Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20-21 / 169. szám
MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. július 20-21szombat-vasárnap e ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAPVégegyháza-Alsón az ez évi beruházások keretében épül több utcában a járda, amelyhez a lakosság munkaerejével járul hozzá Petíció a Kereskedelmi Minisztériumhoz Végegyháza önkormányzati hivatalát nap, mint nap így kereste fel a lakosság: nincs szén, nincs fa, hiányos a gázellátás, cementet fél éve nem kapni. Baj lesz a tüzelőbeszerzéssel, intézkedjen az önkormányzat. S valóban a vizsgálatok is rámutattak arra, hogy a községben működő egyetlen áfész tüzéptelep ellátatlan. Többször jelezték a tényt a mezőkovácsházi áfész központja felé, de hathatós intézkedés nem történt. Gondolt egyet a képviselőtestület és petíciót fogalmazott az áfészt felügyelő Kereskedelmi Minisztériumhoz, amelyben megírták, hogy alapvető árucikkeket (szén, fa) sem lehet kapni a faluban, sőt azt is, hogy a szövetkezettel, mint a telep tulajdonosával nem tudnak egyezségre jutni. Hogy-hogy nem, bár hivatalos intézkedés nem történt, a végegyházi tüzéptelepet az elmúlt hetekben kiadták egy betéti társaságnak, amely eset óta — a lakosság megelégedésére — javult az ellátás. A túlfűtött sertések hűtőre várnak Békés megyében talán nincs is olyan település, ahol az elmúlt hónapokban ne okozott volna komoly gondot a sertésállomány megléte, a hízott sertések elhelyezése. A kistermelők mellett számarányában is jelentős a termelőszövetkezetek sertésállománya. Végegyházán a 600 kocás sertéstelepen a nehézségek ellenére bizakodóak. Remélik, hogy a tenyészállatok számának csökkentése nélkül vészelhetik át a jelenlegi szállítási gondokkal küszködő időszakot. Egyébként január óta kísért a zsúfoltság állapota — mondják a szakemberek — és jelenleg is 1000-1200 darab sertéssel van több, mint kellene. A zsúfoltság pedig a termelés jövedelmezőségét rontja. Az elmúlt évben ezen főágazat eredménye 25 millió forint, a sertések felvásárlási ára pedig 70-73 forint volt. Az előállítási költség 50-55 forintban számolható, így nyereségesen tudtak termelni. Ez évben mintegy 10 százalékkel csökkent az értékesítési ár, ellentétben az előállítási költség 25 százalékkal nőtt. Ha ez a tendencia marad (nem romlik tovább a helyzet), akkor elvileg egy. 15 milliós eredményre számolhatnak a végegyháziak. Mindebből leszámítva az előállítás költségeit ez évben nullára futna a termelés. Ez ugyan nem jó, de nem kell felszámolni az állományt, mint ahogy azt sok helyen teszik. Látogatásunkkor 500 nagy súlyú sertés várta az udvari karámban (amelyet az árnyék miatt két hatalmas nyárfasor közé ácsoltak fel) a sorsa jobbra fordulását. Mintha így röfögtek volna: disznóság így kitenni bennünket ilyen hőségben a bizonytalanságnak, mindén vágyunk végre egy hűs hűtőkamra. Végegyháza polgármestere Csák István Célunk az infrastruktúra fejlesztése Végegyházán ez év májusában volt az első igazán szabad és demokratikus választás. Mint tudjuk, a képviselőtestület nézetkülönbségei miatt a volt polgármester lemondott hivataláról. Ezt követően a kistelepülés példátlan gyorsasággal és a demokrácia adta'lehetőségekkel élve választott új polgármestert Csák István személyében, aki 36 éves, nős, két gyermek édesapja. Iskolai végzettsége mező- gazdasági főiskola, eredeti munkahelye a végegyházi Szabadság Mgtsz, ahol főállattenyésztő. A választáson függetlenként indult, semmilyen pártnak nem volt és nem tagja. Végegyházán született, szülei is itt élnek, mindvégig a településen élt, dolgozott. —Milyen érzés volt átvenni a polgármesteri posztot? — kérdeztük elsőként. — Már az őszi választásokkor is felkértek a polgármesteri jelöltségre, de soha nem voltam egy hatalomvágyó ember. Éppen a problémákkal való együttélés ébresztette fel bennem az igazi felelősséget a falu dolgai iránt. A polgármester lemondását követően becsületbeli dolognak éreztem a jelölést, valamint tudtam, hogy a helyzeten úrrá kell lenni. A családnak persze nem hiányzott, de úgy gondolom, ha véleményem van és tenni akarok, el kellett indulnom. Megmérettettem, ami egyfajta önkontroll is számomra: bebizonyíthatom mire vagyok képes. De tulajdonképpen csak a választás után döbbentem rá, ekkor fogtam fel igazán: te, jó ég, itt vagyok, megnyertem. Ez lenne a siker kapuja? Persze tudom, mindez rengeteg munkát jelent, főként így, hogy eredeti munkám mellett társadalmi tisztségként látom el. —Milyennek látta a feladatokat? — Szerencsém volt, hisz előtte két hónapig, mint alpolgármester láttam el a hivatali munkát. Ez nagyban megkönnyítette a felelősség átvállalását, de a hivatal dolgozói is segítettek. A választás óta eltelt 1,5 hónapban a lakosság részéről sem érkezett reklamáció. Gondolom az is előny, hogy itt lakom, itt dolgozom a faluban és fiatal éveim segítenek a mozgáskörzetben, a néha talán sűrűsödő feladatok ellátásában. —Köztudott, hogy a volt polgármesternek a legmagasabb fizetése volt a megyében. Ön mennyit kap ezért a munkáért? — Beszámítva a félállást a testület bruttó 13 500 forintot szavazott meg, amit magam is reálisnak tartok. — Furcsa szituáció alakult ki, miszerint a volt polgármester jelenlegi munkahelyének a polgármesteri hivatal a felettese, munkáltatója. Nem zavarja ez önöket a munkavégzésben? — Részemről semmilyen hátsó gondolat nincs, jó és személyes a munkakapcsolat a volt polgármesterrel. Egyébként a társadalmi konszenzus kialakításáért a legelső teendőm volt, hogy leültem a gazdasági, az intézményvezetőkkel, az egyházzal és tisztáztuk a továbblépés lehetőségeit. Nagy támasz mögöttem a teljes nézetazonosság, amit a továbbiakban is szeretnék megőrizni. — E rövid működés alatt milyen feladatokat sikerült megoldani? — A közmeghallgatáson elhangzottakat, jelzéseket megvizsgáltuk, beépítettük programunkba. Egy új nyilvános telefonfülkét kapott a település, a fogorvosi rendelő felszerelését korszerűsítettük, rendeztük a mozgáskorlátozottak üzemanyagellátását, közterületi rendeletet alkottunk, vezettünk be, több utcában utat építettünk, az árpádtelepi óvodát ideiglenesen bezártuk, mivel csak 5 gyermeknek igényelték, valamint szociális felmérést kezdeményeztünk, amely minden családra kiterjed. Sorolhatnám még, de ezek a legfontosabbak. —És a további tervek? —A fő cél Végegyháza infrastrukturális adottságainak az emelése. Ebben már a folyamatban levő és Árpádtelep leendő szilárd burkolatú útjai is benne foglaltatnak. Elsősorban olyan fejlesztésekre gondolok, ami a lakosság mindennapi életét könnyíti, korszerűsíti vagy teszi szebbé. Bár tudjuk, hogy a szűkös pénzügyi helyzet egyenlőre nem ígér változást, de igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy a legrászorultabb területek kerüljenek előnybe és minél több embert érintsen egy-egy intézkedésünk. Meghatározó a növénytermesztés Zöld rovat Ötmilliárd szennyező Sokan büszkén verik a mellüket: -— Én bizony nem szennyezem a környezetem! Központi fűtésű lakásban élek, kocsim olaját a szervizben cseréltetem, nem dohányzom, a szemetet tartóban gyűjtöm! — Az utóbbin megakad a szemünk. Jó, jó, de mit és mennyit? Budapest adatait vizsgálva az az érzésünk, hogy elszabadult a pokol: 1910-ben „csak” 290 ezer köbméter volt a szemét mennyisége, míg 1990-ben 4,2 millió köbméter hulladék került ki a háztartásokból, országosan pedig ennek a négyszerese, 17 millió köbméter. Évente átlag 2 százalékkal nő a hulladék mennyisége. Köny- nyen kiszámítható mi lesz az ezredfordulói helyzet. Biztos észrevették, hogy inkább hulladékról beszélünk, mint szemétről. okkal, mert sok értékes újrahasznosítható anyagot dobnak ki a nemtörődöm emberek. De többen is vagyunk, mint a század elején! — érvelnek sokan. Kevés ember, kevés szemét, sok ember, sok szemét! Igen ám, de aki ezt mondja, nem lát tovább az orránál. Hiszen a népesedés nem nőtt arányban a hulladék mennyiségével: 1910-ben Budapesten 880 ezren laktak, ma az ötvenes években hozzácsatolt peremkerülettel együtt körülbelül kétmillióan. A népesség 2,3-szeresére nőtt, a hulladék mennyisége viszont 14,5- szeresére. Ugye elképesztő? És ekkor még nem is beszéltünk a városiasodás és a vidéki állattartással kapcsolatos problémákról. Figyeljünk környezetünkre, használjunk minél több természetes anyagot, ami elégethető vagy újrafelhasználható! — A Végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben meghatározó a növénytermesztés — mondta Halász István főágazat- veztő, amikor a betakarítás felől érdeklődtünk. A téesz szántóterülete összesen 2300 hektár. Ebből a gabonafélék 640 hektárt foglalnak el, ezt követően pedig meghatározó a hibridkukorica termesztése 540 hektáron. Jelenleg ezen növényféle címerezésével foglalkozik a tagság, amely mint munkafolyamat az átlagnál nagyobb (ráadásul kézi) igénybevételt jelent. Azért is nehéz, mert a dolgozóknak ezzel egy időben kell az aratásban is helytállni. Mezőkovácsházán a polgár- mester személyére kiírt választás július elején eredménytelen volt, ezért ismétlésre kerül sor. A választási bizottság legutóbbi ülésén az új időpontot július 28—A dolgozók nem veszik zokon ezt a leterheltséget? — Sőt, mondhatom az emberek szívesen vesznek részt a címe- rezésben, a kapálásban, mert megéri. Az elmúlt években részes művelés címén — árbevételtől függően—30-40 százalékot fizetett a szövetkezet. A megnövekedett igényre jó példa, hogy a háztáji kukorica területe ez évben 100 százalékkal nőtt. — A háztáji címerezése nem ütközik az előírt munkaidővel? — Mindez áthidalható: például a szarvasmarha- és sertéstelepeken reggel négytől délelőtt kilencig dolgoznak és a délutáni műszakig meg tudják oldani a munkát. A gépműhelynél a váltóműában határozta meg. A szervezők kérik a lakosságot, hogy saját érdekük képviseletében július 28-án jöjjenek el és tegyék le voksukat jelöltjeik mellett. A szavazókörzetek és a választásszak biztosítja az időt, az irodai alkalmazottak pedig négy óra után mehetnek a táblákra dolgozni. Igaz, ez az egy-két hét szorosabb munkatempót diktál, de mint mondtam szívesen végzik, vállalják az emberek. — Milyen termésre számítanak? — Nehéz jósolni, mert az időjárás szeptemberig, a betakarításig megtréfálhat bennünket. Talán a megtermékenyítés idején elkelne még 20-30 mm eső. Tréfásan úgy szoktam fogalmazni, hogy jó helyzetű a növényállomány, csak egy baja van: kinn van a táblán. Bizakodunk, hisz minden reményünk megvan a jó termésre. sál kapcsolatos feltételek, valamint előírások változatlanok. Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Fazekas Ferenc Választás Mezőkovácsházán
