Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

1991. július 25., csütörtök MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE Röviden / „Úgy döntöttem, vállalkozó leszek” Vajgél László a V-modellről A V-modell Ruházati Kft. 1990. május 1 -jén jött létre. Ala­pítói — 50-50 százalékos tőke­résszel — Vajgel László és a Hód-modell Ruházati Szövet­kezet. Akkor 16 dolgozóval in­dult az üzem, most 52-en dol­goznak itt, de még tudnának fel­venni szak- és betanított munká­sokat. Vállalnák az új jelentke­zők átképzését, illetve betanítá­sát is. Tavaly a kft. szovjet exportra termelt nagy tételben, folyama­tosan. Év végére azonban ez a lehetőség megszűnt, új piacok után kellett nézni. Az idén férfi, női kabátokat, blézereket és sportruházati termékeket gyár­tottak nyugat-európai exportra és a belkereskedelem részére. — Az a célunk, hogy teljes egészében nyugatra dolgozzunk — mondja Vajgel László. — Szeretnénk megmaradni a nehéz konfekció területén, itt nagyob­bak az esélyeink és a lehetősé­Most ötvenketten dolgoznak itt geink, ugyanis kevés ruházati üzem tud átállni a gyapjú és a gyapjú típusú termékeknek a megmunkálására. Mi viszont erre szakosodtunk. Vettünk va­salógépeket és asztalokat, spe- ciál varrógépeket, kialakítottuk a szabászatot. Beszereztünk egy angol síkragasztót, enélkül pél­dául a blézer gyártása elképzel­hetetlen. Mondhatom, hogy az eddigi egy évünk állandó beruházások és állandó átalakítások jegyében telt el. Ez rengeteg időbe és sok pénzbe került. No, volt hitel is, sajnos, nem kedvezményes, hanem rendes banki kamatra kaptuk. Most két munkahelyte­remtő pályázaton is részt ve­szünk. A megye jóindulatú tá­mogatását érezzük, hiszen eb­ben a térségben valóban gond a női munkaerő foglalkoztatása. Én vállalom, hogy pozitív dön­tés esetén fejlesztem az üzemet: a jelenlegi létszámot mintegy hússzal növelem. A későbbiek során pedig — elképzelésem szerint — akár 100 fő is dolgoz­hat itt. —A létszámbővítést csak úgy tudom elképzelni, ha átképezik, betanítják az újonnan érkező­ket. — Igen, ezt vállaljuk, a jövő­ben ehhez kémék állami támo­gatást, illetve kamatmentes hi­telt. — Most azt kellene monda­nom, hogy sok sikert kívánok, és köszönöm a beszélgetést. De engedjen meg egy szubjektív megjegyzést: a határozottságá­ból, pontos megfogalmazásai­ból arra következetetek, hogy Ön „régi motoros” lehet. — Szakmunkás vagyok, technológus. A helyettesem Keszeli Arpádné, üzemmérnök. A betanítás és a termelés műsza­ki irányítása tehát nem jelenthet gondot. —Ez nyilvánvaló. De én nem is erre gondoltam. Vajgel László elneveti ma­gát: ^ — Értem. Komlósi vagyok, ott tanultam a szakmát, 30 évig dolgoztam a vegyesipari szövet­kezetben. Mint varró a szalagon kezdtem, voltam szalagvezető, normás, üzem- és termelésveze­tő, majd 11 évig a szövetkezet elnökeként dolgoztam. Nyu­godtan mondhatom, hogy ered­ményesen vezettem a szövetke­zetét, mindig nyereségesek vol­tunk. Az utolsó elnökválasztás előtt, 1990-ben vetődött föl a nagy kérdés: induljak, ne indul­jak? A tagság egy része mást szeretett volna látni az elnöki választáson. Úgy döntöttem, hogy vállalkozó leszek... A városnak összesen 64 műemléke, műemlék jellegű épülete, illetve épületegyüttese van. A közeljövőben megvizs­gálják ezek állagát, meghatároz­zák a karbantartás és a felújítás becsült összegét. Az adatokat továbbítják az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőségnek. * Az általános művelődési köz­pont folyamatosan úszótanfo­lyamokat szervez a nyár folya­mán tíznapos turnusokban. Négy évnél idősebb gyermekek jelentkezhetnek, és felnőttek is. Érdeklődni lehet a művelődési