Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

1991. július 23., kedd

©

SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE

Indul

a Phare-program(?)

A Körösök legnagyobb aktív holtága, a Tiszántúl legnagyobb ártéri vízfelülete a szarvas— békésszentandrási holtág. Ennek egyik „gazdája” a Kövizig szarvasi szakaszmérnökségének vezetője, Megyeri Mihály. A holtág körül felmerült gondokról először őt kérdeztük:

— A holtág feladata a belvizek befogadása, az öntözővíz szolgáltatása, egy bizonyos részén az intenzív haltenyésztés. Ugyanakkor az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap az üdültetés is. A nyaralók nem panaszkodnak, hogy szennyezett a víz?

— A holtágon a vizet állandóan cseréljük, ha a Hármas- Körös vízállása ezt lehetővé teszi. Sajnos csak olyan vízzel tudunk frissíteni, amilyen ott van. Ez pedig egyre szennyezettebb.

— A vízminőség romlása ellen önök mit tehetnek?

— Nyári időszakban teljes kapacitással dolgoznak a szi- vomyák. Az elmúlt években je- leritős iszapkotrást végeztünk, ez is bizonyos mértékben javította a vízminőséget. Kidolgoztunk egy hosszú távú programot is, amely talán a következő években meg is valósul.

— Már több mint egy éve, hogy a Phare-program keretében Szarvas és környéke jelentős összeget kapott a Holt-Körös

rehabilitációjára. Azóta meglehetősen nagy a csend: pénz még nem érkezett és a Holt-Körösről eltűnt a korábban ott dolgozó kotróhajó is.

Gaál Sándor, a munkák projekt menedzsere erről ezt mondta:

— A hosszúnak tűnő idő alatt előkészítő munka folyt. Számunkra szokatlan módon, hiszen a nyugati szabványoknak megfelelően kellett a verseny- tárgyalásra az ajánlati terveket és a versenyfelhívást előkészíteni. Végre elértünk oda, hogy a közelmúltban hat kiválasztott kivitelezőnek megküldtük a tenderdossziét. Jelenleg értékelik és elkészítik ajánlataikat.

— Milyen munkákra szól a pályázat?

— Két műtárgy építésére kerül sor. Az egyik az Anna-ligeti híd melletti vízkormányzó szerkezet, a másik a holtág végén a vízszintszabályozó. Ezek a vízcserét segítik majd. Mintegy 60 ezer köbméter iszapot kotornak ki. Természetesen ezzel nem tudunk mindent megoldani. Egy későbbi második ütemben további vízminőségjavító intézkedéseket tervezünk.

—Honnan lesz erre pénz?

— A Phare-program keretén belül újabb pályázatot nyújtottunk be. Ebben a teljes rehabilitáció befejezését tervezzük.

A bűz nyomában

A szarvasi szennyvíztisztító telep környékén lakók életét már jó ideje megkeseríti az onnan kiáramló tömény bűzfelhő. Több utca lakói a nyári forróságban csukott ablakók mellett is szenvednek emiatt. Levélben a környezetvédelmi minisztert is megkeresték ez ügyben. A szennyvíztisztító telep bővítés alatt áll. Amikor oda májusban a képviselő-testület tagjai személyesen kilátogattak, tapasztalhatták, a nagyfokú technikai fegyelmezetlenséget. A lakosság többsége viszont a Gallicoop Rt. baromfifeldolgozó üzemére és keltetőtelepére gyanakszik. Széles felháborodást váltott ki, hogy a pulykavágóhíd szennyvizét lakott területen az emberek megkérdezése nélkül, a szennyvíztársulat vezetékén keresztül és nem egy önálló hálózaton keresztül vezetik a szennyvíztisztítóba. A bajok feltárására Békés megye képviselő-testülete ön- kormányzati hivatalának gazdasági és területfejlesztési osztálya július 19-én helyszíni szemlét tartott Szarvason. Erre meghívták a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körösvidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Dózsa Tsz, a Gallicoop Rt., a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Szarvasi Polgármesteri Hivatal és a Békésterv illetékes szakembereit, illetve lakossági képviselőket. A szemlén érdemben semmi sem tisztázódott igazán, csak a balladai homály sűrűsödött a bűz eredetét illetően. A feltevések szerint a problémát egyrészt okozhatja a Gallicoop-telep belső vízrendszere, a technológiai fegyelmezetlenség és egy illegális rákötés a városi szennyvízvezetékre. A végső rendezés szempontjából mérvadó a napokban kialakított városrendezési koncepció két pontja, amely rögzíti az alábbiakat:

1. El kell készíteni Szarvas város és vonzásköre naprakész környezeti állapottérképét, megjelölve a környezeti veszélyforrásokat és a környezet állapotának változási tendenciáit;

2. Intézkedési tervet kell készíteni azon környezeti veszélyek megszüntetésére, illetve mérséklésére, amelyek rövid távon szervezési és szabályozási módszerekkel kiiktathatók. A lakosság eközben természetesen elégedetlen. Mint azt a szemlén két érintett lakó is elmondta, a bűzt leginkább a késő esti, az éjszakai órákban, illetve hétvégén érzik. Ezért megkérték a szakembereket, hogy az általuk jelzett időpontban is látogassanak el a bűztől veszélyeztetett gócpontokra.

Miről ír

a Szarvas és Vidéke?

A 6. évfolyamát jegyző ön- kormányzati hetilap legutóbbi számában beszámolót olvashattunk a szocialista képviselők aratási körútjáról. A heti jegyzet szerzője a Fehér könyvön tűnődik, egy olvasói levélre adott válasz a volt főorvosi lakás állapotát boncolgatja. Tovább folytatódik a Gondolatok a börtönből című sorozat. A Kívülről a pálya széléről című írás a Szarvasi Vasas labdarúgóinak teljesítményét elemzi. Előzetes az e heti szám tartalmából: képes tudósítások Antall József miniszterelnök szarvasi programjáról; Sajtgyáravató Örménykúton.

Az oldalt írta és összeállította Nyemcsok László, Szenes János és Kutas Ferenc. Fotó: Fazekas Ferenc

Kinek kell ma az építőanyag?

Tápot és kocsigumit árulnak a kardosi tüzépen

Hír-mix

— Szúnyogirtást tartanak Szarvas belterületén és az üdülőterületen július 26-án, pénteken 20 órától a hajnali órákig. Rossz idő esetén az irtásra 27- én, illetve 28-án kerül sor.

— Dr. Kepenyes János lett az elnöke a Független Kisgazdapárt szarvasi szervezetének. Titkára Gombkötő Sándor. Erről a múlt heti vezetőségválasztó taggyűlésen döntöttek.

—A Magyar Szocialista Párt szarvasi szervezete július 25-én, csütörtökön 17 órakor gyűlést tart a Szabadság u. 36. sz. alatti helyiségében.

— 400 ezer forintos céltámogatást kapott a művelődési tárcától a Kardosi Általános Iskola egy szlovák nyelvi szak- tanterem kialakítására.

— Elkészültek a tervei Bé- késszentandráson az új bevásárlóközpontnak. Tervezője Kozák János építész. A bevásárlóközpontot az egykori Virágmalom helyén kívánják felépíteni.

— Kardoson augusztus 1-jétől mindennap nyitva tartó házipatika kezdi meg működését az egészségházban.

— A békésszentandrási szeméttelepen uralkodó áldatlan állapotok mérséklésére még ez évben 60 ezer forintot fordítanak a telep bekerítésére.

— A Minisztertanács Hivatalának Etnikai és Nemzetiségi Osztálya másfél millió forinttal támogatja Kardoson egy önálló falu-tv hálózatának kiépítését.

— A Tessedik Sámuel Múzeum új kiállításai. Színvonalas időszaki kiállítások nyíltak meg a Tessedik Sámuel Múzeumban. Az előcsarnokban ex libris ábrázolások láthatók, Cs. Szűcs Méda neves szegedi grafikus alkotásaiból. Az emeleti nagyteremben Az ásványok világa című egyedülálló összeállítás, amely Párdy Mihály kunhe- gyesi magángyűjtő anyaga. A kiállítások szeptember közepéig tekinthetők meg, hétfő kivételével naponként 10—16 óráig.

Bár a vállalkozások korát éljük, nem hiszem, hogy sokan törik a fejüket most „maszek” tüzép létesítésén. Az építőanyagok ára olyan magas, a családi pénztárca pedig olyan üres, hogy aligha kezd valaki házépítésbe.

Csatlós Jánosné a tavalyi év végén ezek ellenére tüzéptele- pet nyitott Kardoson.

— Mivel a férjem magánfuvarozó, úgy láttuk, meg tudunk birkózni a feladattal—kezdi. — Megfelelő helyet találtunk a településen és a döntésünkben szerepet játszott az is, hogy Kardoson eddig nem volt tüzép. A telep kialakítását magunk végeztük, erre több hónapunk ráment a múlt évben.

— Milyen árukkal várták a vásárlókat?

