Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-12 / 162. szám
1991. július 12., péntek 0 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE „Minden föld puszta lesz, mire mienk lenne” (Babits Mihály) Napjainkban a tömegkommunikáció, a szakemberek, de az utca embere is egyre többet beszél a temészet pusztulásáról, környezetünk védelmének égető szükségszerűségéről. Nagyszerű tervek, elgondolások születnek, miközben nap mint nap tovább rombolunk, meggondolatlanul szűkítjük le, pusztítjuk el saját életterünket. Úgy tűnik, megfeledkezünk arról, hogy magunk is a természet elválaszthatatlan része vagyunk. Meddig terjed a homo sapiens bölcsessége?! Csakugyan bölcs mindaz, amit tesz?! A természet megbomlott egyensúlyának helyreállítása a jövő feladata lesz. Ezért a gyermekek korai ráébresztése a természet szeretetére, védelmére mindannyiunk elsődleges feladata. Ám ez csak úgy lesz tudatos és értelmes, ha a természet szigorú összefüggéseit időben megvilágítjuk. Ehhez nem csak komoly, tudományos szakkönyvekre, tömény tanítási órákra van szükség. Elegendő egy olyan körültekintően megszervezett program, amelyet az orosházi III. Sz. Általános Iskola néhány tanára szervezett, Madarak és fák napja címen. Az utolsó előtti tanítási nap unalmas semmittevése helyett észrevétlenül ismerkedhetett meg gyermek és felnőtt a természet legkülönfélébb csodáival. Tompa Lajos, Orosz Lászlóné és Göttlemé Albert Éva szervezése követendő példa lehet. Az egész napos program keretében különböző területen zajlottak más és más tevékenységek. A program megnyitásaként a felső tagozat irodalmi színpada adott színvonalas, igényes, a programhoz illő műsort. A magyarországi természetvédelem történetét mutatták be, kiemelve Hermann Ottó tevékenységét. Ezúton érdeklődésének megfelelően választhatott mindenki, volt: élőállat-kiállítás, védett madarak preparátumából készült kiállítás, kőzet- és ásványtani kiállítás. Orosházi és tótkomlósi tenyésztők hozták el legérdekesebb, ritkaságnak számító állataikat. így láthattunk: törpe rózsás fejű papagájt, Rosellát, rizspintyet, ékfarkú Amandinát, pillangópintyet, valamint a kiállítás legértékesebb madarát, a papagáj Amandinát. Tenyésztőik: Szabó Sándor (Orosháza), Baksa István (Orosháza), Tóth Ferenc (Orosháza), Mihalik Csaba (Orosháza), Csik János (Tótkomlós). Olyan ritkaságok is láthatók voltak, mint a görög teknős és a mór teknős. Az előbbi Macsányi Viktória, 6. a oszt. tanuló tulajdona, utóbbi pedig Tompa Lajos tanáré. Élvezetes, hasznos előadásokat is hallhattak az érdeklődők a meghívott vendégektől. Dr. Lakos István a solymászatról, erről a különleges sportról tartott előadást, illetve a ragadozó madarak védelméről. Szólt saját madárkórházáról is. Mihalik Csaba több órán át postagalamb-bemu- tatót tartott, előadással egybekötve. Uovszki Árpád, iskolánk tanára a Bükki Nemzeti Parkról beszélt. Horváth Antal, az I. sz. iskola tanára diavetítéssel egybekötött vetélkedőt rendezett, amelyen 5 fős csoportok vettek részt. A 3 órás, külső terepen zajló vetélkedő komoly előzetes felkészülést igénylő verseny volt. Ha valakinek kedve támadt kisállatok tartására, a hasznos ismereteken kívül az állatokhoz is hozzájuthatott. A kisállatbörzén .ugyanis hörcsögöt, tengeri malacot, törpenyulat, pajzsos rákot vásárolhatott. A változatos, sokszínű programról videofelvétel készült. Ezt Abonyi Gyula, a 612. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola oktatója készítette. Köszönjük a munkát a szervezőknek és a kiállítások segítőinek. A tenyésztőkön kívül az I. Sz. Általános Iskolának, a Táncsics Mihály Gimnáziumnak és a mezőgazdasági szakközépiskolának. Reméljük, hogy ez a nap elindított valamit, és olyan gondolatokat ébresztett sokakban, hogy környezetünk megérdemel némi odafigyelést és átgondoltabb cselekedetekre hívta fel a figyelmet. Harcsás Jánosné tanítónő Orosháza Második világháborús emlékmű épül Orosházán közel 15 éve tervezik a lokálpatrióták, hogy méltóképpen megemlékeznek a II. világháborúban elesett áldozatokról. A szabad választások után Fülöp Béla már felvetette egyszer