Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13-14 / 163. szám

Fürdésre, vízi sportokra alkalmas, forró napokat élünk. Kié legyen Szanazug? (2. oldal) 1991. JÚLIUS 13-14., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 9,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM 163. SZÁM A földrengés epicentruma: Temesvár Kilengtek a csillárok, kinyíltak az ajtók Tegnap 12 óra 43 perckor hazánk több déli, délkeleti tele­pülésén észleltek földrengést. Szerkesztőségünkbe rövid időn belül közel negyven telefonbe­jelentés érkezett a megye egész területéről. Többek között Me- zőkovácsházáról, Kétegyházá- ról, Kaszaperről, Gyuláról, Kar- doskútról, Békésről, Orosházá­ról telefonáltak az olvasók. El­mondták, hogy kilengtek a csil­lárok, megmozdultak a bútorok, a virágok, kinyíltak az ajtók, ab­lakok, a szekrényajtók. Az em­berek félelmükben sok helyen kirohantak az utcára, különösen nagy volt a riadalom a megye­székhely tízemeletes toronyhá­zainál. A lakók családtagjaikat és értéktárgyaikat magukhoz véve rohantak le az utcára, és hosszasan várakoztak, nem tud­ták, hogy vajon visszamehet- nek-e otthonukba. A Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Földrengésjelző Obszervatóriumából Gellén Péter tudományos segédmun­katárstól a délutáni órákban kap­tunk tájékoztatást. Elmondta: a földrengés epicentruma nem Magyarországon volt, hanem Romániában, Temesvár környé­kén, a Richter-skála szerint 5,8 erősségű. Megtudtuk, hogy több száz további utórezgésre lehet számítani, amelyeket hazánk­ban valószínűleg csak a műsze­rek képesek érzékelni. Gellén Péter arról is beszámolt, hogy Kelet-Magyarországról számos bejelentés érkezett, elsősorban Szegedről, Kecskemétről és Debrecenből telefonáltak, de a magasabb budapesti panellaká­sokban is észrevették a földren­gést. A legtöbb bejelentés Békés megyéből érkezett, ahol a rez­gés a Mercalli-skála szerint 4-es intenzitású volt. Dél-Békés megyéről több ki­sebb kárról számoltak be a tele­fonálók, így falrepedésről Oros­háza körzetéből, illetve Puszta- földvárról. • • Ot kisgazda feljelenti Torgyánt Öt kisgazda képviselő rágal­mazás miatt feljelenti Torgyán József pártelnököt. A magánvá- das indítványt pénteken, a Kis­gazdapárt parlamenti frakciójá­nak sajtótájékoztatóján osztot­ták ki az újságírók között. Kocsenda Antal, Oláh Sán­dor, Omolnál■ Miklós, Pásztor Gyula és Zsíros Géza azzal in­dokolja lépését, hogy Torgyán József június 29-én Budapesten a Testnevelési Főiskola nagyter­mében, az FKgP nagyválaszt­mányán becsületüket, jó hírne­vüket csorbító kijelentéseket tett, amikor azt állította, az egy­kori titkosügynökök kaptak tisz­tázó igazolást a miniszterelnök­től, hogy Antall József ezzel kézben tartsa őket. Bár Torgyán József név sze­rint egyikőjüket sem említette, de az öt magánvádló szerint a rágalmazó kijelentések egy pon­tosan behatárolható kört érinte­nek: azt a 13 embert, aki a mi­niszterelnök úrtól írásbeli tájé­koztatást kért arra vonatkozóan, hogy szerepel-e neve az elmúlt rendszer titkosszolgálatainak listáján. Ma: Hazajöttek a katonák A kiskatonák többsége ha­zavágyott. Nem érezték jól magukat idegen földön... (3. oldal) Hétfőn: Amit Csank fölépített... A békéscsabai labdarúgó­csapat kiesésének okairól ezúttal a..harmadik”fél szólal meg. (8. oldal) (3. oldal) Fotómonfázs: Gál Edit Ellenszél Mondd, te mire gondolsz, amikor nyaralásként négykézlá- bon mászva túrod a földet a tűző napon, de arról még fogalmad sincs, megveszi-e valaki a termést? Mondd, te mire gondolsz, amikor a nagymama Pesten a kórházban megszorítja a kezed és remegő hangon azt kérdezi „mikor jössz újra, fiacskám?”; te meg azt válaszolod könnyes szemekkel, hogy „jönnék mama, de sok a dolog”, pedig csak nincs pénzed