központ portáján és a strandon. A részvételi díj a jelentkezők számától függően 500 és 700 forint között változhat. * A Mezőhegyes című havilap júliusi számában interjú olvas­ható dr. Papp Tiborral, a kombi­nát megbízott vezérigazgatójá­val. Egy másik írás is foglalko­zik a gazdaság „egyelőre válto­zatlan helyzetével”: Tóth Ador­ján közli és kommentálja dr. Remport Katalin parlamenti in­terpellációját, valamint dr. Sá- rossy László államtitkár vála­szát. Ugyancsak T. A. összeállí­tásában olvasható a lapban a kombinát utolsó két évének „rövid történelme”. A lap egyéb írásai közül meg­említendő Hollós László „kisle­xikona”: a szerző ismerteti azo­knak a személyiségeknek az életrajzát, akikről a képviselő- testület utcákat nevezett el. Érté­kes tanulmány részlet jelent meg dr. Müller Lajosnétól. Az agro­kémiai és talajtani szakmérnök dolgozatában • Mezőhegyes talajadottságait vizsgálja. A lap utolsó oldalán a sport- és a kulturális témájú írások kaptak helyet. Sápszki András lett az őrsparancsnok Sápszki András: „Azért vise­lek egyenruhát, hogy szolgál­jak.” Sápszki Andrást 1990. július 1-jén nevezték ki a körzetmeg­bízotti csoport vezetőjének. Akkor négyen szolgáltak Mező­hegyesen. Már 1989-től érzé­kelhető volt a városban a vagyon elleni bűncselekmények számá­nak növekedése. A visszatérő betörőbandák miatt kénytelenek voltak figyelőszolgálatot szer­vezni, de a kis létszámú csoport nem működhetett eléggé éred- ményesen. így ebben az idő­szakban a bűncselekmények száma körülbelül 50 százalék­kal emelkedett. Különösen gya­koriak voltak a kisebb bűncse­lekmények, így például a kerék­párlopások. Ezeket vidéki, gép­kocsival rendelkező személyek követték el. Tótkomlósról, Csa- nádpalotáról kerültek vissza ke­rékpárok Mezőhegyesre jogos tulajdonosaikhoz. Az eredmé­nyes felderítés a szomszédos te­lepülések rendőreivel való jó együttműködésnek köszönhető. Az ismeretlen tetteses esetek­ben a felderítési arány Mezőhe­gyesen 40-45 százalék volt az őrs megszervezése előtt. Sze­rencsére a súlyos testi sértések száma elenyésző a városban. Elvétve fordul elő verekedés, elsősorban a fiatalok körében, hétvégeken. 1990. szeptemberében vető­dött fel egy rendőrőrs létrehozá­sának lehetősége, illetve szük­ségessége. A csökkentett létszá­mú őrsöt 1991. július 1-jén hoz­ták létre 9 fővel. Erősítésként három járőr, egy bűnügyi nyo­mozó és egy polgári alkalmazott került az új őrsre. A nyomozó a városban, illetőleg annak köz- igazgatási területén önállóan végzi a bűncselekmények helyszínelését, felderítését.- — Az őrs megszervezése óta állandó rendőri jelenlétet tu­dunk biztosítani a város terüle­tén — mondja Sápszki András megbízott őrsparancsnok.—Az önkormányzat jóvoltából fog­lalkoztathatunk egy gépíró höl­gyet, aki távollétünkben veszi a telefonokat, jegyzi a bejelenté­seket. Ennek óriási jelentősége van, hiszen munkaidőben valaki mindig meghallgatja az állam­polgárokat, a rendelkezésükre áll. Jelenleg a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályával kidolgo­zás alatt áll a kihelyezett ügy­félszolgálat megszervezése. — A létszámnövekedéssel arányosan javulnak a technikai feltételek is? — Szó sincs róla. Továbbra is egy gépkocsink van, s ez — a hatalmas külterületet is figye­lembe véve — bizony kevés. A kombinát sokszor segít bennün­ket járművel, sofőrrel és ren­désszel is. Erre szükség is van, hiszen a majorokban igen gya­koriak a különböző terménylo­pások. Más területen is jól együttműködünk a kombináttal, mi biztosítjuk a pénzszállításai­kat, cserében ők felajánlottak egy lovat a lovas rendőrünknek. A kombináton kívül a lakosság, az önkormányzat, a