ugyanis kimondja: „Vízügyi érdekből a jelen engedélyt az igazgató­ság visszavonhatja.” Vagy: „Amennyiben az engedélyes a területhasználat során az enge­délyben foglaltakat megszegi, a területet nem megfelelő állapot­ban adja át, az igazgatóság saját költségén a helyreállítást elvég­zi és a felmerült költségeket követelésként érvényesíti az en­gedélyes tagjaival szemben.” Lehet, hogy megvan a helye a gyerekek jövő havi zsebpénzé­nek? Egyben azért reményked­jünk: az írás miatt nem jön közbe semmi olyan „vízügyi érdek”, amely következtében a hétvégé­re tervezett buli területhasznála­ti engedélyét visszavonnák. * * * Dr. Török Zoltán, a Kövizig jogtanácsosa, az esethez a kö­vetkezőket fűzte: „Mivel a Sza- nazugi Buli szervezői az egész területet igénybe veszik az ösz- szefolyásnál, kértük- azt, hogy — ahogyan átadjuk nekik — a területet ugyanolyan rendezet­ten adják vissza. Kértük, hogy előzetesen bizonyos összeget fi­zessenek részünkre területhasz­nálatért. Igényt tartottunk egy adott összeg letétbe helyezésre is, ha nincs érvényes szerződé­sük a kertészettel. A szervezők közölték, hogy erre nincs tőké­jük. Elfogadták, hogy a kéré­sükre kitelepülő árusok által fi­zetett támogatás felét befizetik a Kövizignek. Nem nyerészkedni akarunk vele, hanem visszafor­dítjuk Szanazug fenntartására. Nem akadályoztuk meg a ren­dezvényt, de szeretnénk, ha a jövőben megfelelő körülmé­nyek között lennének megren- dezhetők e programok.” K.A.J. Haladékot kapott, kegyelmet nem? A vésztői vásárlók nem hagyták magukat Attól tartottunk, hogy már nem találjuk nyitva a vésztői kultúrcikkboltot, hiszen régóta rebesgetik, hogy a Körösvidéki Afész elküldi az üzlet vezetőjét és „veszteséges” címen végleg lehúzza a redőnyt. Hogy még­sem így történt? A vevők — mikor híre ment, hogy az üzletet bezárják — aláírásukkal igazol­ták: nem kívánnak belenyugod­ni a döntésbe. Az eredmény, a tervezett július 22-i zárás he­lyett, szeptember 15-ig itt vásá­rolhatják tanszereiket a diákok, ajándékaikat a felnőttek, játé­kaikat az apróságok. Hogy azután mi lesz? Az üz­let vezetője, Nagy Imréné még mindig bizakodik: „A vésztői emberek, a mi szüléink, azért adták össze azt a húsz kiló búzát, vagy azt a húsz kiló kukoricát... a megalakuláskor, hogy a lakos­ságot el tudjuk látni áruval. Meggyőződésem, hogy szükség van erre az üzletre, hiszen Bé­késcsabához — ahol ilyesmit venni lehet — nagyon messze vagyunk. Ezért is mondtam a központban, hogy legalább a tanévkezdésig várjanak, hiszen én már jól tudom, melyik osztály kezdéséhez mi kell, de az ABC — a jövőben ott kívánják árusí­tani a tanszereket — dolgozói még gyakorlatlanok e téren. Ér­veim mellett ott voltak az aláírá­A regionális ivóvízrendszer részeként, a Békéscsaba—Békés— Tarhos—Vésztő közötti 400 milliméteres átmérőjű gerincveze­ték elkészültével nagyban javítja majd Békés város ivóvízellátá­sát. A vezeték építése már a város belterületén tart. Képünkön a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében ké­szül az átadási csomópont, vagyis egy elágazás a víztoronyhoz Fotó: Fazekas Ferenc sok, úgyhogy szeptember 15-ig haladékot kaptunk.” Hogy aztán mi lesz? Bíztunk benne, hogy kiderül szerdán este. Mert a Körösmenti Afész dolgozói szemtől szemben kí­vánták elmondani mostanában megsokasodott gondjaikat, ag­gályaikat vezetőiknek. Ezért nyílt igazgatósági ülést hívtak össze erre a napra, a Monostor étterembe, melyre — hívatlanul bár, de — mi is elmentünk. Mi­vel közérdeklődésre számot tar­tó, esetleg mások számára is tanulságos kérdések merültek fel, holnapi számunkban vissza­térünk az ott hallottakra. N.