háromszor felutazni Pestre vonattal? Mondd, te mire gondolsz, amikor a kisfiad arról faggat, mikor lesz olyan szép ruhája, játéka, mint a szomszéd kislány­nak, te pedig tudod, hogy lassan már zsíroskenyérre se telik? Mondd, te mire gondolsz, amikor megpillantod a kirakatban a tízezer forintos férfi cipőt és a háromezer forintos rövid ujjú inget, és a zsebedben csak 14 forint 50 fillér kuncog, ami még egy kiló kenyérre sem elég? Mondd, te mire gondolsz, amikor bekapcsolod a fekete-fehér tévédet, és a miniszter mosolyogva azt mondja, optimista légy, jó úton haladunk és ő már látja is a szép jövőt? Tudod mit, ne felelj. A mi válaszainkat a viharos pesti ellenszél még úgyis visszafújja. Nyemcsok László Félig lezárult osztozkodás Az Országgyűlés nyári szü­net előtti utolsó, pénteki munka­napja: Szabad György házelnök közelgő 90. születésnapján az MSZP frakció tiltakozó távollé­te ellenére, a jelenlévők 97 szá­zalékos szavazattöbbségével elfogadta a szakszervezeti va­gyonnal kapcsolatos törvényt. A jogszabály az új változatban a szakszervezeti vagyon védel­méről, a munkavállalók szer­vezkedési és szervezeteik mű­ködési esélyegyenlőségéről szóló törvény címet kapta. Az állami vagyontárgyak ön­kormányzati tulajdonba adásá­ról szóló törvényről döntöttek ezután a képviselők. Nem volt egyszerű feladat: csaknem 300 gépelt oldalt kitevő módosítóin­dítvány-tömeg feküdt a hon­atyák asztalán. A szavazási eljá­rás megkezdése előtt Boross Pé­ter belügyminiszter foglalta ösz- sze a vita tapasztalatait. Ezután kezdődött meg a csak­nem hét órán át tartó sziszifuszi határozathozatali procedúra, amelynek során több mint 300 pontba foglalt módosítványkö- teget „fésült át” a törvényhozás. Délután öt órára született meg a végeredmény: a már megszava­zott módosításokkal a törvény egészét 140 szavazattal 39 elle­nében 80 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A most megal­kotott törvény az önkormányza­ti tulajdonba kerülő állami va­gyontárgyak széles köréről ren­delkezik, lezárva az állam és helyhatóságok közötti „osztoz­kodás” nagyobb részét. Ezzel azonban még nem zárul le az önkormányzatokkal kapcsola­tos szabályozás, hiszen az ön- kormányzati tulajdon teljes kö­rének kialakítása csak az átfogó tulajdoni reform részeként való­sulhat meg; egyben függvénye más társadalmi, gazdasági fo­lyamatok szabályozásának is. A törvény fő szabályként a megszűnt tanácsok érdekeltsé­gébe tartozó — tanács és szer­vei, intézményei, valamint a ta­nácsok által közüzemi célra ala­pított vállalatok kezelésében álló — állami vagyon önkor­mányzati tulajdonáról rendelke­zik, s csak kivételes esetben érint más szerv kezelésében lévő vagyont. Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa nyomán került a törvénybe az a korláto­zás, miszerint az önkormányzat tulajdonába kerülő védett ter­mészeti terület korlátozottan forgalomképes; elidegenítésé­hez, kezelői, illetve használati joga átadásához miniszteri en­gedély szükséges. Nem kerülhet viszont az önkormányzat tulaj­donába az olyan ingatlan, ame­lyet 1948 után az egyházaktól vettek kártalanítás nélkül állami tulajdonba. A BÉKÉS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT tájékoztatja a békéscsabai tömblakásokban élő fogyasztóit, hogy az ivóvíz utóbbi időben kifogásolt kellemetlen íz- és szaghatását nem a közüzemű vízhálózatból szolgáltatott víz minősége okozza. AzÁ. N. T. SZ. Békés megyei Intézete kivizsgálása szerint a panasz a vízórák felszerelésénél használt, közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező lítium bázisú csapágyzsírból ered. Kérjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy ilyen irányú reklamációjukat az órafelszerelést végző kivitelezővel rendezzék!

Next

/
Thumbnails
Contents