Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29-30 / 151. szám

1991. június 29-30., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Aktuális növényvédelmi teendők a káposztafélékben A káposztafélék károsítói nem csak a nagyüzemben, hanem a házi kertekben is jelentős meny- nyiségi és minőségi károkat okoz­hatnak a termésben. Ilyenkor, nyár elején, amikor melegebbre és szárazabbra fordul az idő, elsősorban a kártevők ve­szélyeztetik a növényeket. Keve­sen tudják, hogy a gombabetegsé­gek közül is vannak szárazság­kedvelők, így káposztaféléken (főként a fejes káposztán) a liszt­harmat és az altemáriás szárazfol­tosság jelent potenciális veszélyt. A tünetek alapján a kórokozók jelenléte könnyen észlelhető: a lisztharmat a leveleken fehér, ké­sőbb kissé sötétedő, letörölhető foltokat okoz, az Altemária-gom- ba pedig barna vagy fekete, kon­centrikusan gyűrűzött, kerek le­vélfoltokat idéz elő, először a kül­ső leveleken. Lisztharmat ellen bármelyik kéntartalmú szer hatá­sos (Thiovit, Szulfur, Kénkol), a szárazfoltosság ellen pedig a Mil- tox Speciál, Dithane M-45 vagy a feltételes forgalmú Bravo-500 alkalmazható. Utóbbi három ké­szítmény a csapadékos idősza­kokban fertőző peronoszpóra el­len is jó hatású. Az állati kártevők közül jelen­leg a káposztalegyek jelentik a legnagyobb veszélyt, ugyanis második nemzedékének folyik a rajzása. A légynyűvek a gyökér­ben, illetve a szártőben rágva okoznak kárt egyrészt a szövetek roncsolásával, másrészt pedig azzal, hogy utat nyitnak a másod­lagos gombás-baktériumos fertő­zéseknek. A legyek elleni védeke­zés csak most lehetséges, mert ha a kikelő nyűvek berágnak a gyö­kérbe, onnan már nem lehet ki­pusztítani őket. Leghatékonyab­ban a palántázás előtti talajfertőt­lenítéssel védekezhetünk a felté­teles forgalmú Counter 5 G és Dursban 5 G készítményekkel, il­letve a szabadforgalmú Diazinon 5 G-vel. Állományban permete­zéssel védekezhetünk, mégpedig egy felszívódó készítmény (Bi- 58, Fiiból E, Unifosz stb.) és egy piretroid (Decis 2,5 EC, Karate 5 EC, Fendona 10 EC stb.) kombi­nációjával. Június végétől jönnek elő a talajból az új nemzedékű káposztabolhák, amelyek kifej­lett egyedei érési táplálkozás cél­jából szinte ellepik a káposztafé­léket. Ez különösen fiatal állomá­nyokban okozhat jelentős kárt, de a teljesen kifejlett növényeket is tönkretehetik. A káposztalegyek elleni védekezés az ott felsorolt készítményekkel eredményes a bolhák ellen is. Ugyanezekkel a készítmé­nyekkel, illetve még a Pirimor 50 DP-vel eredményesen védekez­hetünk a levéltetvek ellen is, ame­lyek szintén komoly károkat okozhatnak a káposztaféléken egyrészt szívogatásukkal, más­részt ragacsos ürülékükön megte­lepedő korompenész révén, és harmadrészt vírusvektor mivol­tukkal. Végül meg kell említenünk a lepkehemyókat, melyek közül ebben az időszakban a káposzta­bagolylepke hernyói a legveszé­lyesebbek, melyek az egész levél­re kiterjedő, szabálytalan alakú lyukakat rágva akár tarrágást is okozhatnak. A káposztalegyeknél már említett rovarölő szerekkel itt is eredményesen védekezhetünk. Nem szabad elfeledkeznünk ar­ról, hogy a káposztafélék esetén minden permedébe tegyünk ned­vesítő szert (Nonit), mert külön­ben a permedé egyszerűen lecsu­rog a levelekről. Mezei Imre Űrsztriptíz Mi történik, ha két orosz férfit és egy angol hölgyet összezár­nak? Természetesen nem az, amire az olvasó gondol. A hölgy „elvtársaknak” tekinti az urakat, ennélfogva nyugodtan öltözik, vetkőzik előttük. A Sunday Ex­press szerint a szovjet—brit űr­program — május 20-án indult a Szojuz a Mir űrállomásra, fedél­zetén Helene Sharmann-nel — már az előkészületek során is több gondot okozott a pszicholó­gusoknak, mint a biológiai és a kémiai kísérletek előkészítői­nek. Helene kisasszonyt ugyan­is nem kedvelték útitársai. Pon­tosan nem lehet tudni, hogy mit hibáztattak benne. Ám ha igaz, amit utólag nyilatkoztak, akkor végre megtudhatja a világ, hogy nem Londonban, hanem a Csil­lagvárosban teremnek a gentle­manek. „Helene komplexusok nélküli nő. A szemünk előtt vet­kőzött, mintha semmiféle gát nem