Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-02 / 153. szám
GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1991. július 2., kedd 0 Csütörtökön 9 órakor Üzembe helyezik a jelzőlámpákat! Etlapozó a Fehér Hollóban, Gyulán Gyulai statisztikai adatok szerint a legtöbb súlyos baleset a tűzoltóság előtti négyes útkereszteződésben történt. A múlt időt az indokolja, hogy két nap múlva üzembe helyezik itt a forgalomirányító jelzőlámparendszert. A régi álom valóra válásával megszűnik a kereszteződés veszélyessége, sőt bizonyára jó hatással lesz a 44-es főút—Béke sugárút kereszteződésére is. Valószínűleg itt szintén megszűnnek majd a reggeli és délutáni forgalmi dugók. Az önkormányzat áprilisban állapodott meg a Közúti Igazgatóság Békés Megyei Üzemvezetőségével: az 5 millió forintos beruházást fele-fele arányban állják. A város az év végéig megelőlegezte az üzemre eső, hiányzó pénzt, így májusban megkezdődhetett az építkezés. A generálkivitelező a tervezett ütemben haladt, s ez idő alatt — mint ígérték — a forgalmat sem akadályozták. Az idegenforgalmi főszezon kezdetére elkészültek. Július 4-től, rövid átadási ünnepség után a gyulaiaknak, s a városba érkező vendégeknek biztonságot nyújt a 44-es főút e szakasza. Sz. M. Fotó: Gál Edit Hitemre olyan ritka, mint a fehér holló, hogy én egy étteremben jóllakjak, ha csak nem kérek dupla adagot. Márpedig Gyulán, a Fehér Hollóban degeszre ettem magam - természetesen egy adaggal. Kár, hogy a város viszonylag eldugott helyén van ez a külsejében, belsejében esztétikus kis étterem. Azért írom, hogy viszonylag, mert tulajdonképpen a kemping és a TOT tövében található. A fiatal felszolgálóhölgy éppen egy illuminált úrral próbálja megértetni nagy türelemmel, hogy jár még neki huszonvala- hány forint. Egy asztalnál sűrűn koccintgatnak. Az asztalokat ízléses fehér-barna csíkos terítővei borították. Kis vázákban egy-egy szál virág, amiből cserepes formájában jut az ablakokba is. Az ét- és itallap jól áttekinthető, előrenyomott, ezen csak az árak változhatnak.'A szokásos ötféle leves között találok egyet, amit még soha sem ettem: fokhagymalevest. Köretféléből nyolcat számoltam, salátából ötöt. Négyféle palacsintát kínálnak, gyümölcsös rizst és somlói galuskát még. Az előételek között megtalálható a jércesaláta, a tatár bifsztek éppúgy, mint a hortobágyi palacsinta és a rántott karfiol. Van ötféle készétel (kiemelném az alföldi marhalábszárat túrógombóccal). A nyolcféle frissen sült közül is lett volna mit választani. Izgatott például a bélszíncsíkok Sztroganoff módra, burgonyafánkkal, vagy az angol bélszín Kertészné módra, de én a fokhagymaleves után egy rántott karfiolt kértem burgonyapürével és idénysalátával. Pompás díszítéssel érkezett mindkét rendelésem. A saláta, paradicsom, paprika, uborka, hagyma (ez volt az idénysaláta) mellé kaptam különböző önteteket, készítsem el szájízem szerint. Tetszett ez a nyugaton mindennapos megoldás. Amíg el nem felejtem, pompázatos ízű volt a fokhagymaleves. Bőséges mennyiségű a karfiol, a saláta is. Ahogy az elején említettem, alig tudtam felállni az asztaltól. Aztán csak sikerült és a mellékhelyiséget néztem meg, ami bizony hagyott kívánnivalót maga után. A tükröt régen moshatták le, a kagylót úgyszintén. Volt ugyan szappan és törülköző, de talán higiénikusabb lenne, ha papírkendőt, vagy kézszárítót szereltek volna fel. Mindezek ellenére kellemes órát töltöttem a Fehér Hollóban. A számlám 285 forintot tett ki. B. V. Hol a szalonna? Május 17-én, szállítás közben három hízómnak eltört a lába, ezért kényszervágásra került sor a kétegyházi hatósági húsboltban. Mivel Domokos László hentes kórházban volt, a vágást és a mérést helyettese, Borsi József végezte. Május 22-én 124 kilogramm húst. 96 kilogramm szalonnát, 18 kilogramm fejet és 8 kilogramm lábat mért ki. Május 27-én Domokos László hívott és közölte, hogy a hús elkelt, de a szalonnát vigyem haza. Megkérdeztem Domokos Lászlótól, miért