Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

KÖRKÉP

1991. július 24., szerda

Ősbemutató a Gyulai Várszínházban

Székely János: Mórok

(Folytatás az 1. oldalról) ben és álságok közt születik. Csak az erő ad fényt és feloldo- zást minden hatalomnak, és amikor más hatalmasok bukkannak elő, jaj a legyőzőiteknek. Apró kis porszem az ember, szeretné alakítani önmaga sorsát —néha azt hiszi, történelmet formál —, holott ismeretlen erők sodorják magukkal, s a forgószélben legfeljebb ha alkalmazkodni próbál, hogy bele ne szédüljön a kavargásba. Sumé- rok, kelták, gótok, avarok és még de sokféle népek számolat- lanul omlottak el, világbirodalmak lakóiból hírmondó se maradt. S az emberek, akiket legyőztek, éppen úgy elhamvadtak, mint a legyőzőik. Ami időben nagyon távol esik tőlünk, az mese vagy legenda csupán, ami napjainkban történik, fájó valóság. S ha megszólítjuk a történelmet, miért, hogyan estek a dolgok, a válasz ugyanaz: hatalmi érdekből, azonos receptek szerint.

Székely János a Gyulai Várszínházban bemutatott Mórok című drámájában művészi eszközökkel teszi fel a kérdést: különböző korokban hogyan lehet elkerülni a népek halálát? Hitük feladásával — hitetlenséggel —, a mindenkori győztesek kiszolgálóiként hasznára válhatunk-e a közösségnek? Lehet-e cserélgetni a hitet, van-e értelme, s aki erre alkalmas, miként veszi hasznát a kaméleon tulajdonságoknak? Csupa izgalmas és időszerű kérdés.

Két helyszínen, Granadában és Kolozsvárott két időpontban — 1492-ben és 1956 után — játszódik a darab, de a szereplők szonosak. A drámai helyzet is hasonló: a hatalom számára ingerlő, ha az alattvalók más nyelven beszélnek, másként gondolkodnak, nem azonos a hitük, ezért meg kell szüntetni, beolvasztani, szétszórni, börtönbe és máglyára küldeni a kisebbséget. Talán jégkorszakokat is azért élt át a fajunk, mert képes volt alkalmazkodni a megváltozott természeti körülményekhez. Az alkalmazkodóképesség lenne a kulcsa a történelmi jégkorszakok és tűzfészkek túlélésének? Fennen hirdetjük, és mindnyájan szeretnénk is jellemes emberekké válni, valójában pedig a jellemteleneké a világ? Gerinctelen túlélők csörgő nyálából vagy a máglyára küldött kono- kak hamujából formálódik a jövő? És kié lesz az áhított, boldog kor, ha az örökös jelen állandó harc csupán?

Filozófus gondolatokkal átszőtt, veretes, verses dráma a gyulai ősbemutató. A színpadi történés igazát erősíti, hogy nem kell nagyon messzire menni az öreg téglavártól, s a valóságban is hasonló tragédiák játszódnak.

A kétórás dráma a mi életünk sűrítménye, bennünket ingerel gondolkodásra, próbál eligazítani, hogy miként éljünk e világon. Az örökös alattvalókhoz , szól a darab, hiszen a zsarnokok újabban nem járnak színházba.

Tompa Gábor, a kolozsvári ; Állami Magyar Színház rende- f zője — hál’ Istennek — lassan ismerősünk lesz. Nyár elején Békéscsabán láthattuk rendezé- , sében Shakespeare Ahogy tét- j szik című darabját. Most a Mó- j rok színpadra vitelekor is az j immár ismerős, sajátos nyelvén | szól hozzánk: nagyon is evilági j és szürrealista elemek váltogat- j ják egymást a színpadán. A drá- ! ma anyagához igazodó, sűrű, 1 gondolatgazdag előadást celeb- j rált.

Vallai Péter és Kútvölgyi Erzsébet játszotta a két főszerepet, egymással is ütköző jellemeket, emberi sorsokat keltettek életre. A nagyrészt most is Erdélyben játszó vagy korábban a Székelyföldről Magyarországra jött színészek, Boér Ferenc, Nagy Dezső, Acs Alajos, Kátó Sándor, Dengyel Iván, Mertz Tibor, Fonyó József és Szervét Tibor a menni vagy maradni, a behódolás és ellenállás tragikus kérdéseinek felmutatásával szereztek emlékezetes perceket.

Antal Csaba díszlete és Papp János jelmezei jól szolgálták az előadást. Andódy Tibor

„Megkövetem Gaburek Károly családját”

Sajnálatos — a köztiszteletnek örvendő békéscsabai festőművész, Gaburek Károly emlékét és családját sértő — kifejezést használtam július 19-én reggel a Kossuth Rádióban elhangzott riportomban.

Az ugyancsak békéscsabai festőművészt, Molnár Antalt szólaltattam meg, akinek aznap kiállítása nyílt a Munkácsy Mihály Múzeumban. Molnár Antal többek között beszélt arról, hogy a város régi vezetői körében nem tartozott a kedvelt művészek közé, s egy kalap alá vették legjobb barátjával, Gaburek Károllyal, mert ők ketten már annak idején ki merték mondani az igazságot, elmondták véleményüket a körülöttük lévő visz- szásságokról. S ez sok „egyénnek” fájt, így „kiutáltak” lettek.

Molnár Antal többek között elmondta még, hogy legnagyobb szívfájdalma az volt, amikor 1989-ben képeit kihagyták a békéscsabai XXVI. Alföldi Tárlatról. Ekkor elkeseredetten elvonult, s volt, amikor egy-két pohár sör mellett próbálta feledni az őt ért sérelmet. Ezután követtem el a hibát, megkérdeztem, hogy „miután” barátja, Gaburek Károly öngyilkos lett, ezek szerint Molnár Antal magányos farkassá vált? Molnár Antal valószínű a „mikrofonláz” miatt nem reagált arra, hogy „öngyilkosként” tüntettem fel a neves festőművészt. Nem akarom magam mentegetni — hiába is tenném —, de én, mint nem tősgyökeres békéscsabai, a városba kerülésemkor ezt a szóbeszédet hallottam az emberektől. Hibáztam, mert nem ellenőriztem le az információt. Megkövetem tehát Gaburek Károly családját, amiért megsértettem az általam is nagyra tartott festőművész emlékét. Azoknak pedig, akik ismerték, itt írom le, hogy Gaburek Károly nem öngyilkos lett, hanem súlyos betegségben halt meg.

Cseh Éva, a Magyar Rádió Békés megyei tudósítója

„...HA FELESÉGÜKKEL JÓ BARÁTSÁGBAN AKARNAK MARADNI, VISELKEDJENEK ÚGY, MINT FÉRFIAK, NEM MINT BÁRDOLATLAN BUGRI- SOK.”

(Goldóni)

Nincs búzaválság Magyarországon

Hatmillió

tonna

terem

(Folytatás az 1. oldalról)

A minisztérium maximum 1,3 millió tonna Szovjetunióba exportálandó gabonára szeretne biztosítani 100 százalékos állami garanciát. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy 500 ezer tonnás egyiptomi és egy 300 ezer tonnás iráni megrendelésről is. Az államtitkár megerősítette: 2,5 millió tonna búza felvásárlására kötöttek már szerződéseket 5700 forintos tonnánkénti átlagáron a gazdaságok és a gabonaforgalmi vállalatok. Ezeket a szerződéseket — meggyőződése szerint — a gabonaforgalmi vállalatok be fogják tartani, mert nincs más jogi lehetőségük. Nagyon rosszul járhatnak azok, akik kísérletet tesznek a szerződések felbontására.