az emlékműállítás gondolatát, amelyre legutóbbi ülésén a városi önkormányzat visszatért. Dr. Gulyás Mihály polgármester támogatta azt az ötletet, hogy az emlékmű felépítésének költségeit az önkormányzat égisze alatt meghirdetett alapítványból fedezzék. Terveik szerint a városi ön- kormányzat egy jelképes ösz- szeggel meghirdetne egy alapítványt, amelyhez később magánszemélyek és közületek is csatlakozhatnak. Olyan szobrászművész pályázhatna alkotásával, akit a város nyílt vagy zárt pályázat útján kéme fel a szobor megalkotására. A leendő mű felállításának helyére több javaslat érkezett már be, ám a végső döntés előtt szeretnék, ha az alkotó- művész is javaslatot tenne az emlékmű helyére. Szóba jött az Árpád-kerti első világháborús emlékmű környéke, a Táncsics Gimnázium előtti mázsaház helye, de a javaslatok elbírálása még nem zárult le. Az önkormányzat megbízta Fülöp Bélát, hogy az emlékművel együtt egy kiadványt is megjelentessenek a második világháborúban áldozatul esett orosháziakról. Szeretnék az ügynek megnyerni Koszorús Oszkárt, Elek Lászlót, Forman Istvánt, Beck Zoltánt, az egyházak képviselőit és a Darvas Társaság tagjait. A polgármester úr kérésének eleget téve a Békés Megyei Hírlap is felvállalja, hogy lehetőségeihez mérten hozzájárni a második világháborús emlékmű és az alkalmi kiadvány népszerűsítéséhez. Ennek szellemében kéri az Orosházi Polgármesteri Hivatal, hogy akinek hozzátartozói, ismerősei áldozatul estek a második világháborús öldöklésben, azok a hiteles névsor elkészítésének érdekében jelentkezzenek a városházán. Dr. Gulyás Mihály jó példával elöljárva 22 ezer forinttal magánszemélyként nyitotta meg az alapítvány számláját, amelyhez dr. Varga István ön- kormányzati képviselő 10 ezer forinttal csatlakozott. S azok, akik anyagilag is hozzá kívánnak járulni az emlékmű felállításának költségeihez, befizetéseiket az orosházi OTP- nél vezetett önkormányzati letéti számlán: 623-346314/0653 tehetik meg. Befizetési lapot az ügyfélszolgálati irodán lehet kérni. Rendőrtiszt Csorváson Feltételezhetően városainkban a címben jelzett tény nem sokat mondana. Ám Csorváson mindenképpen a rendőri munka hatékonyságát, létszámbeli és színvonalbeli emelését jelenti. Neller Tibor rendőr főhadnagy július 1-jétől a helyi rendőrőrs csoportvezetője. Mezőtúron tanult, mezőgazdasági gépész üzemmérnöki diplomát szerzett 1989-ben. Sorkatonai szolgálatát Kalocsán töltötte, ahol tartalékos tisztképzőt végzett és itt szerezte meg a főhadnagyi rendfokozatot. Korábban még gimnazistaként szeretett volna rendőr lenni, de úgy érezte, hogy felsőfokú végzettséggel ez minden bizonnyal kedvezőbb feltételek között sikerülhet. NellerTibor24éves, nős, egy három hónapos kislánya van. Fiatal korára való tekintettel különösebb szakmai előmenetelről az ő esetében nem beszélhetünk, mielőtt Csorvásra került Orosházán teljesített szolgálatot nyomozóként. Tervei között a település közbiztonságának a javítása áll, ugyanakkor a lakosságtól is nagyobb együttműködést vár a békés és nyugodtan élni akaró állampolgárok védelmében. Munkájához sok sikert kívánunk Neller Tibornak. Orosháza városának címertervezete Készítette: Fülöp Ilona grafikusművész 1991-ben A tervezet A városi önkormányzat az itt bemutatott címertervezeteket kiállította a városháza első emeleti előtermében. Kérik, hogy a lakosság véleményezze azokat. Az itt szerzett tapasztalatokat a végleges döntés előtt figyelembe veszik. Orosháza címertervezetében jelképesen megfogalmazódik Orosháza történelme, az itt élt és élő emberek alkotóereje, alkotóteremtő munkája. Szimbolikus utalás van az iparosodásra, a mezőgazdaságra, valamint a városhoz tartozó Gyopárosfür- dőre. „A” címertervezet leírása: Álló, csücskös talpú címerpajzs ezüst sávval kettéosztott felső kék mezőjében aranysárga, két szembeforduló, harangot tartó oroszlán. Az alsó zöld mezőben aranysárga szőlőfürtöt tartó kar, felette búzakalász. Az alsó zöld mezőt hullámvonallal induló kék címertalp zárja. — A harang címerképként az 1744-es alapításra utal. E harangot — mint helységalapító jelképet — tartó