lett a három hízóból (360 kilogramm élősúly) csak 124 kilogramm hús és 96 kilogramm szalonna? Miért nem számolta el a szívet, a májat, a tüdőt, a vesét, a nyelvet és a farkot? Tudtommal a disznók rendelkeznek az ilyen apróságokkal... Miért nem mérte külön a hájat a szalonnától? A válasz az volt, hogy a vágást és a mérést nem ő végezte. Időközben megjött Borsi úr is és a vitában azzal támadt rám, hogy jogtalanul vádolom lopással. Ott voltam a mérésnél, miért nem figyeltem a mázsát? Idős ember vagyok, szemüveg nélkül nem látok jól, elfogadtam állítását. Az el nem adott 96 kilogramm szalonnát május 28-án haza akartam vinni, de ezt a mennyiséget nem tudták kiadni. Mindenfélével pótolták, végül a hiányzó 15 kilogrammot kifizették. Hol a szalonna, ha nem tudták eladni? Újabb „nem tudom” volt a válasz. Június 3-án postán kaptam az elszámolást, aminek valóságát megkérdőjeleztem. A polgármesteri hivatalhoz fordultam. Kassai Jánossal beszélgettem, aki a hatósági húsbolt üzemeltetéséért felelős. De nem tudott válaszolni, elküldött Molnáméhoz, aki az elszámolást végezte. Molnámé azt mondta, Kassai úr az illetékes, de forduljak a jegyzőhöz. Stéger- mayemének elmondtam a tényeket és azt, hogy eddigi kényszervágott hízóimmal, a kifizetett összegekkel soha nem stimmelt valami... Időközben megjelent irodájában Domokos úr és felesége, előttük újra elmondtam mindent és megkérdeztem, hol a szalonna? A hentes azt válaszolta, lehetséges, hogy eladta a helyettese, de ő nem tud róla. A jegyzőasszony azzal vetett véget az eszmecserének, hogy utólag nem tudja ellenőrizni a történteket, máskor vigyek magammal tanút... Köszöntem és távoztam. Mesélte Nedeku Iván Kétegyházáról Üdülési hírek Ingyenes marad a gyógyfürdő és a gyógy- szolgáltatás Manapság szorongásban tartja a pihenésre, üdülésre, de különösen a gyógyüdülésre készülőket, hogy ingyenesek lesznek-e július elseje után is a gyógyüdülőkben a fürdőbelépők és a különböző orvosi kezelések. Gyuláról, az Erkel Hotel Gyógyüdülőből jó hírek érkeztek: a magyar állampolgárok ingyen vehetik igénybe a gyógyfürdő és a kórház gyógyszolgáltatásait. A Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósággal sikerült úgy megállapodniuk, hogy az 1991 -es évben térítik ezek árait. És még egy jó hír Gyuláról: az üdülőhelyi díjakat nem emelték olyan mértékben, mint az ország jó néhány fürdővárosában. Az önkormányzat úgy határozott, a hazai vendégeknek napi 20, a külföldieknek napi 40 forint az üdülőhelyi díj. Nyerjen szabad teret a hitélet - Az állam legyen semleges Független pénzalapok az egyházaknak Kádár Péter a vallásszabadságról Az SZDSZ gyulai szervezete nemrégiben találkozót kért a helyi egyházak vezetőitől. A megbeszélésen Kádár Péter országgyűlési képviselő fejtette ki a szabaddemokraták álláspontját az állam és az egyház viszonyáról, az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekről. A június 20-ai találkozó után Kádár Péter interjút adott lapunknak. — Miért kezdeményezte az eszmecserét a gyulai SZDSZ? — Az egyházak vezetői, a lelkipásztorok közvetlenül ismerjék meg nézeteinket, ne másodkézből, esetleg torzításokkal. Ma, a felhevült vitában sok túlfűtött érzelem dominál és gyakran politikai szándékok húzódnak meg amögött, hogy az egyházakat valamilyen célra felhasználják. Mi abból indulunk ki, hogy a vallásszabadság úgy érvényesülhet az adott államban, ha az nem szól bele az egyházi ügyekbe, a hitélet területén tartózkodik, semleges álláspontot képvisel. Ez nem jelent közömbösséget az egyház kérdései iránt, de egyiket sem részesíti előnyben a másikkal, illetve a nem hívőkkel szemben. — Megvannak-e Magyarországon a vallásszabadság alapjai? — Jogi alapjai megvannak és az egyházi ingatlanrendezés azt hivatott szolgálni, hogy a jogi alapokat gazdasági lehetőségekkel egészítse ki. A szabad vallásgyakorlás lehetséges eszközei még nem állnak az egyházak rendelkezésére. Álláspontunk, hogy hitéleti célra ingatlanokat kell adni, ne bérelt