A héten a kormány elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban megerősítette, hogy le kívánják szállítani a búza minimál árát 5000, illetve 4600 forintra tonnánként. Ezen az áron a kormányzat 600 ezer tonna búzát fog felvásárolni az intervenciós alap terhére. Továbbra sem tervezik exportszubvenció nyújtását a búza kivitelére. Ezt szerinte nem teszi szükségessé a szovjet pi.acon várhatóan elérhető 90 dollárkörüli ár.

Rendkívüli import gyermekruha

nyári vásár

a Népművészeti boltban

(Békéscsaba, Andrássy út 7., volt Tanácsköztársaság út).

1991. július 24-étöl, amíg a készlet tart!

Tekintse meg most érkezett árukínálatunkat! Hozzánk nem jön hiába!

Várjuk: hétfőtől péntekig 9—18 óráig, szombaton 9—13 óráig.

Telefon: 06 (66) 22-018.

Tábor a

I

város szélén

(Folytatás az 1. oldalról) i

ja, értelmi fogyatékos gyerme- j kék mellett vagyok felügyelő. | Három évvel ezelőtt kezdtem a I szövéssel foglalkozni, azért, | hogy a tanultakat átadhassam a | gyerekeknek. Arra nagyon vigyázok, hogy minél egyszerűbb mintákat tervezzek, ne okozzon majd nehézséget a szövése. \ Örültem, amikor meghallottam, ■ hogy szervezték ezt a tábort. Befizettem az ezer forintot, és most \ itt vagyok...

. Dr. Illés Károlyné pedagógus | a dombegyházi általános iskolában. Hímzéseiért elsőként kapta ; meg a megyében az ifjú népmű- ; vész kitüntető címet, egyébként népi iparművész és ő a haladók ; csoportvezetője.

— Jövőre — ha ismét ellátó- I gat — már kézimunkát is láthat, 1 most inkább a tervezésre, a technikai részre koncentrálunk.

A faház másik szobájában a kezdő hímzők dolgoznak. Meglepően sok a fiatal köztük. Liska Ágnes Mezőberényből érkezett. ! Mindössze 15 éves.

— A te korosztályod ilyenkor a strandon sütteti magát. A te kezedben meg formálódó terítő...

— Olyan itt, mintha nyaralnék. Szórakozásból tanulok hímezni, egyébként kozmetikai és vegyi cikk eladónak készülök. Igazán jól érzem magam az idősebbek között. Anyától, a keresztanyámtól is látom, milyen szépeket hímeznek. Kedvem van hozzá, hogy én is megtanuljam.

Laczkó Edit 21 éves. Újkígyósról érkezett a táborba.

— Eredeti szakmám szűcs. Jelenleg azonban nem tudok elhelyezkedni, egy sportáruházban dolgozom. Ámióta az eszemet tudom, mindig szerettem varrogatni. Én varrtam a babáim ruháit, nyakláncot fűztem magamnak. Amikor felnőttem — tagja lettem a népművészeti egyesületnek. Különböző tanfolyamokon vettem részt. Sokat tanulunk az idősebbektől és ez jó dolog. Kár, hogy viszonylag kevés a fiatal...

Pál Miklósnétól viszont az ellenkezőjét hallottuk, azt hogy meglepően sok a fiatal:

— A Megyei Művelődési Központ és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület közös szervezése ez a komplex népművészeti tábor Békéscsabán, Öt évvel ezelőtt volt hasonló Mezőhegyesen. Itt most százharmincán vannak és szövést, hímzést, fafaragást tanulnak, kezdők és haladók egyaránt. A résztvevők között negyvenkét fiatal is dolgozik, s ez öröm. Remélem a következő táborba még többen eljönnek majd, hogy a régi hagyományokat megtanulják. b.v.

Kárpótlási menetrend (2.)

Milyen okmányok kellenek?

A kárpótlási törvény alkalmazása számos részletkérdést vet föl az érintettek körében. Ezek közül emeljük ki azokat, amelyekről a' Falutévé Magazint is tájékoztatta a Kárpótlási Hivatal illetékeseként dr. Tütős Sándor és Nagy Ferenc.

