Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29-30 / 151. szám
1991. június 29-30., szombat-vasárnap © ÜMEES MEGYEI HÍRLAPGYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Emlékkövek őrzője Első számú írás Az óra pontos is, üt is, zenél is... A dévaványai református templom a múlt század végén épült,,a helység legendás hírű papja, Szügyi Dániel irányításával. (Róla nevezik el a szeptemberben induló elemi református iskolát is.) A településen korábban is volt templom, ami leégett, deszkaépítmény is helyettesítette. De nem tűnt el teljesen nyomtalanul. Innen való ugyanis az a két kő, amelyről képet is készítettünk. Az egyik egy 1635-ben végrehajtott javítást megörökítő tábla, a másik a Mária Terézia által kiadott templomépítési engedélyt tartalmazza. A Habsburgok uralkodása alatt egyébként — türelmi rendelet ide vagy oda — nem nézhettek a protestáns templomok a főutcára. „Kérdik néhány an: nincs védőszentünk?...” — Elmúlt már százéves is ez a templom— kezdi a bemutatást Marosi János a gyomaend- rődi, gyomai katolikus templom plébánosa, majd így folytatja: — A mi vallásunkban az a szokás, hogy a templomokban, az oltárba elhelyeznek egy darabkát annak a szentnek az ereklyéjéből, akiről a templomot elnevezték. Persze Jézusnak nincs ereklyéje, így a mi oltárunkban nincs is ilyesmi. Ezért aztán előfordult már, hogy néhányan megkérdezték: nekünk nincs is védőszentünk? Erre azt szoktam mondani, hogy a mi védőszentünk maga Jézus Krisztus... A szükséges pénz egyharmada sincs meg... A gyo- maendrődi, egész pontosan endrődi Szent Imre templom, melynek alapkővé a Nagy Francia Forradalom kitörésének évében, 1789-ben tették le, és amit 1804-ben szenteltek fel, most új köntöst kap. Mint ahogy azt az egyházközség értesítőjéből, a híreket, információkat tartalmazó Harangszóból megtudjuk, az Országos Műemléki Felügyelőség által elfogadott terv költségvetése hatmillió-nyolcszázezer forint. S ennek az összegnek még az egyharmada sincs együtt... ...azaz amolyan'eligazítóféle. Adhattam volna azt a címet is — igazán stílusos lett volna —, hogy beharangozó, de akkor bizonyára azt gondolnák, hogy meglovagoltam a pillanatnyi helyzetet, azért választottam éppen most, a nagy össznépi együtt- harangozás idején ezt a témát. Pedig nem így van. Régóta készülök végigjárni a hozzám tartozó települések összes templomát, amelyek mind-mind esztétikai, építészeti értéket képviselnek. Jónéhá- nyuk műemlék jellegű is. Most megtettem. A barangoló turistához hasonlóan én sem figyeltem mindenre. Csak a számomra legérdekesebb epizódot ragadtam ki a találkozásból, és írtam le néhány sorban. Nézzék el nekem, hogy nem precíz, lexikális afelsorolás, hogy szubjektív a megítélés. Igazából a képek a főszereplők, melyeket Kovács Erzsébet készített, az írás csak • illusztráció, hiszen amit látnak, az valójában képeskönyv, vagy helyesebben szólva fotóalbum, amelyet összeállít magának az ember azokról a helyekről, ahol járt. A képeket nézve felidézi az ott töltött időt, de, hogy a feledés ne fogjon ki rajta, néhány emlékeztető mondatot ró a lapok hátuljára. Ezt tettem én is. Kiss Katalin Vasárnap búcsú Hunyán A hunyai katolikus templom a nagy törvényhozó magyar király, Szent László nevét viseli. A belsejében fából készült szobor is található róla. Festett kép azonban nem. A plébános Petrovszki György elmesélte, hogy ez a „vagy kép, vagy szobor” elv általános templomdíszítési szabály, bár sok helyen megszegik... Végül egy információ: csütörtökön volt László nap, vasárnap tehát búcsú lesz Hunyán. Bizonyára sokak előtt ismert, hogy Gyomaendrőd gyomai része református vallású, csak kisebb