oroszlánok az itt élt és élő emberek alkotóerejét szimbolizálják. A harangot, melyet Zombáról hoztak az ősök, a mai orosháziak is ereklyeként őrzik. Az oroszlán a XV. század óta a magyar címerképekben gyakori. A dr. Karácsonyi János Békés Vármegye -történetéről szóló, 1986-ban kiadott könyvében Szabad-Szentetomya (mely ma Orosházához tartozik) pecsétnyomóján is szerepel két, egymással szembeforduló (kerékszerű tárgyat tartó) oroszlán. — A címerpajzsot kettéosztó ezüst sáv az iparosodás jelképe. — A szőlőfürtöt tartó kar és B tervezet felette búzakalász az alkotó munkát, és e terület ősi kenyér- adó-íoldművelő jellegét szimbolizálja. E címerképek alapjául a leginkább népszerűsített és ismert orosházi pecsétnyomó szolgál. — A hullámvonallal induló cimertalp Gyopárosfürdőre utalva a tavat jelképezi. „A” címertervezet változatainak különbségei: 1- es számú: XVII—XX. századi címerpajzsalak páncélozott kar (mint az alapul szolgáló pecsétnyomón). 2- es számú: XV. századi címerpajzsalak páncélozott kar (mint az alapul szolgáló pecsétnyomón). 3- as számú: XVII—XX. századi címerpajzsalak meztelen kar(mint az 1-989-ig használt városcímeren). 4- es számú: XV. századi cí- merpajzs-alak meztelen kar (mint az 1989-ig használt városcímeren) „B" címertervezet leírása Álló, csücskös talpú, ezüst sávval kettéosztott címerpajzs középső részén aranysárga harang, felette aranysárga szőlőfürtöt tartó kar felett amysárga búzakalász. Az alsó zöld mezőt hullámvonallal induló kék címertalp zárja. A harang Orosháza 1744-es alapítását szimbolizálja. A szőlőfürtöt tartó kar és felette a búzakalász az alkotó munkát és e terület ősi kenyéradó-földműve- lő jellegét jelképezi. A hullámvonallal induló kék címertalp Gyopárosfürdőre utalva a tavat jelképezi. Gerendás Nyugalom az óvoda körül Korábban már több ízben hírt adtunk arról, hogy Gerendáson az óvodás korú gyermekek (55- en vannak) szülei közül 17-en petícióban kérték a polgármesteri hivatalt, hogy teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a helyi óvodában világi nevelést kapjanak csemetéik és ne katolikus szellemben okítsák őket. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Gerendás képviselőtestülete (mivel a régi óvoda épülete életveszélyes volt, így óvodának nem felelt meg) visz- szaadta ingyen és bérmentve a katolikus plébániának a régi egyházi iskolát. Ezt követően szerződésben megállapodtak arról, hogy az egyház saját pénAz oldalt írta és összeállította: Papp János. A képeket készítette: Kovács Erzsébet zén az épületet alkalmassá teszi óvodai nevelésre. Ennek értelmében mintegy 3,5 millió forinttal a katolikus plébánia a szükséges felújítási munkálatokat elvégezte. Ugyanebben a szerződésben az egyház kötelezettséget vállalt arra, hogy vallási és világnézeti hovatartozás figyelembevétele nélkül minden óvodás korú gyermek elhelyezését lehetővé teszi. A fent említett 17 szülő azonban erre nem látott reális lehetőséget, és úgy tűnt, a helyi katolikus pap sem tartja megoldhatónak a katolikus nevelés kikerülését. A vita hosszú ideig felborzolta a kedélyeket, s megosztotta a kis falut. Gajdács János polgármester vezetésével Gyulai Endre megyés püspök, a helyi önkormányzat tagjai és az érintett szülők negyedjére is asztalhoz ültek, hogy tisztázzák, milyen feltételek mellett lehet a katolikus óvodában világi nevelést adni azoknak, akik nem igénylik a hitoktatást. A vitára részleteibe menően nem térünk ki. A döntést pro és kontra érvek mellett az önkormányzat legutóbbi ülésén meghozta. Eszerint a község és az egyház közötti megállapodást mindkét fél magára nézve kötelezőnek ismeri el. Gyulai Endre megyés püspök kinyilvánította, minden gyermeket felvesznek a katolikus óvodába bármilyen is legyen a szülők világnézete, ugyanakkor lehetőséget teremtenek arra, hogy külön csoportban helyezzék el a hitoktatást nem igénylő szülők óvodáskorú csemetéit. A szülők ezzel a lehetőséggel élhetnek. Az önkormányzat a törvényben foglalt kötelezettségének eleget tett, a gerendási szülők elfogadták a döntést, tájékoztatott bennünket Gajdács János polgár- mester.
