Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08-09 / 133. szám

MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 8—9., szombat—vasárnap Áruellátás Kunágotán ABC vagy Bt? G Hollandiai tapasztalatok A kunágotai ABC-t 1982-ben a mezőkovácsházi áfész nyitotta a lakosság jobb ellátása érdeké­ben". A korszerű üzlet jó raktáro­zási lehetőségekkel, új gépekkel váltott fel két elavult vegyes- és egy papír-írószer boltot. Alapte­rületének 470 négyzetméterén, önkiszolgáló formájával, 10 dolgozóval, közel 3 milliós rak­tárkészletével megfelel(t) a kor követelményeinek. Átlagos havi forgalma 2,5 millió forint. Kunágotán régi igény volt egy üvegvisszaváltó hely, ezért dön­tött úgy az áruház vezetése, hogy kapcsolt forgalomként el­látja ezt a tevékenységet is. Hát­ránya, hogy a göngyöleg évente 6-700 ezer forintot leköt. A kis- áruház életében fordulatot jelen­tett 1990 októbere, amikor egy helyi betéti társaság vette át az irányítást. — A mezőkovácsházi áfész kedvezőtlen pénzügyi helyzete tette szükségessé a Bt. megala­kítását — mondja Csomós Imre. a betéti társaság egyik tagja. A boltok árukészlete vészesen apadt, a nagykereskedelmi vál­lalatok nem szállítottak, ami sok gondot okozott az ellátásban. Sürgős megoldás kellett, amit a Bt. tudott biztosítani. A társaság 7 beltaggal, 21 alkalmazottal alakult és 6 kiskereskedelmi, valamint 4 vendéglátóipari egy­ség tartozik hozzánk. —A Bt. megalakításának mi­lyen előnyei vannak? — Az áruellátás folyamatos biztosítása, rugalmasabb be­szerzési lehetőségek, a tagok és dolgozók érdekeltségének foko­zása és nem utolsósorban az áru- választék növelése. — Az ABC a legnagyobb részegysége a társaságnak. Mi jellemzi legjobban az üzleti vál­tozást? — Egyre több maszek keres­kedő jelenik meg a településen, akikkel fel kell venni a versenyt. Mi például a fogyasztói áraknál az ajánlott árakat alkalmazzuk és csak ritkán térítünk el plusz árréssel. A bolt korábban is nye­reséges volt, ma is az, bár a vá­sárlóerő behatárolt. Sajnos a for­galom hullámzása mutatja, hogy az emberek megélhetése egyre nehezebb. Ma még na­gyobb szükség van a jól szerve­zett, átgondolt üzletpolitikára, mint valaha. A településen so­kan megkérdőjelezik (talán irigységből) létünk jogosultsá­gát, de a tények önmagukért beszélnek. Pillanatnyilag vitá­ban állunk a helyi áfésszel a tu­lajdonokat illetően, de remélhe­tőleg hamarosan tisztázódik és nyugodtan dolgozhatunk to­vább a lakosság érdekében. Mezőkovácsháza alpolgár­mestere, Nagy András joggal dicsekedhetne azzal a ténnyel, hogy a tavasszal részt vehetett egy hollandiai tapasztalatcse­rén. Az egyhetes programot a Magyarországi Keresztényde­mokrata Néppárt szervezte a CDA holland testvérpárt meghí­vására. Nagy Andrással közvet­len a visszaérkezése után be­szélgettünk, de a tapasztalatok az idő múlásával mit sem veszí­tettek aktualitásukból. — Valójában mit takar a ta­pasztalatcsere megnevezés? — kérdeztük a mezőkovácsházi alpolgármestert. —A reggeltől késő estig tartó programok az önkormányzati munka megismerésére irányul­tak. A fórumszerű beszélgetése­ken szakmai előadásokon vet­tünk részt, majd néhány telepü­lésen gyakorlati szakemberek­kel találkoztunk. — Miben különbözik a hol­land önkormányzati munka a mienktől? — Célja ugyanaz, de a gya­korlatban ami nekünk meglepő, az ott természetes: élesen elkü­lönül az államigazgatás, a politi­ka és a gazdaság. A