lenne köztünk, ami egyéb­ként megvan a mi asszonyaink esetében. Sajnos, senki sem kér­dezett meg bennünket, hogy el­fogadjuk-e útitársnak vagy sem” — nyilatkozta űrhajóstársa, Ar- zebarskij. Az első szovjet—brit űrutazás tapasztalatát London­ban tehát így vonták meg: Hele­ne úgy tért haza, hogy megis­mert két, a múlt században ne­velt, önző fickót. Akik viszont meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetuniónak sok mindent kell behoznia nyugatról, nőket azonban semmiképpen sem. A pszichológus válaszol Hogyan válnak bűnözővé? Az egyre növekvő bűnözés­nek elsősorban társadalmi okai vannak. Többet nélkülöznek az emberek — bár az a legritkább eset, hogy éhező emberek élel­miszerért törnek be a boltba. Az alkalom is szüli a tolvajt, azaz úgy érezhetik egyesek, hogy a hiányos erejű rendőrség „lehe­tővé teszi” a bűncselekmények büntetlen elkövetését. A rend­szerváltás következtében általá­nos értékzavar, az erkölcsi érté­kek elbizonytalanodása követ­kezett be. Sokakban a „ha más is, én miért ne” szemlélet kap lábra. Az viszont, hogy kiből lesz vagy lehet bűnöző, pszicholó­giai kérdés. A lélektan régóta ismeri az úgynevezett bűnöző - (kriminális) személyiséget, mely egy sajátos személyiség- zavart jelent. Egészséges sze­mélyiségű ember csak ritkán, szélsőséges körülmények kö­zött követ el bűncselekményt. A bűnözésre hajlamos személyi­ségű egyének pedig életük fo­lyamán többször is, amikor csak tehetik. Az ingadozókat pedig a társaság, a körülmények sodor­hatják jó vagy rossz irányba. Ä bűnözésre hajlamos sze­mélyiségű .embernek igen ala­csony a tűrőképessége. Vágyai­ban mohó, nem tűr halasztást; például ha megkíván valamilyen vagyontárgyat vagy szórako­zást, akkor egyre „ráhajt” akkor is, ha vágya kiélése mások érde­keibe vagy a törvénybe ütközik, és a következményekkel sem törődik. Hamar indulatba jön, nem visel el semmiféle hántást, sérelmet, és azonnal megtorolja — szintén nem törődve a másoknak okozott kárral vagy szenvedéssel, sőt élvezi is azt, és bosszúvágya hosszú időn ke­resztül is ébren marad. A lelki feszültségekhez különösen ér­dekesen és ellentmondásosan viszonyul. Mint láttuk, a kielégí­tetlen vágyak és az elszenvedett sérelmek feszültségeit pillanatig sem képes tűmi, ugyanakkor igénye van az erős izgalmakra, úgy is mondhatnánk, hogy ka­landvágy él benne, melyhez nagyszerű alkalmat nyújt a csalás, a lopás, a betörés, a ve­rekedés, sőt még a rendőrségi üldözés is. Ezzel a személyi- • ségzavarral együtt jár a maga­tartási fékrendszer gyengülése (súlyosabb formájában: gát­lástalanság), az önkontroll hiánya. Erkölcsi értékeik nem épültek ki, nem tisztelik és nem követik a „jót”. Nem akarnak alkalmazkodni a társas lét szabályaihoz. Érzelmileg si­várak, mások helyzetébe nem tudják — nem is akarják — magukat beleélni, . így isme­retlen számukra az együtt­érzés, a részvét, a segíteni aka­rás. Hogyan alakul ki ez a bűnözői személyiség? Az erkölcsi érté­kek és szabályok megismerésé­ben, a viselkedésmódok és az életvitel kialakításában igen fontos a minta: a szülők és a szűkebb-tágabb környezet nyúj­totta példák. így bűnözők gyer­mekei gyakrabban válnak bűnö­zőkké, mint a becsületes életet élő családoké. El lehet tanulni a bűnözői viselkedést a kortárs- csoportoktől (például galerik­ben), illetve bizonyos fokig a tömegkommunikáció (filmek) útján is. Kedvez ennek egyfajta családi légkör és nevelési mód: a szeretetlenség és nemtörődöm­ség légköre, melyben a kisgyer­meket nem köti szoros kapcsolat a szülőhöz. Ahol nem állítanak elé értékeket, követelményeket és szabályokat, ahol nem alakul ki egészséges önértékelése, tar­tása, akaratereje és fékrendszere — ott a későbbiekben csak önös érdekeivel törődik, mások szempontját nem veszi figye­lembe, és labilis önértékelését vagánykodással próbálja hely­rerázni. A kialakult bűnözés ellen tár­sadalmi oldalról kell fellépni. A bűnözővé fejlődés ellen viszont — mint sok egyéb lelki betegség és társadalmi baj ellen is — a megfelelő gyermekvárás és gyermeknevelés tehetne a leg­többet. Tehát jóra és jól nevelni a gyermekeket: ezzel