határőrség és — mindenekelőtt — a Mező­kovácsházi Rendőrkapitányság segíti munkánkat. „Lámpafúvás után” Mezőhegyes, a lovasiroda előtti útszakasz árokpartja. A hársfák alatt négyen hajladoz­nak, műanyag szatyrokba gyűj­tenek valamit. —Lakatos Gizella vagyok— énekli a mikrofonba egy ötven körüli asszony. — És mit köll mondanom? — Azt mondja meg, legyen szíves, hogy mire jó a falevél, amit szedegetnek! ^ — Gubót szedünk, kedves, a hársfa magját, a battonyai erdé­szet faiskolájának. Korábban vi­rágot gyűjtöttünk, azt a patika meg a Herbária vette meg tő­lünk. — Önmagáról mit mondana el szívesen? — Nagymama vagyok, le­százalékolt nyugdíjas. A szí­vem néha nem kap levegőt. Van már hét unokám. Kettő iskolás, kettő most született, a többi kis óvodás. Nagyon örülök nekik, az iskolásoknak a gubó árából szeretnék őszre füzetet venni. Itt van az öcsém is, Sztoj- ka István, meg a 17 éves gyö­nyörű kislánya, Margitka. Neki sincs szegénynek munkahelye, egyszer dolgozott, libatépéskor. Ez meg itt mellettem az élettár­sam. — Én se tudok elhelyezkedni — mondja Kukovecz Pál. — A Kati-cégnél leépítettek. Szé­gyenszemre ilyen bogarászás- ból kell megélnem. Fiatal va­gyok, 48 éves, bírnám a munkát. Most segélyt kellene intézni. Huszonnégy éves munkaviszo­nyom van, mégsem bízok na­gyon abban, hogy megkapom. Olyan ez, mint kutyának a va­csora lámpafúvás után. Meg nem a segély lenne a megoldás, hanem a munka. Anélkül meg­hülyül az ember. Csigát, virágot, gubót gyűjteni: nem nekem ta­lálták ki. Életerős embernek ér­zem magam, ha tud, ajánljon be valahová. Csapodár. Kisorsolták az országos díjugrató bajnokságon A kívánatosnál is nagyobb a csend A mezohegyesi városi könyvtár épülete a vasútállo­másra vezető sétány mentén áll. „Jó hely, itt sokan megfordul­nak” — gondolhatnánk. Lépjünk be! A két alkalma­zott hölgy arca felderül, szinte megkönnyebbülnek, hogy vala­ki végre rájuk nyitotta az ajtót. — Ilyenkor az emberek a munkával vannak elfoglalva — mondja Csáki Lajosné, aki 14 éve dolgozik itt, az első munka­helyén. — A könyvtárat 1971- ben építették, a köteteink száma megközelíti a 24 ezret. Vannak hanglemezeink is, kialakítot­tunk egy zenesarkot. Ezen kívül újságokkal, folyóiratokkal is az olvasók rendelkezésére állunk. Nagy gondunk a raktárhiány, a két mosdóhelyiséget is tárolásra használjuk. Egy hónapja a gyermek­könyvtárosnak és egy másik kolléganőnek lejárt a szerződé­se. Helyettük egyelőre mások nincsenek, a könyvesboltos lá­nyokkal „visszük” közösen az intézményt. Az ő munkaköri le­írásukban is szerepel a könyvtá­ri teendők ellátása. Emellett itt helyben árusítanak is. Könyvtá­rosi alapfizetést kapnak, az el­adott könyvek után pedig 2 szá­zalékjutalékot. Nyáron inkább csak a közép- iskolások és a nyugdíjasok jön­nek. A közép korosztály teljesen hiányzik. Reggel nyolctól ötig tartunk nyitva, egyórás ebédszünettel. A feldolgozást délelőtt végez­zük, ilyenkor egy-két olvasó Optimisták A mezohegyesi parkokban az évszázados fák hűvösében fiúk kerekeznek. Gyötrik a bringá­kat, anyu féltett kempingje most megtapasztalhatja, mi az, hogy igénybevétel. Nagy sebesség, aztán egy hirtelen fék, majd is­mét verseny, befejezés egy keré­ken, a hátulsón. Nem ágaskodik olyan szépen a ménes legkecse­sebb lova sem, mint itt némelyik kétkerekű, nyergében egy-egy vakációzó kisdiákkal. A kép tulajdonképpen idilli lenne. A bukásokat kisebb-na- gyobb horzsolásokkal meg lehet úszni. Nyár van, iskolai szünet, a szülők dolgoznak, a gyerekek végül is jó helyen vannak. Mi zavar hát mégis? A Cent­ral mögötti kisebb parkhoz érek. Itt mindössze két fiúcska pedá­lozik, lassan, komótosan, fel- nőttes