—Mikortól él a kárpótlási törvény?

— A július 11-ei kihirdetést követően 30 nap múlva, augusztus 12-én fog hatályba lépni — válaszolta Tütős Sándor. Éz az a nap, amikortól kezdve az igényeket be lehet jelenteni a kárpótlási hivataloknál.

— Az űrlapokat is attól a naptól lehet megvásárolni és kitölteni?

— A hivatalokhoz csak 12-én reggel lehet bemenni. Ezek a hivatalok minden megyeszékhelyen működni fognak, a „kárrendezési hivatal” nevet viselik. Az említett adatlapot egyfajta útmutató egészíti ki, s ez rögzíti, hogy melyik ponthoz mit kell beírni. Illetve, hogy milyen okmányokat kell csatolni.

— Tehát az útmutató támpontot ad például ahhoz is, hogy ha ilyen kérdés áll az adatlapon: ,,Hányán vannak testvérek?”, akkor az egyes igénylőre mennyi rész esik? Ennek függvényében kell kitölteni az adatlapot?

— Elégséges az okmányokat egy testvérnek beszerezni és benyújtani. A többieknek az adatlapon csak utalni kell arra, hogy a testvérük már minden dokumentumot benyújtott a hivatalnak.

— És ha nem beszélnek a testvérek egymással?

— Akkor is meg fogjuk őket találni és nem fogunk tőlük hiánypótlást kérni, hiszen valamennyi tulajdonhoz minden személyt hozzá fogunk kapcsolni és minden személyhez minden tulajdont.

—Akinek nincs meg a papírja, az hogyan értelmezze ezt a jelentkezési lapot és egyáltalán hogyan vegye fel önökkel a kapcsolatot?

— Mindenféleképpen érdemes fölhasználni azt a néhány napot is, ami a törvény hatályba lépéséig még hátravan — ajánlotta Nagy Ferenc, a hivatal munkatársa.

— Keressék fel például — ha földről van szó — azt a földhivatalt, amelyhez lakóhely szerint tartoznak. A földhivatalok fölkészültek arra, hogy az eredeti tulajdonokról a szükséges adatokat és igazolásokat kiadják. Lehet, hogy előkerülnek olyan bizonyítékok is, amelyeket a tájékoztató nem említ. Például adóívek és más bizonyítékok, ezek szintén segíthetnek a földtulajdon aranykorona-értékének meghatározásában vagy a tulajdonos személyazonosságának felderítésében.

—Például örökösödési végzés, vagy tárgyalásról szóló dokumentum is?

— Igen. A hagyatéki végzés természetesen nagyon fontos bizonyító okiratként szerepel majd, nemcsak a tulajdonos személyét illetően, hanem arra is, hogy a tulajdoni arányok miképpen oszlottak meg.

— Például egy válóperes okirat? Ez okmánynak számít az önök szempontjából? Hiszen nagyon lényeges, hogy ugyanaz a férje még, vagy a feleség a felesége maradt-e? A törvény szerint ugyanis az elsőági leszármazott örököl, nempedig a házastárs.

— Ez teljesen így van, ezért fontos okiratnak kell tartanunk. A törvényben olyan kitét van, hogy a sérelem elszenvedésekor és a házastárs haláláig együtt kellett élniük. Bár a földhivatalok nagyon részletes dokumentációval rendelkeznek, előfordulhat, hogy mégsincs adat. Ebben az esetben sem kell elveszteni a reményt. El kell menni például a levéltárba. S talán kevesen gondolnak arra is, hogy például földek esetében felkereshetik azt a gazdaságot is, ahol a földtulajdonuk található. Ott erről nyilvántartást vezetnek.

—- El tudja képzelni, hogy egy nyolcvanéves, idós ember bemegy a levéltárba?