katolikus közösség található itt, az endrődi pedig katolikus. A városban azonban evangélikus templom is található. Ezt a vallást a település német származású lakosai gyakorol(t)ják, akik az 1830-as években egy Stock- haumer nevű földesúr hívására jöttek ide Mezőberényből, Szemlakról, Soltvadkertről. Annak idején törekedtek arra, hogy egy-egy település többnyelvű legyen, mert így nyerhette el a vásártartási jogot. Mindezt az evangélikus egyház pénztárosa, Ailer József né, Magdi néni mesélte el, aki a templomban is végigkalauzolt... — Nagy a templom vagy kicsi? — kérdezett vissza.—Egy biztos: ősszel, amikor szentelték, és összejöttünk vagy négyszázan, kicsi volt. Egyébként nem túl sokan járunk templomba. Az itteni németek is szétszéledtek ebben a zajos világban. Ki nem telepítettek innen senkit, de a munkaszolgálatos táborokat sokan megjárták... Az első templomunk 1862-ben épült, az leégett, és 1888-ban készült el a végleges. Nagyon ráfért már a külső, belső felújítás... Most már újra használhatjuk is... Nem műemlék, de ígérték, hogy hamarosan azzá nyilvánítják... Az óránkat is megcsinálták. Jár is, pontos is, üt is, és reggel hétkor meg este ötkor zenél... Orgonatervrajz egy délelőtt alatt Különös története, sorsa lehet egy-egy épületnek, berendezési tárgynak. Ha tudna beszélni, bizonyára szívesen elmondaná a magáét a gyónta endrődi református templom is, amelyik két részletben, 1791-ben, illetve 1807 és 1813 között épült fel. Vagy a benne található orgona... Annak már a születése is érdekes. 1938- ban az akkori lelkész, Bay József egy nap rázárta a templomajtót Gyoma híres autodidakta fafaragójára, festőjére, Papp Zsig- mondra azzal, hogy csak akkor engedi ki, ha megtervez egy orgonát. Zsiga bácsinak — igaz, tegyük hozzá: benn a templomban — egy délelőtt elég volt... Keze munkáját őrzi még — többek között — a két szépen kifaragott ajtó is. Csak Szent Anna maradt meg... Ami azt illeti Dévaványán a református templomot sem hagyta érintetlenül a belvíz, de korántsem járt olyan rosszul, mint a tér másik oldalán lévő, alacsonyabban fekvő katolikus templom, amit már évek óta nem tudnak használni. A miséket a plébánián tartják. A vizesedés miatt a vakolatot több méter magasan le kellett verni. Hogy csak néhányat említsünk a folyamatban lévő, illetve az előttük álló nagyobb munkákból: szigetelés, tetőcsere, betonozás. Mindez rengeteg pénzbe kerülhet. Egymillió forintot kaptak külföldről, meg a hívek is összeadtak valamicskét. A műemléki felügyelőség—mivel az épület műemlék jellegű—a munkálatok elején adott 50 ezer forintot. Azóta a plébános hiába kereste az országos és a megyei illetékeseket... Nagy István, a plébános—aki vei az épületben árválkodó Szent Anna kép előtt beszélgettünk — bizakodó. Reméli, jövőre már visszatérhetnek a hívek a templomba... Mindez, úgy néz ki, csak az anyagiakon múlik... A legifjabb épület Ecsegfalván láttuk a körzet legfiatalabb templomát, amelyik a gyomaihoz hasonlóan, ugyancsak a Jézus Szíve nevet viseli. A második világháború alatt kezdték el építeni, 50 ezer pengőből, amit a vallásalapból kaptak, valamint helyi forrásból. Egy év múlva elfogyott a pénz, a torony csonkán maradt... Mára front is a közelben húzódott, amikor az aranyozott keresztet meghozatták... Az ajtókat, ablakokat az egri érsekség fizette, ahová a dévaványai és az ecsegfalvi római katolikus templom is tartozik... Ezeket az adatokat Nagy István olvasta fel a História Domusból. Most hamarosan tetőcsere lesz itt is, melyhez már megvásárolták a deszkákat. Hátra van még a külső tatarozás is, de erre csak az előző munkálatok befejezése után kerülhet sor.