méltósággal. Bizonyára már „lehajtották” magukat, gon­dolom, vagy nem mernek, nem akarnak a „vadulok” közé men­ni. Alaposan rajtuk felejtem a tekintetemet, s közben „leesik a tantusz”: a kulcs a nyakban, az zavart már a másik csoportnál is. Tudatomban a „kulcsos gyerek” fogalma Budapesthez vagy — legföljebb — Békéscsabához társult. Ja, kérem, város lett Mezőhegyes is, kétkeresős csa­ládjaival, panelházaival együtt, íme a bizonyíték, ott fityeg a gyermekek nyakában. Szóba elegyedek velük, kész­ségesen „nyilatkoznak”. — Seprényi Imre vagyok, ötödikbe megyek ősszel. A nyár idáig jól telt, a szüleimmel vol­tunk nyaralni Csopakon, a Bala­szokott csak betévedni hozzánk. Az éves beszerzési keretünk 50 ezer forint, ebből gyarapítjuk a művelődési központban lévő gyermekkönyvtár állományát is. Ez ugyan most zárva van, de talán szeptembertől munkába áll az a kolléganő, aki onnan ment gyesre. Addig mi foglalkozunk a gyermekekkel is, tartunk itt néhány mesekönyvet. A másik alkalmazott Varga Mónika. Könyvtáros, egyben a Tevan Andor könyvesbolt bizo­mányosa is. — Az eladásra váró könyvek, lemezek és kazetták értéke meg­haladja az egymillió forintot. Havonta általában 50 ezret for­galmazunk. Ez kevés, de tudni kell, hogy rajtunk kívül sok bi­zományos tevékenykedik a vá­rosban. A nyári hónapok külö­nösen gyengék, jó, ha összejön 500 forint a 2 százalékból. *-*-*­Lehet-e mindehhez bármit is hozzáfűzni? Érdemes-e, szabad-e? Egy biztos: nyár van, kánikula, és ilyenkor vala­hogy sem ideje nincs az ember­nek, sem kedve „komoly” köny­veket olvasni. Vagy talán még­sem lehet ennyire leegyszerűsí­teni a dolgot? Gondolkodjunk csak el: 50 ezer forintból hány könyvet lehet venni a mai (és a holnapi!) árakon!? (Mezőhe­gyest több mint hétezren lakják, van középfokú iskolája is. Stb., stb.) De ez már nem csupán a me- zőhegyesiek gondja. Az oldal viszont az övék... kulccsal ton mellett. Egy hetet töltöttünk az állami gazdaságok közös üdülőjében. Fürödtünk, sétál­tunk, megnéztük egy templom­nak a romját. Apukám segéd- műszakvezető a cukorgyárban, anyukám telefonközpontos a kombinátban. O most alszik, mert éjszaka volt szolgálatban. Testvérem nincs, a barátaimmal bringázok, járok focizni, teni­szezni, így telik a nyár. — Én meg Radovics Ferenc vagyok—veszi át a szót a másik fiú. — Imivel együtt járunk isko­lába. Nekenys jól telt a nyaram, mert egy hétig focitáborban vol­tam Csabán. Amikor vége lett, apukámék értem jöttek, és az is nagyon jó volt, mert már majd­nem elfelejtettem, hogy itthon mi hol van. Jól telnek a napjaim, biciklizek, meg kimegyek ma­mámhoz a 18-as majorba. Más­kor játszom a többiekkel vagy videót nézek. A karatés és az ak­ciófilmeket szeretem, meg a bűnügyiket. Mi majd akkor me­gyünk nyaralni, ha vége lesz a dinnyeszezonnak. Tetszik tud­ni, vettünk dinnyeföldet Bánkú- ton. Ott is sok a munka. Apukám egyébként üzletvezető, anyu­kám pedig a nagy irodán ellenőr­zi a számlákat. Mit mondjak? Aranyosak, nyílt tekintetűek, kiegyensúlyo­zottak, optimisták ezek a kiska­maszok. Csak az az „egyen- kulcs” ott a nyakban! De nini, Fecó épp most csúsztatja be egy önkéntelen mozdulattal a gele- bébe. Azért én tudom, hogy ott van, ott lóg a nyakba akasztva. És még hány ezer kisiskolásnak ebben az országban!? Felhívás Mezohegyesi olvasóink szí­ves figyelmébe ajánljuk, hogy erre az oldalra szánt írásaikat, észrevételeiket, témajavaslatai­kat a következő címre is eljuttat­hatják: Ménesi György, 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A. Az oldalt írta és szerkesztette Ménesi György. Fotó: Faze­kas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents