Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-19 / 168. szám
KÖRKÉP 1991. július 19., péntek Tizenegy pályázatból ötre kaptak választ Manapság korántsem ritka- 'ság, hogy valamely intézmény egy-egy fontos célra pályázat útján próbál meg pénzt szerezni, így gondolkodnak a békéscsabai képviselő-testület családsegítő szolgálatának munkatársai is. Tizenegy pályázatot nyújtottak be különböző központi irányító intézményekhez, elsősorban a Népjóléti Minisztériumhoz, eddig ötre kaptak választ, kettő a kedvező. A pályázatok célja például a Lencsési lakótelepen megnyílt nagycsaládosok boltjának üzemeltetése, amelyre sikerült pénzt kapniuk. Itt termelői áron beszerzett élelmiszerekhez juttatják a vásárlási könyvvel rendelkező nagycsaládosokat. Az olcsóbb árak valamennyit csak könnyítenek a családi költség- vetés nehézségein. A másik sikeres pályázat, amelynek megvalósításán fáradoznak, a megyei könyvtárral közösen szervezendő, Együtt a gyermekünkkel elnevezésű program. Három éve már, hogy a 12-14 éves korú gyermekek részére fakultációként tanítják a mindennapok kultúráját. Ezt a kört szeretnék kibővíteni, s ha belegondolunk bizony egyre több az olyan szülő, akinek nincs ideje (vagy türelme) gyermekének a viselkedésmódokról példát nyújtani, lelki problémáit megbeszélni. A közös programok szülőknek és gyermekek-* nek egyaránt szólnak, a helyszín a könyvtár lesz. Elképzelések szerint a ténykedések (szabás-varrás, kirándulások, beszélgetések) önsegítő csoporttá, közösséggé alakíthatják a jelentkezőket. Adományanyagokat fogadnak el különböző cégektől, ezekből a varrni tudók gyermekruhákat készítenek, amelyeket igen kedvezményes áron értékesítenek a vékony pénztárcájúak körében. Pályáztak még szociális információs szolgálat létrehozására, szociális diagnózis felállítására, különböző életmódprog- ramok (hypertóniaklub, feszültségcsökkentő jógaterápia, telefonos egészségügyi szolgálat, gerinctoma-tanfolyam) szervezésére. Munkájukhoz nagy szükségük lenne egy számítógépre is, amelyet szintén pályázat útján igyekeznek megszerezni. — A szociális gondoskodás nem üzleti ügy, a családsegítő szociális alapellátó intézmény — vallják az itt dolgozók. Miután egyre több a szociálisan hátrányos helyzetű, problémás életű család, létükre nagy szükség van. Eléggé nyilvánvaló, hogy a város nemigen tud több pénzt fordítani a jelenleginél a családsegítőre, ezért is öröm számukra, hogy a pályázatokkal már eddig közel 900 ezer forintot hoztak a békéscsabaiak megsegítésére. Nagyon várják már az ingyenkonyha létesítésével kapcsolatos pályázatuk kedvező elbírálását és a helybeli termelők további segítségét is. B.Zs. Kéri Kálmán kitüntetése Göncz Árpád köztársasági elnök eredményes munkája elismeréseként 90. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta Kéri Kálmán nyugalmazott vezérezredesnek. A kitüntetést csütörtökön a Parlament Nándorfehérvár termében adta át. Göncz Árpád méltatta Kéri Kálmán érdemeit, és azt, hogy volt „ereje megvédeni a hadsereg becsületét”. Olcsó húsnak... hült a helye Hiába álltak sort a vékony pénzű nyugdíjasok, a jó vásárban reménykedő fiatalasszonyok a békéscsabai Andrássy úti húsáruház előtt az utcán, reményeik nem teljesültek. Szinte percek alatt elkapkodták azt a kétszáz kilónyi disznóhúst, amit a mezőhegyesi kombinát és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat kínált kedvezményes akciója keretében. A bosszúságra csak némi vigasz, hogy pénteken a déli órákra — Fekete Sándor üzletvezető-helyettes szerint — újból lesz egy kevés az olcsó árúból. Persze, érdemes elgondolkodni azon, hogy miért csak nekem van annyi sütnivalóm, hogy ilyen „hatalmas” mennyiségű sütnivaló csak néhány családnak elég a hetvenötezres városban?... Kő| A KORZÓ Vendéglátó Kft.- ■ KIÁRUSÍTJA ü az üzlet berendezési — és felszerelési tárgyait. m í Értékesítésre kerülnek j éttermi porcelánok, fémeszközök, székek, asztalok, i konyhagépek, raktári állvány, i híradástechnikai felszerelések, üzemi gáztűzhelyek, | gőzüstök, melegentartó pultok, irodabútorok stb. Az árusítás helye és ideje: | Békéscsaba, Mednyánszki u. 1—3. i Korzó Étterem. 1 1991. július 24-től mindennap 9 órától, = a készlettől függően. Korzó Kft Szakítópróba Eleken (Folytatás az 1. oldalról) sasági megbízott hivatalának válasza, amely konkrétan ennek az esetnek a vizsgálatával foglalkozik. Miről is van szó? Novemberben a polgármester, Szántó István kérte, hogy fizetését ne 29 300 forintban állapítsák meg, mert ő nem tartozik az intézményvezetők közé, így nem vonatkozhat rá a 20%-os januári automatikus béremelés, így végül 35 500 forintot tartott méltányosnak a képviselő-testület, bízva abban, hogy nem kell még egyszer ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mivel a jegyző, dr Fábri Károly fizetését a polgármesteri bér 80%-ában állapították meg, neki is vastagabb lett a borítékja. Az 1991-es költség- vetés elfogadása után kellett volna foglalkozni a képviselő- testületnek a hatáskörébe tartozó intézményvezetők bérrendezésével, erre azonban nem került sor, a napirendek között mind a mai napig nem szerepelt ez a kérdés. Mint kiderült, a polgármester rendezte a béreket, de nem egységesen 20%-kal. Volt, aki csak 18%-os emelést kapott és volt, aki 43%-ost. Ami a legmegdöbbentőbb, a polgármester önmagát is besorolta az intézményvezetők közé, így 42 000 forintra emelkedett a fizetése. Ez még nem minden. A polgármester második béremelését a jegyző szentesítette aláírásával, akinek így automatikusan tovább vastagodott a pénztárcája. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy így egy beosztott a vezetőjét érintő kérdésben hozott egyszemélyi döntést. Eközben lezajlott egy másik köztársasági megbízott által végrehajtott vizsgálat, amely a jegyzőkönyvek hitelességét, ellenőrizte, és ezt megfelelőnek találta. A polgármester fizetésével azonban nem foglalkozott. Ekkor az ügyrendi bizottság felajánlott egy tisztességes kompromisszumot, amit azonban Szántó István visszautasított, annak ellenére, hogy a faluban működő társadalmi szervezetek egyöntetűen el ítélték ezt a cselekedetet. Azóta érkezett egy újabb levél a köztársasági megbízottól s ebben egyértelműen jogszabálysértőnek találja a polgármester bérfejlesztését, ugyanis az 1990. évi LXVII. sz. törvény 6.§./l./ bekezdése szerint ezt csak a képviselő-testület hajthatja végre. Ezért teszik fel joggal a kérdést az eleki képviselők, hogy a jegyző, akinek éppen a törvényességet kellene felügyelni, szándékosan vétett-e a jogszabályok ellen, vagy szakmailag nem alkalmas erre a posztra. Mindenesetre ma délután ön- kormányzati ülés lesz Eleken, ahol eldől, mennie kell-e a jegyzőnek, vagy a polgármesterrel együtt kap még egy lehetőséget? —móczán— Nietzschei birodalom - lefoglalva A Legfőbb Ügyészség megvizsgálta Mónus Áron: Ösz- szeesküvés: a Nietzschei birodalom című könyvében foglaltakat — közölte az MTI-vel a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a könyvben foglalt állítások gyűlölet felkeltésére alkalmasak. Ezért a Btk. 269. szakasz (1.) bekezdés b. pontjába ütköző közösség elleni izgatás miatt, nyomozás megindítása iránt — beleértve a könyv fellelhető példányainak lefoglalását is — intézkedés történt. A Holt-Körös ágait életre keltők A HÁRMAS-KOROS JOBBPART HOLTÁGAI szivattyútelep szivornya zsilip gát őr ház isatomo tervezett t sátorra árvédelmi töltés közút a vízmozgás inürnyu olajosok, útja „ Nem szabad, hogy belenyugodjunk Békés megye egyik legszebb természetvédelmi területének lassú halódásába” ■— határozták el már régebben a gyomaendrődi, a mezőtúri ön- kormányzat, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körös-Be- rettyó Vízgazdálkodási Társulat szakemberei, a partok menti üdülők tulajdonosai, a környék mezőgazdasági üzemeinek vezetői, egyszóval az érdekeltek. Megbízták a Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft.-t, dolgozzák ki a leghatásosabb módszereket, terveket a természeti kincsek megmentésére. A Hármas-Körös jobb partján; a Templom-, Soczó-, Bonom-, Kecskés-zug és a Peresi- holtág, a bal parton pedig Torzsás a XIX. századi folyószabályozás során keletkezett. A folyóval nem volt összeköttetésük, önálló tavakként folytatták az életüket. A vízgazdálkodási hasznosítás, öntözés késleltette az elhalási folyamatot, mert ilyenkor az élővízből vízutánpótlás érkezett a holtágakba. Az utóbbi 10-20 évben fel-’ gyorsult a vízromlás folyamata, szaporodik a vízinövényzet. Oka: a nagyüzemi mezőgazdaság műtrágya és vegyszerhasználata (ezt a csapadék bemosta a vízbe), az üdülőtelkek szaporodása, a természetes náddal benőtt öntisztító partvonal megszűnése, a hal- és víziszámyastenyésztés. A holtágakat elsősorban jóléti célókra hasznosítják, a 34 kilométer hosszú vízparton 2000 telket mértek ki, a vízfelület 2,1 négyzetkilométer. Már a '80-as években felvetődött a segítségnyújtás szükségessége, a KOVIZIG kiviteli, tanulmány tervet készített és felújította a Templom-zugi szivor- nyát. A Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulás megelőlegezte egyes munkálatok költségeit. A napokban megbeszélésen találkoztak az ügyben érdekeltek és elhatározták, hogy a megkezdett folyamatot fel kell gyorsítani és be kell fejezni. Nagy akadály viszont a pénzhiány. Ä Környezet- és Természetvédelmi Kft. a lehető leghamarébb olyan információs anyagot készít, amelyben tájékoztatja a lakosságot a tennivalókról, a vízmentés céljairól, mikéntjéről, költségeiről. Alapítványt hoznak létre a holtágak feltámasztásának nemes céljaira, amelyhez mindenki hozzájárulhat, aki szereti a természetet. A helyi Béke Termelőszövetkezet a hatmilliós nagyságrendű első ütem megvalósításához már felajánlott egymillió forintot. Még ebben az évben szeretnék összekötni a holtágakat, így a víz állandó cserélődése biztosított lehet. A KFT tagjai minden helyi és országos intézményhez pályázatot nyújtanak be, hogy ösz- sze tudják szedni a szükséges összeget. Például a Vízügyi Alaphoz, a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, a megyei ön- kormányzathoz, a holtágmentő programhoz készülnek a pályázatok. Az önkormányzatok a minden bizonnyal segíteni kész, a saját érdekükben némi anyagi áldozatot is vállaló (elképzelhetően tulajdonosonként kétezer forintról van szó) telektulajdonosok támogatását hangolják össze. A hasznosítás mértékének arányában a cégektől is várják a hozzájárulást. A mentési program részleteiről, haladásáról állandóan tájékoztatják az embereket, ezzel is erősítve a környezetvédelmi tudatot, a felelősséget a természeti kincs megőrzéséért. Igen sok múlik azon, betartják e az üdülőtulajdonosok a környezetvédelmi előírásokat, amiről többnyire tudnak, de eddig nem mindenki vette komolyan azokat. Sokan csak igyekeztek birtokba venni a területet és magukkal, no meg- másokkal szemben vétkezve beleeresztették a vízbe a szeny- nyező anyagokat, a vízparthoz közel építették a WC-ket, nem környezetbarát anyagokkal .veszélyeztették a környéket. A második ütemben szeretnék a Templom-zugi szivomyát egy nagyobb teljesítőképességűvel kiváltani. Akkor évente legalább egyszer-kétszer kicserélődne a teljes vízmennyiség. Bede Zsóka „VAN BIZONYOS KÖLCSÖNÖS ÖRÖM A KORMÁNYZÁSBAN ÉS A KORMÁ- NYOZTATÁSBAN. (Sámuel Johnson) s (Ut)azás Mezőkovácsházán Az elmúlt néhány hónapban Mezőkovácsházán nem volt olyan fórum, megbeszélés, ahol az utak, útalapok problémája ne vetődött volna fel. A megközelítések elsősorban az elmúlt rendszert, illetve vezetést okolják a befejezetlen munkákért. Hogy valóban kampánymunka volt-e az útépítések elindítása, nem feladatunk elbírálni, de azt talán érdemes megjegyezni, hogy ezt megelőző években is történtek útépítések, és valóban jogos igényt elégítettek ki. — Jelenleg hol tart az építkezés ?—kérdeztük Sóki Zoltánt, a polgármesteri hivatal útügyek- kel foglalkozó munkatársát. — Mezőkovácsháza belterületén levő burkolt utak hossza 25 kilométer. A burkolatlan felület még 10 kilométert tesz ki. A beruházások mindegyike lakossági igényfelmérés alapján, úgynevezett társasági szerződések szerint, útépítési közösségek kereteiben történt. A tavaly megkötött szerződések alapján a Deák utca egyik szakaszában és a Dózsa utcában az akkor még meglevő pályázatos rendszer tette lehetővé, hogy az útalapokra záróréteg kerüljön. Ezzel egy időben a társuláson bélül elkészült még a József Attila és a Jókai utca is. A Kocsis János, a Bajcsy és a Béke utcák egy-egy szakaszán — amelyen az útalap 90 százalékos készültségű — már nem volt ilyen szerencsénk, mert időközben megszűnt a kedvezményes megyei pályázati rendszer. — Hogyan tovább? — Az esélyeink sajnos nem biztatóak. Az önkormányzat zsebe üres és az országos szervek sem ígértek változást. A közlekedési miniszternek is feltettük a kérdést, de mindössze annyi választ kaptunk, hogy az önkormányzati tulajdonok tisztázása után talán az utak kérdése is rendezhető lesz. — Mit mondanak a lakók? — Ahol az elmúlt évben megépült az út ott a lakosok örömmel vették birtokukba, ahol úgymond félbemaradt a beruházás, ott természetes a türelmetlenség. Egyébként a lakosságnak is van még tartozása a befizetéseknél. — lasi —