— Kezdetben építőanyagokkal próbálkoztunk. Az üzlet azonban nem ment, hiszen az idén a községben senki nem fogott lakásépítésbe. A betongerendák például tavaly óta érintetlenül fekszenek a helyükön. Esetleg melléképület építésére, felújításhoz visznek egy-két zsák cementet, meszet.

—A tüzelőnél is ilyen rossz a helyzet?

— Tüzelőt utoljára januárban kaptunk. A szénbányákkal most újra felvettük a kapcsolatot, de túl nagy reményeink itt sem lehetnek.

— Miként próbálják akkor fenntartani a telepet?

— Foglalkozunk táp- és terményértékesítéssel, árusítunk tehergépkocsi-gumikat. “Vasanyagra is kötöttünk szerződést, de terméket még nem kaptunk, sőt már a szerződő felet sem találjuk. Ezen a területen tehát új partner után kell néznünk.

—Az elmondottakból az tűnik ki, hogy a megélhetésüket nem a tüzép biztosítja.

—Főként a fuvarozásból tartjuk fenn magunkat. Persze azért bizakodunk, hogy ha ezt a két- három nagyon nehéz évet valahogy átvészeljük, akkor a telepen is jobban megy majd.

Esetleg egy-két zsák cementet, meszet visznek

✓

Uj szexfilmet forgatnak Szarvason. A film címe: Rémhír: Hogyan izgultam fel zsíroskenyérrel a kezemben a

szomszéd kirántott pulykamellén.

Már a kéményseprők sem hoznak szerencsét?

Dr. Bérces Lászlóné monológja

Csabacsűdi

jegyzőbemutatkozó

Nem tudom, hogy az Álmoskönyv szerint mekkora szerencsét jelent segédmotoros kéményseprővel találkozni. Mindenesetre ezt a kérdést gyorsan felteszem Bukovinszky János kéményseprőnek, aki a kondo- rosi területet látja el.

— Sajnos semmi biztatót nem mondhatok magának — kezdi. — Sokkal jobban jár, ha eltalálja a lottó nyertes számait.

— Különben manapság már a lakosság sem fogadja olyan kitörő örömmel a kéményseprőt, mert a szolgáltatások ára megnőtt — veszi át a szót Szél Pál, a

csabacsűdi, kardosi, örménykúti és hunyai körzet „gazdája”.

— Az önök tevékenysége miből áll?

— A kémények állapotát vizsgáljuk, megsöpörjük azokat, kiszedjük a kormot. Ha valami gond felmerül, figyelmeztetjük a tulajdonost.

—Anyagilag miként becsülik meg a kéményseprőket?

— Mit lehet erre mondani? Ha a bmttó fizetésünket kapnánk kézhez, sokkal jobb lenne. Követelőzni viszont nem érdemes, mert manapság könnyen találnak mást az ember helyett — mondják búcsúzóul.

1952-ben születtem Szarvason és jelenleg is ott lakom. 1985-ben szereztem diplomát az Államigazgatási Főiskolán. Csabacsűdön 1990. december 1 -jétől dolgozom. A község nem volt teljesen ismeretlen számomra, hiszen férjem csabacsűdi születésű, szülei itt dolgoztak és most is itt élnek. A jegyzői munka összetettségéből adódóan egyre jobban megismerem a települést és lakóit, minden szépségével, gondjával együtt.

A rendszerváltás a hivatali és önkormányzati munkát nagymértékben megváltoztatta úgy mennyiségi, mint minőségi tekintetben. A szakmai felkészültség elengedhetetlen az állampolgárok ügyeinek szakszerű intézéséhez, a testületi munka viteléhez, segítéséhez. Szinte napról napra változnak az állam- igazgatási, önkormányzati feladatokat érintő jogszabályok. Ezek feldolgozása nem kis munka.

Fontos a képviselő-testület tevékenységének segítése, a jogszabályok „együtt értelmezése”, hogy feladat- és hatáskörüket a lakosság és a község érdekében törvényesen gyakorolhassák.

Csabacsűdön nincs üdülőkörzet, nincsenek olyan vállalkozók, akiket terhelni lehet. Van viszont elég sok kisnyugdíjas, vagy új házzal rendelkező család, akiket sok egyéb más mellett a lakáskölcsön terhe is sújt.

Úgy érzem a képviselő-testület sincs könnyű helyzetben feladatai megoldása során. Mindenképpen összefogásra, a lakosság bevonásával együttes tenniakarásra, egymás iránti toleranciára van szükség a közös munka elvégzése során. A testületet ennek megvalósításában segítjük kollégáimmal együtt.

Kéményseprők — útra készen