Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-02 / 153. szám
1991. július 2., kedd © »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP• • Ünnep volt ez a napi r A hét végén a megye számos településén rendeztek ünnepi programot abból az alkalomból, hogy a szovjet csapatok kivonulásával hazánk visszanyerte függetlenségét. Több eseményről lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, a következőkben pedig három olyan városi ünnepségről adunk hírt, amelyeket vasárnap az esti órákban tartottak. Gyula — fáklyás vonulás Vasárnap este 8 órakor a harangszó ünneplésre hívta a gyulaiakat. Este 8 óráig több százan gyülekeztek a Petőfi téren, ahonnan fáklyával a kézben vonultak az Erkel Gimnázium előtti térre, ahol mintegy 3 ezren állták körül az egykori „Lenin- gödröt”. Piros-fehér-zöld fények gyúltak, majd Nádházi János, az 1956-os forradalmi bizottság városi elnöke mondott beszédet. Az egyetértő tapsokkal, közbekiáltásokkal kísért szónoklat után Bitskey Tibor színművész mondta el a Szózatot, majd a téren állók egy emberként énekelték el a Himnuszt. Az ünnepség a Hevesi „Nővérek” éjszakába nyúló koncertjével zárult. Sz. M. Battonya — hálaadó istentisztelet A hajdan „elsőként felszabadult magyar településnek” titulált Battonya visszafogottan ünnepelte a szovjet csapatok kivonulását. Sem az önkormányzat, sem a pártok nem szerveztek nyilvános megemlékezéseket. Ennek azonban prózai okai vannak: éppen most zárták be a város egyik jelentős üzemét, a MOM-ot, s 100-nál több ember került utcára. A munka- nélküliség mértéke Battonyán elérte a kritikus határt. A város négy nagy felekeze- tének tagjai (katolikusok, reformátusok, görögkeleti szerbek és románok) saját templomukban hálaadó istentiszteleten vettek részt. — A délelőtti szentmisén a nemzet egységéért imádkoztunk — mondta Dusik Péter apátplébános. — A püspök úr útmutatása alapján nagyon vigyáztunk arra, hogy senkit meg ne sértsünk, senkit meg ne bántsunk, senkit el ne ítéljünk. Megismétlem: imádkoztunk a nemzet egységéért, de azokért is, akik most szeretteikhez hazatértek. Az egyházi megemlékezések este 8 órakor folytatódtak: tíz percre megszólaltak Battonya templomának harangjai. Ménesi György Szarvas — kegyeleti staféta Szarvason a KDNP és az Üldözöttek Szövetsége a várospolitikai kerekasztal pártjai és a lakosság támogatásával rendezett városi ünnepséget. Vasárnap délután nyolctagú kegyeleti staféta indult az Ó-temetőbe az ott nyugvó 71 szovjet katona sírjához. Itt Molnár László az MSZP képviseletében mondta a következőket: Az öröm óráiban is tudni kell kulturáltan, európai módon ünnepelni. Nem politikai, hanem humanitárius meggondolásból vagyunk itt. E gondolatát az Üldözöttek Szövetségének képviselője is megerősítette. Ezután az önkormányzat nevében dr. Demeter László polgármester, illetve a pártok képviselői megkoszorúzták a síremléket. A kegyeleti staféta pontosan 7 órára érkezett koszorújával a Mitrovszky kastély előtti I. világháborús emlékműhöz. Itt dr. Demeter László beszédét dr. Bányai János római katolikus apátplébános szabadtéri hálaadása követte. A Szózat eléneklése után több száz szál fehér és vörös szegfű került az emlékmű talapzatára. Az ünnepet Szarvason a Fidesz által szervezett utcabál zárta az Árpád Szálló parkolójában. Szenes János Országos honismereti akadémia nyílt Békéscsabán „Nem a társadalmat kell államosítani, hanem az államot tár- sadalmasítani” — Teleki Pál e bölcs megállapítása a mottója a Békéscsabán tegnap megnyílt XIX. Országos Honismereti Akadémiának. A tudományos rendezvény ezúttal a hazai ön- kormányzatok helyét, szerepét vizsgálja, értékelve haladó ha- gydmányaikat, elemezve jelenkori szerepüket, a nemzethez való viszonyukat. Megyénk nem először ad helyet e többnapos fórumnak; 1984-ben Szarvas