Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29-30 / 151. szám

1991. JÚNIUS 29-30., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 9,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM 151. SZÁM A gabona gyönyörű! És a többi? Gépszemle a Sarkadi Lenin Tsz-ben (Cikkünka2. oldalon) Fotó: Gál Edit „Az égő élet” Jól ég. Mármint a búza. Magam ugyan nem láttam, és irtózom a gondolattól, hogy valaha is szemtanúja legyek, de a szakember szerint a búza hőértéke a közép-dunántúli szenekével vetekszik, úgy 3000—3800 kalória a becsült fűtőérték. Persze, ez minden bi­zonnyal függ a búza fajtájától is. Miként a kenyér, a kalács, a pék­sütemény minősége... Fájdalom, a hír hiteles: a múlt héten a Magyar Hírlapban jelent meg, hogy az ostffyasszonyfai téesz kereste meg felesleges, és a hasonló kalóriájú szénnél olcsóbb gabonájával a Vas megyei Táv- hőszolgáltató Vállalatot, melynek vasvári kazánjában történt a kí­sérleti búzaégetés. A kísérlet tehát gazdaságilag sikeresnek minő­síthető, elvégre valamit kezdeni kell a többmillió tonna eladhatat­lan búzával. „Ha fájdalmas, ha sokan szömyűlködnek is, az érzelmeket ki kell zárnunk ebből az ügyből, mert ez tisztán gazdasági kérdés” — mondta a téesz-elnök. Igen, fájdalmas, és lehetetlen az érzelmeket kizárni. Ráadásul nem csak a szív, de a józan parasztész is azt súgja, hogy a megoldást nem itt, és nem így kell keresni. Tudom, a mai jeles napon, Péter-Pálkor vidámabb hangot szo­kás megütni, hiszen hagyományosan ma kezdődik az aratás idő­szaka. Az ünnep persze most, és mindig ünnep marad a szántóvető ember számára mindenképpen, aki ősztől nyárig esztendőről esz­tendőre újrateremti a mindennapi csodát, a KENYERET. Az öregjei ilyenkortájt levett kalappal állnak meg a búzatábla szélén, sóhajtásnyit szippantanak az érett kalászok illatából, izmaik őrzik a hajdani kaszasuhintások lendületét, lelkűk pedig a teremtés tiszta örömét. Minderről persze egy szót sem szólnak, mogorván biccentenek a kombájnosnak, aki a dédunokájuk lehetne, vagy tán az is, aztán találnak egy hírt arról, hogy tüzelőnek esetleg jó lesz a búza — és talán keserves káromkodások közepette perelnek a megkergült világgal. Hála a Természetnek, szép a termés, lesz mit aratni —juthat(na) kenyér mindenkinek. Kenyér, és nem égetnivaló... Tóth Ibolya Szlovénia — légiháború Drámai események Jugoszláviában Háromdimenzióssá vált pénteken a szlovéniai háború: ugyanis megkezdődtek a légi hadművele­tek is. A jugoszláv légierő gépei rakétákkal lőtték Szlovénia két legnagyobb repülőterét, a ljubljanait és a mariborit. Légitámadás érte az egyetlen szlo­vén kézen maradt határátkelőhelyet, Sentiljt is. Emellett folytatódott a földi küzdelem, sőt a csü­törtöki csatározásokat csaták követték pénteken. A hadműveletek gócpontjai: az olasz és az osztrák határ vidéke. Szilaj csata dúlt a magyar (és az osztrák) határhoz közel eső Muraszombaton is. A Szlovéniából érkező hírek nehezen ellenőrizhe­tők, gyakran homályosak és ellentmondásosak. A szlovén rádió például azt jelentette, hogy a szövet­ségi légierő gépei polgári személygépkocsik oszlo­pát bombázták Maribor és az osztrák határ között az úton. Állítólag páni félelemben menekülő bolgár és török állampolgárok e légitámadás szenvedő alanyai. — Sokan meghaltak közülük — mondta be a szlovén rádió, de nem közölte, hogy hányán. Semmilyen más forrásból nem erősítették meg ezt a jelentést. Bizonytalan, kósza hír az is, hogy lezuhant egy jugoszláv repülőgép az osztrák határ közelében, a szlovén oldalon. Szlovéniából érkezett osztrák so­főrök állították, hogy látták a gépet. A pénteki hadműveletek áldozatairól is szerfelett homályos, számadatok nélküli jelentéseket közöl­tek a különféle források. A repülőterek elleni táma­dások valószínűleg nem tettek kárt emberéletben, csak javakban. A ljubljanai Brnik repülőtéren megrongálódott egy kifutópálya és lángba borult a hangár. (Összeállításunk a 2. oldalon) Az új megyei címer a régi címer A megye képviselő-testülete hosszasan tárgyalta a bizottsá­gok és az elnök által kidolgozott hároméves társadalmi-gazdasá­gi programot, amelyet kisebb módosításokkal elfogadtak. A program tartalmazza a megye és az önkormányzatok, a környező megyék viszonyának főbb ele­meit, a megyei önkormányzat kapcsolatának módozatait az országgyűlési képviselőkkel, a nemzetközi kapcsolatok lehető­ségeit, az ágazati színtű célkitű­zéseket. Ötféle megyei alapítvány to­vábbi sorsáról volt szó. A szak­osztályok készülnek az október­ben megrendezésre kerülő Műemlékvédelmi Országos Tegnap délután Battonyára érkezett dr. Surján László nép­jóléti miniszter. Takács Dezső polgármester és Békés megye egészségügyi vezetői fogadták a minisztert és dr. Remport Kata­lin országgyűlési képviselő. Rövid bemutatkozó beszél­getés után Battonyán az egész­ségügyi központot látogatták meg a vendégek, majd dr. Surján Konferenciára, erről tájékoztat­ták a jelenlévőket. Huszonegy bejelentést tárgyaltak és hagy­tak jóvá kisebb változtatások­kal. Közülük az egyik legérde­kesebb, hógy a történelmi ha­gyományok ápolása jegyében a megye képviselő-testülete jóvá­hagyta a megye címerét, zászló­ját és pecsétjét. Nem kívántak újat alkotni, hanem a legkoráb­bi, hitelesnek tekinthető jelké­peket erősítették meg. A megyei művelődési központ igazgatója Pap István maradt. A megyei képviselő-testület legfontosabb döntéseire szakte­rületenként részletesebben visz- szatérünk. B.Zs. László lakossági fórumon talál­kozott az érdeklődő battonyai polgárokkal, és válaszolt a je­lenlévők kérdéseire, majd isten­tiszteleten vett részt a helyi ró­mai katolikus templomban. A miniszteri látogatás a plébánia­hivatalban ért véget. A látogatás részleteire későbbi lapszá­munkban visszatérünk. M. Gy. Torgyán József: sohasem voltam ügynök Kisgazdák az MDF markában Torgyán József országgyűlé­si képviselőt, a független kis­gazdapárt társelnökét lehet sze­retni és lehet nem szeretni. Egyet azonban nem lehet: fi­gyelmen kívül hagyni. Torgyán József a rendszerváltás egyik legmarkánsabb és legjellegzete­sebb személyisége. A körülötte kialakult botrányról és pártjáról így nyilatkozott: (Folytatás a 3. oldalon) Ma: Könyvhét — %/ nélkülünk „Magyar irodalom sza­kos tanárként, de újság­íróként is égető szégyen (megalázás?) számomra, hogy soha nem vettem részt ünnepi könyvhé­ten”. (3. oldal) Jusztícia és a gyújtogatok Ha egyes szónokok a legalantasabb ösztönökre építenek, akkor jusson eszünkbe: lehet, hogy a leggazemberebb gyújto­gató éppen az, aki tüzet kiált. (4. oldal) Gyomaendrőd és környéke (5. oldal) A „legamatőrebb” kézilabdacsapat (15. oldal) Dr. Surján László Battonyán MEG NEM KESO! A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS MÉG MEGKÖTHETŐ MINDEN ÁB-FIÓKUNKNÁL! RENDKÍVÜLI NYITVA TARTÁS: SZOMBATON ÉS VASÁRNAP 8—14 ÓRÁIG! A FIÓKJAINKNÁL KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSOK UTÁN 300 FORINT JUTALÉKOT FIZETÜNK ÖNNEK! NÁLUNK ÖNMAGA ÜGYNÖKE LEHET! ÁLLAMI IEéSwK;

Next

/
Thumbnails
Contents