képviselők még a látszatát is elkerülik an­nak, hogy bármilyen mellékál­lásban, gazdasági vállalkozás­ban részt vegyenek. Megkér­deztük, hogy ők hogyan értéke­lik a rendszerváltást Magyar- országon, a válasz nem éppen hízelgő volt. A magyarok sok­szor bolhából elefántot csinál­nak — mondták a hollandok. Ér­dekesség, hogy ott a megyei önkormányzati vezetőket a ki­rálynő nevezi ki. Az állami költ­ségvetés megyei, területi elosz­tásában sokkal több a racionali­tás, amelyről érdemes lenne pél­dát venni. Részletes tájékozta­tást kaptunk a miniszterhelyet­testől az állami gépezet felépíté­séről, a politikai pártok hierar­chiában elfoglalt helyéről, ami szintén tanulságos volt. Az ön- kormányzatokban a pártok érde­keiket direkt módon nem érvé­nyesíthetik, a rendőrség testesíti meg az állami akaratot és a ka­tasztrófaelhárításáért is ők felel­nek. A kistelepüléseken nincs hivatásos tűzoltóállomány, a helyi adók 5-7 százalékot tesz­nek ki. A nemzeti jövedelem 25 százalékát céltámogatáshoz kötve kapják az önkormányza­tok. — A társadalmi életükben miiven különbségeket fedezhe- fíinkfel? _ — Több településen járva érdekes volt megfigyelni a szemléletbeli különbségeket: az egymás iránti toleranciaélő gya­korlat, kedvezőek a hitelek, adó­mentesség gyakorlata, becsüle­tes munka és kölcsönfelhaszná- lás, kevés a pályaelhagyó, jobb a lehetőség lakásra, állásra. A családban vagy nincs gyer­mek vagy 3-4. A nők 30 év felett szülnek és a gyerekek önállóvá válásáig nem dolgoznak. Kerék­páron járnak, egészségesen él­nek. Sikk a jólápoltság, előny­ben van a természetes életmód és még sorolhatnám. — Hogyan összegezné a ta­pasztalatcsere legfőbb tanulsá­gát? — Magyarországon a törté­nelem során soha nem volt szé­les körű polgári réteg. István ki­rály óta szellemileg Európához tartozunk ugyan, de politikailag nem. A polgári erkölcs, etika, morál kialakulásához, a polgá­rosodás alapjainak lerakásához Hollandiában is 20-30év kellett. Országunknak van pótolni való­ja bőven. Településeinken el kell hinteni a tolerancia magjait, és nekünk vezetőknek kell fel­vállalni az érdekek egyeztetését, ami nem egyszerű feladat. Válasz(tás) „Fecseg a felszín, hallgat a mély.” Vagy mégsem? Mezőkovácsházán mintha a mélyben sem lenne teljes a nyugalom. A szeptemberi vá­lasztásokat követő indulatok, a személyeske­déstől sem mentes politika csak látszólagos visszavonulót fújt. Ä volt polgármester ellen irányult támadások, valamint a mellette szólók „üldözése” ma sem titkolt tény. Hónapok múl­tán is fel-fel csap a láng, alanomos módszerek­kel perzselve tovább a lelkeket. Szépséghibája névtelenségében van. Egyenlőre homály fedi a „tűzfészkekből” tüzelőket, pedig a vádak mell- bevágóan élesek: „ávós szemétláda, konyec munkásőr urak, Kádár-leventék...”—olvasha­tó a névtelen levelekben vagy sziszegi a gyer­meket sem kímélő telefonüzenet. Imák, telefo­nálnak a „békés igazságtevők”. De ez sem elég ! Nagy hőstett: éjnek idején odalopózva egy ablak alá téglával betömi deszkát, üveget. Csoda-e, ha a tulajdonos árkon, bokron mene­kül, mert ki tud, vagy ki merf?) a névtelenek ellen tanúskodni. Úgy látszik mégsem tanul­tunk történelmi példáinkból. A módszer pedig mintha nem erre a nagyon várt demokráciára illene. Még néhány hét és újra választás lesz Mező­kovácsházán. Új jelöltek jönnek feltehetően megújult személyi harcaikkal. Félő, sokan a régi módszerekhez folyamodnak és a diktatúra eszközeivel próbálják „meggyőzni” a kétke­dőket. Óvakodjunk a meggondolatlan és fele­lőtlen kijelentésektől. A tettek következmé­nyeit pedig ne eltört üvegcserepek, hanem megfontolt, okos, közösséget formáló, példa­mutató javaslatok jellemezzék. Mutassunk emberségből példát, viselkedésből formát az elkövetkező időkre. Mezőkovácsháza vezeté­se, lakossága tegyen tanúságot és legyen ez a választás ország-világnak válasz: tudunk de­mokratikusan is (együtt)élni. Tájékoztató havilap ■.