biztosítva lenne a jövő becsületes társadal­ma. Elszomorító és veszélyes, hogy éppen ma nincs elég idejük és erejük az apáknak gyerme­keik erkölcsi nevelésére, mert különmunkákban hajszolják magukat, mert fáradtak és türel­metlenek a szorongató egzisz­tenciális gondjaik miatt, sőt ta­lán mert éppen bűnmegelőző őr­járatot tartanak. A fiatal anyák sem mindig képesek biztosítani kisgyermekeik számára azt az érzelmi biztonságot, mely szük­séges lenne a harmonikus fejlő­déshez. Dr. Ignácz Piroska Mese, mese, meskete A harangvirág. Élt egyszer egy király, akinek volt egy gyönyörű lánya. Egy­szer, amint a királykisasszony lent sétált a kertben, ráakadt egy csodaszép virágra. Másnap a király kihirdette, hogy aki a virágnak a legszebb nevet adja, azt gazdagon megju­talmazza. Jöttek szegények, gazdagok, mondtak szebbnél szebb nevet a kis kék, csen- gettyűs virágnak. De a leánynak legjobban egy parasztfiú beszé­de tetszett, aki így szólt: — A kis virágocska fejecskéi nagyon hasonlítanak a harangra, hát legyen a virág neve harang­virág. A király a legénynek bőséges jutalmat adatott, de az visszauta­sította. Inkább a bájos királykis­asszony kezét választotta. Az uralkodó először húzódozott, majd azzal a feltétellel, ha a fiú teljesít egy próbát, beleegyezett. A próba abból állt, hogy a pa­rasztlegény annyi embert hoz­zon a király udvarába, amennyi hetedhét országban sincsen. Jöt­tek parasztok, bárók, hercegek, grófok és nemesek. Végül a sok emberrel világfa szóló lakodal­mat csaptak. A pásztorfiúból hatalmas ki­rály lett, a királylányból csoda­szép királynő. Máig is élnek, ha meg nem haltak. Kocziha Mihály, Békéscsaba, Padrah iskola, 2. b. o. A hosszúfülű nyúl és a róka barátsága Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy nyuszika. Annak akkora füle volt, hogy a földig ért, maga után húzta. Ezért na­gyon csúfolták. Bánatában el­bújt a házába. Egy napon elment hozzá Róka Miska. Bekopogott, s csak azt hallotta, hogy valaki sír. A síró hang megkérdezte: — Ki az? — Én, a Róka Miska. Megijedt a nyuszika, hogy most már nem csak csúfolják, de meg is akarják enni. — Miért bujdosol nyuszika? Semmi okod rá! — Te még nem vetted észre mekkora fülem van? Mindenki gúnyolódik rajtam. — Sose búsulj, majd én segí­tek rajtad! Elszaladt a tisztásra minden­féle gyógy fűért. Varázsitalt ké­szített belőle és visszaszaladt a nyuszi házához. —Segíteni akarok rajtad, kér­lek engedj be! Addig beszélt, addig kérlelt, míg a nyuszi kötélnek állt. — Na jó, kinyitom. Nekem már úgyis mindegy! Amint megitta a varázsitalt, rögtön jókedve lett, abbahagyta a sírást. Belepillantva a tükörbe meglátta új, „rendes méretű” fü­lét. A rókát a világ csodájára barátjává fogadta és máig is él­nek, ha meg nem haltak. Drugan Árpád, Békéscsaba, Padrah iskola, 2. b.o. Tetőtől talpig Ismét divat az op-art! A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Magyar Divat Intézet a közel­múltban divatbemutatót rende­zett Budapesten a jövő évi tava­szi-nyári divatelképzelésekről. Az itt készített fotók közül—két héttel ezelőtt — már néhányat bemutattunk rovatunkban. A mostani képösszeállítá­sunk három kérdésre válaszol: 1. Milyen lesz az 1992-es tavas­zi gyermekdivat? 2. Mit ajánla­nak jövőre a teltkarcsúaknak? 3. Mit jelent az op-art visszatéré­se? Nézzük sorjában! A gyermekeknek: divat lesz a garbó, a zakó, a franciás pelerin és a 60-as évekre emlékeztető keskeny karimájú színes kalap. A nem éppen nádszál, „tom­pordús” hölgyeknek (még min­dig!) ajánlott a csípőn szűk, on­nan ráncolt szoknya, derékig érő, bő kabátkával. Remekül kiegyenlít! Ugyancsak a molet- tebb alkatúaknak előnyös a hosszított ingkabát, ami alatt 5- 10 centiméterre látszik ki a szűk szabású szoknya vagy a bővebb­re hagyott bermuda. Az op-art a XX. század dere­kán Angliában kialakult, mérta­ni elemeket tartalmazó művé­szeti irányzat, amely a 60-as években betört az öltözködésbe is. Ez most ismét visszatér a di­vatba. Erőteljes színek (piros, lila, sárga, fekete), határozott vonalak mind a fazonokban, mind az anyagok mintáján. ma—ria

Next

/
Thumbnails
Contents