Á. „DOLGOZZUNK, NE OKOSKODJUNK... EZ AZ EGYETLEN MÓDJA ANNAK, HOGY TŰRHE- TÖVÉ TEGYÜK AZ ÉLETÜNKET.”' (Voltaire) Tatai Minimaratoni Habsburg főherceg is fut... Augusztus 3-án, délután immár nyolcadik alkalommal megrendezik a Tatai Minimara­toni futóversenyt, melyet ebben az esztendőben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogat. A verseny méreteire jellemző, hogy tavaly például 11 ország, 140 településéről érkezett, mint­egy nyolcszáz fiatalabb és idő­sebb futó teljesítette a 14 kilo­méteres, a város legszebb ré­szein át vezető távot. Az idén ezer indulóra számítanak. A verseny védnökségét a Nemzetközi Páneurópai Unió képviseletében Eduard Habs­burg főherceg vállalta, aki maga is rajtol a viadalon. A NOB érmeit és okleveleit Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB végre­hajtó bizottságának tagja nyújt­ja át. Felhívás! (A falu békéjének megőrzése érdekében) Posta video Filmeket is vissz a holló Auguszutus elsejétől új szol­gáltatást vezet be a posta: video­filmeket kölcsönöz. Új üzlet­ágának nyilván elsősorban azoknak a kistelepüléseknek a videomagnó-tulajdonosai örül­nek majd, amelyekben nincs vi­deokölcsönző. Az érdeklődők kéthetenként felújított ajánlólistán választ­hatják ki a postán, melyik video- filjnet szeretnék megtekinteni. Aztán már csak megrendelni és fizetni kell, majd pedig — ha megérkezik a film — szórakoz­ni. A postavideo-hálózatba a megyéből egyelőre Kétegyhá- zát kapcsolják be, de szeptem­ber végéig újabb településekre jut el videofilm-ajánlatával a holló. Mi, a mezőgazdasági terme­lés, a földtulajdon-rendezés és a politika területén dolgozók, a falu békéjének megőrzése, a mezőgazdasági tulajdon szerke­zetváltásának gyakorlati kivite­lezése érdekében az alábbi felhí­vást tesszük közzé: 1. A kárpótlási törvény vég­rehajtása érdekében minden városban és nagyközségben állítsanak fel ügyfélszolgálati irodát, határozzák meg annak működési helyeit, és ezzel biz­tosítsák az igénylők és az érin­tett termelőszövetkezetek naprakészségét, az ésszerű ki­vitelezés elősegítését. 2. A szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény, a vagyon­nevesítés végrehajtása érde­kében az érintettek állítsanak fel megyénként szakértői cso­portot, amely alternatív meg­oldásokat dolgoz ki, hogy a mezőgazdasági tulajdon kellő hatékonysággal, folyamato­san tudjon működni. Azok a mezőgazdasági nagy­üzemek, önkormányzatok és politikai szervezetek, akik jelen felhívásban foglaltak teljesítése érdekében vállalják az együtt­működést, ilyen irányú szándé­kukat levélben a Független Kis­gazdapárt címére (5600 Békés­csaba, Luther u. 6.) vagy a (66) 21-910 hívószámú telefaxon je­lenthetik be. A felhívásban foglaltak meg­valósítása érdekében a magunk részéről 30 napon belül az ügy­félszolgálati irodákat megala­kítjuk, a szakértői csoportot 60 napon belül létrehozzuk. Szénási Lajos Varga Gábor Dr. Zsíros Géza a Gyulai Munkácsy Tsz a Békés Megyei Földhivatal az FKGP Békés megyei elnöke hivatalvezető-helyettese elnöke, országgyűlési képviselő Eladó az egész világ... Titok, hol a kávé beszerzési helye... Fotó: A szerző felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Zsibrita András századossal és munkatársaival a szerda reg­gelt a békéscsabai Sportcsar­noknál kezdjük. A századost — ahogy észrevettem —- sokan ismerik. Van aki kevéssé örül megjelenésének, van aki, lát­tán, a hivatalos igazolványát kérés nélkül teszi ki az áruja mellé. Egy fiatal pár