évfolym3.«ztm ________-__ Ára:9.2DR 1991.04.9a Kunágotai közbiztonság „Egy szál bottal, gyalog” — Milyen ma a közbiztonság Kunágotán. ahol köztudott, hogy az elmúlt évben emberölés, rablás, súlyos testi sértés, betö­réssorozat ,színesítette” a köz­ség lakóinak életét? — kérdeztük Tranyánszki Dénes körzeti megbízottól, aki maga is kunágotai lakos. — Nem panaszkodhatunk, mert a bűncselekmények elkö­vetőinek 90 százalékát sikerült felderíteni. Számszerűen össze­hasonlítva az elmúlt év hasonló időszakát, a bűnesetek csökke­nő tendenciát mutatnak. A la­kosság többsége becsületes, csupán 1-2 családdal van gond, akik éppúgy a magyar, mint az etnikai kisebbségből kerülnek ki. •— Melyek a leggyakoribb cselekmények? — A szabálysértés a leggya­koribb eset. Elmondhatom, hogy a közlekedés szempontjá­ból mindenki vigyáz gépkocsija épségére, és a kerékpárút meglé­te óta a kerékpáros baleset is kevesebb. Ezeknek a szabály- sértéseknek társadalmi veszé­lyessége nincs, épp ezért leg­többször csak figyelmeztetéssel élünk. —Van-e probléma a fiatalok­kal? — Leggyakoribb a vezetői engedély nélküli motorozás. Személyes kapcsolatom a la­kossággal segít áthidalni ezt a problémát, bár előfordul, hogy szankcionálni kell. A mai társa­dalmi helyzet sajnos kedvez a fiatalkori bűnözésnek. Telepü­lésünk egyetlen szórakozási he­lye a kocsma, a diszkó és ter­mészetes, hogy a hétvégi szol­gálati ellenőrzést oda orientál­juk. — Említhető-e valamilyen konkrét gond a területén belül? —A település nagy kiterjedé­sű, nehéz minden nap bejárni. Úgy jellemezhetném, hogy az állandó jelenlét visszatartó erő, de egy szál bottal, gyalog ezt lehetetlen megoldani. Lehető­ség van persze kerékpár és mo­tor használatára is. Várhatóan javul az ellenőrzési munka, mert május elseje óta új kollégám van Pócsik Zoltán személyében. E szerint (amit már régóta kér­tünk) nem csak napi nyolc órá­ban lesz rendőri szolgálat a köz­ségben, és ez nemcsak nekünk, de a lakosságnak is nagyobb biz­tonságot jelent. A gimnazista, aki szereti a verseket Immáron harmadik alkalom­mal vehetik kézbe az olvasók a Kaszaper község önkormányza­ta által kiadott havilapot. A sze­rény kivitelű, négyoldalas tájé­koztató tartalmában igyekszik foglalkozni minden olyan kér­déssel, témakörrel, amely érde­kelheti a lakosságot, illetve köz­vetlenül érinti a község minden­napjait. A tervek szerint folya­Zöld-rovat Természet, környezet, össz­hang =emberi élet. „A béka nem issza ki annak a tónak a vizét, amiben él.” — olvasom egyik egyetemi Zöld kiadványban. Ez egyszerű mon­dat döbbentett rá: valóban meg kellene szívlelnünk azt a bölcs mondást, miszerint az embernek elsősorban önmagán kell változ­tatnia úgy. hogy minden csele­kedetével harmóniában legyen a természettel. Ahhoz, hogy a tér matosan bemutatkozik a lapban a szerkesztő bizottság, a polgár- mester, a jegyző, a helyi pártok és minden olyan szervezet, ame­lyek a falu közösségében szere­pet játszhatnak. A második ol­dalon visszatérően esik szó a képviselő-testületi munkáról, a határozatokról, valamint helyet kapnak még a termelőszövetke­zettel, az egyházzal, a kultúra mészetet — távlatokban pedig bolygónkat — megőrizzük tisz­tának, egészségesnek sok még a tennivaló közvetlen környeze­tünkben. A vedd észre, tedd szó­vá és más mozgalmak mellett talán nem tűnik túlzott nagyké­pűségnek szerény kezdeménye­zésünk, a zöld-rovat indítása. Ezzel szeretnénk hozzájárulni az életterünkben tapasztalható környezetszennyezés, termé- szetpusztítás megelőzéséhez. Rovatunkban szeretnénk felhív­ni a figyelmet a rossz szokások­ra, a helytelen életmódra, a kör­val. a társadalmi élettel kapcso­latos felvetések. A legutóbbi lapszám kíshítei közt olvashat­tunk például a vízműtársulásról, a kenyér olcsóbb áráról és a nyugdíjasklub életéről. A szer­kesztők váiják a további jelzése­ket, véleményeket és azokat az írásokat, amelyek segítenek a lakosság mind szélesebb körű tájékoztatásában. nyezetiink „tisztaságára”, a ter­mészeti értékek védelmére. Kérjük írjanak észrevételeikről a zöld-rovatnak: mit tapasztal­nak környezetükben, települé­sükön, hogyan és min változtat­nának szívesen. Várjuk írásai­kat, jelzéseiket! Cím: Halasi Mária. Békés Megyei Hírlap szerk. 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4. Az oldalt írta és szer­kesztette Halasi Mária. Fotó: Gál Edit A tinédzserkor az a korszak az ember életében, amikor a leg­érzékenyebbek vagyunk a szép­re, a mély érzésekre. Ezt a szí­vünkre, lelkünkre ható érzelem- gazdagságot mi sem fejezhetné ki jobban, mint a költészet. Cso­da-e, ha egy 14 éves gimnazista lány szereti a verseket? A tény így önmagában nem lenne érde­kes, ám Balogh Bernadett, a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium első osztályos tanu­lója nemcsak szereti, de kivá­lóan elő is tudja adni a verseket. Ennek bizonyítéka volt leg­utóbb a Gyulán megrendezett József Attila szavalóverseny II. és a mezőkovácsházi költészet­napi területi verseny 1. helyezé­se. — Mióta érdekelnek ilyen komolyan a versek? — kérdez­tük elsőként. — Kicsi gyerek korom óta hallgatok, olvasok verseket. Az általános iskola also tagozatait kezdtem a versmondást, majd felsőben a megyei versenyekig jutottam. Elsősorban az érzel­mes, szomorú verseket szere­tem. mert úgy érzem, ez áll közel hozzám. —Van-e keltve ne költőd vagy versed? —A költők közül József Atti­lát. Adyt szeretem, a kedvenc versem pedig Radnóti Miklós IV. Eklogája. Otthon, a kis­könyvtáramban sok verseskötet megtalálható. — Mesélj valamit magadról, a tanulmányaidról és arról, ho­gyan készülsz a szavalóverse­nyekre. — Magamról nehéz beszélni, mert sok minden érdekel. Az iskolában kedvenc tantárgyaim a magyar, a történelem és az ének. Szeretek énekelni, zenét hallgatni, ebből adódóan most tanulok klarinét ózni is. Olvas­mányaimban a könnyed íráso­kat, valamint a fantasztikus, tu­dományos irodalmat kedvelem. A szavalóversenyekre eddig magam készültem fel, a szüleim bátorítása mellett. Az itthoni szereplések mellett már egy-két területi versenyre is eljutottam és a tervem, hogy három év múl­va az EDÜ-n is helyezést érjek el. Hogy feszélyez-e a szerep­lés? Egyáltalán nem, sőt az elis­merés jól jön. Irigyekről nem tudok, a barátnők biztatnak, szurkolnak értem, ami viszont nagyon jólesik.

Next

/
Thumbnails
Contents