— Azt hiszem, talán ebben is segítséget lehet adni. Tehát fordulhatnak a hivatalhoz is, azonban ez az intézmény az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint „hivatalból” kevés esetben fog eljárni.

—Meddig kell beadni a jelentkezési lapokat?

— A hatályba lépés napjától kezdve 90 nap áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag november 10-éig tehetik meg az érintettek. És hadd kérjek meg mindenkit: ne siessék el a dolgot! v Tudniillik, ha beadják az igényeket és nem pontosak az adatok, vissza fogjuk küldeni hiánypótlásra és ezzel önmagukat hozzák hátrányos helyzetbe.

Fontos tudnivaló még, hogy milyen üggyel hova kell fordulni. Akinek elvett ingatlanját érinti a törvény, annak az adott ingatlan helye szerint megyei kárrendezési hivatalhoz, az ingóságok utáni kárpótlási igénnyel pedig a lakóhely szerinti hivatalhoz kell fordulni.

A kárrendezési hivatalok a benyújtott ügyiratokat hat hónapon belül el kell hogy bírálják, ezt a határidőt egy ízben legfeljebb további három hónappal lehet meghosszabbítani.

„Néhány menyasszony AIDS-es”

Dr. Zsíros Géza a kárpótlási törvényről

Van lehetőség a termőföld eltartóképességének megtöbbszörözésére, ám ez nem megy másként, mint egyéni gazdaságok kialakításával — jelentette ki Zsíros Géza országgyűlési képviselő azon a nagygyűlésen, melyet a hét végén tartottak a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ márványtermében. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az egyéni gazdák nem hozhatnak létre idővel közös érdekeken alapuló társulásokat — folytatta tovább a gondolatmenetet Zsíros Géza, majd arra azt az esetet hozta fel példabeszédként, amelyik korábban vele történt meg. A képviselő ugyanis jól menő magángazdaságot üzemeltet, ami annak idején úgy alakult, hogy megkeresték őt, mondván: „Ide figyelj, Géza! A harminc birka mellé kell egy szamár is, aki után megyünk.”

A derültséget kiváltó jelenet után a rendezvény vendége Lenint és Nagyatádi Szabó Istvánt állította egymással párhuzamba, pontosabban szembe, ugyanis a két név által fémjelzett szemlélet között ma is éles harc folyik. Az egyik oldalon a magántulajdon ellenzői, a másikon pedig a magántulajdon hívei állnak — mutatott rá dr. Zsíros Géza s hasonlóképpen összecsap a proletárszemlélet, illetve a gazdaszemlélet is. A résztvevők figyelmét arra hívta fel, hogy takarítsák el a lelkűkből a hierarchikus gondolkodás maradványait. Ugyanis mindig volt valaki hazánk történelmében, aki előtt fejet kellett hajtani: a királyokat követően Horthy előtt, majd Rákosi és Kádár előtt.

„Köszönömbe” nem kell a gazdáknak a birtokjog ma sem: nekik a tulajdonra van szükségük. Ennek megvalósulásáig azonban hosszú távú politikai

harcra kell felkészülni. Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy nem ért egyet a kárpótlási törvénnyel, s a kisgazdafrakción belül is azok közé tartozott, akik nemet mondtak arra. A jelenlegi politikai erőviszonyok részben az állampolgári oda nem figyelés következtében alakultak ki. Annak idején ugyanis az „állampolgárok nem vették a fáradságot arra, hogy odafigyeljenek ki mit mond. Néhány szép menyasszonyról kiderült, hogy AIDS-es.” S valószínűleg nemcsak a magángazdálkodók számára megszívlelendő az a tanács, amit a kiemelkedő keresettel rendelkező téeszelnökkel kapcsolatban mondott el a képviselő. Nem az a megoldás, hogy indulatoktól vezérelve esetleg elvegyék a vagyonokat, hanem az, hogy közös gondolkodással minden gazdálkodó legyen sikeres.

—szá—