kávéhegy mö­gül kandikál a rend őreire. Kész­ségesen szedik elő a személyi igazolványt, a számlákat, enge­délyeket. — Csak azt meg ne tessék írni, honnan szereztem az árut — kér a fiatalember —, mert akkor mindenki oda jár majd, aztán oda az üzlet. A tanár úr cigarettát árul A kávés mellett ülő másik fia­tal pár cigarettára specializálta magát. A férj tanárember. A pe­dagógusi fizetéssel meg köztu­dottan nem lehet messzire jutni. Valamiből élni kell. Náluk is rendben minden. Széparcú, középkorú asz- szonyka őrzi az italkészletét. Vodkát, konyakot, likőröket. Engedélye nincs, igazolványa úgyszintén. —A férjem vitte el a kocsit, ott a személyi igazolványom — mondja, közben ártatlanul for­gatja két szép szemét, hátha megenyhülnek az ellenőrzést tartó rendőrök. Hiába a szemforgatás, össze kell pakolnia, engedély nélkül nem árulhat tovább. így jár az az idősebb úr is, akinél gyümölcscentrifugától kezdve a sátoron keresztül a női lábbeliig minden megtalálható. A Szovjetunióban élő testvére segítségével jutott az áruhoz. Engedély itt sincs, vámpapír pláne... Raktárkészlet van —engedély majd lesz A szimpatikus fiatalember lábai előtt egy egész raktárkész­let: telefon, hangfal, rádió, kar­órák, magnetofonok, étkészle­tek, játékszerek. Vállalkozói en­gedélye nincs, az áruk eredetét sem tudja igazolni. Mindenkép­pen kereskedelmi szabálysér­tést követett el. — Megkértem az engedélyt, napokon belül meg kell, hogy kapjam—állítja határozot­tan. Lehet, hogy így lesz, most azonban motyóstól együtl a rendőrségre kell jönnie. — Általában pénzbírsággal sújtják őket — világosít fel a százados —, de előfordulhat az is, hogy elkobzás a dolog vége... Két csinos, fiatal nő törülkö­zőket árul. A kicsiket 120 forin­tért, a nagyokat 200-ért árulja. — Ha komoly vevő, alkudhat —beszélne rá a vásárlásra. — Mennyi az a mennyi, ha alkudok? —A nagyot megkapja 130-ért — így a másik szépség, aki idáig hallgatólagosan vett részt a be­szélgetésben. —Eriggy mán te—feddi meg társát a fiatalabb —, nem a ki- csirül van szó. Ha komoly, viheti 160-ért. — És maga mennyiért kapta? — naiv kérdésemen elmoso­lyogja magát: — Üzleti titok... Erre fel veszi elő igazolvá­nyát Zsibrita százados, amiért cserébe ő is hivatalos papírokat kap a törülközők eredetével kapcsolatban. Van egy érdekes­sége ezeknek a vételt igazoló papíroknak. Mégpedig az, hogy rajtuk a nagy törülközőt 350, mig a kicsit 180 forintért vették. Tetszenek érteni? Valami itt nem stimmel... Könnyelmű áruszórók — A Békéscsabai Városi Rendőrkapitányság akciócso­portja minden piaci napon ellen­őrzést tart. Próbáljuk kiszűrni azokat, akik engedély nélkül szeretnének megszabadulni el­adandó tárgyaiktól, és persze azokat, akik bűncselekmény út­ján jutottak az áruikhoz — tájé­koztat a százados. — Megjelen­tek az olyan árusok, akik vállal­kozói igazolvánnyal rendelkez­nek. Járják az országot és válla­latoktól, intézményektől a rak­tárkészletükben álló árukat el­adásra vállalják fel. A vállalatok pedig adják boldog-boldogta­lannak, hiszen örülnek, ha megszabadulnak a felhalmozott készleteiktől. Igen ám, csak­hogy a kisvállalkozók közül né- hányan feleáron adják el a hol­mikat és eszük ágában sincs el­számolni. így aztán a vállalatok, intézmények futhatnak a pénzük után. Az árut kiadó vállalatveze­tőknek alaposan meg kellene nézniük, hogy kinek adnak ki árut, és fedezet mellett tegyék azt, ha vissza akarják az ellenér­tékét szerezni. Vége a körútnak. A rendőrsé­gi kocsi csomagtartója ezúttal is megtelt. B. V.

Next

/
Thumbnails
Contents