volt a nyári akadémia helyszíne. A szervezők —az Országos Honismereti Szövetség, a Karácsonyi János Békés megyei Honismereti Egyesület, a Haán Lajos Társaság és a Békés Megyei Művelődési Központ — az országból mintegy kétszáz levéltárost, muzeológust, egyéni kutatót vártak a július 1—5-ig tartó Térzene és jazz Ahol nem kell a nyelvtudás A Szekszárdi Jazz Quartett játszik Fotó: Gál Edit A zenéhez nem kell nyelvtudás, de még különösebb képzettség sem; megértheti azt mindenféle korú és műveltségű, s a világ bármely táján lakó ember. Nem véletlen, hogy épp ezt a művészeti ágat választotta a kapcsolatteremtés eszközéül a békéscsabai Magyar—Amerikai Baráti Társaság, amikor az elmúlt évben először kerített sort megyeszékhelyünkön az Amerikai Zenei Napok eseményeire. Az elmúlt héten immár másodszor rendezték meg az ifjúsági házzal és a Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok Egyesületével közösen a kétnapos zenei programot, mely egyúttal magába foglalta a IV. Zenei Ifjúsági Találkozót is, ötvözve a fúvósmuzsikát és az amerikai eredetű zenei műfajokat. A csabaiak már csütörtökön este élvezhették az Orosházi Fúvószenekari Egyesület Korzó téri hangversenyét. Pénteken késő délután a békéscsabai ifjúsági fúvósok csalogatták az arra járókat a szökőkutas térre, s szépszámú közönség gyűlt ösz- sze a megnyitóra. Az Egyesült Államok magyarországi nagy- követségének második titkára, Dujmovic Nicholas és a baráti társaság elnöke, Szedoglovits István köszöntötte a megjelenteket. Mindketten kifejezték abbéli reményüket, hogy ez a zenei esemény jól szolgálja a két ország, s a két nép barátságát. Ä megnyitót a Besenyő Blues Band nagy sikerű koncertje követte, melyet közvetített a rádió is. Ezzel még korántsem ért véget a nap; tízkor kezdődött a blues-casino az ifiházban, ahol olyan neves együttesek léptek fel, mint a Dobókocka, vagy az S-Modell. Igazi zenei csemege volt a Coda együttes Led Zeppelin, valamint a Póka—Závodi— Döme-trió Cream emlékműsora. Szombaton a Fiúmétól a Spaten sörözőig térzenét adott a Székelyudvarhelyi Fúvószenekar, a Tótkomlósi Ifjúsági, valamint a Szeghalmi és a Csorvási Fúvószenekar. Kora délutántól estig nem mindennapi élvezetben volt részük a dzsesszrajongóknak az ifjúsági ház nagytermében. Olyan előadók léptek a közönség elé, mint az Új Rákfogó, a Jazz Mine, Kőszegi Imre és együttese. Hajnalig tartó jam sessionnal zárult a több sponzor segítségével létrejött nagy sikerű zenei esemény, melynek jövőre — remélhetőleg — lesz folytatása. G.K. Trianoni emberek (Folytatás az 1. oldalról) zal, s a hatalmas gesztenyefa alatt életre kelhet a magyar történelem egy tragikus korszakából építkező színpadi mű. Magyar történelem. De nagyon sok drámai pillanatot halmozott fel minálunk az idő, mintha csak a színpadi szerzők örömére alakultak volna úgy a dolgaink, ahogy megtörténtek. Az elszalasztott, elpackázott lehetőségek országa vagyunk, olyan nép, amelynek vezetőit talán a tragédiák hősének szánta a sors. S aki önnön hibáiból nem képes tanulni, ha konokul megismétli elődei baklövéseit, komikus figura lesz, szánalmat se érdemel. Lélektisztító drámák helyett így a keserves kacajok közt bukdácsolók színpadi produkciója a miénk. S hogy egyszer véget vessünk a kutyakomédiának, jó lenne, ha a közéletben szerepet vállalóknak kötelező házi feladat volna Siposhegyi Péter darabjának megtekintése. Nézzünk együtt a múlt mélységes kútjába, s ha saját torzképünk remeg a víztükrön, halljuk meg a mélyből jövő üzenetet is: ember, vigyázz! Teleki Pálról, a tragikus sorsú magyar miniszterelnökről szól ez a darab, és szól Horthy Miklós környezetéről, Szálasi Ferenc,,testvéreiről”, s a német birodalom árnyékában fickán- dozó, országvesztő urakról. Tanulságos történet. Tanulunk belőle ? Például, hogy a politikában sem kizárt dolog a tisztesség, s ha valaki vállalja a sorsát, legyen bátorsága viselni a bukás következményeit. Uraim, legalább vaktölténnyel — írta szatirikus két hetilapunk. Teleki Pál „élesben” politizált. Művelt, tisztességes hazai módjára. És milyen a magyar sors? Neki kellett elbuknia, sok bárgyú, despo- ta acsarkodása miatt. Ismerős történet? Schlangen András rendezésében érdekes, helyenként vibrálóin izgalmas előadás kerekedett a Ladics-ház udvarán. Lehetett volna egy kicsit összefo- gottabb, „színházszerűbb” a produkció, amikor a katarzist nem főként az a felismerés adja, hogy a cselekmény milyen kísértetiesen ismétlődik napjainkban is. A leírt szövegből következik, hogy inkább politikusi magatartásformák ütköznek, a hús-vér figurák ábrázolása ezúttal csak elnagyolt. Talán nem véletlen, hogy a közreműködők között egyetlen nő van. Szentpé- tery Csilla, aki szép, tiszta zongorajátékkal érzékeltette a színpadi haláltánc hangulatát. Gados Béla volt az est abszolút főszereplője. Mondhatnánk, hogy Teleki új arcát mutatta fel, ám az úri szavát életével is megpecsételő grófnak eddig jóformán nem is volt előttünk „régi” arca. Gados Béla jóvoltából immár emberarcú lett. Horthy Miklós szerepében Hetey Lászlót, Szálasi Ferencként Földi Lászlót láthattuk. Szerencsére nem próbálták magukat Horthy- vá és Szálasivá maszkírozni, belülről voltak azok, így lettek hitelesek. Villanásnyi szerepében szép munkát végzett Kocsis Antal, az államférfiak megfor- málóiként tetszett Juhász György, Horváth László Attila, Tóth Károly, Korcsmáros Gábor és Petneházy Attila alakítása. Andódy Tibor Nem lesz erőmű Dévaványán A legutóbbi dévaványai testületi ülésen szóba került annak a bizonyos szalmafütéses erőműnek a kérdése, amelyről — mint az önkormányzat tervbe vett vállalkozásáról — korábban mi is hírt adtunk. Akkor még a megvalósíthatósági terv előtti szakaszban járt az ügy. Annyit lehetett bizton állítani, hogy ez a nyugaton már bevált rendszer — szalmafűtés — környezetkímélő, és akár egy 10 000 lakosú település fűtési energiájának 60-70 százalékát is fedezni tudná. A dévaványainknak egy dán modell kínálkozott. Most elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és pontosabbá vált egy-két részlet. Ahogy a testületi ülésen elhangzott, sokba kerülne a rendszer, és pillanatnyilag nem adaptálható a dán gyakorlat: ott ugyanis kormánytámogatást kapnak az ilyen környezetbarát vállalkozások. Ezenkívül a működtetése sem lenne gazdaságos: jó esetben is csak annyira lehet számítani, hogy nem lesz ráfizetéses. A helyi vállalkozásfejlesztő bizottság véleménye — ezen tények birtokában — az, hogy pillanatnyilag a szalmafütéses erőmű nem valósítható meg Magyarországon. (k.k.) programra. A Te van Andor Nyomdaipari Szakközépiskolában megtartott ünnepélyes megnyitón dr. Kanyar József, a szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz. Megemlékezett a szabadság napjáról, s mint mondta, ez az új helyzet lehetővé tette, hogy a honismereti mozgalom is felmérhesse: milyen új tennivalók várnak rá? — Az akadémiák mozgalmunk közéleti nyilvánosságának jelzőoszlopai — fejtette ki. — Patak a magyar falukutatás kérdéséhez, Tatabánya az egyházak művelődéstörténetéhez, Szekszárd a nemzetiségek ügyéhez szólt hozzá, Csaba pedig az ország legidőszerűbb és legkorszerűbb közigazgatási rendszeréhez, az önkormányzatok kérdéséhez nyúl. A honismereti mozgalom már jó előre tisztában van az önkormányzatok jelentőségével! Vajon az önkormányzatok tisztában vannak-e. a honismeret országos céljainak jelentőségével? —■ tette fel a kérdést, majd hangsúlyozta: — Keressük az önkormányzatok és a honismeret egy- másratalálását, keressük a köz- gyűjteményekbe, a szövetségekbe, az egyesületekbe, a kulturális szervezetek hálózatába beépülő honismereti mozgalom segítségével a nemzettudat és önismeret minél magasabbra emelésének lehetőségeit. Az akadémia résztvevői a tegnapi előadásokon hallhattak a helyi és a nemzetiségi önkormányzati hagyományokról, a helyi Önkormányzatok jelenlegi szerepéről. A_ nyomdaipari szakközépiskolában ez alkalomból kiállítás nyílt Puszta- földvár történetéről és a Békés megyei Népművészeti Egyesület tagjainak munkáiból. G. K. „A VILÁG CSUPA SOKFÉLESÉG ÉS KÜLÖNBÖZÉS.” (Montaigne) A képviselők mérlege 8. S zeretetszolgálatra mindig szükség van Sorozatunkban a Békés megyei országgyűlési képviselők nyilatkoznak arról, hogyan értékelik az elmúlt egy esztendőt. Deme Zoltán evangélikus lelkész képviselővel legutóbbi szarvasi fogadónapja után beszélgettünk a városházán. — Beszélhetünk-e ma országos szinten a rendszerváltás befejeződéséről? — Csak részben. A legfelső szinten megtörtént ugyan, de például a minisztériumok apparátusa alig változott. Ezért sokszor teljesen a régi elképzeléseknek megfelelő előterjesztések kerülnek a képviselők asztalára. Egyes településeken, ahol a tanácselnököket választották polgármesterré, mostanában veszik észre az emberek, hogy nem sokat változott a helyzet. Ezekben a községekben a lakosságnak további küzdelmet kell vívnia érdekei védelmében. Rendszerváltásunk egyik legizgalmasabb pontja a vállalati átalakulás és a szövetkezetek kérdése. — A választókörzetében lévő politikai pártok milyen módon segítik képviselői munkáját? — A pártok akkor segítenek, ha velem, mint képviselővel megfelelő kapcsolatot tartanak. Jó példa erre a már hagyományossá vált szombat délelőtti kerekasztal-beszélgetés, amelyet egy-egy törvényjavaslat parlamenti vitája kapcsán folytatunk a pártok szakértőivel. De meg kell említenem a falufórumokat, ahol az önkormányzati vezetéssel együtt találkozhatok a lakossággal. Jó, hogy ilyenkor közösen gondolkozhatunk ügyes-bajos dolgainkról. — Több mint egy éve komoly aláírásgyűjtés indult Szarvason a volt Luther Arvaház és más egyházi iskolák visszakérése ügyében. Hol tart ma ez a folyamat? — Tavaly 1300-an támogatták aláírásukkal akciónkat. A megyében először emeltünk szót az egyházi iskolák ügyében. Szeretném leszögezni, hogy Szarvas, Gyomaendrőd, Kondoros vagy Békésszentand- rás esetében semmiféle hatalmi érdek nem húzódik meg az egyházi tulajdonviszonyok rendezése terén. A szarvasi önkormányzat például kimondottan örülne, ha megszabadulhatna a jelenlegi 2-es Számú Általános Iskola lepusztult állapotban lévő épületétől. Luther Márton Kis Kátéjában az egyház feladatáról a következőket írja: „Az egyház feladata elsősorban az evangélium hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása és a szeretetszolgálat.” Ehhez a meghatározáshoz pedig már mi tehetjük hozzá: szeretetszolgálatra — mint ahogy azt napjainkban is tapasztaljuk :— mindig nagy szüksége van a társadalomnak. — Mint a Parlament Emberi Jogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának tagja, hogyan értékeli a körzetében élő kisebbségek helyzetét? — Én úgy látom, hogy a cigányok irányában jól lehet közelíteni egyházi vonalon. Jó példa erre négynapos evangelizá- ciónk, amikor is több mint ötveft cigány jelent meg nálunk. Szép szóval, személyes elbeszélgetéssel előbbre lehet velük jutni. A helyi szlovákok helyzete meglehetősen összetett dolog. Náluk az identitástudat tisztázását alapvetőnek tartom. Itt mondom el, hogy június elején hozzánk látogatott a cseh parlament négy képviselője. E látogatásnak a továbbiakban kiemelkedő jelentősége lehet a szlovákság jövője szempontjából. — Lelkészi hivatása következtében már régebben is elfoglalt ember volt. Ma hogy győzi ezt a két feladatot? — Óriási erőt jelent számomra feleségem és édesapám segítsége a lelkészi szolgálat ellátása terén. Szabadidőm nincs. Szenes János