helyiségek vagy szűkös keretek közé korlátozódjon a vallásszabadság. Nyerjen szabad teret a hitélet! Az egyházak által vállalt közfunkciók viszont más megítélés alá kell essenek. Az egészségügyi, oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint más feladatok vállalásakor nem szabad őket kiemelni más civil szervezetek sorából, sem korlátozással, sem előnyben részesítéssel. Mert ekkor az állam állást foglal az egyházak valamelyike mellett. Történelmi példák igazolják, hogy Magyarországon általában az egy államegyház mellett tört lándzsát a politika. Amikor a múlt század végén az ellenkező folyamat megindult, az volt a magyar liberalizmus egyik legszebb korszaka. Polgárjogot nyert a polgári anyakönyvezés, az iskola... — Mi az SZDSZ álláspontja az állam és az egyház viszonyában? — Kérdéses 40 év után a folytatás, a mintaválasztás. Külföldi példákat elővehetünk, de mérvadóak nem lehetnek, mert minden országban más az állam és az egyház viszonya. Nekünk az egyházak működése iránti igényekből kell kiindulnunk. Úgy gondoljuk, nem szerencsés, ha az állam valamit feltételez, vagy valamelyik felekezet érdekeit képviseli. Minden állampolgár iránt egyformán nyitottnak kell lennie, mindenkinek egyforma lehetőséget biztosítva arra, hogy gyakorolja vallását, vagy ne nyilvánítsa ki meggyőződését. Sokan félnek ma egy új egyeduralmi ideológiától. Vannak is törekvések arra, hogy bizonyos egyházak túlzott politikai befolyást szerezzenek, illetve, hogy politikai erők egyházi jelvényeket tűzzenek magukra népszerűségük növelésére. Nyugodt vagyok azonban, mert európai példák bizonyítják, az állam és egyház viszonyának lehet demokratikus elrendezése, működésük elválasztásával. Ez az ingatlankérdésben annyit jelentene, hogy a hitélet területén kapnak ingatlanokat az egyházak, a közfunkcióknál pedig nem avatkozik be az állam. Hogy itt mit kap meg és mit nem, döntse el szabad megállapodással a helyi egyház és az önkormányzat. —Az ingatlanokon túl milyen gazdasági eszközök biztosítanák az egyházak szabad működését? — A költségvetés ne tartsa függésben az egyházakat, ne valósítson meg valamilyen rossz emlékű tervgazdálkodást velük szemben. A működéshez szükséges anyagiakat az állam független pénzalapokkal biztosítsa. A privatizáció során részvény- csomagokat juttasson el hozzájuk, ezáltal fokozatosan megszüntethető a közvetlen költség- vetési támogatás. Természetesen az egyházak által vállalt közfunkciókra az állami normatívák a jövőben is járnának. —A gyulai egyházak képviselői mint vélekedtek minderről? — Meghallgatták álláspontunkat. A kötetlen beszélgetésen felvetődött, hogy Magyarországon erkölcsi válság van. Ezt azonban törvényi eszközökkel nem szabad orvosolni. A válságot maga a társadalom számolhatja fel. Ebben az egyházaknak szerepe lehet, de csak úgy, ha kellőképpen függetlenek tudnak maradni a mindenkori politikai hatalomtól. Szőke Margit Önkormányzati vállalkozás a tó A gyulai csónakázótó gazdát, pontosabban kezelőt cserélt. Eddigi üzemeltetőjének, a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalatnak ráfizetéses volt, így a bérbe adás gondolatával foglalkozott. Az önkormányzat azonban úgy vélekedett, miért ne kerülhetne a sportlétesítmények gondnokságához, hisz a profiljába illik. A képviselő-testület májusi döntésével önkormányzati vállalkozás lett a tó, melyet minden álló- és fogyóeszközével együtt könyvjóváírással adott át a kertészeti vállalat. A csónakázótavon máris újdonság fedezhető fel: négy vízibiciklit vásároltak és a további terv, hogy télen minőségi korcsolyapályát tartanak fenn, folyamatos karbantartással, ha kell „jéghizlalással” is. Az önkormányzat minimális nyereséget tervezett, ami nem árnövekedésből, hanem abból remélhető, hogy a gondnokságot nem terhelik vállalati általános költségek. A nyereséget ugyancsak a sport támogatására fordítják, mint ahogyan a tavat a szórakozás mellett a sportolni vágyóknak is szánják. —sz. m.— Fotó: Kovács Erzsébet
